Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

1959. SZEPTEMBER 4. N A Pf O 5 Merre nem közterület? Néhány nappal ezelőtt je­lent meg a köztisztasági sza­bályrendelet, amely a köz- egészségügy és a köztiszta­ság érdekében sok mindent tilt. Nem szabad például csik­ket, dinnyehéjjat eldobni az utcán, tilos köpködni, szeme­tet az utcán tárolni és így to­vább, Ez bennünket mind nem érintene, mert nem pz utcán tapossuk el a csikket, nem dobunk dinnyehéjjat más lába alá, nem köpkö­dünk és a szemetet is úgy gyűjtjük össze, ahogy kell, De parrongyot sem szabad rázni! Igaz, hogy a szabály- rendelet nem mondja ki ezt ilyen kereken, csak arról ren­delkezik, hogy ennek a min­dennapos műveletnek az el­végzése közterületen tilos. Márpedig közterület az utca, a parik, a tér és minden, amit lakásainkon kívül másokkal közösen használunk. Közterü­let például nálunk áz Utca is, amelyre a konyhánk és a kis szobánk ablaka nyílik. Köz­terület a park is, ahova a rná sík szoba ablaka néz. Ezek­ben az ablakokban tdhát nem szabad porrongyot rázni. Ma­rad most még az éléskamra hússzor-húsz centi .szellőző- nyílása — de ha jól meggon­dolom, ez is közterület és a rongy sem fér bele — vala­mint a lépcsőház. Ha a lépcső­házban porolnánk, a por fe­le yisszaömleme a lakásba és különben is — hova porolna onnan a házfelügyelő? Mert a lépcsőház ablakai is közterü­letre nyílnak. így, ha a sza- bé!yrendelet nem is mondja: a mi házainkban tilos porol­ni, JS Így .nem szabad takarí­tani sem. Legalábbis addig, amig a jó tervezőik megsajnálnak bennünket és levelet írnak az illetékeseknek arról, hogy amikor a nyugati városrész lakóházait tervezték, ők nem így gondolták ;5I H. M. Szakmunkás-oklevél az érettségi bizonyítvány mellé A Közgazdasági Technikum és a Leőwey Klára Leánygim­názium diákjai előtt nem is­meretlen a Pécsi Állami Gaz­daság. Már több éve eljárnak szabad idejükben répát egyel­ni, kukoricát címerezni, vagy más munkákban segíteni. A lányok pénzt kerestek, a gazdaság pedig fürge kezeket kapott cserébe. A sok éves kapcsolat tehát mindkét „fél” számára hasznos volt, bár — hozzá kell termi —. azért nem lépte túl a hagyományos kereteket. Az Ilyenfajta jóviszony ugyanis nem újdonság minálunk. Most egészen újféle ka peso- Latról van szó. A Pécsi Állami Gazdaság és a két iskola meg­állapodott egymással, hogy a gazdaság összesen 80 első osz­tályos diáklányt képez ki gyü­mölcstermelő és faSskolakeze- lő, szőlőtermelő és borkezelő szakmunkássá. A megállapo­dás szerint a Közgazdasági Technikum 37 leánya minden szerdán 6 órás foglalkozáson vesz részt az állami gazdaság­ban. Az elméleti órák több­nyire a Megyeri úton, a gya­korlati oktatást podig a hely­színen — a volt .Sikorsky sző­lőben és a Danitz pusztai gyü­mölcsösben tartják meg. A gyakorlati órák arányszáma magasabb az elméletinél. A diákok csak olyan szak­foglalkozásokon vesznek részt, amely nem haladja meg testi erejüket és nem ártalmas az egészségükre. Az iskola fel­ügyelő tanára állandóan velük lesz, az állami gazdaság pe­dig képzett szakoktatót ad. Az oktatáshoz szükséges tanköny­vek többségét 'már meg is sze­rezték. A szakmunkás tanfolyam négy évig tart. A lányok nya­ranként kéthetes munkagya­korlaton vesznek részt, ame­lyet a gazdaság teljesen meg­fizet. A diákok minden fél­évben osztályzatot kapnak ta­nulmányi előmenetelükről. Ha a négy év alatt legalább köze­pes tanulmányi eredményt ér­nek el, szakmunkás-vizsgára jelentkezhetnek, amelynek el­végzéséről oklevelet kapnak. Akinek úgy tetszik, érettségi után elhelyezkedhet az állami gazdaságban. Achátz Imre országgyűlési képviselő, a Közgazdasági Technikum igazgatója ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — fiatal éveimben géplaka­Szép szóval A Esolnay utcai körzeti ren­delőben kezelik feleségemet szíybetegséggel. A kezelésre nincs is panasz, de a napok­ban egészen más természetű furcsa dolog történt; Feleségem ugyanis hat hét­tel ezelőtt tapasztalta, hogy a rendelő mellékhelyiségében a rossz öblítőszerkezetből állan­dóan csorog a víz. Szóvátette, hiszen nemcsak a rendelet ír­ja elő az ilyen hibák kijaví­tását, hanem mint lakóöizott­Hozzászólás a „Hol van Zrínyi Miklós sírja V‘ című cikkhez , aránylag Szigetvártól távol eső A „Napló” augusztus 26-í számában megjelent „Hol vap Zrínyi Miklós sírja?“ c. cikk­hez szeretnék hozzászólni. Varga János által leírt „tő­rök temetkezési hely“-lyel elő­ször egy 1689-ben felvett kato­nai térképen találkoztunk. Mint ismeretes. .Szigetvárt nem Ostrommal, hanem kiébeztetéa- sel vették vissza 1689-ben a törököktől. A várat körülzár­ták, apró erődöket, táborhe­lyeket készítettek és a térkép szerint, a kérdéses terület is egyik láncszeme volt a leg­északibb körülzárás gyűrűjé­nek. A szigetvári telekkönyvi hi­vatal térképén, pedig azt Tát- hatjuk, hogy mint közterület (temető) van feltüntetve és a környéke a „török temető dű­lő.” Hogy a különböző néphagyo­mányok, népmesékre némi fény derüljön, 1930 körül ku­tató árkokkal átvizsgáltam az egész területet. A középen le­vő dombocskát négy és fél méter mélységig átvágva, ott sem sír, sem csont nem került glő, csupán őskori tűzhelynyo­mok, cseréptöredékek. Az észak-keleti sarkon négy sza­bd' yos fekvőhelyzetben llevő, fejjel Mekka felé forduló csont vázat találtunk, 50—60 cm mélyen, mellékletek nélkül. A 6Írok vastagon mésztejjel vol­tak leöntve, melyen a századok alatt, arasznyi földréteg képző­dött. A terület többi részén se­hol semmi. A terület helyét, nevét úgy magyarázhatjuk, lehetséges, hogy 1689-ben egy régebbi földvár maradványait hasz­nálták feji a- hadműveletek céljára. Minden bizonnyal a visszafoglalás után több öreg- beteg, török maradt Szigetvá­ron, s mikor meghaltak, még­pedig valószínűleg ragályos be­tegségben, ide temették őket A hgdászatilag már szükség— t Men területre. Hogy ragályos fjetegsegbe-n haltakmag azt sz sági tagnak, kötelességem is Eelhívni erre a figyelmet és ez családom tagjait is kötele­zi. Az orvos igazat adott neki,' megígérte, hogy intézkedik. Hat hét múltán, a napokban ment ismét ,a rendelőbe. A víz ugyanolyan vidáman csobo­gott. Ezúttal másik orvos, de ugyanaz az .asszisztens volt a rendelőben. Ismét megkérdez­te, hogy az az öblítő azóta is úgy folyik-e. Az asszisztensnő erre gorombám kioktatta: „Ml köze hozzá, Iha folyik, folyik.“ Az orvos pedig rákon (rázott: „Ha idegesíti a csobogás, két­szeres adag orvosságot írok, hogy ritkábban kelljen hall­gatnia.“ Mire jő ez & goromba és türelmetlen hang, amikor fe­leségem csak egy kis hibára figyelmeztette őket? Ugylátszik a szép szót, az udvariasságot drágának tartják, azért fukar­kodnak úgy vele. Helyesebb lenne, ha nem a szép szóval takarékoskodnának, inkább a Pécsett csakugyan drága és ritka vízzel. eltemettetésből és a mésztej­jel való leöntésiből 'következ­tethetjük:. Tehát a körülbelül két hold- nyi területen, sem az 1.566-j ostrom, sem a 122 éves török megszállás török halottait nem kereshetjük, A hódoltság ide­jén .a plébánia és a turbéki templom köxé temetkeztek (Ali basa dsámija és Szülejmán türbéje körül.) A turbéki út melletti része- (i ken lehetnek a török egyes ési tömegsírok. A szultán sátori Turbókon volt, innen folyt ai főosfrom is. Sebesültjeiket, iAz ünnepélyes tan- halottaikat erre a területre iévnyitó után, leendő szállíthatták és valószínűleg (»tantermük csendes itt is temették el. Bizonyítják «magányában beszélgp az út mentén talált hevenyé- <»**£ négy idén végző szett sírok is. (1 érákkal a Leöwey-bőí A magyar katonai temető Neuhauser Emilia, a vár nyugati oldalánál volt, <' Mankhardt Rozina, A tó, a mocsár határánál, a? (1 Hó-gcr Antal óg, Aböl emelkedettebb részeken, aho111 János Ül mellettem és a házak kertjeiben eddig is (1 terveikről, elgondoló­nagyszámú csont került elő, I saikról, nyári élme- Zrínyit is valószínűleg itt te-» nyeikről informálnál: mette el a híres Musztafa bu-<1 Éri tulajdonkép- dai pasa, mégpedig katonai <1 P®11 nem is nagyon pompával. Mustafa a temetés *1 nyaraltam így kez- Után levelet küldött Zrínyi leg-údi Neuhauser Emilia, idősebb fiának, Györgynek (a?*? hirtelenszóke, bé- }avéi a bécsi állami levéltár-*'iQsarcü kislány — hi­bán van), amelyben leírja a *!S7jen otthon voltam temetést, majd így ír:“ Ha ki-' és én voltam egész vánod, atyád holttestét elkül- nyáron a „háziasz- úóm. küldj érte te meg-f SZOT1F“ Sütöttem, főz­bizható embereket és én át- ? tem, mostam, vasal- ad.om a holttestet.“ Nem tud-Jtam, takarítottam, te­jük, hogy Zrínyi György elvi-? hát, ami általában tette-e, de több mint valószí-? előfordul a ház körül, nű, mivel Csáktornyán a Szent? mindent megcsinál- Ilona kolostor templomában? tam. Ez kitűnő „tan- diszes márvány síremlékei 5 folyam” volt, ezerin­Kis Balázs István tos voltam a Láng Gépgyár­ban. A magam tapasztalatából tudom, hogy az alapvető tech­nikai ismereteket az iskolai tanműhelyekben nem lehetI megfelelően elsajátítani. Ezt csak bizonyos üzemi gyakor­lat után lehet megszerezni. — Pécsett nincsenek olyan könnyűipari üzemek, amelyek a diáklányokat nagy tömeg­ben és négy éven át foglalkoz­tathatnák. De még ha lenné­nek, akkor sem volna helyes, ha csak az iparba küldenéns a lányokat. A termelőszövet­kezeti mozgalom győzelme, a nagyüzemi mezőgazdaság ro­hamos fejlődése szükségessé teszi, hogy változtassunk ,az eddigi egyoldalúságon. — A kezdeményezés több szempontból is hasznos A 37 diáklány java az .érett­ségi bizonyít vány mellé teijes értékű szakmunkás-oklevelet is szerez négy év alatt. Egy részük valószínű a szocialista mezőgazdaságban fog elhelyez­kedni — sok közöttük pa­raszti származású — és még a könyvelői munkakörben is hasznosítani fogja a tudását. És van ennek az oktatásnak még egy igen nagy előnye, oiym előnye, amit az iskolai tanműhely nem biztosít: A lá­nyok — miközben az állami gazdaságban tartózkodnak — megismerkednek a dolgozók­kal, az élettel, g a dolgozók világnézetének és mun ka er­kölcsének hatás« alá kerülnek- Azt hiszem, ez utóbbi jelentő­ségét nem kell bővebben rész­leteznem. Mezísaidasági tzai'an- faiyan a siklási Man A megyei tanács szerve­zésében szeptember elsején .szakmai továbbképző tanfo­lyam indult a siklósi vár­ban. A tanfolyamon megyei előadók ismertetik a mező- gazdasággal kapcsolatos párt- és kormányhatározato­kat, rendeletieket és azok végrehajtásának módjait. Megvitatják a termelőszöyet kezetek pénz- és hitelgaz­dálkodásét, valamint a tago­sítással, az MSZMP falusi kultúrpolitikájával és a községfejlesztéssel kapcsola­tos tudnivalókat. A tanfo­lyamon részt vesznek a já­rási tanácsok mezőgazdasá­gi osztályainak dolgozói, a községi tanácselnökök és titkárok. &níé(c&tás {MómcJz Zsí^mo^cUa TUfost lenne nyolcvan éves, ha élne, s már tizenhét éve L'1- nincs közöttünk a magyar próza kimagasló mestere, Móricz Zsigmond. Zömök, sűrű alakját a Tiszahát nevelte óriássá, az a táj, amelyen közel kétszáz évvel ezelőtt Esze Tamás kurucai gyülekeztek a „Pro libertate” feliratú Rá- > kóczi-zászlók alá, ahol a földet évszázadokon át a nincs­telen jobbágy verejtéke és vére öntözte. Nem is indulha­tott volna egész életművét szebben aláhúzó környezetből a paraszti származású Móricz és így talán még érthetőbbé válik gigászi munkája, a csak felső fokú jelzőkkel illet­hető alkotói egyénisége. Móricz Zsigmond újkori irodal­munknak talán legnagyobb alakja, személyében nemes öt­vözetté olvadt az ősi, robbanó paraszti erő és a kultúrált, a nehézségekből örökli kiutat kereső, a haladásért, a föld és a földesurak elnyomottjainak szabadságáért harcoló író-óriás. Móricz portréját Ady, a legjobb barát, így fogalmazta meg: „Egymaga felér egy forradalmi rohamcsapattal.” Mert az volt ő, attól a perctől fogva, ahogy a ..Hét krajcár” című novellája 1908-ban az ismeretlenségből a nagy írók közé emelte, ,s méginkább azzá vált további szakadatlan munkásságával: az elesettek, a zsellérek, a nincstelenek kenyérért, emberi rangért viaskodó rohamcscpativá. Regé­nyei, novellái, minden megjelent írása egy-egy elszánt har­cos ebből a csapatból, akinek fegyvere az igazság elfojt­hatatlan, szúró-vágó, szinte halálos szava. Halálos, mert legmélyebb írói-emberi fájdalmaiban sem szűnt meg küz­deni tollával és szívével a népért, Esze Tamás bocskoros utódainak, a milléniumi idők, a Horthy-korszak páriává aljasított parasztjainak jobb sorsáért. A szűkkörű megemlékezés alig ad több lehetőséget, mint arcélét felvillantani, ünnepi érzésekkel meglengetni a nem tűnő szeretet zászlaját. Móricz életművének három, egymástól tisztán megkü­lönböztethető szakasza van: realizmusának általános de­mokratikus korszaka (időben 1909 és 1920 között), kibonta­kozó kritikai-realista korszaka (időben 1920-től az 1930-as évek elejéig), végül a népforradalomhoz vezető út keresé­sének korszaka (1942-ben bekövetkezett haláláig), mely­ben az író kimondja nagy élete, szentenciáját; a nép és az uralkodó osztályok között kibékíthetetlenek az érdek- ellentétek. Mindegyik korszakot néhány kimagasló mű vi­lágít meg: az elsőt a Fáklya, a másodikat a Kivilágos vir­radatig, az Úri muri, a Forró mezők, a Rokonok, míg a- harmadikat a Betyár, az Árvácska és a Rózsa Sándor, Bajos lenne itt felsorolni is azt a több mint hatvan kötet­nyi művet, melyet lángelméje alkotott. Ugyanúgy csak utalhatunk műveinek véqtlenül nagy alak-gazdagságára, amely talán még Jókaiénál is nagyobb, s amelyről Illyés Gyula azt mondja; „Egy vármegyét benépesíthetnénk ve­leS a tartalmi bőség\, az ezerféle csellóhúron megrendí­tett magyar nyomorúság és fájdalom sokasága? És nyelve, sok-sok magagvűjtötte ég alkotta szava, a valóságot él­mény-közeibe hozó hangja, mondatszerkesztésének csak Gárdonyiéval egybevethető egyszerűsége és teljessége? Hiába igyekszik fegyelemre gz emlékező toll, Róla írva megtelik Vele, s szeretné a pillanat parányába fogni őt, a műveivel immár halhatatlant és mégis örökké újjászületőt. A tizenhét év előtti szomorú nyárutón, temetéséről ** hazafelé jövet, így sóhajtott fel kenyerestársa, Tér- sánszky Józsi Jenő; „Szegény Zsiga, talán most maid bé-., kében hagynak, mert már nem kell félniök tőled.,Mert féltek tőle, félt tőle az a félfeudális úri rend, amelyet os-i torozott szíve utolsó dobbanásáig. A szabadság előestéjén sírbadőU élete a megváltozott. és maga urává vált nép között azóta klvirult. Művelt több tízezres példányszámban olvassa a város, és méginkább a falu, az új falu, amelyért annyit alkotott és szenvedett. Móricz Zsigmond neve, tanítása az idő múlásával egyre nő, amiként teljesedik akkor még be nem teljesülhetett vá­gya, amiként maga a nép oldja meg azokat r kérdéseket, amelyekre a választ kereste és adni akart műveiben. Motortolvajok a bíróság előtt Nemzetiségi tanító leszek készíttetett, melynek vers??? tem minden leánynak feliratát Adriano de Conflan?!) el kellene végezni?, költőnél rendelte meg, kinek!) A házimunka éxxle- ezert 250 tátiéit fizetett. Na- > kessége, szépsége, fő- gyon nagy összeg volt ez abbarj :e& ilyenkor bontako­________á " •a z.Időben, ide temették Zrfnv'J zik ki, amikor az em fejét is első fe'p'ége Frsr”' ■1 pan Katalin mellé. Dr. Salamon Ili' (qflyai Farkas u. 2.) 'jer egyedül végzi a "’■.áltat. Markhardt Rozina ezelőtt három, évvei tért viasza Magyar­országra az NDK-ból. Akkor egyetlen szót sem tudott magya­rul, most már nagyon szépen beszél. — Számunkra, ne­gyedikesek számára, akik eddig a Teleki Blanka Intézetben tanultunk, bizony ki s­sé furcsa lesz az új, ismeretlen kollektíva De item hozunk szé­gyent eddigi intéze­tünkre és úgy tanu­lunk, hogy szorgal­munk példamutató legyen. Ami engem illet, én nem kívá­nok egyetemre, vagy főiskolára menni, én ki akarok menni g falura, egy ki« osz­tályt kapni és taní­tani. Van-e szebb ér­zés, mint apró em­berpalánták agyába, szívébe szépet, jót be­leplántálni. Emellett én mint németnyel­vű tanítónő elősegít­hetem a lenini nem­zetiségi politika ki- teljesülését a falun. Ahogy mondani szo­kás: Én jövő ilyenkor már belevágok az élet „sűrűjébe“, A szálfamagas, bar­na fiú, Réger Antal, elegáns sötét ruhá­jú vo:- Károly, pécsi, Hunyadi ruárjáben szabadultak « bör- úti és Sárícs Béla, Vitéz u. 4. (önből, összetalálkozva elbatá szám alatti lakosok ez év íeb-1 rozták, hogy motort lopnak _valahonnan. lopott is Jávor Károly egy ‘(125 köbcentis Csepel Danuvia \ motorkerékpárt slusszkulcsot ? pedig Sárics Béla szerzett hoz- ? iá. Először Jávor motorozott, vált ki a tanulást- ?majd átadta a motort Sárics- mellett » múlt év- |(riak aki a késő esti órákban te- Ebben az évben £*** *z udvarukba. is pésztveszünk a me- alkatrészeire szedte, a mo- gyei és a dunántúli Mer vázát pedig szájjelfűrészel- középiskolás bajnok- i te. Az alkatrészeket közösen Ságokon. Mindenek- ^ akarták értékesíteni. ää'säi; s*»1* ■*»*>•» ■*­labdában várok a ko! 1Vldesen a lopás után a rendőr- Lektívátői sikereket, p ség letartóztatta. Amikor Bá- Persze a sport »4-,»ries Béla a letartóztatásról tu­*Jó­repelhet, elsőrendű- i,?al terrő1 kerékpárt, és ez­en fontos, hogy szel- < > '’•a' Pécsről Katádfára szökött, lemileg és fizikailag <» A motorlopás ügyében a S£28L tkSSk!!péc,í ■iáró8b'ró6ig tájait és btssLJ?1“;1' i8 *"• sérf“ ’ ' 'Bélát pedig i évi és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. ban, hófehér, divató» inggel, — Én egész nyáron dolgoztam. Gépeilen- őr voltam a Babarc! Állami Gazdaságban, Munkám érdekes volt meg felelősségteljes. Igyekeztem becsület­tel helytállni. A ke reset? Hát lehetet: volna több is, de amennyit kaptam, megelégedett vagyok vele. Tudja, ilyenkor, év elején, — de év­közben is — kell a diáknak a zsebpénz. Meg aztán szerelek rendesen öltözködni. Err© is kell egy kis tartalék-forint. De, itt az iskolaév, é» ne­kem van még egy külön „funkcióm“ is, kwltúros vagyok a német osztályoknál. En főleg az énekkar­tól várok sok sikert. Uj számokat tanu­lunk és igyekezünk fellepni. Emellett ez lesz a legnehezebb evünk: az utolsó év. Én valószínűleg to­vább tftnülok «z egye temen, A csupaizom, piros­pozsgás Abe l János iránt ismert eoortoió mondja i végén“ — Abel János. Nemrégiben az egyik nyugati adó hosszú sirámokat fut­tatott amiatt, hogy hazánkban nincsen n f nemzetiségieknek t semmiféle joga.. „Kol­dusok és kisemmizett emberek « nemzeti­ségek- — kesergett a müncheni dollár­nimfa; íme, egy négytagú cáfolat; Négy német­anyanyelvű fiatal eredménye, tervrí, elgondolásai, (SZ)4 Fajdalommal tudaUjuk, hogy szeretett jé édesapa, testvér, após, nagyapa és kedves rokon, M. Mélypataki (lieWadier) Nándor U59 szeptember 3-án életének 87. évében el­hunyt. Temetése f. hó 5-én 'ft 1 órakor a pécsi köz­temetőben. _______Gyászoló csalid.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom