Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

1959. SZEPTEMBER 6. NAPLÓ w „Az orvosi hivatástudatot a segítés vágya kíséri... Látogatás a nyugalomba vonuló dr. Ángyán János prof esszornál ötven esztendős orvosi pá­lyafutás és 36 esztendős pécsi egyetemi tanári munka után 73 esztendős korában nyuga­lomba vonult dr. Ángyán Já­nos, az I. sz. belklinika pro­fesszora. Európai szaktekin­tély, számtalan tudományos értekezés, orvosi 6zakmű és tanítványainak elismerése fémjelzi nevét a hazai orvos­társadalom előtt, amelynek nyugalomba vonulása után is aktív tagja marad. Az idős, de fiatalos benyo­mást keltő professzort hivatali életének utolsó napján keres­tük fel belklinikái dolgozó- szobájában, ahol — már-már ütrakészen — könyveit, mű­szereit rendezgette. Hosszú és szívélyes beszélgetés során mondotta el élményeit s em­lékezett vissza azokra a har­cokra, amiket 36 esztendős tanári pályáján a hazai egész­ségügy érdekében meg kellett vívnia, ^ „Az egyeiemalapitó Ángyán" Ezt a jelzőt érdemelték ki a huszas évek elején azok az egykori professzorok, akiket megbíztak azzal, hogy szervez­zék meg a Pécsett létesítendő orvosi egyetemet Angyánon kívül még csak Zechmelster László van az élők sorában, akit 1940-ben uralkodó poli­tikai viszonyok késztettek ar­ra, hogy passadenia-i (Kali­fornia) egyetem meghívását elfogadta, Jendrassik Ernőnek, a buda­pesti egyetem nagynevű bél­és ideggyógyászának „a ma­gyar Charcot”-nak iskolájából került ki. Ott nyerte el a do- eentúrát 1919-ben „A szív és érrendszer betegsógei”-böL Az I. világháború folyamán jár­ványkórház és laboratórium­vezetőként működött a keleti harctéren, Majd a háborút követő években pusztító jár­ványok továbbra is arra kész­tették, hogy tudományos és gyakorlati munkásságát e fertőző betegségek elleni küz­delemnek szentelje. A 30-as évek táján behatóan tanulmá­nyozta hazánk egészségügyi helyzetét, különös tekintettel á TBC megbetegedésekre. Tervet készített a Mecseken létesítendő népszanatórium számára, amelynek létesítése törvényerőre is emelkedett, de a banktőke hatalmasabb volt, amely parcellázás terveinek sikerét féltette a Icisajátítás révén letelepítendő kórháztól és ezért megakadályozta a te­rület kijelölését. Később ugyan úgy volt, hogy a Mecsek vala­mely más pontján építik fel a tüdőkórházat, ez alkalomból Olaszországban is tanulmá­nyozta az ottani erőfeszítése­ket, mint az Országos Társa­dalombiztosító Intézet részéről kiküldött bizottság vezetője, de végül az így tervezett tüdő- kórház felépülését a II. világ­háború kitörése odázta el. Egy sikertelen orvosi sztrájkról Ángyán professzor elmon­dotta, hogy amikor 1912-ben Londonban járt, Lloyd George nagy tapintattal próbálta ke­resztülvinni az angol parla­mentben a betegbiztosításra vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslat, mely nemsokára törvényerőre is emelkedett, nagy felháborodást váltott ki az orvosokból. Az angol arvos- szöveteég tagjainak anyagi helyzetét féltve —* sztrájkot hirdetett. De a sztrájkból nem lett semmi. Az orvosok; ma­guk belátták, hogy hivatásuk mellett szó sem lehet sztrájk­ról, munkájuk, tevékenységük egy pillanatra sem állhat meg. Ez az e?set mélyen megrázta az akkor még fiatal magyar orvost és később is hivatástu­datának egyik építőköve ma­radt a londoni emlék: 50 éves orvosi múltja alatt mindig előtte lebegett, hogy egy perc­re sem szűnhet meg orvos lenni, munkáját egy percre sem függesztheti fel. A nyugalom csak papírforma mert Ángyán professzor — mint elmondja — továbbra is a szakorvosi vizsgabizottság elnöke marad, ezenfelül — a pécsi egyetem régi vágya is beteljesülőben lévén 1— a fel­állítandó orvosi könyvtár­bizottság elnökévé javaslota a Kari Tanács. Különben is számtalan probléma foglalkoz­tatja. melyeknek megírása sürgető feladat. Eddig a klini­kai és egyetemi napi teendők mellett nem maradt rá ideje, most a nyugalom óráiban bő­ségesen jut erre is. Meleg kézszorítással búcsúz­tunk el a professzortól és hisz- szük, hogy még értékes mű­vekkel és gondolatokkal gya­rapítja majd a belgyógyászat tudományát. • Pagony Lajos Munkásklubot avatnak a pécsűjhegyi szőlőben Ma délután öt óra sadalmi munkásnak is. Az átalakított he kor avatják fel a összesen ezerötszáz lyiségek festését pécsújhegyi szőlő- munkaóráját vette Kurucz Mária vál- ben épített új mun- igénybe, s az összes lalta Walczer Ja- kásklubot, s ezzel társadalmi munka kabbal, aki a belső az eddig meglehető- értéke mintegy húsz munkálatokat végez sen elhanyagolt új- ezer forint. A társa- te el. Kamper Ig- hegyi település la- dalmi munkában nác, Keszler Béla, kói új kulturális le- nagy részt vállalt Gál Tamás, Pécsi hetőségihez jutnak. Solymosi János István és Szívért A munkásklub lé párttitkár, aki egy- István bányakőmű- tesítését a helyi párt maga 192, felesége vés. nem is azon a szervezet kezdemé- pedig 67 munkaórát területen lakik', nyezte. Egy kihasz- töltött itt. Sipos Jó- mégis amikor az nálatlan épületet zsef vezetőségi tag összefogásnak hírét kaptak erre a célra 138, Gyimesi József vették, ők is elmen- a szőlőhegy lakói, pedig 134 órai mun- tek segíteni a szőlő­akik példás társa- kával járult hozzá a hegyieknek, dalmi összefogással klub létesítéséhez. A szép társadalmi láttak hozzá, hogy A nyugdíjasok kö- összefogás eredmé- azt átalakítsák. Nem zül a hetven éven nyeként a pécsújhe- csak helybeliek, ha- felüli Rónai Oszkár gyi szőlők lakóinak nem másutt lakók, egymaga 78 munka- most szépen beren- idős nyugdíjasok is órát teljesített, de dezett murnkásklub­részt vettek a mun- f?lfTtésre Hő- ** V£u> rádióval, , ,, . “ , ,, gye Imre 58 es Ben- televízióval, lemez­kában. Az átalakí- cze István 21 órás játszóval felszerel­tás hetvennyolc tár- társadalmi munkája ve; Megnyílt a zágrábi őszi nemzetközi vásár Zágráb (MTI). Szomba­ton délelőtt Zágrábban ün­nepélyesen megnyitották az 50. nemzetközi árumintavá­sárt, melyen 31 európai, ázsiai, amerikai és afrikai országból több mint ötezer gyár és vállalat mutatja be termékeit. Magyarország gazdag és sokoldalú kiállí­tási anyaggal képviselteti magát. A Külkereskedelmi Kamara szervezésében 20 export-import vállalatunk 780 négyzetméteres fedett pavilonban és 900 négyzet­méternyi nyitott területen állította ki iparunk új és legújabb gyártmányait. Kü­lönös érdeklődésre tarthat­nak számot komplex hús­ipari gépeink, a' „Her-bor 300” típusú műanyaghegesz­tő gép, az új motorkerék­párok, MODEX divatcikkek és a Transelectro háztar tási gépel. A képz$MW,és<zdbeH is a tnmekí a dönt'á sód A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Baranya megyei^ Munkacsoportja 1959 második félévi terveiről Munkacsoportunk vezetősé­ge összefogásra hívja fel a pé­csi és Baranya megyei művé­szeket, hogy egymás munkájá­ban — és nemcsak a maguké­.■»»­Gádor Emil kiállítása Budapesten „Hóvirág­Augusztus 28-án nyílott meg a Fényes Adolf teremben Gá­dor Emil festőművész képkl- állítása. Az újonnan átalakí­tott intim hangulatú helyiség-, ben harminc művet mutat be a nemrégiben Pécsről elköl­tözött művész. Képei (között ott találjuk tavalyi pécsi Ki­állításának legjava anyagát. A Havihegy környéki utcák nap­sütéses hangulata jelenik meg pécsi tájaiban, ezek között ieg­Százat méter mély ériésbarlangot fedezlek fel a magyar karszlkutatók Cseiisztovákiában A Magyar Karszt- és Bar­langkutató Társulat több mint 30 főből álló csoportja, dr. Dé­nes György vezetésével négy hétig a dél-szlovákiai és az észak-borsodi karsztos hegyek­ben kutatott. A Meteor és Ki­nizsi kutató-csoport tagjaiból szervezett expedíció felfedezte éa felmérte Csehszlovákiában | lángot* a Tonna alsóhegy legmélyebb barlangját, a 105 méter füg­gőleges mélységű Óriás-Zsom­bolyt. Bejárták a kutatók és újra felmérték az alsóhegy második legmélyebb afcnabar- langját, a 97 méter mély Al- mási-Zsombolyt és több más, 50—80 méter mély akmabar­emlékezetesebb árus". Figurális képeinek témáit' is a környezet nyújtja: 'család, iskola, festőbarát. Ennek a szép számú sornak gerincét je­lentik „Róza tanul’*, „Éva az albummal“, „Zongoránál“ cí­mű tompított, széles tónusok­ra épülő képei. A „Kékszok­nyás leány" bátor nagyvona­lúságával és bensőséges lírai hangulatával a kiállítás leg­jobbjai közé tartozik. Ide so­rolható még a „Busójárás Mo­hácson“ című kompozíciója is. A Pécsett festett képeket a szentendrei művésztelepen ké­szült munkák követik. Az ot­tani utcákban megtalálta a pécsi rokonságot, de színvilá­ga a párás szürkék felé haj­lik. Parasztaszonyéban a szer­kezet és a szín találóan alkat­ban — vegyék észre a jó felé yaló törekvést és erőfeszítést. Termékeny és egészséges vi­tákkal, megbeszélésekkel segít­sék egymást az eszmei kérdé­sek megértésében és kibonta­koztatásában, az év második felében mutatkozó feladatok eredményes megoldásában; Esztétikai tanfolyam Munkacsoportunk fő felada­tának tekinti, hogy az év má­sodik felében az eszmei hiá­nyosságok leküzdésére a nép­művelési irányelvek segítségé­vel az 1958-ban működő marxis ta esztétikai tanfolyamot tel­jesebb formában megszervezze és egyben kívánatosnak tart­ja, hogy ezeken az előadáso­kon, vitákon lehetőleg minden mun kacsaport-tag részt vegyen. Képzőművészeti pályázat A csoport vezetősége már augusztus folyamán felhívta a pécsi és megyei művészek fi­gyelmét a Művelődésügyi Mi­nisztérium hazánk felszabadu­lásának 15. évfordulója tiszte­letére hirdetett képzőművészeti más eszközzé vált a Jellem- pályázatra, amely pályázat cl- zésre. me: „Szocialista Magyaror­A kiállítást szeptember 13-ig szág**; A pályázat célja olyan tartják nyitva, képző- és iparművészeti alko­KS I tások létrehozása, amelyek ha­Hajón, tevén* repülőn Kihagytam a vonatot és az autóbuszt, mert hosszú lenne a cím. Gyalogoltam, sőt futot­tam is (kergettek a mohame- iánok). De erről később. Egyelőre a Fekete tengeren lajózunk, gyermekkorunk redvenc meséinek, olvasmá­nyainak színhelye — Isztam“ óul felé. Késő délután van. Az Jtasok zöme alszik a nyug- ígyakban, mintha előre tudná, -.ogy az éjszaka kevésbé lesz -lyugalmas. A kapitány szerint istére vihar várható. Az öko- >ok már most beveszik a nyug­atókat és aggodalmasan te­rülteinek a gyülekező íellegek- ’€, az utasok másik része azonban örül, hogy nagy él­ményben lesz része. Tengeri vihar.. . hánykolódó hajó ... felcsapó hullámok. Idáig ilyet isak moziban láttunk. Lesz mit mesélni otthon, jöjjenek csak a hullámok! VarmrámVl asztal társasáh gurik fele már nem tudott en­ni, rosszul érezték magukat. Sorra megettem az ő adagjai­kat is és büszkén távoaiam. Kabinunkban már bezárták csavarral az ablakokat, mert a hullámok egészen felcsaptak az ablakig. A kabin egyébként is meleg volt, hát még csukott ablaik mellett! Felnyalábolom tehát a matracot, lepedőt, ván­kost, viszem ki a fedélzetre. A fedélzetre nyíló ajtót alig bírom benyomni, úgy fúj a szél. A korlátba kapaszkodva, dülöngélve megyek előre. Egy hatalmas széllökés kikapja a lepedőmet és viszi a tengerbe. Kezd nem teszteni a dolog. Aránylag szélvédett helyen megágyazok és lefekszem. Az árbocba, kötelékbe kapó szél úgy süvít, hogy aüg lehet egy­más szavát érteni. A nagy ha­jót nem tudják annyira meg­táncoltatni a hullámok és ez még mart lassan emelkedik, majd süllyed, majd megint emelkedik és megint süllyed és ez így megy. Erre a gyomrom is emelkedik, csak nem süllyed. Vége a romanti­kának. Kár volt annyit enni. Hajnalban értünk a a Bosz­poruszba. Csupa karikás sze­mű utas tolong a sétafedélze­ten. Sajnos, esik az eső és az sokat levon a látvány szépsé­géből. A pár kilométer széles Boszporusz két oldalán domb- vonulat húzódik, egy-két eme­letes lapostetejű házak szegé­lyezik. Sok a faház, amit bar­na-fekete színük már messzi­ről elárul. Még egy kanyar és feltűnik Isztambul. Mecsetek l-upolája, karcsú minaretek tömkelegé uralja a városképet. Kiszállunk. Közelről már korántsem ilyen szép a város. Görbe utcák, öreg házak, ko­pott macskakövek, sikátorok. Az egész vár.« tele van kó­bor macskával. Állítólag na­gyon tisztelik a macskáikat. Ha valaki egyet odábbrúg kö­zülük, . úgy megverik, hogy kórházba kell szállítani. Jótét lelkek moslékos vödörrel jár­ják a várost és tartalmát oda­öntik egy-egv nagyobb csoport macskának. Elég gusztustalan látvány. Hármasban vágunk neki a városnak, Kiss Viktor kollé­gámmal és feleségével. Át­mentünk az Aranys^arv öböl túlsó oldalára, s mivel az eső zuhogni kezdett, berohantunk egy mecsetbe, Azaz csak sze­rettünk volna. Az ajtóban le kellett vetni cipőnket és csak mezítláb léphettünk be. A me­csetet végig perzsaszőnyeg bo­rította. Leültünk a szőnyegre és néztük a felemelt karral hajlongó, majd összekulcsolt kézzel térdeplő, imádkozó mo­hamedánokat Délután autóbusszal közös városnézésre indultunk. Lát­tuk az 1500 éves Hágia Sófiát, melybe a belvárosi templom háromszor beleférne. Ma mú­zeum. Valamivel kisebb, de sokkal szebb a hat minaretes Kék mecset. Itt még imádko­zásra szólít a müezzin. Vol­tunk az erőd í tményszerű Top­kapu szerájban. A szultánok korában konyháiban 5000 em­bernek főztek. Most múzeum. Itt látható 16 000 darabból ál­ló világhírű porcelángyűjte­mény, a szultán aranyozott bronzszéke, kardok, vizipipák, turbán, kaftán, csattok — mind aranyból különböző drágakö­vekkel ékesítve. Egy másik teremben van Mohamed pró­féta imakönyve, kabátja, arany tokiban, valamint Ke­resztelő Szent János feje és keze aranyozva. A szeráj után megtekintettük a híres nagy bazárt. Alagútszerű építmény bosszú oldalfolycsókkal, fénye­sen kivilágítva, igen szép ki­rakatokkal. A hajó indulásáig volt még két órám és egyedül sétál­gattam. Magyar szó ütötte meg fülemet, Ketten beszél­gettek s szidták a laikáshiva- talt (itt is). Megszólítottam őket. 25 éve élnek kint Tö­rökországiban, mondják, hogy egy három szoba összkomfor­tos lakás 800 forintnak meg­felelő összegbe kerül. Egyéb­ként ismerik az olcsó Jancsit, aki itt Pécsett árulta a fagy­laltot. Most szódavizet árul Isztambulban. Visszafelé jövet a kikötő közelében egy sikátorban igen hiányos öltözókű nők áldogálltak az ajtóban — ahogy mondani szokás: ing- ben-glóriában — vagy csak „glóriában”. Az egyik énekelt, csalogatván az utcában szép számmal összesere glett „zene­kedvelő” férfit. A nyitott aj­tókon keresztül minden há­zacskába be lehetett látni, ahol négy-öt „keletiesen” öl­tözött nő várta a szerencséjét. Idegen számára furcsa, de ke­vésbé épületes látványt tetéz­te egy bácsi, aki a moslékos vödör tartalmát az amúgyis piszkos sikátor kellős köze­pébe borította, amelyből leg­alább 30 kóbor macska iszo­nyú nyávogás 'közben estebé­delt. Sietve hagytam el a szín­teret, amúgy sem értem a „tö­rök éneket”. Visszaballagtam a hajóra, még egy óra és hajónk maga mögött hagyja a kivilágított Isztambult. Uj célunk — Gö­rögország. (Folytatjuk.) Dr. Szalajr zánk fejlődését, a mi életün­ket, a szocialista ember egyéni fejlődését jelenítik meg. Fel­hívjuk művészeink figyelmét arra, hogy a lezajlott tanács- köztársaság! pályázat alapján alkotómunkájuk során kerülje­nek minél közvetlenebb kap­csolatba az üzemekkel, mező- gazdaságunk szocialista szek­toraival stb. hogy műveik mi­nél határozottabb hatást érje­nek el a közönség körében, Kiállítások Tovább folytatjuk az eddig sikeresnek bizonyult egyéni kiállításokat a VTIT Bartók Béla klubjában és a Hazafias Népfront helyiségében. Túri Nagy Sándor, Platthy György, Erdősi András, öry József, Si­mon Béla művészek kiállítását tervezzük az év második felé­ben Budapesten október 4-én nyílik Kelle Sándor, Simon Béla. Soltra Elemér festőmű­vészek és Fekete János szob­rászművész kiállítása a Mű­csarnok kamaratermében. Érdy József festőművész kiállítását Komlón és Szászváron rendez­zük meg „múlt és jelen’* cím­mel; Októberben rendez! meg Miskolc megyei jogú város az V. Miskolci Országos Képző- művészeti Kiállítást, amelyre Pécsről is küldenek műveket A megbizatásokről Elmondhatjuk, hogy a Pé­csett és Baranyában élő mű­vészek dolgoznak, sok esetben azonban csak kisebb képek, szobrok elkészítésével aprózzák el energiájukat, mert képző­művészeink eddig (határozott, komoly megbízatásokat, jelen­tősebb megrendeléseket nem kaptak; Olyan feladatokra gondolunk, amelyek kivitelezése egy-egy évig foglalkoztatná azt a festőt és szobrászt. Az ilyen megbízatá­sok ösztönzik, kötelezik a mű­vészt, hogy a téma lényegét komoly elmélyüléssel keressék és magasszínvonalű, igényes művészeti eszközökkel fejezzék ki. Nagyobb műveket csak ab­ban az esetben tud elkezdeni a művész, ha az igényelt mű anyagi feltétele biztosítva van. Tehát képzőművészeti életün­ket segítené elő, ha a megyei és városi tanács, állami gazda­ságaink, ipari Üzemeink veze­tői határozottan fognának e kérdés megoldásához. Eleve­nítsék fel a szocialista szerző­dések jól bevált gyakorlatát, hogy a szerződéses művész ott éljen az üzemben, gazdaság­ban, így az ott készült művek őszinték és átéltek lesznek. A Munkacsoport vezetősége felhívja a megye képzőművé­szeit, hogy a szövetség célki­tűzéseit tegyék magukévá, já­ruljanak hozzá lelkiismeretes alkotómunkával szocialista mű vészetünk kialakításához szem előtt tartva azt, hogy a képző­művészetben is nem a szavaké, hanem a műveké a döntő szó. «.a*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom