Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

2

NAPLÓ

1959. SZEPTEMBER 6.

„Miért megy tőnkre igen sok zöldáru

Válasz a Népi Ellenőrzési Bizottság cikkére

r Ä Megyed Népi Ellenőrzési Bizottság a Dunántúli Napló 1959. augusztus 3(hi számában foglalkozott a zöldség, gyümölcs átvétele — értékesítése terén felmerült hiányosságokkal és értékelést tett a Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Központ (MEK) munkájáról.

A cikk válaszra szólít fel bennünket, melynek ezúton teszek eleget

A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálataitól és munkájától mindig segítséget vártunk ég a jövőben is várunk. A jelen vizsgálat is tanulságot jelent . részünkre. Minthogy azonban az említett cikkben szereplő megállapítások nem tükrözik a zöldség-, gyümölcsellátás reális gya korlat! helyzetét, szükségessé válik e cikk kiegészítése. Szövetkezeti központunk

elsődleges feladatai

közé tartozik Pécs és Komló városok lakosságának zöldséggel, gyümölccsel való ellátása.

Ezen a téren központunk előtt álló feladatok Igen jelentősek és felelősségteljesek. Évről évre több és több zöldárut szállítunk e Városok részére. Míg 1958 L félévében

329.6 vagon zöldáru fogyott el Fécsett és Komlón, addig 1959

I. félévében mintegy 415.8 vagon árut értékesítettünk. Elsődleges feladataink közé soroljuk, hogy minél frissebb áru kerüljön a fogyasztókhoz. Ehhez többek között arra van szükség, hogy közelebb fekvő területeken, tehát elsősorban megyénkben termeltessük meg a szükséges zöldáru mennyiséget, vagy legalábbis annak döntő többségét Amíg az elmúlt évben mintegy 60 százalékát más megyéből, távol eső területeikről hoztuk be a megyei szükségletünket, addig a folyó évben — éppen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek zöldségtermő területeinek bővítésével •— megyei termelésből tudjuk a megnövekedett igények döntő részét kielégíteni. Ez a tény fontos tartozéka annak, hogy az idén ténylegesen frissebb árut tudunk a fogyasztók rendelkezésére bocsátani a tavalyinál.

Nekünk az a célunk, hogy minél zökkenőmentesebben tudjuk a termelő szektorok — így az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők — áruit a fogyasztókhoz továbbítani. Központunkat is azért szerveztük szövetkezetté, hogy a termelő szektorok és az értékesítő szervek közötti vitákat a legminimálisabbra csökkentsük. A MÉK Igazgatósága pedig termelőszövetkezeti, földművesszövetkezeti vezetőkből és szakemberekből kerül ki Jogosan feltehető a kérdés, hogy ezekkel a törekvéseinkkel miért ellentmondóak azok a tények, amelyeket a fent- hlvatkozott újságcikk közöl,

A teljesség kedvéért

szükséges a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megállapításaihoz a körülményeket is kifejezésre juttatni.

Központunk és a Beremendi Állami Gazdaság között megállapodás jött létre, melyben központunk 600 mázsa vöröshagyma átvételére vállalt kötelezettséget. Az átvétel határideje; 1959 november 15. Az állami gazdaság 1959 július végén írásban közölte központunkkal, hogy az elültetett vöröshagyma — az időjárás következtében — minőségi értékcsökkentést szenvedett, kb. 25—30 százalékban. Erre való tekintettel kérte, hogy amennyiben esetlegesen szállítási lemaradás lesz, úgy a fenti körülméhyt központunk vegye figyelembe. Központunk az állami gazdaság »ízen akadályközlését tudomásul vette. A Nép! Ellenőrzési Bizottság megállapítása szerint ,.a Bererrendi Vörös Csillag Állami Gazdaságnál 700 máz*« vöröshagyma tárolása

körül vannak problémáik, mert a MÉK nem szállítja el a hagymát. A kiszedés óta pedig már 20 mázsa hagyma teljesén elromlott.”

Az egyoldalúság elkerülése végett ehhez meg kell jegyezni, hogy az állami gazdaságnak kötelessége lett volna a hagyma kiszedéséről központunkat értesíteni. Éz nem történt meg, és ugyancsak nem értesítette központunkat, hogy a már kiszedett hagyma elszállításra vár. Ha ezt a tényt — a tervszerűség lebecsülése mellett — valaki könnyelműen is kezelné, akkor sem helyes az előállott romlásból olyan következtetést levonni, hogy ez kizárólagosan mulasztásból adódik, mert köztudomású, hogy az a hagyma, amely 1—2 hét alatt a termelőnél ilyen mértékben megromlott, a fogyasztónál, vagy a MÉK-nél is megromlott volna, mert feltételezzük, hogy az állami gazdaság is a szükséges óvintézkedéseket megtette. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben — mivel téli tárolásra előkészített áruról van szó — és ilyen* hamar romlásnak indult, nemcsak hogy jövő évi januári, februári értékesítésre nem tudtuk volna tárolni, hanem azonnali fogyasztás esetén is a fogyasztók teljes elégedetlenségét váltotta volna Id. Mi belátjuk, hogy az idei esős időjárás következtében a leszerződött mennyiség 80 százalékát I. osztályú áruban az állami gazdaság nem tudja leszállítani — annak ellenére, hogy átvételi kötelezettségünk erre szól — azonban az ellátás érdekében a magunk részéről mindent megteszünk, hogy úgy a Beremendi Állami Gazdaságtól, mint a megye egyéb termelő szektoraitól elsősorban a szerződési kötelezettség és a fogyasztói igények arányában az árut átvegyük,

A Bogádmindszenti Állami Gazdasággal

kapcsolatos vizsgálati megállapításra azt tudjuk közölni, hogy központunk valóban 900 mázsa paradicsom átvételére vállalt kötelezettséget Az állami gazdaság szállítási kötelezettségének mind ez ideig csupán 40 mázsa vonatkozásában tett eleget. Erről a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítása úgy szól, hogy a „Bogádmindszenti Állami Gazdaság 900 mázsa paradi- esomtervének átvétele , nincs biztosítva, így. feltehető, hogy ez a mennyiség is tönkre fog menni, mert a MÉK bejelentette, hogy elszállítani nem tudja,”

Központunknál a szállítási lemaradást azzal Indokolta az állami gazdaság, hogy a még rendelkezésre álló paradicsomot növényi betegség támadta meg. '

A Bogádmindszenti Állami Gazdaság erre való tekintettel azt kérte központunkntól, hogy tekintsünk el paradi- csomszállítási kötelezettségétől és az ő szállítási kötelezettségét a Bári Állami Gazdaság teljesíthesse. Indokoltnak találtuk az állami gazdaság kérését és a szállítás ilyen teljesítéséhez hozzájárultunk.

Ezen túlmenően megjegyzem még. hogy a Bogádmindszenti Állami Gazdaság esetében hasonló volt a helyzet azy uborkánál is. Központunk 200 <’ mázsa uborkára vállalt átvé-. teli kötelezettséget, azonban a lisztharmat a termést tönkretette.

Az áruátvételt és áruszállítást illetően, miunkánk kétségtelen hagy kívánni valói maga után. Szükséges etőfel- ■ tételeink sem változtak hosszú évek óta. a szállításhoz szükséges gépkocsikat különböző szállító vázlatoktól kapjuk.! Naponta 10—14 vagon áru’A kell az ePátáshoz beérkeztet-} nünk. Rajtunk kívül álló okok) miatt a kellő számú gépko-i cslkat sok esetben vagy nerm kapjuk míg a szállításhoz,} vagy ha megkapjuk, azok közül van eset, hogy 5—6 gép-} kocsi üzemképtelenné

Megjegyzem, hogy a szállító vállalatok a legmesszebbmenőkig megértve helyzetünket, ugyancsak rajtuk kívülálló okoknál fogva nem tunak segíteni rajtunk.

Ami

a piaci árszabályozás

kérdését Illeti, e kérdést ugyan csak megvilágítva az érem másik oldaláról, — központunk mindenkor igyekezett a piacon lévő standjait nagy- mennyiségű áruval ellátni és a kialakított árakon keresztül igyekezett a piaci árakat minimálisra szorítani. Ennek tudható be az is, hogy minden esetleges más híreszteléssel szemben, Pécsett jelenleg is alacsonyabbak az árak, mint a budapesti, vagy más városok árui; Pl. Budapesten jelenleg a paradicsom 1,40 Ft, Pécsett —,80 Ft Budapesten az étkezési tengeri —,90 Ft, Pécsett —,50 Ft. Budapesten a fejeskáposzta —,90 Ft, Pécsett —,74 Ft a így lehetne sorolni tovább.

Összegezve a megfrtakat, úgy érzem, ha a Népi Ellenőrzési Bizottság előtt a vizsgálat Bárén szövetkezeti központunk véleményét és a felvetett problémákkal kapcsolatban Igazolásainkat elmondhattuk volna, — melyre mód és alkalom nem volt —, úgy a népi ellenőrző bizottság is a cikkében felvetett nehézségekkel és problémákkal kapcsolatban más álláspontra helyezkedett volna;

A munkánk során elkövetett hibák kiküszöbölésére a szükséges intézkedéseket minden esetben a legsürgősebben megtesszük, hisz tudjuk azt, hogy itt is van mit' tenni, hiszen eléggé kényes terület a zöld- ségszakma.

A magam részéről szívesen veszem, hogy a Népi. Ellenőrző Bizottság napirenden tartja a zöldség-gyűmölesellá- tás kérdését. Kiérem a Népi Ellenőrző Bizottságot, hogy

behatóan és részletesen

tanulmányozza, vizsgálja Szövetkezeti Központunk működését, s ezen keresztül ismerkedjék meg a md nehézségeinkéi, gondjainkkal is, melyek nap tmánt nap .felmerülnek munkánk során. Központunk dolgozóinak, vezetőinek nem célja, hogy a felelőtlenség és szervezetlenség útját járja, még ha egyoldalú vizsgálat sarán ez a vélemény is alaku.t ki rólunk, hanem kérve a Népi Ellenőrző Bizottság további támogatását és segítségét, azon leszünk, hogy Pécs és Komló városok Zöldség- gyümölcsellátása, illletve átvétele, szállítása tekintetében a ránkháruló feladatot miinél tökéletesebben és eredményesebben el tudja látni.

Nyúl Sándor

A Szövetkezetek Baranya

megyei Értékesítő Központjának igazgatója.

Mindet» 100 hold! után 35080 liter telet, 40 mázsa sertéshús! és 4 mázsa haremfihúsi adunk közfogyasztásra

A máriakéméndi tsz felhívása a megye és az ország

termelőszövetkezeteihez

Nem kéll különösebben bemutatnunk a máriakéméndi Rákóczi Termelőszövetkezetét. Mindenki ismeri nevét a.pécsváradi járásban, de Baranyában is. Az országban js több helyen emlegették már nevét a szakemberek, hiszen tejtermelése országos vonatkozásban is nagyon jó. Tagjai szorgalmas, józan emberek, értenek a gazdálkodáshoz. Szép termésük volt az idén az őszi gabonákból, gyönyörű a' kukoricájuk, jó szüretet Ígér a közös szőlő, állataik jóltápláltak, de nekik mindez nem elég. Ez abból is látszik, hogy szeptember első napjaiban a közgyűlésük egy versenyfelhívást "ogadott el.

Érdekes végigolvasnunk egyes pontjait. Az egyik az állatsűrűség további növelését tűzi ki célul. 100 holdanként 26 szarvasmarhát, 38 sertést és igen sok baromfit akarnak tartani. 1961-ben már teljesen önállóan akarják ellátni a termelőszövetkezet mindenfajta tenyészállatszükségletét is. A felhívás más helyén az állati termékek növelését említik. A jövő gazdasági évben a közös gazdaság minden 100 holdja után 35 ezer liter tejet, 40 mázsa sertéshúst és 4 mázsa baromfihúst akarnak átadni közfogyasztás céljaira. Ehhez természetesen sok és jó takarmány 1* kell. Ezért szántóföldjük 20 százalékát pillangós takarmánnyal, 8 százalékát pedig silókukoricával

vetik el. A talajerő megnövelése és a jó talajmunka eredményeként búzatermésük átlagát 11, az árpáét 14, a kukoricáét — májusi morzsoltra átszámítva — 20 mázsára emelik holdanként. A korszerű gépek alkalmazásával mindezeknek a terményeknek a megter- melési költségeit is csökkenteni akarják. Mégpedig: Egy liter tej előállítási árát 2,10, egy kilogramm sertéshús árát 11,50, egy kilogramm baromfihúsét 16, egy mázsa búzáét 120, egy mázsa őszi árpáét 110. egy mázsa májusi morzsolt kukoricáét 115 és egy mázsa cukorrépáét 30 forintra. .

Ha figyelmesen és kellő szakértelemmel elolvassuk ezt a felhívást, amelyet a termelő- szövetkezet tagjai Baranya és jiz ország termelőszövetkezeteihez intéztek, nyilvánvalóvá válik, hogy nem vállaltak hangzatos dolgokat. De amit vállaltak, azt teljesítik is, hiszen jó- maguk is hasznát látják. Aki ismeri a máriakéméndi tsz-tagokat, tudja, hogy a felhívásban rögzített törekvéseknek megvan az alapja.

A verseny 1960. január 1-én kezdődik. Az addig hátralévő négy hónap alatt megteremtik a verseny előfeltételeit. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a feíMvást elfogadják, 1959. december 31-ig közöljék ezt a termelőszövetkezet vezetőségével.

9?

••V '

Orvosdoktorrá fogadom“

Meghitt ünnepség keretében került sor tegnap délelőtt az egyetem aulájában a doktorrá- avatásra. Az orvosegyetemet elvégzett egyetemistáknak 35 tagú első csoportját avatták orvosdoktorrá.

Az aulában ünneplőbe öltözött szülők, hozzátartozók foglaltak helyet. A divatos kala- pú asszonyok mellett fejkendős idős nénikék is ültek s mintegy xkülsőleges jeléül annak, hogy a,most végzett mintegy 100 főnyi új orvosoknak csaknem a fele munkás-paraszt származású. .

Ünnepélyes pillanatok következték: bevonultak a jelöljek és az elnöki emelvény mellett sorbaállva várták, hogy 6 évi tanulás eredményeként átvegyék a diplomát. Ezután jött be dr. Huth Tivadar az egyetem rektora, dr. Chalnoky lAszló professzor és dr. Gróf Pál docens rektórhelyettesek, hogy doktorrá avassák a jelölteket. Az orvosi eskü' elmondása után egyenként átvették a diplomákat, szorgr# munkájuk eredményét. S az eredmény? A most végzettek közül heten „summa cum laude“ tizennyolcán pedig „cum laude“ végezték el az egyetemet.

Merre, hova kerülnek az'új

Időjár ás jelen lés

Várható Időjárás vasárnap estig: kisebb felhőátvonulások,' legfeljebb a déli megyékben néhány helyen kevés esővel, máshol eső nélkül. Mérsékelt keleti, délkeleti szél. A nappali felmelegedés vasárnap olyai) lesz, mint ma. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6—9, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 21—21 fok között.

orvosok? Valamennyi orvosnak már van állása. Általában a kérelmek szerint teljesítették elhelyezésüket. Legtöbben a dunántúlra kérték magukat, Nagykanizsára, Sopronba, Győrbe, Zalaegerszegre, Pécsre..,. Kórházakban, klinikákon kezdik meg orvosi hivatásuk gyakorlását. Többen kerülnek közülük a pécsi egyetem klinikáira is, számosán pedig az elméleti kutatóintézetben folytatják tanulmányaiét.

Tanévkezdés

az esti egyetemen

Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Marxizmus- lenin izmus Esti Egyeteme értesíti hallgatóit, hogy az 1959—60 .évi oktatás megkezdődik. Az első foglalkozási nap az I. évfolyamon szeptember 17-én, (csütörtök) délután fél 4 őrekor, a II. évfolyamon szeptember 16-á/n, (szerda) délután, .5 órakor, a III. évfolyam szeptember 14-én (hétfő) délután 5 órakor kezdődik.

Kiskertünk-4>.

••• >

Augusztus közepétől október közepéig van legkedvesebb bogyósgyümölcsű növényünk a szamóca (földieper) telepítésének ideje. Ilyenkor össze! sokkal előnyösebb szamócát telepíteni, mint tavasszal, mi. vei a kiültetett tövek megerősödnek a fagyokig és jö\»lre már teremnek. A szamóca nem igényes növény, de nagy termést tápanyagokban gazdag, nyirkos, náposfekvésű, széltől védett földben ,ad. — Gyümölcsösben, félárnyékos helyen is termeszthető, ilyen helyeit azonban kisebb termést ad. Mivel 3—4 évig termeszthető egy helyen, feltétlenül gondoskodjunk bőséges istállótrágyázásról, amit a talajelőkészítéssel 20—30 centiméter mélyre forgatunk a talajba. A szaporítás módja a fajtától függ, mivel az egy évben többször termő, úgynevezett hónapos szamócákat tő- osztással szaporítjuk, viszont az egyszer, de az előbbi fajtánál bővebb termő szamócaV

Forog, tolong a nép, a vig zsivalyban

selyem-folyók ezüstje hull a föld smaragd- húsára, csupa hím a zöld, akár virág a hullámzó tavaikban.

A körhinták, hatalmas koronáján Ikartonra festett állatkert forog, kacajt kísérnek 'zengő rézdobok, lovaik nyomában zúg a cifra sárkány.

Egy hangos kürt vidám sípnak felelget, léggömb fúr fehér lyuUat az égbe, színek futnák szerte, mintha égne egy óriási kincstár, karcsú testek

csipkétől títiá o-n, mint harangvirágok suhannak át a tükrök mély tüzén, pompás ruhák közt kavarog a fény, mézeskalácsos mintáz könnyű bábot.

A fürdőkád s a zománcozott kályha tejfehéren kelleti arányát, amtógóp feszíti s\zép szárnyát, kacéran néz a sok Pannóniára.:

A céllövöldén pufannak a bábuk, x nyerteseVcnek' hetyke mosolyán ’ igyál a kedv, a piros tulipán. Csikók dobognak, csiklandó patájuk

arasznyi holdja szikrázok a porbán, a sör, illatos szivárvány-bokor, a szájaik égő hídjára omol, a bor tavába fürge szóda csobban.

A nexjlonosok fejkendői tarkán

ragyognak, akár színes ablakok, szájak, szegedi bársony papucsok kacagnák egyik sátor hosj.ú padján.

Tolong a zaj, az óriáskeréken, a vásáron a boldogság forog, el jő a nap, cs dúsgazdag korok forognak így a mérhetetlen égen.i,

fajtákat mint pl; az ,észter- házi korai“, „Laxtonsnoblc” stb. ostorindával szaporítjuk; Az utóbbinál — mely jelentősebb — az eljárás a körvetkező:

Ha saját szaporító anyagot állítunk elő, leghelyesebb már szamócaéréskor megjelölni egy egy pálca leszúrásával a legjobban termő töveket. Ezek indáit kapáláskor földdel takarjuk le helyenként, ezáltal elérjük, hogy meggyökeresednek és ilyenkorra erős gyö- kérzetű, szaporításra alkalmas indanövónyeket kapunk, amiket feldarabolva kis földlabdával állandó helyre ültethetünk. Ha vesszük a szaporítóanyagot, a szállítás közben elszáradt gyökérvógeket éles késsel vágjuk vissza. A kiültetést „ negyvenszer negyven centiméteres sor és tőtávol- ságra végezzük. Az ültetőfá- val olyan mély lyukakat készítsünk, hogy a gyökérzet jól elférjen és ne görbüljön visz- sza. Ne, tegyük túl mélyre a palántákat, ügyeljünk, hogy a szívlevelek ne kerüljenek föld alá» Ültetés után feltétlenül öntözzük be növényeinket.,. A beöntözést száraz időjárás esetén többször is meg kell ismételni. Pár hét múlva a dugványok megerednek, aminek jele, hogy megindul a levél- képződés. Uj telepítésű szamócánkat november végén, A fagyok megérkezésekor ■ tanácsos vékonyan szalmás . trágya, lömib vagy komposzt takarással védeni a felfagyás ellen. A túl vastag takarás nem jó, mert alatta kilpálIhatnak növényeink, Tavasszal első munkánk a takaró legereblyézése, majd a talajporhanyitás. Ha tél végén felfagyás volt, úgy az első munka a takaró eltávolítása után a tövek mellett kissé megtaposni a földet, ezáltal a gyökérzethez szárítjuk a felfagyott talajt. Későbbi munkánk: szükségszerin- ti kapálás és a felesleges os- tortodák eltávolítása.

GAUiMüQSl