Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

1959. SZEPTEMBER 30.

NAP T 0

5

Jobb szervezést, szorosabb együttműködést kér a vasát luvaroztatóitól

A pártkongresszus tiszteletére indított immkavesrseny eredményeként ipari üzemeink a tervnél jóval több terméket állítanak elő, mezőgazdaságunk pedig a kedvező időjárás és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás következményeként kb. 30 százalékkal több terményt takarít be az idén, mint az előző éven.

Ezek az eredmények a vasútra többletfeladatot rónak, mert a jelentkező termékek nagy részét az előállítási helytől távolabbra szállítják.

A vasút * jelenlegi mozdony- és kocsiparkkal csak úgy tudja a feladatokat maradéktalanul megoldani, ha azok a szervek, melyek ter- melvéinyeiket vasúton továbbítják, megértik korlátozott lehetőségeinket,

A Pécsi Vasútigazgatóság vállalta, (hogy a betervezett árutonnán felül adódó többletet is elszállítja. Hogy a vállalásnak eleget tehessenek, az egy kocsira eső átlagos terhelésüket emelniök kell;

Ez úgy érhető el, ha a fu- varoztatők a rendelkezésre bocsátott vasúti kocsikat az engedélyezett tengelynyomás határáig megrakják, a kocsiba annyi árat raknak, amennyit raksúlya lehetővé tesz.

Ily módon az egyes vállalatok, üzemek által efszállításra felkínált áruk fuvarozásához kevesebb vasúti kocsira lesz szükség;

Másik jelentős tényező a fco- csifordiulő, amely gyorsítható a ki- és berakás! idő csökkentésével. Azáltal, hogy a fuvaroztatók a megrakott kocsit, a berakási határidő előtt kínálják fel továbbításra, a kirakásra váró kocsit pedig üresen visszaadják a vasútnak, új áruk rakásához, jelentős mértékben megrövidítik a kocsifordulót és több áru elszállítására lesz lehetőség. Ez a két legfontosabb tényező, mely lyel a fuvaroztatók hathatós segítséget nyújthatnak a vasút vállalásainak teljesítéséhez, kapacitásának növeléséhez. Az említett tényezők teljesítése egyaránt hasznos mind a két félre, mert több és több terméket tud a vasút a feldolgozó üzemeknek szállítani. Kiküszöbölődik sok olyan káros

jelenség, mely az önköltségre kihatással van.

A vasút felsőbb szervei igye keznek lépést tartani az egyre fokozódó szállítási feladatokkal s hogy a fuvaroztatóknak segítségére lehessenek, helyüket gyorsan változtató és könnyen mozgó öt tonnás autós daruikat szereztek be, \

A Pécsi Igazgatóság területén is áll egy ilyen daru, a fuvaroztatók rendelkezésére, s ennek igénybevételével kapcsolatos kérdésekre készszéges választ ad az igazgatóság áruirányítója. A vasútigazgatóság dolgozói remélik, hogy a fuvaroztatók és a vasút közötti jó együttműködést tovább tudják mélyíteni a közös cél érdekében.

Nagy Károly tanácsos, kereskedelmi osztályvezető

A fajélesztő alkalmazása

a helyes borkezelés alapja

A hazai és külföldi szakirodalom egybehangzó megállapítása szerint a borok minősége, fejlődése és kezelhetősége nagy mértékben a helyes erjesztést körülményektől függ. Az erjedés zavartalan lefolyását fajélesztők alkalmazásával biztosítjuk.

A fajélesztő egyfajtája, jó tulajdonságú, tiszta-tenyészetű borélesztőt jelent.

Szüret előtt kb. 2 héttel célszerű a megrendelést eszközölni, hogy az anyaélesztőnek a helyszínen történő elszaporítá- sához elegendő idő álljon rendelkezésre. A küldemény mellé az Intézet pontos használati utasítást is mellékel.

A fajélesztő beszerezhető: Szőlészeti Kutató Intézet, Budapest, 11., Herman Ottó u. 15. sz. alatt. A megrendeli faj- élesztőt utánvéttel, postán küldik. Egy adag fajélesztő elszaTermelők figyelem!

Már most köthető értékesítési szerződés, 1960. évi termésű

búzára, rozsra

1959. december 15-ig

A szerződéssel lekötött minden mázsa kenyérgabona után

60 forint

kamatmentes

előleget

folyósítunk. Bővebb felvilágosítással a terményforgalmi és földműves- szövetkezeti felvásárlóhelyek szolgálnak

Baranya megyei Terménylorgalmi V. Pécs- 262 v .

porítva 200 hl must kierjesztésére is elegendő.

A fajélesztő használatának előnyei:

A must erjedése gyorsabban indul meg, a káros mikroorganizmusok nem tudnak kifejlődni, illetve, mire elszaporodnának, az addig keletkező alkohol életműködésüket akadályozza. A must tökéletesen erjed, és mivel a használatban levő fkijélesztők mind jól ül- lepedő fajták, a bor hamarabb tisztul, érik.

Törkölyön való erjesztéskor a bor nagy felületen érintkezik a levegővel, a fertőzés nagymérvű lehet, gyakori az ecetesedés. Élesztő alkalmazásával ez a veszély is sokkal kisebb. Előnye még a fajélesztőnek, hogy a bor jellegét nem változtatja meg, ellenben — mivel tökéletesebb és egyenletesebb erjedésen megy keresztül a must — a fejlődő bor jellegzetes zamatanyagainak kifejlődése is tökéletesebb lesz.

A fajélesztővel erjesztett bor a betegségeknek is ellenállóba

Csak fajétesztő alkalmazásával biztosíthatjuk a must zavartalan kierjedését a következő esetekben:

1. A szőlőtermés egészben vagy részben rothadt (penészes); ebben az esetben a termést előzetesen válogatni és a mustot nyálkázni is kell;

2. a must cukortartalma a 22

mustfokot eléri vagy meghaladja; ,

3. a mustot sűrített musttal javították;

4. a must erjedése megakadt; áterjesztéskor, újra-erjesztés- kor;

5. a must kénessavtartalma sok;

6. az erjedés körülményei nem megfelelők;

7. speciális erjesztési és borkezelési eljárási?': esetében (hideg és hűtött erjesztés, tankerjesztés, sherryzálás, stö.).

A fajélesztővel végzett erjesztés, a helyes borkezelés alapja, szervesen kapcsolódik a további borkezelési műveletekhez, és együttesen eredményezik a borok minőségének javulását.

SZŐLÉSZETI KUTATÓ INTÉZET.

Ma száz éve, 1859. szeptember

30-án született Benedek Elek az

ifjúsági Irodalom megteremtője.

Ebből az alkalomból közöljük ezt

a kis meséjét.

Hol volt, hol nem volt, heted hétországon is túl volt, volt egyszer egy királyfi. Ez a királyfi föltette magában, hogy bejár országot, világot, s addig meg sem áll, míg magának való feleséget nem talál. Nem bánta, ha király leánya, szegényember leánya, csaSk kedve szerint való legyen.

Híre ment ennek az egész országban, még azon is túl, s amerre ment a királyfi, mindenütt kicsődültek a népek a .fisz teleiére, öregek, ifjak, legények, leányok, de különösen a leányok.

Egyszer egy faluban megpillant a királyfi a leányok között egyet, aki neki erősen meg tetszett. Egyenesen ahhoz a lányhoz ment a királyfi, szóba állt vele s kérdezte: (cinek a leánya vagy húgom?

— Én bizony a gulyás leánya vágyók, felséges királyfi — mondta a leány.

— Nem bánom én akárki leánya vagy, feleségem lesz te.

Azzal felültette aranyos hintalába, haza vitte a gulyás

leányát, megesküdtek, nagy lakodalmat csaptak.

Hanem, hogy szavamat össze ne keverjem, mielőtt megesküdtek volna, azt mondatta c királyfi:

— Hallod-e te leány, szivem szerint való vagy, feleségül vésziéit, de mt az egyet kikötöm, hogy sohase szólj ellenemre. Amit én teszek, az úgy van jól, az ellen szavad ne legyen.

Jól van, telik, múlik az idő, élnek nagy békességben. Hanem egyszer azt történt, hogy egy szegény ember panaszra ment a királyhoz.

— Felséges királyom — mondja a szegény ember — a

dászni szokott, vigy magaddal egy hálót, azt tedd le egy fa- tuskóra.

Még egyebet is mondott a ki rályné, de azt nem mondom most meg, mindjárt megtudjátok. Kimegy a szegény ember az erdőbe, hálót visz, azt leteszi a fatuskóra s tartja a háló

szomszédommal a városba men tünk, én két lóval, ö két ökörrel. Az egyik lovamnak volt egy kicsi csikaja. Útközben megháltunk egy helyen. Mikor újra elindultunk, a csikó a szomszédom ökréhez szegődött s akárhogy hívtam, többet nem fordult vissza az anyjához. Erre az én szomszédom azt mond ta, hogy az én csikóm az övé s nem akarja visszaadni. Felséges királyom, tegyen igazságot.

— Jól van — mondotta a király — teszek igazságot, de abban nem lesz neked nagy örömed, szegény ember, mert én is azt tartom, hogy azé a csikó, aki után megy.

Kimegy a szegény ember nagy búval, bánattal, hogy már a királynál sem lehet találni igazságot, de a másik szó bábán megállítja a királyné s ...... neki:

— T

e szegény ember, hal- ' t-'am, hogy az uram milyen igazságot tett. Ered), menj ki az erdőbe, ahol az uram ványaiét, mintha halászna. Még egy órát sem ült ott, jött a király. Nézi, nézi, hogy mit csinál a szegény ember, nem is tudta megállni szó nélkül, kérdi tőle:

— Hát te mit csinálsz itt, sze gény ember?

— En bizony halászok, felséges királyom.

— Mit beszélsz te, szegény ember, hát hogy lehet a fatus- kónak hala?

Mondta a szegény ember.

— Úgy, mint az ökörnek csikaja.

Megszégyenlette magát a király. Bezzeg mindjárt másképp igazította az igazságot, s visz- szaadatta a csikót a szegény em bernék. Hanem hogy, hogy nem, mindjárt arra gondolt, hogy erre a furfangossá ara az ő felesége tanította a szegény embert.

Hazamegy a király, mondja nagy haraggal a feleségének.

— IVÓ, asszony, mégis ellenemre szóltál, pedig felfogadtad, hogy nem szólsz ellenemre, az én házamban nincs többé maradásod. Menj vissza apádhoz!

Sírt a szegény királyné, de hiába sírt, a király meg nem engesztelődött.

— Hát jól van — mondotta az asszony — elmegyek. De mit adsz azért, hogy eddig hitestársad voltam?

Mondja a király:

— Ami neked a legkedvesebb, azt adom, csak menj a házamból.

A királyné hirtelen kifordult az ajtón, tett-nett, készülődött, aztán még egyszer leült a király asztalához, hogy utoljára együtt ebédeljenek, s amíg a király félretekintett, altatót ke vert a borospoharába.

Egyszer csak a király elkezd ásítozni, aztán lékoppan a szeme, ledől az asztalra s ott szépen elalszik. A királynénak sem kellett egyéb, behívatta a szolgákat, a királyt kivitette a hintára, befogatott hat lovat s úgy hajtatott haza az apjához, a szegény gulyáshoz.

Fölébred a király a gulyás házában, néz erre, néz arra, ál- mélkodva kérdi:

— Hát én hogy kerültem ide? '

— Te bizony úgy, lelkem uram, hogy azt mondtad: vihe- tem ami nekem a legkedvesebb. Hát nekem te vagy a leg

kedvesebb, elhoztalak.

De bezzeg egyszeribe elmúlt a király haragja erre a beszédre, megölelte, megcsókolta a. fe leségét, aztán hintóba ültek szépen hazamentek, s éltek halálig, mint kát gerlicemadár.

Segíteni kell rajtuk l

Sokszor beszélünk arról,

^ hogy a polgári származású gyerekek — műveltség, kultúrál tabb otthoni légkör tekintetében — bizonyos értelmű helyzeti előnyben vannak a munkás- és parasztgyerekekkel szemben. Ez kétségtelenül igaz, de ennek az éremnek is. két oldala van. Feltétlenül meg kell látni, hogy a polgári és egyéb származású gyerekek jórésze — és hangsúlyozandó, hogy nem mind — más értelemben sokkal nehezebb helyzetben van, sokkal nehezebb belőlük a szocializmus számára hűséges, odaadó embereket nevelni.

A kultúrált otthoni légkör előnyével szemben —, amelyet a munkás- és parasztfiataloknak okvetlenül és sürgősen be kell hozni — az ilyen származású gyerekek hátránya: az otthon emberi légköre, amely naponta kétségbeejti a fiatalokat, naponta szüli bennük az ellentmondásokat. Mert a munkás- és parasztgyerekek otthonában egészséges és be-, csületes a politikai és emberi légkör, természetes, amely magáénak érzi a szocialista társadalom valamennyi örömét és gondját, magáénak érzi a munkáshatalmat. S ez a légkör hiányzik a polgári családból.

Persze, nem arról van szó, hogy a nem munkás- és parasztszülök otthonában általában ellenséges légkör uralkodik, mert egyszerűen valótlan lenne ilyesmit állítani. De a mi társadalmunkban sok olyan ember él — családostól,

— akiknek azelőtt „jól ment”. Itt élnek, dolgoznak, látszólag feltétlenül egyetértenek társadalmi rendszerünkkel, de otthon bezáródnak a külvilág elől a kapuk, és kísért a múlt.

A gyerek az iskolában, az utcán, az életben járva-kelve, naponta szívja magába a szo- icalizmus világnézetét, gondolatát, amely kétségtelenül megfogja, lelkessé, bátrabbá, egyenesebbé, alkotóbbá teszi. De otthon sokszor mást lát, mást hall.

A szülők természetesen nem szeretnek általában a „jobb napokkal” dicsekedni, csak otthon. A szülői tekintély és a csodálatosan szőtt legendák a régi világról — megejtik a gyerekeket. Persze, az ilyen szülők a világért se politizálnak, mert őket nem is érdekli a politika. S a vasárnapi ebédek, vagy hétköznapi családi vacsorák utáni méla hangulatban minden hang, minden elejtett panaszos sóhaj, a régi „történetek”, a húsz év előtti cselédlányt, a valamikori főtanácsosságot, az előkelő világ nagy gálaestjeit, a kizsákmányoló osztálytársadalmat idézi. S tükrözi általában a régi társadalom világnézetét.

— Ma csak ez vagyok, vagy az vagyok fiam, de húsz évvel ezelőtt?!!! Tudod milyen jó világ volt..: mindenkinek ...

— sóhajtozik a papa, és a nagyobb hatás kedvéért a mama szemében is megjelenik egy szerény könnycsepp. S a gyerek? A meghitt, otthoni beszélgetésekből kirajzolódik előtte valami eldorádós életforma, csodálatos, mesebeli álomvilág, valami olyan, amit elképzelni is nehéz. S a mindennapi élet, az iskola, az új könyvek, a színház, és a mozi minderről csak a nyomorúságot, a tömegek iszonyú kizsákmányolását idézi. Az igazságot.

Nem csoda, ha az ilyen légkörben nevelkedő gyerekekben valami megtörik. Elsősorban is a hit. Elvesztik lábuk alól a talajt, nem tudnak hinni az embernek, nem tudnak hinni jóformán semmiben. Sok szó esik a nevelésről, s talán éppen az ilyen szülők emlegetik legtöbbet saját nevelési módszereik mindenhatóságát) Pedig, ha statisztikát készítenénk arról, hogy a jampecek milyen otthonokból kerülnek ki többségükben, az ilyen szülők meghökkennének.

Csoda-e, ha az. ilyen otthoni légkörben a fiatalokat ösz- szetörik a lelki defektusok? Csoda-e, ha vadak, nyersek, és máról-holnapra terjedő gondolkodásuk rabságába jutnak? Ha nagy áhítattal tanulmányozzák a nyugati folyóiratokat, az ottani életformát, a divatot, mindent, mert legközelebb áll a meghitt otthoni beszélgetések tárgyi valóságához?

Persze, az ilyen szülők megrémülnek, amikor kiderül, hogy az ilyen nevelési módszer, az otthoni egészségtelen, álszent és kétszínű légkör messze sodorja a gyerekeket az általános emberi normák határától is. S a szülők ilyenkor rendszerint a rendszert szidják.

Pedig, ha őszintén gondolkodnak, könnyűszerrel megtalálhatják, hogy gyerekeik miért botladoznak a mi társadalmunkban, miért idegenek, és miért nehezebb sok esetben a társadalom írott és íratlan törvényeihez igazodni. Az ilyen otthonokban uralkodó családi szemlélet tulajdonképpen a: nem az a fontos az életben, ami jó és helyes, hanem az, amitől te jól érzed magad” —■ gondolatot hirdeti. Ezzel a gondolattal viszont a mi társadalmunkban létezni nem lehet.

A polgári és egyéb származású gyerekek többségénél ez a helyzeti hátrány fennáll, de Dehozható, és be kell hozni: Hiszen ez a társadalom nem választ ki külön hadsereget a szocializmus építésére. Nálunk egyetlen követelmény van, amely viszont minden dolgozó ember számára kötelező: a szocializmus emberi normája. A munkáshatalom iránti hűség, az emberek alkotóerejének megbecsülése, a becsületesség, a szocialista értelemben vett humanizmus.

Nincs tehát külön hadsereg, és ezek a fiatalok maholnap az élet kapujához érnek. S nem közömbös, hogy milyen tarisznyával, milyen tartalommal, milyen szellemmel?

Lehet, hogy az ilyen szülőknek nehéz belátni, hogy a húsz év előtti „régi jó idők” elmúltak, s ha napi munkájukkal be is illeszkednek a társadalomba, otthon mégis megőrzik a múltat. De a gyerekeket nem őrizhetik meg a múlt számára, mert ők már a mában élnek, és a holnapnak nevelődnek. Ez nemcsak politikai felelősség, de elsősorban szülői.

C ennél még többet is le^ hét tenni. Ha ilyen értelemben nehezebb az ilyen fiataloknak, — mert nehezebb —, akkor segíteni kell rajtuk. Iskolában, életben, színházban, moziban, klubokban, táborokban és egyebütt, ahol csak közösségben vannak. A munkás- és parasztfiatalok a maguk egészséges, ösztönös életszemléletükkel, a szocialista társadalom iránti hűségükkel segítsenek. Fogják kézen az ilyen fiatalokat, fújják ki fejükből az áporodott levegőt, amit otthon beléjük töltenek. Kísérjék őket figyelemmel a közösségben, és senkit se hagyjanak magukra. A közösségnek nagy ereje van, és a közösség mindig segíthet az embereken. Ez is egy mód, hogy a munkás- és parasztifjúság a szocializmus kénére alakítsa az ilyen fiatalokat. — amellyel az ilyen fiatalok számára is megteremthetjük a szocializmus gyerekszobáját.

Thlery Árpád