Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-15 / 216. szám

M5ft SZEPTEMBER 15. .v A P t 0 3 Hétpecséttel zárt titok?... Senki sem foghatja a Pécsi Kesztyűgyár vezetőire, hogy túlméretezték a kongresszusi versenyben tett felajánlásai­kat, amikor többek között mennyiségi tervük 100 százalé­kos teljesítését, értéktervük 101 százalékos exporttervük 1,5 százalékos túlteljesítését a 35 000 forintnyi anyagmeg­takarítást vállaltak. Biztató eredmények Az már ellenben nagyon po­zitív vonása ennek a felaján­lásnak, hogy amit ígértek, va- lóraváltották, s eddigi ered­ményeik biztatóak. Augusztus hónapban például 52 921 pár kesztyűt készítettek, ami meny ny iségi tervük 100, érték ter­vük 104,6 százalékos teljesí­tését tette lehetővé. Export- szállításuk is jól alakult: mennyiségben 135 százalékot, értékben 134,9-et tett ki. Amikor a gyár főmérnökétől megkapjuk a felvilágosítást a kongresszusi versenyre vonat­kozóan, öröm tölthet el ben­nünket, mert a kongresszusi verseny jól segíti a vállalati tervek teljesítését, ugyanakkor megalapozza az eredményes -.vagyoni gazdálkodást is. Uj Vonása a versenynek a sertés­bőrök exportkihozatálának nö­vekedése. Amíg korábban 51»/o-os volt az exportkihozatal, most 1 65 százalékra igyekszenek növel­ni. Segíti ebben őket a nyers­anyagot szállító vállalat is, amikor a bőrökről részben le­metélik a külföldre szállítandó árukhoz szükséges minőség előállítására fel nem használ­ható gyengébb részeket. Az exportkihoza tálnál több régi szakmunkás nagyon szép ered­ményeket ért el az első félév folyamán. Különösen dicséret illeti Horváth Imre 72, Marcsik Fe­renc 70, Horváth János 70, ^ Pozsgai László 68, Kardos An- tál 68 százalékát. A szabászat négy váltása, illetve műszaka közül Pozsgai Andor Il-es mű­helye bizonyult legjobbnak az elmúlt félévben. Mindezekre a szép munkasikerekre joggá! lehet büszke a vállalat veze­tősége, pártszervezete é6 üze­mi bizottsága, Lassú és hiányos értékelés Arra azonban már annál kevésbé, amit a szabászatban különösen, de az egész gyár­ban tapasztalhat a látogató. Hiányzik ugyanis a verseny nyilvánossága, lassú az érté­kelése, a kongresszusi verseny szellemét — és máshol szokott kísérőjét, velejáróját; a tel“ 7 kesedést — nem igen venni észre. Miért? A Il-es szabászatban például ki van függesztve az anyagta­karékosság brigádok szerinti értékelése négy ív papíron, — s ez nagyon szép dolog — ám, ha közelebb lépünk, megle­pődve olvashatjuk: 1959. má­jus hó. Bizony, május már elmúlott. A szabászok asztalának végé­ben van ugyan egy táblácska, a négy emberre rótt tervet olvashatóan ki is írták fehér krétával, de ez a főművezető szerint, naponta, a szakmun­kások szerint napok óta nem volt vezetve. A napi értékelés ilyen formája különben sem egészen megfelelő, irreális ké­pet nyújt, mert kevés szabász • gyárt naponta mennyiségileg átvehető terméket. A „kup- nik“ kiadása több napra is szólhat. Havi tényadatokat rá­vezetni megint nehéz, mert csak a következő hó végére váMk ismeretessé a teljesít­mények kiértékelése, s így ver­senyszempontból a számok már elavultak. — Honnan tudják, hogy mennyit teljesítenek naponta és jobban dolgozik-e társuk? — kérdem az egyik szabászt, mire lakonikus választ kapok. — A borítékról. Ba’ázs Tibor ifjúmunkás például társai véleménye sze­rint jól dolgozik. Tudja-e, hogy neki személy szerin* mennyi az exportki hozatala7 • -e Nem tudom — de tessek temewú a végmecehoz ő vá­laszt ad erre a kérdésre. Mi ösztönözze jobb munká­ra az embereket, ha csak a borítékról olvashatják le tel­jesítésük fokát? Nyilvánvaló, ez nem elegendő ösztönzés, fő­leg nem a kongresszusi ver­seny szellemében történő. A jó munkának pedig elismerés kell! Az első félév eredményei alapján számos dolgozó része­sült a kiváló dolgozót illető oklevélben, jelvényben. Azaz csak részesült volna, mert a felterjesztettek az augusztus 20-i ígéret helyett még a mai napig sem lettek részesei jó munkájuk után megillető ki­tüntetésüknek. Nem mindig erény a „szerénység“ El akarja-e nyerni a gyár a megyei pártbizottság vörös aászLajáf? A műszaki vezetők szeré­nyen azt válaszolják: ők csak az élüzem címért törekednek, egy ilyen „nagy dologért”, mini a verseny zászló hogyan is áhí­tozhatnának? A valóság ellen­ben az, hogy a kesztyűgyárban bárkivel beszélek, nem is tud- a dologról; Erdősd Lajos sza­bászt is kérdem, jó lenne-e a zászló birtokosának lenni? Vállát vonja, nem is hallott ilyesmiről. A verseny nyilvánosságával tehát a kesztyűgyárban nem nagyon törődnek. Ezt mutál­ja az udvaron lévő hat üveg­tábla ás, mely valamikor ha­sonló célokat szolgálhatott. Ma kopott, foghíjjas betűivel sem­mit sem hirdet, üresen, né­mán mered hájogos szemeivel a belépőre. A porta melletti falon egy d eszka ke trecben öreg, mállott írás foszladozik, hirdetve, hogy a kézivarroda 125 százalékával hol és hol állt a küzdőtéren. Persze ez már több éves versenytábla, lassan múzeumba kerülő t A kesztyűgyár a kongresz- szusi versenyben, illetve a ter­melésben szép eredményeket ért és ér el. Jó szakmunká­sai, lelkiismeretes dolgozói megteszik a magukét a munka frontján. Nem lehetne-e még ■ jobban megszervezni. a terme­lést? Csökkenteni a termelési költségeket, még jobban taka­rékoskodni az anyaggal? Min­den bizonnyal lehetne. Ehhez azonban egy élő, a munkáso­kat lelkesítő, még szebb ered­mények elérésére buzdító műn kavenseny kellene. Kongresz- szusi verseny, mely frissen értékelt, ötletes módon nyil­vános és nem hétpecsétes ti­tokként, őrzött adminisztráci­ós eredménykiértékelés. A kesztyűgyár dolgozói sok ne­hézséget legyőztek már, bizto­san ezt a hiányosságot is ki­küszöbölik, ha kellő segítsé­get kapnak vezetőiktől, s ha a szakszervezet, mint á ver­seny gazdája többet törődik nemes feladatával. Ssüts István Á Városi Rendelő Intézet válasza cikkünkre A Dunántúli Nap ló 1959. augusztus 30-iki számában „Több megértést kér az onkológiai szakrendelő” cím­mel megjelent cik­kel kapcsolatbán közlöm, hogy a Vá­rosi Rendelő Inté­zet (illetve jogelőd­je a Megyei Rend. Int.) a sebészeti — onkológiai szakren­delés munkáját min denkor nagyra be­csülte: annak érté­kével mindenkor tisztában volt, hi­szen kezdeményezé­semre ezért hívta életre azt és bizto­sította mindenkor eredményes muriké ja minden feltételét. A jövőben működési körét kiterjeszteni kívánjuk és a szak- rendelést a férfiak rákos megbetegedé­sei vizsgálatának munkaközösségi irá nyitójává kívánjuk tenni. A cikk meg­írására okot adott kö rülményeink abból származtak, hogy a napi 6 órás fogsza­bályozási szakren­delés, amely addig a fogászati-lkUnikán működött, egyik napról a másikra hajléktalanná vált. Vis major esete adódott. A Rendelő Intéízet túlzsúfolt­sága mellett nem volt más lehetőség, mint ezt a szakren­delést a napi 2 órás onkológiai szakren­delés helyiségében átmenetileg elhe­lyezni, annál is in­kább, mert ott ren­delkezésre állt a megyei főorvos ré­szére készített fogá­szati felszerelés. Az Intézet összes helyi­ségeiben reggel 7— S órától este 7—8 óráig szalkadatlanul folyik a munka. Egyébként a cikk megjelenése óta már a fogszabályo­zási szakrendelés az azt ellátó főorvos magánrendelőjébe költözött. Így a se­bészeti onkológia is visszanyerte előbbi —, kifogástalan kör nyezeti képét. DR. UNKA L. int. igazgató. Nagy részvét mellett temették el Bölöni György Kossuth-díjas írót a* irodalmi Tanács elnökét Hétfőin a Kerepesi temetőben kísérték utolsó útjára Bölöni György Kossuth-díjas írót, az Irodalmi Tanács elnökét, . az Élet és Irodalom főszerkesztő­jét. A halottasháznál felállí­tott ravata't barátok, tisztelők, pályatársak százai vették kö­rül. A temetésen megjelent és díszőnséget állt dr. Mümnich Ferenc, a Minisztertanács el­nöke, .Benke Valéria, művelő­désügyi miniszter, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Gyáros László, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, Aczál György, a művelődésügyi miniszter el­ső helyettese, Szakasiti Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Darvas István, e,z MSZMP Központi Bizottságának agitációs és pro­paganda osztályának helyettes vezetője, irodalmi életünk szá­mos más vezető személyisége, neves írók, újságíróik. Részt vett a temetésen a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek számos tagja is. Felcsendültek a munkás gyászinduló hangjai. majd a párt és a kormány ■ nevében Benke Valéria, művelődésügyi miniszter búcsúzott az elhunyt tói. Illés Béla Kossuth-díjas iró. a.z Irodalmi Tanács és a ma­gyar írók, Szakasits Árpád az újságírótársádalom. Földes Gyula a barátok és ismerősök nevében búcsúzott az elhunyt­tól. , A gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. A gyászolók a fővárosi tanács által adományozott díszsírhely hez kísérték a koporsót, ame­lyet elborítottak az állami és társadalmi szervek, a hozzátar­tozók, barátok, ismerősök, tisz­telők koszorúi, az emlékezés virágai. * Bölöni György temetésére a Román Népköztársaság írószö­vetségének képviseletében ha­zánkba érkezett Eugen Jebe- 'eanu államdíjas költő, akit a közelmúltban tüntetett ki a Magyar Pen Club emlékérem­mel. Bölöni György romániai tisztelői nevében a ravatalnál koszorút helyezett el Alexand­ra Buican, a Román Kulturális Kapcsolatok Intézetének alel- nöke és Eugen Jebeleanu köl­tő. Tanévnyitó az öthónapos nártiskoián és a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen Hétfőn délután a pártiskola nagytermében az ölhónapos pártiskola és a Marxizmus— Leninizmus , Esti Egyeteme hallgatói, valamint tanárai részvételével megnyitották új tanévet. A tanévnyitón részt vett Győri Imre elvtárs, az MSZMP KB. propaganda' osz­tályának vezetője, Török Ká­roly elvtárs, az MSZMP Bara­nya megyei bizottságának má­sodik titkára, Földes András- né elvtársmő, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. A megjelentek előtt Győri Imre elvtárs mondott beszé­det. Üdvözölte a tanévnyitó al­kalmával a pártiskola és az esti egyetem hallgatóit, taná­rait, méltatta a most megin­duló öthónapos pártiskola je­lentőségét, Kérte a hallgató­kat, akik ebben az évben be­hatóan tanulmányozzák majd a marxizmus—leninizmus taní­tásait, hogy igen nagy gondot fordítsanak arra, hogy ne csu­pán a marxizmus tételeit, ha­nem mindenekelőtt a szellemét sajátítsák el. Ne dogmatikus, hanem alkotó módon tanulmá­nyozzák az elméletet és arra törekedjenek, hogy alaposan készüljenek fel a tanulmánya­ik során a burzsoá ideológiai nézetek elleni harcra és arra. hogy minden elhajlás, a' revi- zionizmus és a szektás néze­tek ellen egyaránt meg tudják védeni a marxizmus—leniniz­m-ust, majd a gyakorlati élet­ben is. Fontos feladatként beszélt Győri elvtárs a pártiskola és az esti egyetem nevelő mun­kájáról. Arról, hogy né csu­pán a tanulásra korlátozzák az ott folyó munkát, hanem egyszersmind a hallgatók neve lésére is fordítsanak nagy gon­dot. Segítsenek a hallgatóknak a tanárok, és az, elvtársi kö­zösségek, megszabadulni a ki­sebb nagyobb jellembeli fo­gyatékosságoktól, formálják a hallgatók jellemét, hogy így is megerősödjenek a tanulás hó­napjai alatt. A tanulás feltételeiről beszél ve Győri elvtárs elmondotta, hogy ma sokkal jobb feltételek között kezdhetnek munkához a hallgatók, mint bármikor azelőtt. A klasszikusok müvein kívül ma rendelkezésre áll a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. és XXI. kongresszu­sának anyaga, a marxizmus— leninizmus gyakorlati alkalma­zásának nagyszerű példaképe, és pártunk határozatai, ame­lyek szintén az elmélet gya­korlati .alkalmazásának fontos dokumentumai. Emellett egy sor újonnan megjelent kézi­könyv segíti a tanulást ebben az évben. Végül Győri elvtárs utal* azokra a jóslatokra, amelyeket három évvel ezelőtt szívesen csépeltek Nyugaton. Akkor azt mondták, hogy a marxizmus és a leninizmus csődbe jutott. Az elmúlt három év alatt azon ban az élet érmék az állítás­nak az ellenkezőjét bizonyítot­ta be. A szputnyikok és a mofet Holdba juttatott, rakéta éppen arról tanúskodnak, hogy a marxizmus—'leninizmus a kom­munizmus elmélete egyre in­kább nagyobb győzelmeket arat világszerte. Győz a szoci­alizmus, győz a kommunizmus. Az öthónapos pártiskolán és az esti egyetemen tanló elv­társak egyik legszebb feladata lesz, — mondta Győri elvtárs befejezésképpen, — hogy to­vább erősítsék az emberekben a szocializmus, a kommuniz­mus győzelmébe vetett hitet. Majd eredményes munkát kí­vánt a pártiskola és az esd egyetem hallgatóinak és taná­ri karának. Emelodaru vasbetonból A krasznojansaki hajógyár­ban üzembe helyezték a világ első vasbetonból készült eme­lődaruját. A darut Alexandr Laptyev, a vállalat technoló­gusa szerkesztette. Az új daru műszaki próbája már megtör­tént. A daru teherbíróképes­sége 50 tonna, önköltsége egy­ötöde a fémből készült emelő­darunak, cA műszaki fejlesztéssel, kapesolat&s pénziicjyi A hároméves és az ért kö­vető ötéves tervünk céljainak teljesítéséhez üzemeink, gyá­raink műszaki színvonalának gyorsütemű fejlesztése szüksé­ges. Nem véletlen ezért, hogy napjainkban éppen ez a prob­léma foglalkoztatja leginkább a szakembereket és sok he­lyütt a dolgozók széles körét. Megyénk üzemeinek túlnyomó részében lévő régi felszereléseket, gépeket figye­lembe véve, a műszaki színvo­nal emelése valóban fontosnak ás sürgősnek látszik. E téren az elmúlt, évek gyakorlata elég sok megoldandó problémát ha­gyott ránk, amikor is elsőd­legesen a gyáripar új létesít­ményekkel való növelése volt a probléma, ugyanakkor a meglévő üzemek korszerűsí­tése elmaradt, a gépi berende­zés fokozatosan elöregedett. Jelen hároméves tervünk már a korszerűsítésre is gon­dot fordít... Ez évtől megszün­tették a műszaki fejlesztéssel foglalkozó szervek elszigetelt­ségét, azokat az ipar mellé rendelték, így együttesen, kö­zös érdekeltség alapján old­ják meg az e téren fennálló feladatokat. A termelői áraik rendezése során pedig gondos­kodás történt arról, hogy a műszaki fejlesztéshez megfe­lelő pénzügyi alapok álljanak a vállalatok, illetve egyee ipar á&afc reodtílceaéeéra I Ezek után a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök jó felhasználása már a vállalatok műszaki és pénzügyi szakem­bereinek feladatát képezi első­sorban. Nekik lceú a fejlesztés lehetőségeit kutatniok. Helyes azonban, ha ezzel a problémá­val a dolgozók széles köre is foglalkozik, hiszen a korsze­rűbb termelés eredményéből az évenkénti nyereségfelosztás során ők is részesülnek. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy korsze­rűbb termelési feltételek mel­lett emelkednie kell a nyere­ségnek, következésképpen a felosztandó nyereségrésznek is. Ugyancsak érdekeltek a dolgo­zók a műszaki fejlesztésben munkakörülményeik jobbá té­tele, a nehéz fizikai munka gépesítése révén is. Az a tény pedig, hogy az exportra törté­nő termeléssel szembeni minő­ségi és választékigények nap­ról napra fokozódnak, az em­lítetteken túlmenően is min­denki kötelességévé teszi a korszerűsítés lehetőségének keresését, hiszen a külkeres­kedelmi mérleg helyzetének további javítása ugyancsak hároméves tervünk egyik alap­vető célkitűzése. Üzemeink egy része már az elmúlt években is sokat tett e téren, úgyszólván a rendelke­zésre álló pénzügyi lehetősé­gek mindegyükét felhasználták erre a célra. A bőrgyár például külön­böző bőrmegmunkáló gépeket szerzett be, többek között kor­szerűsítette a cserléfőzést, cserzőüzemét és a felsőbőr ki­készítést. Erre a célra jórészt a megtérülés arányában tör­ténő visszafizetéssel banlki hi­telt vett igénybe. A (kesztyűgyár exportterme­lése növelése érdekében az ér­dekelt külkereskedelmi vál­lalat segítségével körülbelül 250 ezer párral növelte évi ter­melését, amiből közel 150 ezer párral több kesztyűt tud éven­te külföld részére előállítani. Nem kevésbé fontos eredmény az is, hogy különböző munka­gépek üzembeállításával nehéz fizikai: munkát szüntettek meg. A porcelángyár is több kor­szerűsítési eljárást vezetett be, aminek eredményeként szá­mottevő önköltségcsökkentést ért el és nem véletlen, hogy többek között ilyen intézkedé­sek eredményeként nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. A téglagyáraknál ugyancsak nagyobbmérvű gépesítés tör­tént, amely a termelési költsé­geik csökkentését és a munka- körülmények javulását ered­ményezte, stb. Erre az évre is tobb­helyütt hasznos és keresztül­vihető elgondolásokkal talál­kozhatunk a műszaki színvo­Ezek között található a So- piana Gépgyár körülbelül egy­millió forintos előirányzata, aminek keretében új gépek előállítását kísérletezik ki. A bőrgyár tovább kívánja folytatni a marhabox-gyártás tökéletesítését, a festékgazdál- kodás javítását. A szénbányák a vágatre- konstrukciókat, a föld alatti szállítás dieselesítését, a felső szintek szállításának villamo­sítását és a korszerű biztosítás kiterjesztését végzik. A Szikra Nyomda és több vállalat újabb gépek beszerzé­sét irányozta elő, stb. Megyénk üzemeit tehát fog­lalkoztatja a műszaki fejlesz­tés problémája, ügy gondolom azonban, hogy műszaki és pénzügyi lehetőségek felkutatá sával e téren még további le­hetőségek lennének. A pénzügyi dolgozóknak rá kell irányítanok a figyelmet az egyes pénzügyi alapokra és a fejlesztést lehetőség sze­rint saját erőből, gyorsan meg­térülő beruházások, átszerve­zések esetén bankhitelből kell szargalmaaniok. Nem elegen­dő e feladatokat csak a terv­hitel lehetőségeire bízni, mer; az viszonylag korlátozott és elsősorban a nagyobb beruhá­zásokhoz szükséges. A saját és kölcsönvett források job­ban ösztönöznek a takarékos­ságra és gazdaságosabb meg­oldásokra» Mivel az ilyen intézkedések pénzügyi, ületve eredményki- hatása sem közömbös, az ed­diginél több gondot kell for­dítani az üzembehelyezett lé­tesítmények gazdaságosságá­nak figyelemmel kisérésére. Erre pedig inkább csak a köl- csöneszközökből megvalósult létesítmények esetében került sor, holott az ilyen elemzések alkalmasak a megtett intéz­kedések helyességének elbírálá sára, de egyben következte­tésre adhatnak módot; a to­vábbi fejlesztési elképzelése­ket illetően. Vigyázni kell ezenkívül ar­ra is, hogy a fejlesztés ne öt­letszerűen, az esetenként ki­sebb összegben rendelkezésre álló pénzeszközök erejéig el­aprózva történjék. Ezért mind inkább az üzemek távlati ter­veivel szembeni igény merül fel, amelyek nélkül módszeres fejlesztés el sem képzelhető. A fejlesztéssel kapcso­latos feladatok alapos, ugyan­akkor késedelem nélküli meg­oldása mindannyiumk állandó ügye, amire a központi bi­zottság márciusi határozata is felhívta figyelmünket. A terv­szerű, gazdaságos s gyors elő­rehaladás biztosítása érdeké­ben erre minden erőt mozgósí­tanunk kell. JÓHMjt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom