Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

vízmüvek PlfPiNi Törpe vízmű Bárban Kerekes kúton recseg, csörög a lánc. Az ártézi kútnál kö­zépkorú asszony lavórba gyö­möszöli a’ ruhát, amelyre egy csőből át bő sugárban ömlik a víz. Lefényképezzük, majd a nevét kérdezzük: — Miért kell a név? — üt­közik meg az asszony — Ta- meg akarnak büntetni? Nem szabad Itt mosni? — kérdezi először tekintetével, de kérdi hangosan is. Megnyugtatjuk. Megmondja a nevét: Fehár Zoltánnénak hívják. — Hol lakik? — Ott az Árpád utcában! — mutat felfelé és hirtelen pa­naszkodni kezd. — Nehéz oda főzéshez, iváshoz is felhorda­ni a vizet nem ám mosáshoz. Tudják van ott egy kút, dk az soha sem jó. — Most majd lesz egy jé kútjuk. Kapnak maguk is egy közkutat — csillapítja Bánfai Zoltán a Pécsi Víz- és Csator­naművek művezetője. — Ja a vízvezetékről csi­nálnak egy közkutat! — Az jó lesz! — így az asszony és tovább .mos. Mi meg körüljárjuk a most épülő törpe vízmű új gépházát. Mert törpe vízmű épül Bar­bárt. Ezt mutatja a feltúrt ut­ca is, amelynek egyik olda­lán, mintha a régi kerekes kutakat temetnék be úgy szór. ják a földet a már lefektetett csövekre. Háromszázezer fo­rintjába kerül ez a vízmű a községnek, amelyből 50 ezer forintot a lakosság társadalmi munkával fedezett — az öisz- szes földmunkát társadalmi munkában végezték. Nem volt kis munka, hisz'közel 1700 mé­ter csövet kellett lefektetni. , Bánfai Zoltán az új ötven köbméteres víztárolót mutat­ja, miközben arról beszél, hogy nat közületi épület kap háló« zati csatlakozást és kilenc köz* kutat építenek Bárban. Van­nak, hogyne lennének már je­lentkezők, akik be akarják a lakásba is vezetni a vizet. Pántya György, Tóth János és Berlinger Mihály már szólt, Berlingerék már ki is ásták a vezeték helyét. Kerekes kút nyöszörög, csi­korog, mintha csak a múltját siratná. Az ó ideje bizony las­san lejár, mert Bár termelő­szövetkezeti községben egy új élet van kialakulóban, amely­hez hozzátartozik a kulturál­tabb élet: a vízvezeték, a für­dőszoba is. Kiskertünk Hiába termesztettük féltő gond­dal kerti veteményeinket, ha a téli eltartást nem megfelelően végez­zük, tönkremegy egész évi mun­kánk eredménye. Sokan panasz­kodnak, hogy a pincébe eltett zöld­ségfélékből sok romlik meg, ezért ez alkalommal néhány gyakorlati tanácsot adunk a helyes eltartásra vonatkozóan: A legfontosabb a megfelelő tároló- hely biztosítása. Ha pincénk van, annak egy ablaktól lehetőleg távol eső részét takarítsuk ki. A múlt évi tárolásból esetleg visszamaradt homokot hordjuk ki és friss, íer- tőzésmentes száraz homokot ké­szítsünk be a gyökérfélék tárolá­sához. A gyökérzöldség-féléket elő kell ; készíteni a téli eltartásra. A ki­szedett zöldséget pár napig, szel- lős, száraz helyen hagyjuk szik­kadni. Majd takarítsuk le a földet a gyökérzetről és távolítsuk el a felesleges levélzetet. A sárgarépa leveleit távolítsuk el egészen. A petrezselyem gyökerein hagyjunk belőle egy-két centimétert, viszont a zellergumóknak csak a külső leveleit szedjük le. Fontos megje­gyezni, hogy sérült, repedt gyö­kereket nem szabad tárolásra fel­használni, ezeket válogassuk ki és használjak fel friss fogyasztásra. A sérült gyökerek rövid időn belül rothadni kezdenek és megfertőzik az egészséges árut is. Az Így elő­készített árut pincénkben homok közé rétegezve tároljuk. Ha nincs pincénk, ásott veremben vagy prizmában is eltarthatjuk gyökér- zöldségféléinket. Ez esetben Is ho­mokba rétegezzük az árut. Az ösz- szeraltott prizmát rövidebb Ideig hagyjuk szikkadni és aztán tizenöt húsz centiméteres földréteggel ta­karjuk le. Erősebb hidegek bekö­szöntésekor ajánlatos még har­minc-negyven centiméteres szalma­réteggel és újabb földréteggé é- deni az elrakott gyökérzöldséget. Nagyobb mennyiségű áru esetén, feltétlenül helyezzünk el a prizmá­ban vízszintesen lécből készült szellőztető kürtöt és azt csak a hideg Idő beálltával zárjuk el teljesen. „Kiskertész” Vetik az őszi árpát Az állami gazdaságokban nagy lendülettel folyik az őszi munka. Megkezdték az őszi árpa és a repce vetését. Eddig már ezer hold őszi árpát vetettek el és a vetéssel egyidőben előkészítik a talajt a búza vetéséhez, amit előrelátható- lag szeptember végén, október ele­ién kezdenek el. A silózás nyolcvan százaléka már kész és megkezdték a cukor­répa kiszedését is. A cukorrépák Jó termést adnak. A ISO mázsás holdanként! cukorrépa termés az általánosabb, de nem ritka az olyan ’hold, amely megadja a két­száz mázsát is. < Á KARD A komor várfalakra fekete bársonyt borított az est. A játszadozó gyerekek Haza indultak egymás után, s az es­ti szél járta falak között nem maradt más, csak kis Miki. Hátát a várudvaron álló öreg tölgyneik támasztotta, e halkan zokogott.' A kürtje kardra , gon­dolt, melyet egy Hagy színes könyvben látott, s .melyet az­tán fából ő pont olyanra jneg- faragott. Sokáig dolgozott rajt; De mikor elkészült, olyan, de olyan szép volt, mint az igazi! S most tízért sírt, mert dél­után elvették tőle a többiek. — Púposnak minek a kard? — kérdezték gúnyosan. Nem kell az ilyen kurucnak, de talán még labancnak se! Erre gondolt a kis Mi|ki, s közben maszatos arcáról ölébe hulltak a könnyek. Füle körül egy szúnyog olyan szépen, hal­kan döngicsélt, mint egy hege­dű; ki hallgatta/ egy dara- | Az öreg v big, .(közben úgy érezte,- egyre ból -egy dali messzebbről szól a zene.' Fejét a térdéré Hajtotta, s elaludt. Az öreg vár' falait hirtelen hangos -dübörgés rázta meg. Miki ijedten kapta fel* a fe­jét.: Nem hitt a szemének! A várárok fölé fényes híd ereszkedett,: s á ihidon hosszú sorban Katonák' jöttek. . Ku­rucok! > Miki felállt, s feléjük fu­tott. i , A vezér megrántotta a drá­gakövekkel ikivert gyeplőt. A gyönyörű, fehér ló táncolni kezdett Miki előtt.- j A vezér deresedő bájúszú, öreg volt A szemében jóságos fény csillogott — Hozzád jöttünk kis Miki, — mondta meleg hangján, — én Vak Bottyán, kuruc generá­lis vagyok. Hoztunk-neked va­lamit kis 'katonám! Bicskátok, tortok A zsebkések végzete több­nyire nem a tönkremenés, hanem az elvesztés, ami ellen tok készítésével védekezhetsz. Ha ugyanis a síma felületű bicskát, öreg bőrkesztyűből varrott tartóba bújtatod. Ne­hezebben csúszik ki a zsebed­ből. A tok méretét a kés nagy­sága határozza meg. A sza­básmintát először papirosból vágd ki, a késnél valamivel szélesebb és körülbelül há­romszor hosszabb csík formá­júra. Ha a minta jó, vágd ki a formát bőrből, linóleumból vagy műbőrből, egyik végét vagdosd be sallangoera, éles­re köszörült fémcsődarabká­val vagy körömollóval lyuka­kat is vagdoshatsz rá, s ki is hímezheted színes selyemfo­nallal. Másik végét felhajtva varrd a középső részhez. Ha tőröd van, nem is vihe- ted magaddal kirándulásra tok nélkül, mert szinte bizonyos, hogy megsért valahol, vagy megrongálja ruhádat. A tőrtok készítése sem nehezebb a bics­kátokénál. Mint a rajzon lát­hatod, téglalap alakú darab­ból szabhatod ki formáját a vezér intett, s a sor- daliás, piros ruhába öl­tözött ápröd vágtatott 1 elő. Aranyos párnán nyújtott egy kardot Vak Bottyán felé. — Kis Miki gyere köze­lebb ...! Nézd ezt a kardot, neked adom,,— mert te igazi kuruc vagy. Sókkal igazabb, mint azok, akik délután kicsú­folták, s elvették a kardodat. Jegyezd meg jól, kis katonám: az embert nem a szava, hanem a szíve teszi igazi kuruccá! Vedd csak át bátran 1 A’ pen­géje látod tiszta ezüst, — olyan fehér, mint a te* lelked. Szín­arany markolata, — olyán ne­mes, mint a te szíved! Ezt mondta az öreg vezér, s közben lehajolt a lóról, Miki kezébe téve a kardot. Egy kürt szólalt meg vala­hol, s a jelre elvágtattak a kurucok. A hídról búcsút In­tettek Miki felé. Miki boldogságtól könnyező szemmel nézett utánuk, míg csalt el nem tűntek a felhők között, s közben egyre fülébe csengtek Vak Bottyán meleg szavai; igazi kuruccá az em­bert nem a szavak, hanem a szíve teszi! Békés Sándor Rosxul Gamzatov: A pacsirta dala A pacsirta egy dali tud csapán« Azt fújja szüntelen. Miről szólhat e dal? Nem tudja senki, senki seal Én azt hiszem, hogy • tús­záról Énekel az a csöpp madálfc Hisz bármi másról reges* rége« > Elunta volna már. — . J Egy szó-tét jeiesiési — szavak bizryvy gyakran többfélét is jelentenek. A* „író” például egy igen tiszte* leire méltó foglalkozást is je* lói, de a kikijpült. tejfel ia* vanykás, híg levét is jelentig (Nehogy a két értelem között valaki rejtett kapcsolatokat ke* ressen!) Az alábbiakban néhány olyan szót szedegettünk össze, amely ige is, főnév is. Például! FAL, VAR, ZÁR, CSAP, DOB, NYÍR, NYÚL, CSAVAR, Vagy néhány tagozott alak( JÁROM, MÉRET, MÉSZ, FÉRJ, ART, BOCSÁT, RAN* TÓTTÁ, SZERELEM, stb. Mind a két fajtából van per* sze jóval több is, csak nent akarjuk elvenni olvasóink ke* nyerét. Ha találnak még hu* szót ebből is, abból is, mát elégedettek lehetnek maguk* kai. Ha pedig még 30—30-at fedeznek föl, megérdemlik, hogy elismerésünket fejezzük ki. á tőr ráhelyezése segítségével. Ha elég nagy bőröd van, hagyj oldalt két-három ujjnyi széles darabot sallangozásra. A markolatot két oldalról kö­rülfogó részen üss lyukasztó­val (vagy vágj) négy lyukat, hogy a rajtuk átfűzött és ösz- szekött szijszalag, bőr- és ba­kancsszíj biztosan megóvja tőrödet az elvesztéstől. A tőrtokot derékszíjon vi­seled. A szíjra a rajzon két párhuzamos szaggatott vonal­lal jelölt hasítékoknál fűzd fel. > Mondjátok gyorsan 1 1. Megintem Gyö­nyörű Györgynek Gyöngy várában .1aktomat, mert a Rába, Rábca rákja rágta a lábamat. —2. Mit sütsz, kis Szűcs? — Rozsliszt las­kát! „(Vidd a oái^at a A Játéktáblát az 1. ábránál két- háromszor nagyobb méretben raj­zold meg és húzd ki tússal. A kör- alakú mezőket összekötő vonalak közül a kettős vonallal rajzolta­kat kék, az egyes vonallal rajzol­takat piros tússal fesd ki. Bagaszd a táblát vastag lemezre és préseld le. a harcosok serege 21 piros tá­madóból és két kék védőből áll, ezek lehetnek színes kartonkoron­gok, befestett fagombok vagy kis faflgnrák. Kezdéskor a védők a vár tetszés szerinti két helyét foglalják el, a támadók pedig a vár körül foglal­nak állást. A védők bármilyen Írásban, előre, hátra, ferdén aoa* zoghatnak egyes lépésekkel. AXMs lyik támadó mögött üres helyet látnak, azt átugorva kiüthetik, ókét azonban nem lehet kiütni. A táma­dók is egyes lépésekkel haladnak, de csak a vár irányába veaett) egyenes, Illetve ferde vonalakon. *í vízszintes vonalak közül csak $ legfelsőt használhatják, mely ty vár felé vezet. A támadók tehát 4 piros vonalakon haladhatnak, d< csak előre. Az első lépés a tá­madó felé, utána a Játékosok fel­váltva lépnek. A támadó nyert ha a várat telje­se.: elfoglalja, vagy a védőket bezárja a várba, A védő nyer, ha a támadó nemi tudja elfoglalni a várat. A játék egysze­rű, de változatot és érdekes. TöbB Játékfelszerelés készítése esetén egyidejűleg kör­mérkőzést Is le­het játszani, min­den Jáiékospár- ből a győztes \ Jut tovább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom