Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-05 / 208. szám
»59. SZEPTEMBER 5. NAPLÓ 3 Megalakul a pedagógus dalárda — Népdalgyűjtés magnetofonnal — ősbemutató Készül az őszi kulturális program Véménden Most hogy megkezdődött az iskolákban a tanítás, Véménden is mozgalmasabb és pezsgőbb lett az élet. A község kulturális vezetői és a pedagógusok a népművelési évad új feladatairól tárgyalnak. Falun az igazi népművelési munka őszre és télre korlátozódik, amikor szünetel a határban a mezőgazdasági munka és az emberek beszorulnak a falak közé. Most van tehát az ideje a felkészülésnek, a tervezge- tésnek. Az elmúlt két évben kissé esett a kulturális munka Vénménden. Az iskolaigazgató, a kultúrotthon igazgató és a nevelőtestület tagjai arra törekednek, hogy ismét fellendítsék a kulturális és népművelési munkát. A kórusművészet értékes hagyományai élnek Véménden. A dalárda sok dicsőséget és elismerést szerzett a községnek, s a megye egyik legjobb vidéki kórusa volt. Az utóbbi években azonban nem törődtek eleget az együttessel. Most ismét életre hívják a dalárdát, amelyben huszonkét nevelő és a község tehetséges énekesei szerepelnek. Megvan a lehetősége a jó felkészülésnek, mert a tanács ötezer forintot adott a zongora megjavítására, vásárolt egy magnetofont, amely nagy segítséget jelent a munkájukban. Úgy tervezik, hogy összegyűjtik a helyi hagyományokat: a népdalokat és népi táncokat, s ezeket szervesen beépítik a műsoraikba. A szí úját szócsoport tagjai szintén a pedagógusokból és a KISZ-fiatalokból kerülnek ki. Az új népművelési évadra egyfelvonásos színművekkel, esztrádműsorral készülnek és november 4-én mutatják be Kálecz István iskolaigazgató „Hűség” című há- romfelvonásos drámáját. Ez az esemény azért is jelentős a község életében, mert meglehetősen nagy tömegeket mozgat meg, mintegy hetven ember szerepel a drámában. Sok nehézséggel küszködtek eddig, mert a kultúrott- honukban nem voltak kulisz- szák, székek, felszerelési tárgyak. A megyei tanácstól székeket, szekrényeket kaptak, a helyi tanács pedig tizenkétezer forintot áldozott a kulisszák elkészítésére. A község kulturális életéből jelentősen kiveszik részüket a K-SZ-fiatalok. A szervezetnek jelenleg közel hetven tagja van, ami ige” szép eredmény. Van egy jól Szabadtéri mozi a háztetőn Művelődési házat építenek a kozármislenyiek. A több tízezer forintos költséggel létesülő kultúrotthonban újszerű megoldások felhasználásúval helyezik el a könyvtárt, a színháztermet és itt kap helyet, szintén eredeti módón a filmszínház is. Manapság igen sok művelődési házat létesítenek me- gyeszerte, de olyan talán még sehol nem épült, mint amilyen a kozármislenyi lesz. Kis terület áll ugyanis rendé'kezesükre, s a terület ráadásul domboldalon van. Ezért kénytelenek a különleges módszerekhez folyamodni, s lépcsőzetes megoldással létesítik aiz épületet. A tervek sz.erint a tetőt laposra képezik ki és ezen rendezik a szabadtéri filmvetítéseket, míg az épület hátsó kijárata előtt, a hegyoldalban teraszskerű megoldással kert- helyiséget létesítenek, parkot, ahol alkalom lesz rendezvények tartására is. Az érdekes épületet az Építésügyi Minisztérium terműködő tánccsoportjuk, amely a bányásznapon Hidason lép fel. Lelkesen dolgoznak a fiatalok, úgy tervezik, hogy még a közeljövőben száz gömbakác és kétszáz nyárfa csemetét ültetnek a községben, hogy ezzel is elősegítsék falujuk szépítését, csinosítását. Részt vesznek más jelentősebb társadalmi munkákban is. A mo- nyoródi út készítésénél szintén ott lesz a KISZ-fiatalok brigádja. Van másfél hold cukorrépájuk, amit kollektiven műveltek. Ennek a jövedelméből televíziót szeretnének vásárolni. Most indítják be a KISZ politikai oktatásokat is, amelyre már húszán jelentkeztek. Az idei népművelési évben továbbfejlesztik a TIT ismeretterjesztő előadásait, amelyek az elmúlt évben is gén eredményesek voltak. Egy-egy előadáson 60—70 ember is megjelent, de előfordult, hogy 100 hallgatója is akadt az érdekesebb előadásoknak. Szerveznek irodalmi jellegű előadásokat is, ahol a falusi emberekkel megismertetik a mai irodalmunkat és a szűkebb haza: Baranya megye íróit, költőit, (Hamar) SaAcLta na^mama Egy olasz kisváros hangulatába illesztették be a történetet a film írói s ebben a mondhatni kispolgári környezetben játszódik le a cselekülne, csak éppen — mint megjegyzik — „lóra már nem tellett”. Legtöbb derűt természetesen a nagymama cselekedetei fakasztanak. Kétségkímény — egy fiatal szerelmes- vül szórakoztató film, sőt még pár vidám története. Egy egész sor szórakoztató és ötletes helyzetkomikummal spékelték meg a film alkotói a jeleneteket. Kitűnő például amikor a társaságot a kőkeményre száradt süteménnyel kínálják meg — nem hallatszik más, csak a sütemények hangos ropogtatása, vagy ötazt is hozzátehetnénk, hogy némi mondanivaló is fellelhető benne, nevezetesen: a fiatalokat elsősorban már nem annyira a pénz, mint inkább egymás szeretete boldogítja. Kár, hogy hiányzik a társadalmi háttér, — az időpont, mert így ez a film készülhetett volna 25 évvel ezelőtt is. Kitűnőek a színészek, külö- alakító letes a nagypapa „lovasszob- rának” bemutatása, amikor nősen a nagymamát | a nagypapát olyan helyzetben Tina Pica. I mintázták meg, mintha lovon (-V) A megyei pártértekezlet napján nyílik meg a megye nagyszabású ipari kiállítása Nagyszabású ipari kiállítás megrendezéséről tárgyaltak hétfőn és csütörtökön az SZMT megyei elnökségén a megye ipari üzemeinek képviselői, valamint a városi és megyei tanács ipari osztályának illetékesei. Felkerestük Bogár József elvtársat, az SZMT elnökét és a felkészülésről érdeklődtünk nála. — Az ipari kiállítás előkészítése máris megindult — mondotta. — A kiállítás a megyei pártértekezlet napján nyílik majd meg Pécsett a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Kult úrotthonának helyiségeiben. A kiállítás fő célja, hogy bemutassa a megye iparának fejlődését, megismertesse az érdeklődőket termékeivel és a kongresszusi munkaverseny eredményeivel. Az ipari kiállításom az állami vállalatokon kívül részt vesznek a kisipari szövetkezetek, sőt a megye kisiparosai ;s helyet kapnak a kiállításon. Minden vállalat, szövetkezet és kisiparos — mint kiállító — külön kap egy-egy részt a kiállítás helyiségeiből, amely- lyel a kiállított tárgyak elrendezése tekintetében szabadon rendelkezik. A kiállítási bizottság a kiállítás egységes arculatának kialakítása érdekében tervet készít. A tervek szerint külön elkészíttetik a megye iparának összesitett, kiemelkedő eredményeit is. A bizottság első ülését már megtartotta, következő ülésére hétfőn kerül sor, amikor az eddigi jelentkezések alapján megtörténnek az első helykijelölések. Eddig a Pécsi Kenderfonógyár és a Bőrgyár jelentette be hivatalosan részvételét a kiállításon. Az üzemek, vállalatok és szövetkezetek és kisiparosok október közepéig készítik el a kiállítási anyagokat, azután megkezdik ezek elhelyezését a kiállítási termekben. d Mohácsi Selyemszövőgyár dolgozói a második félévben is szeretnék elnyerni az éSiizeni címet A Baranya megyei Pártbizottság levelével kapcsolatosan a Mohácsi Selyemszövőgyár dolgozói a pártkongresz- szus tiszteletére tett vállalásaikat kibővítették. A kongresszusi verseny már eddig is nagy segítséget adott eredményeik eléréséhez, s 1959 első félév jó munkájának elismeréseképpen elnyerték a kitüntető élüzem címet és országos viszonylatban is a tíz selyemgyár előtt elsők lettek. A dolgozók most felülvizsgálták a kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat és további 200 ezer forint tenme- lésemelkedést Ígérnek. . A kongresszusi versenyfelajánlások idején azonos cikkprofilt feltételezve 3 százalék vetés/gépóra emelkedést és ezen a címen évi 480 ezer forint termelési értékemelkedést vállaltak. A gyárban jelentékenyen emelkedett a termelékenység és a tanulók a munkamódszerátadók segítségével hamarosan teljes értékű szö- vőmunkásokká fejlődtek. A bázis időszak 5868 vetés/gép- órával szemben a félévi tóny- száim 5935 vetés/gépóra volt. A Mohácsi Selyemgyár felajánlásé 6044. Éves felajánlásukat 98,5 százalékra már teljesítették, ezért elhatározták, hogy pótfelajánlásként további 200 ezer forint termelési emelkedést vállalnak. Kötelességüknek tartják, hogy a minőség javítására tett vállalásuknál a félévi 11 ezer forint lemaradást behozzák és ennek elérése érdekében megtették már a szükséges intézkedéseket. Nem teljesítették a termeltetési segédanyag felhasználás tervezett csökkentését. A Zöldi Pál művezető által beadott bőrpickert regeneráló újítás folyamatos alkalma zásával ezt a lemaradást behozzák. Nem teljesítették a szállítási költségek tervezett csökkentését sem. Ennek az a legfőbb oka, hogy fonalaik egy részét Szegedről kapják és azt a Szeged—Budapest—Mohács vonalon szállítják. Felajánlásukban nem szerepelt a szénfelhasználás terén elért megtakarítás, melynek ténvszáma féléves szinten 22 700 forint volt Az első félévben elért szép eredményeket az év második félévében úgy kívánják fokozni, hogy az élüzem címmel elnyert vándorzászlót és a serleget is birtokban tarthassák: Csoporfosan utaznak a kiállításra az új tsz-ek tagjai különös érdekődés vendetea, hogy a je* előzd meg a kiállí- lentkezett termelő- tást. A megyei ta- szövetkezetek két- nács mezőgazdasági harmada az idén A baranyai termelőszövetkezetek az idén minden eddiginél nagyobb osztályán eddig 28 mértékben vesznek közös gazdaság ve- részt terményeikkel zetősége jelentette és állataikkal az Or be, hogy a tagok — szágos Mezőgazda- összesen mintegy sági Kiállításon. Ért 1600-an — csoporto- hető tehát, hogy a san utaznak fel Bu- mezőgazdasági kiál tsz-tagok körében dapestre. Igen ör- lítást. alakult: köztük a szederkényi Karasi- ca Gyöngye Tsz, amelynek száz tagja tekinti majd meg a Ellenőrzés a Zónában Ellenőrzést tartott néhány héttel ezelőtt a piactéri Zóna kisvendéglőben a városi KÖJÁL orvosa. Véleménye, amelyet a kisvendéglő ellenőrzőkönyvébe is bejegyzett, egyenesen lesújtó volt. Piszkos a fal, az ajtók, az ablakok, sok a légy, nem megfelelően tárolják a húst, előző napi ételeket szolgáljak ki, s rosszul mossák a poharakat... E sok észrevétel bizonyára nem szolgált volna étvágygerjesztőül a „Zóná”-ban étkező ven300 000 naposcsibét keltetnek Csatahelyen Igen jövedelmező a téli csibenevelés Csatahelyen, a megye egyik legnagyobb baromfitelepén augusztus 31-évél befejezték a keltetést. Január óta több mint 300 000 naposcsibe látta meg itt a napvilágot, s ebből mintegy 200 000-t a termelőszövetkezeteknek és egyéni termelőknek adtaik át. A mágocsi Béke Tsz Például egymaga 30 ezer inaposibaromfit vásárolt a gazdaságtól. A görösgalí állami gazdaság üzemegységeiben — elsősorban Csatahelyen — 75 ezer csabét neveltek fel az év eleje óta. A felnevelt állomány felét vágóbaromfiként értékesítették. 10 ezer fajtiszta előnevelt csibét pedig a termelőszövetkezetek nek adták továbbtenyészt ésre- Rántani való csirkét elsősorban a kaposvári Ba- feldolgozó Válla latnak és a budapesti piacokra adtak el, de kora tavaszi csillét exportáltak is. Vágóállatként elsősorban a kakasokat értékesítették, hisz a gazdaságban elsődleges cél továbbra is a tenyész állatnevelés. A csatahelyi kieíl- tetőben csak januárban kezdik meg újra a keltetést, de a gazdaságban ez idő alatt megtermelt tenyésztői ások nem mennek kárba, s nem kerülnek fogyasztásra. A keltetés szünetében az értékes tenyészto- j ásókat a pécsi baromfikeltető vállalatnak szállítják le. A gazdaság és a vállalat együttműködése azzal az előnnyel jár, hogy a tsz-ek és kistenyész tők az év bármely-.-„kában napos csibéhez juthatnak. A gazdaság raja! tenyészetét évről-év- re fejleszti. Az idei 10 ezerrel szemben 1900-ra 15 ezer tolót állítanak be s ezt az 5 ezer darabos növelést ezután minden évben biztosítják. A szakemberek minőségjavító munkájukban elsősorban a szelekciót alkalmazzák, s csak a keveset kotló nagy tojáshozamú és egyéb szempontból is kiváló egye deket törzskönyvezik. Ilyen módon elérték azt, hogy négy év alatt egy tojó évi átlagos tojástermelése 110-ről 150 darabra emelkedett és a gazdaságnak van 5—6000 olyan tojója, amely évente 200 tojásnál többet tojik. Egy kiló baromfihúst 3,5—4 kiló abrakból állítanak elő, s nyolc hetes korában átlag 70 dekás súlyban viszik piacra a vágóbaromfit. A gö- íösgali gazdaság fő jövedelemforrása baromfiból származik s ezt elsősorban az okszerű tenyésztő és nevelő munkával ér. ték el. Legtöbb hasznuk a téli csibenevelésből származik annak ellenére, hogy a téli csibe előállítása drágább. A téli időszakiban 20—22, később 17—18 forintba kerül a gazdaságnak egy kiló baromfihús előállítása, ugyanakkor kora tavasszal 38, 42, később 28, 30 forintért tudják a rántani való csirke kilóját értékesíteni. A gazdaság egy sárga magyar és egy kendermagos baromfitörzzsel vesz részt a Mezőgazdasági Kiáll! táson, de a későbbiekben csaknem kizárólag a sárga magyar fajta tenyésztésével kívánnak foglalkozni. A kendermagos inkább a megye dombosabb vidékére való, s a sárga magyart kívánják a gazdaság szakemberei m.iné! nagyobb számban a termelőszövetkezetek ben és köztenyésztésben elterjesztenie dégek számára, hát még ha azt is tudják, hogy az aznap kiszolgált resztéit máj — mint a laboratóriumi vizsgálatok megállapították — már nem volt éppen friss. Talán feledésbe is merült volna a Zóna kisvendéglő ügye, ha a KÖJÁL orvosai nem illesztik ismét gondosan munkatervükbe az ottani látogatást Sétabot a húsdarálóban Milyen most a konyha, melynek sem külön mosogatója, sem előkészítő helyisége nincs? Sajnos, rontanunk kell a Vendéglátó Vállalat hírnevét — étvágyrontó. Most is piszkos a fal — pedig annak idején a KÖJÁL elrendelte a meszelést — légy pöttyösek az ajtók, a telefon, a villany- körte, a só tartó és minden ahol a sok légy tanyát üt A kenyeret most sem takarják le, a tűzhely foltos a ráógett ételektől és a mosogató, meg a törlőrongyoknak nem lehet megállapítani az eredeti színét. S mindezeken túl a konyha asztalára szerelt húsdarálóban — melyből az imént szedték ki a darált hagymát — beleakasztva egy nem éppen steril sétabot Pince vagy penész- gombatelep? Hogy nézhet ki ezek után a pince? Ezt már Gróf János mutatja panaszosan az ellenőröknek. — Hát pince ez kérem? Nem az! — Es igaza van. A boltíves mennyezeten vastag, puha bársonyként ül a penész, a boroshordókat is ez borítja. Sze’.lőzőnyílás sehol. Ha azt akarják, hogy a pince evegőzzön, nyitva kell hagyni az ajtaját. Csakhogy a palackozott borok megóvása így nem biztonságos, mert a pincét raktárul használja egy piaci árus. Takarítónő ? Mosogató ? Nehéz lenne megfejteni a talányt hogy a Zónában alkalmazott takarítónő mégis milyen minőségben dolgozik. Takarít is, de legtöbbnyire mosogat Délelőtt tíztől, amikor megkezdik a halászlé és más ételek felszolgálását jóformán nem is mozdulhat el a mosogató dézsa mellől így maradnak aztán piszkosak az ajtók, az ablakok és sok minden más a konyhában. Pedig a szakácsnő nagyon szeretné, ha tisztaság lehetne a konyhában, ahol ő élete nagyobbik felét éli. Mégis kénytelen belenyugodni, hogy egy ember mindent nem végezhet el egyszerre. Figyelmetlen lenne a központ? A vállalati ellenőrök is már többször javasolták az üzlet- helyiség, a konyha és a mellékhelyiségek kifestését, alapos takarítását de ez mindeddig elmaradt A központ nem javíttatja a jégszekrényeket, nem ad megfelelő létszámot Es ráadásul erőltetik, hogy e Zóna kisvendéglő legyen, holott a konyha siralmas állapotát tekintve — ehhez egyáltalán nincsenek meg az adottságok. Mi nem dönthetjük el, hogy mi legyen a Zóna. kisvendéglő-e, avagy más. De azt kérhetjük, hogy egy kicsit áldozzanak a rendre, a tisztaságra még akkor is, ha ez pénzbe kerül. S ha már mindenáron kisvendéglőt akarnak, teremtsenek a konyháján olyan kulturáltságot, amely az egészségügyi követelményeknek megfelel. Harsányt Mária,