Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-05 / 208. szám

ÄLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1959. SZEPTEMBER 5. ' •••• ■ -r;' ■ v . .. ...........,......, r- v­! .! . A nyár utolsó ajándéka NapfQrdózők a harkányi strand medencéjében. IH wmm <Ss . . V.V...V.V ■ >>•• -. -:>v «V-, ^ ^ „ ■ ^-.vWW^WvX-.. **— i ■ ••' Ir, , v^r** ^ x sX:' v '' ém sas» *s*‘ -*! C” i Lengyel kormány* küldöttség utazott Moszkvába Moszkva (MTI). Pénte­ken a lengyel ipari kiállítás megnyitására megérkezett Moszkvába a Lengyel Nép- köztársaság kormányküldött­sége, élén Jozef Cyrankiewicz miniszterelnökkel. A vnuko- voi repülőtéren a küldöttséget Anasztasz Mikojam, Alekszej Koszigin, Alekszandr Zasz- jagyko, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Vaszilij Kuznyecov külügyminiszter- helyettes fogadta. Megérkezett Párizsba az új magyar követ Párizs (MTI). Vincze Jó­zsef , a Magyar Népköztársa­ság üj párizsi nagykövete pénteken reggel megérkezett állomáshelyére: A pályaudvaron a francia külügyminisztérium protokoll­főnökének: képviselője és a baráti országok diplomáciai képviseleteinek vezetői fogad­ták az új párizsi magyar kö­vetet. A lottó nyerőszámai A 36. játékhéten 3 513 434 szelvényt küldtek be a foga­dók, egy-egy nyerőosztályra körülbelül. 1,300 000 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a kö vetkezők: 13, 49, 52, 66, 67: •• Ünnepélyesen megnyitották a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt Péntekien délelőtt ünnepélyesen megnyitották, a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállí­tást és Vásárt. A megnyitón résztvett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, ár. Münnioh Ferenc a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, — az MSZMP Po- likai Bizottságának tagjai — Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. Ott volt a Minisztertanácsnak, az MSZMP Központi Biozttságának és az Elnöki Tanácsnak számos tagja, a politikai és a gazdasági élet sok vezető személyisége. A kiállítást Dögéi Imre fölművelésügyi miniszter nyitót ta meg. Bevezetőben beszélt arról, hogy a felszabadulás óta mi-' lyen fontos szerepet tölt be az Országos Mezőgazdasági Kiál­lítás és Vásár mezőgazdasági termelésünk eredményeinek és feladatainak ismertetésében. Hangsúlyozta: a jelenlegi kiállítás a termelési eredmé­nyek tényenvei bizonyítja, hogy a szocialista üzemek többet, jobbat é» olcsóbban tudnak termetei, mint a kisparaszti gazdaságok. Az Idei termésátlagok — folytatta — nagyobbak, mint a felszabadulás óta bármi­kor, Az elmúlt éviihez vlsizonyitva, az előzetes jelentések szerint kalászos gabonafélékből 25—40 százalékkal nagyobb termést értünk el. Hasonló arányú ter­mésátlag-növekedés várha­tó a kapásnövényekből és miás takarmányfélékből is. — Jelentős a fejlődés — folytatta — az állattenyésztés­ben is. Növekedett a szarvasmarha, sertés, juh és baromfiállo­mányunk, emelkedett a te­nyésztői munka színvonala, így eme!ekedtek a termés­hozamok is, Külön örvendetes a termelő- szövetkezetek közös állatállo­mányának kialakításában be­következett növekedés, nem­csak a régi, hanem az újonnan alakult közös gazdaságoknál is. Az állami gazdaságok ter­melési eredményei 25—40 szá­zalékkal, a régi termelőszövet­kezeteké 20—25 százalékkal, az új termelőszövetkezeteké pedig legtöbb helyen már most is 10—15 százalékkal ha­ladják túl az egyéni termelők gazdasági eredményeit Ezek tények, amelyek a gyakorlat­ban megcáfolják azokat, akik úgy vélték: a mező gazdaság szocialista átalakítása törvény­szerűen, elkerülhetetlenül a termelés csökkenésével jár. Éppen ezért a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­ben nem állhatunk meg fél­úton. — Szocialista nagyüzemeink élenjáró eredményeit nagy mértékből elsősegítette, hogy a kormány hathatós segítsége nyomán ebben az évben sok­kal több gép dolgozott a me­zőgazdaságban, mint tavaly. Több mint nyolcmillió liter bort vásárol a Körforgalmi V. A borforgalmi vállalat — pontos nevén Mecsekvidéki Ál­lami Pincegazdaság — Szent István téri épülete előtt hor­dókat gurítanak le egy teher­autóról. Bent, az üvegezett te­tejű udvaron is rengeteg a hordó. Savanykás szag csap­ja meg az orromat, mosnak és kopácsolnak a munkások, olyan zajjal, hogy Nagy Ká­roly főmérnök irodájába is be­hallatszik. Mé* a sétatéri fák rozsdá­sodó levele Is arra figyelmez­tet, hogy közeledik a szüret. Mivel a korábbi hetekben olyan hírek keltek lábra, hogy nem tudnak mit csinálni a töméntelen borral, kíváncsian kérdem, nincsenek-e tárolási gondjaik. — Vannak bizony! — vála­szolja az őszhajú főmérnök. Hanem a termés nem olyan, r '-t •' 'ük. Fív hónannal ez­előtt még az üszög! víztartály építőihez kellett fordulnunk, hogy adják át az egyik tízezer köbmétereset, de azóta, a sok eső csökkentette a terméskilá- tásqkat, — Eszerint nem is lesz jó termés? — kérdem aggódva. — Attól azért nem kell tar­tani! — derül Nagy Károly. — Még így is jó közepes termés­re számíthatunk. Ehhez per­sze hozzá kell tenni, hogy ta­valy igen jó termés volt bor­ból. Olyan jó, hogy ha az idén nem termett volna, akkor sem szűkölködnénk borban a jovo őszig. A két bő esztendő a sző­lészetben egyébként ritkaság­nak számít. Elmondja, hogy több mint húszéves prakszisa alatt egy­szer, 1936—1937-ben fordult ilyen elő. Azután szőloterme­a három bő esztendő még rit­kább. Utoljára ükapáink előtt, az 1800-as évek elején találunk erre példát. Tréfásan megjegy­zi, hogy jövőre esetleg meg­érhetjük ezt a csodát. Amint a főmérnök szavaiból kiderül, a Mecsekvidéki Ál­lami Pincegazdaság név elég­gé megtévesztő. A vállalat ugyanis nemcsak a Mecsek vidékét fogja át, hanem négy megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — tartozik a szférájába. Ez három történel­mi borvidéket egyesít: a me­csekit, szekszárdit, és villá­nyi—siklósit. E hatalmas te­rületen vagy 800 ezer mázsa szőlőtermésre lehet számítani, amiből öt—hatszázezer hekto­liter bor készül. Ebből a vál­lalat 86 ezer hektolitert vásá­rol meg az év végéig. Nyolcvanhatezer hektoliter, azaz több mint nyolc és fél­millió liter. Óriási mennyiség. Igaz, hogy a vállalat hordói sem akármilyenek, a legna- gyobban nem kevesebb, mint 1312 hektó fér el, mégis elgon­dolkoztató az a nyolc és fél­millió ... Hová teszik, ha ta­valyról olyan sok megmaradt? Nagy elvtárs töprengve fúj­ja cigarettája füstjét: — Igen, ezen törtük a fejün­ket mi is. A badacsonyi, vagy mondjuk tokaji borvidék se­gítségére nem számíthattunk, mert az egész országban jó a termés, ott Is tárolási gon­dokkal küzdenek. A bor elhe­lyezése népgazdasági problé­ma lett, s kormányunk hordó- importtal segít a dolgon. A mi vállalatunk körülbelül har­mincezer hektoliter ürtartalmú ászokhordót kap külföldről. Ennek közel fele már megér­utettsztikát vesz elő az kezett. Tegnapelőtt Ausztriá­frttoüZtalábói ,t _______íz és m egmutatja:1 bői, ma Jugoszláviából kap­tunk hordókat. És magunk is építünk betonból, összesen te­hát ötvennyolcezer hektoliter­rel nő vállalati űrtartalmunk a tavalyi évhez viszonyítva. S hogy pincében se legyen hiány, a vállalat újabbakat vett át a Báthory, Bajcsy Zsi­linszky és Rózsa Ferenc ut­cában, illetve épít Pellérden, Lengyelben és Szekszárdon. Nem kell tehát attól tartani, hogy nem tudunk mit csinálni a rengeteg borral. Elfér az, s bárcsak minden ősszel ilyen gondjaink lennének! Ez a kiállítás híven tükrözi gépesítésünk fejlődését. Befejezésül köszönetét mon­dott a testvéri szocitlista or­szágoknak, hogy kiállításuk­kal hathatósan hozzájárultak a kiállítás sikeréhez, majd üd­vözölte a kiállításon résztve­vő tőkés országok képviselőit is, majd így folytatta: — A megnyitás alkalmából köszönetét mondok mind­azoknak, akik tudásukkal, szorgalmas munkájukkal hoz­zájárultak a mezőgazdasági termelés terén elért jelentős eredményekhez és a kiállítás megrendezéséhez. — Szakembereink, a dolgo­zó parasztok, igen sokat ta­nulhatnak a kiállításon. Jöjjenek el minél többen, tanuljanak, s otthon alkal­mazzák, hasznosítsák az itt látottakat termelőmunkájuk­ban — fejezte be megnyitó beszé­dét Dögéi Imre. A megnyitó beszéd után az ünnepség résztvevői megtekin­tették a kiállítás látnivalóit. A párt és a kormány vezetői hosszasan időztek az Endréd község távlati tervét ábrázoló makett előtt, a szocialista nagyüzemek eredményeit szem léletető pavilonban, a köny~ nyű- és az élelmiszeripar be­mutatóin, végignézték a díja­zott tenyészállatok, fogatok felvonulását, Vasasiak az élen A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói a bányásznap tiszteletére bányásznapi ver­senyre léptek. Szeptember el­seje óta az üzemeik közti ver­senyben élüzem Vasas viszi a pálmát 105,1 százalékos terv­Külföldiek a bányásznapon A szeptember 6-i, kilen­cedik magyar bányásznapra pénteken Budapestre érke­zett a lengyel bányászok há­romtagú szakszervezeti kül­döttsége Chimiská Boleslaw vezetésével. Szombatra-Vár­ják a bolgár és áz olasz bá­nyász szakszervezet küldöt­teit: teljesítéssel. Második Szabolcs bánya 103.2 százalékkal, har­madik Pécsbánya 102,3 száza­lékkal. A Pécsi Szénbányászati Tröszt összesített eredménye 103,4 százalék. Szeptember 3-án kiemelkedő munkateljesítmények születtek a bányakörletek versenyében is. Krauth Ferenc körlete Va­sason 113,2 százalékot teljesí­tett, András-aknán Maycr Sán­dor 112, a Széchenyi-aknán Mózes György 111,3-at. A legjobb fejtési csapatnak az István-aknai Mészáros Já­nos brigádja mutatkozott 126,6 százalékos teljesítésével, máso­dik Huber József, Széchenyi- aknán 1,18,4, harmadik Vasa­son Tavasz Ferenc brigádja 113,1 százalékos tervteljesítési eredménnyel, ll Az Élelmezésügyi Miniszté­rium kollégiuma az elmúlt na­pokban tárgyalta Baranya megye élelmiszeripara 5 éves A Szov'efunióban megkezdték az első szénvezeték építését Moszkva (MTI). Közismert, hogy mennyi munkába és anyagveszteségbe kerül a szén szállítása. Ennek megszünteté­sére a Ivovi szénmedencében megkezdték az ország első szén- vezetékének építését. A 61 kilométer hosszú két csővezeték az egyik nagy bányát köti majd össze a hozzá legközelebb álló erőművel. Az aprószemű szenet az egyik csövön másod­percenként kilométeres sebességgel sodorja majd a víz, amely a másik csövön tér vissza. Ez a szállítási mód negyed annyiba kerül, mint a vasúti, szénveszteség gyakorlatilag nincsen, a beruházás pedig három és fél év alatt megtérül. fejlesztésének tervét. Az érte­kezleten részt vett Papp János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Novics János elvtárs, a mező- gazdasági osztály vezetője, Palkó Sándor elvtárs, a Bara­nya mevvei Tanács VB-elnöke, Rapp János elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának veze­tője. A tárgyalások eredménye­ként a sütőipar fejlesztésére 11,7 millió forintot fordítanak a megyében az elkövetkező 5 év alatt. Ebből három új sütő­ipari üzem létesül, és négynek a rekonstrukcióját hajtják Végre. A Pécsi Húsipari Vál­lalatot 4 millió 700 ezer forint értékben korszerűsítik majd. Próbahalászat Kozármislenyben — Nézze csak, Józsi bácsi, milyen szépek ezek a pontyok! — mutatja a fiatal halászbri- gád-tag a valóban szépen fej­lett példányokat. — látja, meg mondtuk, hogy nagyon is ér­demes. Ezeket a szép pontyo­kat, amelyek most átlagosan 58 dekát nyomnak, április kö­zepe tájár tettük ki a halas­tóba. akkor mindössze négy dekácskát nyomtak. És hála a gondoskodásnak, a velük való törődésnek, most már felette vannak a fél kilónak. Baumgartner József, a ko- zármislenyi Uj Tavasz Tsz elnöke jókedvűen elmosolyo­dik. Pedig néhány hete, ami­kor a sok hirtelen eső „be­vágott’", amikor úgy ömlött az égi áldás, mintha dézsából döntötték volna, bizony elkes­kenyedett a szája széle és ugyancsak szitkozódott. — Hát, hogyne átkozódtam volna, amikor a cséplést ve­tett» tini m ttkomM De most már egyenesben va­gyunk, nézze csak, ezeket a szorgalmas lányokat, asszonyo­kat, milyen ügyesen dolgoznak — mutat a dombon a cséplő­brigád felé. ahonnan jókedvű nevetés hallatszik. Nem nagy termelőszövetke­zet a kozármislenyi, mindösz- sze 313 holdja van, de a 36 szorgalmas tag igyekszik ma­gának nyugodt életet biztosí­tani. Pedig van valami, ami szorít. Erről beszél Baumgart­ner elvtárs is: — Közel van a nagyváros, Pécs, és ennek olyan mágne­ses hatása van a fiatalságra, hogy a falusi fiatalság java része ott dolgozik. Egyikük a porcelángyárban, másikuk a bányánál, itt-ott. Pedig sok esetben anyagilag nem is jön­nek ki jobban, mintha itthon lennének De hát a város, a fényes kirakataival, meg a sok érdekes szórakozásával bizony nm • italotokat. Nekünk pedig fiatal munkaerők kelle­nének. Fel kell frissíteni a mi termelőszövetkezetünket! Kitűnő szakember, Nendt- ivich Tamás segíti az elnököt szakmailag. Ismeri a földeket, határozott terve van az állat- tenyésztéssel, és igen jó az el­gondolása a halastóról is. Van panasza is. — Méghozzá az, hogy láttuk, hogy érdemes a sertésállo­mánnyal és a nemesített kan­állomány tenyésztésével fog­lalkozni. Fel is neveltünk né­hányat, de most az álla-*for- gálmi nem veszi át őket. Ez jelentős kiesést jelent a kö­zösnek. No, ez megoldható kérdés, reméljük hamarosan megnyug­tatóan el is tudjuk intézni az átvevő szervvel. De mi a terve az agronnm^snak az őszi szán­tásokkal, vetésekkel, van-e elegendő nemesített vetőmag­ul <— Mi már korábban cserél­tünk nemesített vetőmagot, a cséplést a nagy esőzések miatt gyors ütemben most végezzük, mintegy 8—10 napon belül tel­jesen készek leszünk. Elvégez­zük kellő időben az őszi szán­tásokat is, és tavaszra meg­valósítjuk új elgondolásainkat, amelyek az eddiginél nagyabb hasznot hoznak a termelőszö­vetkezetnek. Közben újabb tagok jönnek és nagy örömmel nézegetik, emelgetik a szév pontyokat. A frissen kihalászott halak ele­venen fickándoznak a gyé­kénykosárban. Némelyik vissza kerül a tóba. némelyik „áldo­zatul” esik a nézelődésnek és estére finom halászlé illata csalogatja a kazalrakókat. Mert a nróbahalászatnak ha­lászlé a vége. Siófokon is, Kozármísleny- ben is ... (SZIGETI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom