Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

nr&pw Akiket a pacsirta elkísér Magyar film Ég a fanyä S MngoE mesz­eli re fénylenek az éjszakáiban és megvilágítják az összesereg- lő embereket, akik eleinte a tüzet próbálják oltani, aztán a megtöbolyodott öreg paraszt- ember köré sereglenek, aki ma radék kevéske vagyona, és amúgy Is megtépázott remény­sége füst beszállása láttán va­lami rémületes ütemű táncba kezd és énekel: jSg a kunyhó, ropog a nád»< i*» Ez a jelenet ennek a filmnek a legmegrázóbb részlete és eb­ben lehetünk szemtanúi az ^Akiket e pacsirta elkísér" leg nagyobb színészi teljesítményé nek. Ebben a jelenetben foko­sodik a filmen végigvonuló fe­szültség, a társadalmi ellenté­tek földre nyomó hangulata, a nyomor mérhetetlen keserűsé­ge, az elnyomás testet, lelket megalázó gyalázata a tetőfok­ra, amikor már összeroppan az ész, megbomlik a lélek. Ahogy az egész filmnek sikerült meg­felelő és igaz légkört teremte­ni, úgy ez a jelenet sem válik, — minden különössége és rend kívülisége mellett sem, *— valószerűtlenné. Ezért ragad magával a film az első pilla­nattól kezdve, mert érezzük, hogy minden Jelenete minden mondata — valóság; Nehéz feladat lenne ezt a filmet valamiféle műfaji ska­tulyáiba rakni, megállapítani pontos helyét. Talán úgy lehet­ne legjobban kifejezni, hogy a nyomorúság és a szerelem lí­rai drámája. Valahogyan ilyes­féleképpen, mert tele van cso­dálatosan szép lírai jelenetek­kel, bájos és derűs epizódok­kal. A háttérben azonban min­dig érezni valami sötét, fenye­gető erőt, ami pillanatok alatt porrá zúdhatja a szegényember tiszta lélekből fakadó derűjét, jókedvét, szerelmét Az ember­nek Ilyenkor a ceruzája he­gyén van az a kifejezés, hogy „ez a kettősség vonul végig a filmen", csakhogy nem kettős­ség ez. A líra és a dráma mű­vészileg kiegyensúlyozott, mér tó'ktartó egysége, — elismerés­re méltó művészi teljesítmény. Bár kétségtelen, hogy a líra, — és ez nem is lehet másképpen *— bizonyos mértékig epikussá teszi a cselekményt, de soha­sem vontatottá, egy pillanatig sem érdektelenné. A drámát azért mindig érezzük, még a 4000 traktorost képeznek ki A kormány 1960-ban to­vábbi, igen jelentős anyagi támogatással kívánja elősegí­teni a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulását. Ebben az időszakban — mint a Földművelésügyi Miniszté­riumban közölték, több ezer új gép munkábaállításávall erősítik meg a gépállomáso­kat. A gépek gazdaságos üze­meltetése a legjobb kihasz­nálása érdekében már jóelőre gondoskodnak arról, hogy a kívánt időben megfelelő szá­mú jól képzett traktoristával rendelkezzenek a gépállomá­sok. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium Pápán és Sza badszálláson traktorvezető­képző tanfolyamat indít. Mind két tanfolyamon kétezer hali- ki. Sdroívp?íeá <3áfaaísSg9 Jelene^ tek nélkül is, mint például az előbb említett tűz-Jelenet, vagy az amikor a teherbe esett kis cselédlány kétségbeesetten to­logatja körben az udvaron a nehéz trágyán tragacsot, mert úgy „hátha nem lesz gyerek." Külön tanulmányt lehetne fant a film minden egyes alak járók Valamennyien élő, való­ságos figurák, *— emberek. Végre sikerült elérni azt a művészileg alapvető színvona­lat, hogy az alakok tipikusak legyenek és mégis egyéniek. Ott van például a nagygazda, Csiszár. Mennyi szín van en­nek a morézm fiatal paraszt­nak a Jellemében! Úgy lehetne talán legjobban kifejezni, hogy amikor kulák, akkor is ember, de fordítva is így van. Amikor megüti a cselédjét csak azért, mert megdöglik az újszülött kisborjú, akkor nemcsak ba- sáskodő nagygazda, de ember is, mert benne van a jószágá­hoz való ragaszkodás, a vesz­teség miatti elkeseredés. De ■nagygazda marad akkor is, mi­kor egy pengőt ad esküdni in­duló cselédeinek, hogy „: (; ezt nem számítom a bérbe.*5 . \ Jól megírt figura a méhész­kedő tanító is, aki már föladta a küzdelmet, nem hisz a jobb világban, és sokszínű Sülé Mi­hály is, a kicsit hóbortos, sok- gyermekes zsellér, aki befogja magát a lova mellé az ekébe, de sötét, rövldálmú éjszakákon még álmodni és reménykedni is tud*——— A két fiatal, Julis és Sándor, „akiket a pacsirta elkísért" re­ménnyel teli, olykor-olykor mégis sáibahuTló alakok, Sán­flb* WkJ vra* teatáeiM, fene­ket kovácsol és a gonoszság árnyéka sem flér hozzá, a egy­szer mégis gonosszá válik; el­küldi a teherbe ejtett lányt a javasasszonyhoz pedig világo­san megmondta neki Süléné, hogy «.Bokán meghaltak már a keze alatt“» De ez nem is az ő gonoszsága, hanem a koré, amelyben élt, amely min­den dalt és minden virágot sá­ros lábbal altar megtiporni; Ahhoz, hogy ezek a remekül megírt alakók a filmen is meg maradjanak hús-vér emberek­nek, nagymértékben hozzájá­rult a szereplőgárda^ Bihari József Sülé Mihálya, Tandy Géza Varga Sándora, Agárdy Gábor Csiszár gazdája, és Pa­ger Antal tanítója sokáig él­mény marad a mozilátogató közönségnek. És sokáig élmény marad ez a film is, amely a fejlődő magyar filmgyártás egyik Jelentős állomása; És nem egykönnyen felejtjük el Pásztor István csodálatos fény képezósét, amely nagyszerű árnyalataival hatásosan tá­maszt alá minden lélektani rezdüléssé : Edzár Brvtn------- , Ba ieser vagonnal több gabonát termeltünk mint tavaly Az őszi talajmunkákat teljes egészében géppel végezhetjük el Meg hell gyorsítani a betakarítást! Földvári János elvtársnak, a megyei tanács elnökhelyettesének nyilatkozata A megyében itt-ott még zúg­nak a cséplőgépeké A gépállo­mások eddig mintegy 14 600 vagon gabonát csépeltek el. Körülbelül 5—6 ezer vagonnal termeltünk több gabonát az idén, mint a múlt évben és ami nem lényegtelen, mintegy 3 százalékkal kisebb területen. Jövőre még többet akarunk termelni; Mit kell tennünk ezért? Ezt a kérdést tettük fel Földvári János elvtársnak, a megyei tanács* elnökhelyette­se Idén nemcsak a tavaszi munka volt nehéz, nem lesz könnyű az őszi munka el­végzése sem — mondta Föld­vári elvtárs. *—* A csapadé­kos időjárás minden erőnket lekötötte: minden géppel szinte aratni, csépelni kel­lett, amikor lehetett. Ez ki­hatott a talajelőkészítésre is, A területek kisebb há­Ápolónőképzo tanfolyam kezdődik Pécsett S szakképzett ápolónőkben fennálló hiány megszüntetése, illetve csökkentése érdekében kormányzatunk a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem klinikáin munka mellett kiképzendő tan­folyamos ápolónők alkalmazá­sát teszi lehetővé; A munka melletti ápolónőképzéssel az ápolónői hiány enyhítését és a középiskolát végzett leányok elhelyezését kívánja a kor­mányzat előmozdítani; A felvételre kerülő tsmfolya- mos ápolónők alkalmaztatásuk első két hónapjában előzetes elméleti és gyakorlati munkát végeznek a kijelölt klinikákon s ezt követően kezdődik meg tematika szerint a munka mel­letti kénzésük. Ez a kéthónapos előkészítő idő módot ad arra, hogy a tanfolyamos ápolónők megismerjék munkaterületü­ket és hajlamuknak megfele­lően hivatásé rzósüket igazol­ják; A Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáihoz 50 főnyi kötött létszámú tanfolyamos ápolónő kerülhet felvételre. A fizetés havi 800 Ft, majd 850 V* Ft. Ä kötelezettség napi 8 órai szakmai munka és heti 3-szor 4 órai elméleti oktatásim rész­vétel. A tanfolyamos ápolónők éjjeli szolgálatot az első évben nem teljesítenek, A munka mel letti ápolónőloépzés kétéves időtartamának eltöltése, vagyis az ápolónői végzettség meg­szerzése munkaviszonyon ala­puló kötelezettség. A kétéves ápolónőd iskolák végzettjei, ha az orvosi pályát is elnyerni óhajtják, a fölvételeknél egyenlő feltételek mellett előnyben részesülnek; Az ápolónői munka melletti tanfolyamra a felvétel iránt a kérést 1959. szeptember 30-ig lehet a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora címére (Pécs, Rákóczi út 80.) benyújtani. A kéréshez részletes önéletrajz csatolandó. Az életrajzban az érettségi bizonyítványt kiállító tanintézet neve, a bizonyítvány kelte, száma és minősítése fel­tüntetendő. Lakásról az érde­kelt maga gondoskodik, étke­zés a klinikai munkahelyen kedvezményes térítés mellett vehető igénybe; CifyátotybatlaoLa Uí&züi Hlág&csM* Alig néhány asz- szony siet a csendes mágocsi utcán, mikor végigvezet rajta egy kis iskolásfiú, hogy megtaláljam Tárnái Nándomét, a községi kultúrotthon vezető­jét. Hamar elrakja a vasalnivalót és hely­ivel kínál. Sem zavar, sem fölény nincs az arcán, meglepő nyu­galommal természete s hangon beszél az ál­tala irányított kultúr munkáról. Pedig len­ne mire büszkének lenni, Mert nemcsak a földmüvesszövetkeze- ti énekkarról híres Mágocs, Az énekesek Balatoni Mátyás ve­zetésével 1958-ban nagy sikerrel vettek részt az egri dalos- versenyen. Ezért és a mohácsi Haydn-esten való szereplésükért a SZÖVOSZ kitüntetés ben részesítette az énekkart és ezen ke­resztül a mágocsi föld müvesszövetkezet kul turális tevékenységét Az országos szinten is kiváló 'kar mellett újabb babérokra pá­lyáznak a mágocstak. Ezúttal a mágocsi ci­gányok,, ... ._,j_ Külön része a falu­nak a H&rő, a mágo­csi dgányélet felleg­vára. De milyen ci­gányéleté? Nagyon meglepődne a kiván­csi idegen, ha egy es­te odalopózna a Hóró környékére és meg­lesné, mit csinálnak a tűz mellett. Fekete­hajú fiatal cigány le­gényt látna könyvvel a löszé ben. És barna- bőrű öreg férfiakat meg asszonyokat, ahogy nézik a tüzet és hallgatják a mesét Irni-olvasni az öre­gek nem tudnak, de tud Boros Töhötöm, a könyvet tartó 18 éves fiú és olvassa a többieknek a törté­netet ö már elvé­gezte a nyolc általá­nost, s a községi könyvtárból hordja ki a könyveket. Nem­csak a járási könyv­tár ad ki Mágocson könyveket, a községi tanács tavaly tízezer forintot az idén ed­dig hétezer forintot adott könyvek vásár­lására. A könyvpro­paganda is kiváló, Tátrai Nándor, ma­gyar történdlemsza- kos igazgató-helyettes többször tart könyv- auMíoL így jutott ei Berikesi András „Ok­tóberi vihara“, majd a „Vihar után" című könyve a Hérára. Csak a legifjdbbak- kal van baj, iskolá­ba nem mindig sze­retnek járni. De an­nál inkább szeretik a táncot és a zenét, és vérük esténként csak a kultúrotthon felé hajtja őket. No de mit csinál ilyenkor a jó kultúrmunkás? — Aki nem jár rendsze­resen iskolába, azt nem veszi be a kult úr csoportba. Így aztán kénytelen-kelletlen csak az iskolapadok között látni a fiúkat. És a cigánycsoport is bizakodhat az után­pótlásban- Büszkesé­gük ez a csoport, mert egyedülálló kés deményezés a ilcömyé ken. Es úttörő kezde­ményezés is, máris követőkre talált A mágocsi cigánybál bonyhádi vendégei ellesték a példát és ők is, a mohácsiak ts megalakították a ci­gány kultúrcsoportot Vezetőjük Kovács József, a kiváló ze­nész, egy évvél eze­lőtt Szegedre ment és őt bizony nem lehe­tett pótolni Most m??-NÍfvTTTflMD~~i ■: itt van és nagyszerű tervekről beszél. Ré­gi vágya az őst ci- gánymotívumokat fe t dolgozni és ha törté­netet akar hozzá ke­rekíteni, népmesében sincs hiány, Ezért nagy lendülettel és szorgalmasan gyűjti az anyagot ahhoz, hogy megírja a ci- gánybaüadát. Kérdé­sünkre elmondja, hogy kifejezetten ci­gány népzene feldol­gozásával fogja a bal­ladát eltáncoltatnii De másutt is szor­goskodik Tátrai Nán- domé. Ismeretterjesz­tő előadásokat szer­veznek helyi pedagó­gus előadókkal, ezt a KTSZ, a földműves- szövetkezet ég a Bé­ke Tsz közös szerve­zésében fogják meg­oldani. Nagyszerű kezdeményezés, hogy nemcsak természettu­dományi tárgykörből és nemcsak az eddigi sablonos élőadásokat fogják megtartani, hanem bár kezdeti fokú, de zenei isme­retterjesztő előadás sorozatot is tervez­nek, különös tekintet tel a helyi fcldmüvaz szövetkezet énekkará «ti nyadán tudtuk csak elvégez­ni a nyári mélyszántást. Célunk mint Ismeretes, az, hogy a termelőszövetkeze­tekben ne essék vissza a ter­melés, sőt növekedjék az új nagy táblákon, Hogyan tudjuk ezt elérni? «““! Ennek előfeltételei biz­tosítva vannak —- válaszol­ta Földvári elvtárs. — Idén már nyolcszázötven erőgép­pel rendelkeznek a megye gépállomásai az elmúlt évi 760-nal szemben. A megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga a mezőgazdasági osztály- lyál és a gépállomások me­gyei igazgatósága részvéte­lével nemrég megvizsgált minden járást, hogyan tud­ják megoldani az őszt mun­kákat és milyen segítségre van szükségük. A vizsgálat során kiderült, hogy a mo­hácsi járásban a legmaga­sabb a gépesítettség foka. Itt egyelőre nincs Szükség annyi gépre, mint amennyi rendelkezésükre áll. Ezért a palotabozsoki gépállomásról egy brigádot ideiglenesen át­helyezünk a szigetvári, a ho­morúd, gépállomásról szin­tén egy brigádot a sellyei járásba. Véleményünk sze­rint gépparkunk elég ahhoz, hogy az őszi talajmunkát teljes egészében géppel vé­gezhessük el. A vetést saj­nos nem tudjuk teljes egé­szében géppel elvégezni. A vetésben segíteniök kell a termelőszövetkezeteknek is. — Milyen segítségre gon­dol? Minden termelőszövet­kezetben van elegendő ló- vontatású vetőgép. Lovak is vannak. Véleményünk sze­rint a helyes az lenne, ha minden termelőszövetkezet­ben öt-hat pár lovat rá- állítanának a vetésre, egy vetőbrigádot alakítanának. Ezzel könnyítenének a gép­állomáson, de meggyorsíta­nák az őszi vetés befejezé­sét is, ami a jövő évi termés szempontjából nem lényeg­telen. őszintén meg kell mondanunk: nincs elég gép- vontatású vetőgépünk, tehát a gépi vetést nem szavatol­hatjuk teljes egészében, ■—< Az őszt munkáknál tehát lemaradás van. Hogyan lehet ezen a lemaradáson segíteni? f— Először is a betakarí­tást kell meggyorsítanunk. Mi ennek meggyorsításához minden eszközt megadunk. A termelőszövetkezeteknek is érdekük ennek meggyor­sítása, mert a jövő évi ter­mésről is szó van. Az idén például előbb kell megkez­deni a cukorrépa kiszedését, a burgonya, a kukorica be­takarítását. A termelőszövet­kezetek nem járnak rosszul például a cukorrépa esetében sem. Igaz az, hogy a cukor­répa még hízna, ha tovább hagynánk a földben. Erre gondolt a kormány is. Ép­pen ezért az előbb kiszedett cukorrépáért többet fizeti mint azért, amit később szednek ki. Tíz-tizenöt nap múlva megkezdődhet a ku­korica törése is. Helyes, ha a termelőszövetkezetek el­sősorban azokon a területe­ken kezdik el a kukorica tö­rését, ahová kalászost akar­nak vetni. A kukoricatörés­sel egyidőben azonban a szá­rat is le kell takarítani. A töréskor letaikarított szár felér fél szénával. Ha a ter­melőszövetkezet nem rendel­kezik elegendő munkaerővel a szár azonnali letakarításá- hoz, akkor igénybe veheti a gépállomások felszabaduló silókombájnjait is, amelyek levágják és felszecskázva szétszórják a földön a szá­rat. Ilyenkor azonban le- szántás előtt helyes, ha nyolcvan—száz kiló pétisót szórunk ki a földre, mielőtt a szárat leszántjuk. Ugyan­ez az eljárás a gyomos tar­lók esetében is, ha abba őszi vetésű kalászost aka­runk témái >— A bő termés betakarítása; a sok eső miatt a munkák összetorlódtak: milyen más ja­vaslata van még a munkák meggyorsítása érdekében? t-s Idén nemcsak kalászos­ból, de másból is igen jó a termés, Gondot okoz az idei rekord kendertermés beta­karítása, de gondot okoz a pillangós felülvetések beta- ■ hárítása is, öt év alatt nem volt annyi felülvet ésünk, mint az idén és ami igen örvendetes; az idén minden felülvetést még most az őszön kaszálni lehet, Ritka alkalom ez és nekünk ezt nem szabad elszalasztanunk, mert a felülvetések jobb minőségű szénát adnak, mint az idei első kaszálások» Igen ám, de ezt le is kell kaszálni. Több termelőszö­vetkezetben már panaszkod­tak; nincs a gépállomásnak elég fűkaszája. így van, nincs elég fűkaszájuk, de minden termelőszövetkezet­ben van lóvontatású fűka­sza, de ott van a lehetőség is: a termelőszövetkezetek vásárolhatnak Zetort és hoz* závaló munkagépet, *— És még az idén meg is kaphatják a Zetort? Meg, igen rövid időn belül megkaphatják, Ezzel is meggyorsíthatják az őszi mezőgazdasági munkát tette hozzá Földvári elvtárs, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy a ter­melőszövetkezetek, az őszi munkákat is legalább olyan lelkesedéssel és legalább olyan eredményességgel vég­zik, mint a tavaszi és a nyá­ri munkákat, amikor pedig gyakran nagyobb nehézsé­gekkel kellett megküzde­niük, mint most, Guard, ßiny&Piti&J, UV tm*. täbb dzCinhtoit ZZ IS BARJWi

Next

/
Oldalképek
Tartalom