Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-29 / 228. szám

1939. SZEPTEMBER 29. N A Pf fl Vélemények az új gimnáziumi tankönyvekről DCatonáiuk ünnepin Különös dolog a gondolattársítás. Ha azt mon '■ ize.lőlt fegyver, katonaság — az ember mindjárt háború pusztulásra gondolt. Ma is látunk menetelő katonáké fegyverük van. jó felszerelésük van és ennek láttán mér másm gondolunk. Másra. Ezek a fegyverek minket ve­dének, a békét védik és ezeket a fegyvereket a mi fiain viselik. A mi hadseregünk, a nép hadserege IWH és 29; dicső hadseregeinek dicső örököse. Ezt a ha "ereget ünn peljiik 1951 óta minden év szeptember 2 9-én, a nép had st reg napján. A néphadsereg a munkások, a parasztok haá ser.pge. Tisztjei is munkása';, parasztok, értelmiségiek. 3l nevelik a mi fiainkat nemcsak a szorosan vett Katonai tudományokra, hanem emberségre, hazaszeretetre, a haza, a nép becsületes szolgálatára is. Ezt a hadserege' ünne­peljük a dicsőséges pákozdi győzelem évfordulóján a ma­gyar történelem hős katonáira emlékezve. A magyár néphadsereg nemcsak a végvári vitézek; a negyvennyolcas vörössipkás honvédek, a tanácsköztársa­ság dicső hadsereg hagyományainak folytatója, hanem ugyanilyen büszke azokra az Internacionalista, harcosokra akik csaknem százezren fogtak fegyvert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett és akik közül sokan áldoz­ták életüket a világ első szocialista államának bölcsőjénél A hadsereg, a mi hadseregünk nem csupán honvédelmi szerv, hanem ifjúságunk legnagyobb nevelő szerve is. A magyar történelem egyjk legnagyobb hadvezére. Zrínyi mondotta: „A jó órái sok rézbül, sok sutubul, sok kerékből tsinálták meg, s annak minden cikkelyének jónak kell lenni; így szintén az virtus, akit mi katonai vitézségnek nevezzük sokféle más apró virtusokból van felépítve, az kiknek mind jóknak, tökéleteseknek kell lenni...” Nép­hadseregünk, mely a szocializmus szellemében neveli ifjú­ságunkat, ezeknek a nemes virtusoknak legfőbb nevelő is­kolája volt és mamd. Felvilágosító, oktató, nevelő sze­repe ma nagyobb, mint bármikor. Ifjúságunkat elvtársias- ságra, őszinteségre, becsületességre, helytállásra neveli, megismerteti velük a társadalmi törvényszerűségeket és megérteti velük a szocializmus eszméjének, az új társa­dalmi rendnek a lényegét. Repedezik, zajlik a hidegháború jege. A világon egyre többen vagyunk, akik háború helyett békére vágyunk. Fegyveres alakulatot, a néphadsereg katonáit ünnepeljük ezen a napon és szinte önkéntelenül is együtt mondjuk a lánglelkű költővel; „Békét, békét a világnak, de ne zsarnok kénytől. Békét csupán a szabadság felszentelt kezéből.” Katonáinkat ünnepeljük, akik békés, boldog életünket védik és arra a több mint száztíz évvel ezelőtti költői láto­másra gondolunk, amely e gondolatot így rögzítette: majd ha így lesz a világon, általános béke, dobjuk akkor fegy­verünket a tenger fenekére. Ezt akarjuk, ezt akarja a szov­jet kormány, ezt akarja a világ minden békeszerető em­bere. Nem rajtunk múlik, hogy mikor kerülnek a fegy­verek a tenger fenekére, mikor lesznek ezekből a fegyve­rekből gépek, ekevasak. A mi hadseregünk a nép, a béke hadserege. Felada­tuk a béke védelme. Ezen a napon c feladat teljesítéséhez kívánunk néphadseregünk minden tagjának katonakö­szöntés szerint; Erőt, egészséget. Milyen ember Futó József? 5 Äzok a tankönyveik, amelyeket az ifjúság kezébe adunk, nagy- fontosságúak nevelésük szem­pontjából. Tanárokat kérdez­tünk meg, mi a véleményük az új gimnáziumi tankönyvekről? Új történelmi atlasz Ebben a tanévben jelent meg az új történelmi atlasz, amelyet az I—IV. osztályban használ­nak. Az új könyv általános tet­szést aratott. Eddig ugyanis ré­gi, elavult atlaszok voltak for­galomban, amelyek a követel­ményeknek korántsem feleltek meg. Szép, Ízléses ez a könyv, amelyet a Kartográfiai Válla­lat készített; Különösen öröm­mel fogadjuk, hogy például Kí­na tanulmányozásához, a Ma­gyar Tanácsköztársaság honvé­dő háborújának jobb megisme­réséhez, a munkás-paraszt moz galmak alaposabb tanulmányo zásához és még számos ismeret megszerzéséhez jelentős segít­séget nyújt; Amit még hiá­nyolunk; nem mindig helyesen kapcsolódik a tanulmányokhoz. Például; a III-os tankönyv megemlíti Richmond városát (a polgárháborúban Észak- Amerika fővárosa), de a térké­pen nem szerepel. A kisebb hi­báktól eltekintve elmondhat­juk: végre jó atlasz van diák­jaink kezében. Most egy lépés­sel tovább kellene lépni. Neve­A Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Válla­lat Megyeri úti telepének át­adása alkalmából a vállalat dolgozói szombaton délután nagyszabású avató ünnepséget rendeztek a Pécsi Állami Gaz­daság kultúrtermében. Az át­adás 'előtt a vendégek megte­kintették az új székházat, vé­gigjárták az új telepet, majd 6 órakor megkeződött az ün­nepség. Elsőként Szántó Györgyné t MEZÖSZÖV Országos Köz­pontjának igazgatója köszön­tötte a vállalat dolgozóit új központjuk átadása alkalmá­ból. Elmondta, hogy 1954 óta — tehát a MEZÖSZÖV vállala­tok létrejötte óta — az ország különböző részein 60 000 négy­zetméter alapterületű raktár épült fel, s a mai napon a Ba­ranya megyei MEZÖSZÖV Vállalat is új székházat és jól felszerelt telepet avat. Az ed­digi nehéz körülmények — szükségraktárak, szétaprózott­ság után végre ez a vállalat is eljutott oda, hogy megfelelő technikai körülmények között ellássa a reá váró komoly fel­adatokat. — Nem hiszem, hogy túlzók, ha azt mondom — mondotta Szántó Györgyné —, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében, az új tsz-ek el­látásában egyik legnagyobb szerepet éppen vállalatunk töl­ti be. Ezért szükséges, hogy az itteni MEZÖSZÖV dolgozói szakmailag felnőjenek egy olyan pontig melyen a techni­kai körülmények már bizto­sítva vannak, és jobb műszaki gazdasági munkájukkal az ed­diginél zökkenőmentesebben lássák el a termelőszövetkeze­teket és más gazdaságokat. Ehhez kívánok őszintén sok sikert — fejezte’ be beszédét Szántó Györgyné és ezzel hi­vatalosan is átadta rendelteté­sének s a vállalat dolgozóinak az új telepet. Ezután Görcs Károly a MÉSZÖV igazgatósága nevé­ben üdvözölte a vállalat dol­gozóit, maid Salamon Gyula, a MEZÖSZÖV igazgatója rö­viden beszámolt a vállalat ed­digi munkájáról. Elmondta hogy 1957 októberében megre* dezték a megyei gépkiállítá'- hogy a tsz-ek és gazdaságé vezetői megismerkedjenek új gépekkel. 1950-ban a >h kányi kiállításon is bemut lék gépeiket, hol a tsz és egyé zetesen: ennek az új atlasznak alapján elkészíteni a nagy, fali térképeket is. A maximalizmus hibája ko­rábban nemegyszer hátrálta­tott. Az új tanévben ezen is igyekeztek javítani. A II. osztá lyos történelemkönyvet például 56 oldallal csökkentették. Javult a magyar tankönyv is Ezt a tankönyvet käsebb-na- gyobb módosításokkal már évek óta használják. Most az új kiadásban ismét változtat­tak — helyesen. Csak egy-két változást például: Illyés: Fák­lyaláng című írása helyett Mó­ricz Zsigmond: Kismadár c. el beszélése került a könyvbe, az­zal a meggondolással, hogy az I. osztályban még „nehéz“ a Fáklyaláng. Bekerült a könyv­be Móra Ferenc: Szeptemberi emlék című műve is. Az ok: ez jól szolgálja az elbeszélés be­mutatását, s nevelési eszköz­ként is jól felhasználható. Ez­zel szemben a IV. osztály szá­mára megígért új magyar és világirodalmi antológia még nem jelent meg! Van még javítanivaló Az a vélemény, hogy hasznos lett volna a földrajzkönyvet természeti földrajzzal kezdeni. ni parasztok működés közben is megismerhették azokat. A kiállítás után ugrásszerűen meg is nőtt a gépforgalom; Míg 1957-ben az évi forga­lom 45 millió forint volt, ad­dig 1959-ben már az első fél­évben elérték a 44 milliót, s most szeptember végén mór újabb 18 millió forintnál tar­tanak. Első féléves tervüket minden szakmában túlteljesí­tették s ezért vállalatuk több dolgozója jutalomban része­sült. Ezután a vállalat hat dolgo­zójának kiosztották az elisme­rő okleveleket, pénzjutalma­kat. Az ünnepség második felé­ben a szentlőrinci földműves­szövetkezet színjátszó csoport­ja adott kultúrműsort, és a vállalat dolgozóinak táncmu­latságával a késő esti órák­ban ért véget az ünnepély. I Eddig az I. osztályban termé­szeti földrajzot tanítottak, de et tol a tanévtől kezdve a termé­szeti földrajzot kihagyták azzal, hogy az általános iskolában tanultakat vegyék alapul. így most az elsőben tanító tanárok nak feladata az új tankönyv­vel kapcsolatban, hogy a bi­zonytalan természeti földrajzi Ismereteket a tanulók száméra menetközben pótolják. Hasznos lett volna, ha az új földrajz­könyvet egy kis természeti földrajzzal kezdték volna. Jő tankönyv oroszból Azok számára, akik a közép­iskolában kezdik az orosz nyelv tanulását, új orosz tan­könyv jelent meg. (Eddig ugya nis az általános iskolában hasz­nált tankönyvet tanították). Vélemény: a tankönyv jó, meg könnyíti a tanuló és a tanár munkáját és lehetőséget is ad arra, hogy azok a tanulók, akik most kezdik a oroszt tanulná, beérjék azokat, akik már az általános iskolában is tanulták az orosz nyelvet. Ami még hiányzik A német nyelvű tanítóképző IV. osztályában hiányzik a né­met nyelv- és irodalmi tan­könyv, valamint az ének tan­könyv. A német gimnázium I. osztályában még nélkülözik a nyelvtan és a biológia tanköny vet. A II. osztályban földrajz, történelem, a német irodalom és szöveggyűjtemény, valamint a matematika tankönyv hiány­zik. A még hiányzó tankönyve­ket jegyzetekkel pótolják, de szükséges, hogy ezek a tan­könyvek is minél hamarabb rendelkezésre álljanak; Általában elmondható: a tankönyvek mind jobbak lesz­nek, mind alaposabb segítsé­get nyújtanak a fiatalság neve léséhez. A nevelés további ja­vítását célozza az az új reform, amely előtt gimnáziumaink áll­nak. A reform célja: a maxl- malizmus további kiküszöbölé­se, korszerű művelődési anya­gok nyújtása, az elavult anyag részek elhagyása, a kevésbé fontosak összevonása és az ok­tatás gyakorlatiasabbá tétele. A tankönyvek állandó javí­tása és a2 iskolareform is egy célt szolgál: helyes világnézet­tel rendelkező, művelt fiatalok nevelését. KISZ'HiUEK A SIKLÓSI TÉGLAGYÁR KJSZ-flataljai a pártkongresz­szus tiszteletére 800 ezer tég­la készítését vállaták terven felül. A fiatalok a vállalása: kát már túl is teljesítették. A NEMREG ALAKULT új- mecsekaljai KISZ-szervezct „világ térképe előtt” címmel KISZ oktatást szervezett, melyre harmincötén jelentkez­tek, köztük tíz olyan fiatal is, aki nem tagja a KlSZ-szerve- zetnek. A KOMLOI KISZ-BIZOTT- SÁG takarékossági számláján eddig közel tizenegy és fél millió forintot tartanak szá­mon. Ezt a megtakarítást a KISZ-bizottsághoz tartozó alapszervezetek fiataljai érték el társadalmi munkával, anyagtakarékossággal, terv- túlteljesítéssei, stb. Ezzel a Komlói KISZ Bizottság telje­sítette kongresszusi felajánló- sát, amelyben 11 milliós meg-’ takarítást vállalt. BARANYA MEGYEBEN kétszáztizenhét KISZ és ifjú­sági brigád vesz részt a kong­resszusi munkaversenyben. A brigádokban háromezer fiatal dolgozik. Ezen kívül kétszáz olyan fiatal is tett vállalást, akik nem brigádban, hanem egyénileg végzik munkájukat. A MEGYE LEGJOBB ifjú­sági szövetkezete a felsőkon- dai (Mohácsi járás) ifjúsági szövetkezet hatezer forint ju­talmat kapott a MESZÖV-től. HAGYOMÁNYOS szüreti' mulatságot rendezett az elmúlt vasárnap a pécsi járás hét KISZ-szervezete. A MONYORODI ES MA- RÁZAI bekötőút építésénél a pécsváradi járás 209-fiatalja 1195 órát dolgozott társadalmi munkában a pártkongresszus tiszteletére. AZ ERDÉSZETI FŐIGAZ­GATÓSÁG keretén belüli fá­sítási mozgalom felett védnök­séget vállal a Baranya megyei KISZ Bizottság. Az őszi fásí­tási mozgalom keretében több mint ötszázezer facsemetét ültetnek el a megyében a KISZ- és Úttörő-szervezetek tagjai. A községekben utca, legelő, valamint erdőfásítást és a hatos útmenti faültetése­ket végzik el a fiatalok. A fá­sításban legjobb eredményt el­érő KISZ- és Úttörő-szerveze­tek részére jutalmakat tűz ki az Erdészeti Főigazgatóság. A MAGOCS1 ES A MEKE- NYES1 KISZ-szervezet tagjai a mágocsi termelőszövetkezet istállójának építésében segéd­keznek társadalmi munkával. A mágocsi kíszísták ezen kí­vül még a tsz-t patronáló üzem fiataljaival lebontják a gyti- mölcsényí pusztán lévő hasz­nálhatatlan baromfiólakat Is, hogy annak az anyagát is fel­használhassák az építkezéshez. A hónap elején tartották meg Adorjánpusztán a párt- szervezet vezetőségválasztó taggyűlését. A tsz pártszerve­zet titkárává ismét Futó Jó­zsef elvtársat választották az aiapszervezet kommnuistái. Milyen ember Futó József? A kérdésre egyszerű, kézenfek­vő válaszokat adtak az embe­rek. Szeretik, becsülik. Egy­szerű ember. Mondhatnánk ugyanolyan, mint a többiek, akik a szövetkezetben dolgoz­nak. Fogatos a termelőszövet­kezetben. Immár tíz éve ül á kocsin, hajtja a tsz lovait, fu­varoz, ellátja az istállóbeli munkát, egyszóval, úgy él, mint a többiek. Igaz, hogy még fiatal embernek számít, de már régi párttagként tart­ják nyilván. Egészen fiatalon eljegyezte magát a kommu­nista eszmékkel és becsülettel dolgozott értük. Kissmárton János, a terme­lőszövetkezet elnöke így beszél Futó elvtársról: Jól ismeri mindenki Futó elvtársat. En ugyan nem vagyok párttag, de csak azt tudom mondani, hogy mindig becsületesen elvégzi a munkáját. Sokan talán néha orrolnak rá egy kicsit, mert szókimondó ember és minden­kinek megmondja a szemébe, ha valami hibát lát. De én meg éppen ezt becsülöm ben­ne, hogy szemtől szembe, nyíl­tan beszél mindenkivel, ha jót, ha rosszat kell mondania és nem beszél senkinek a háta mö­gött mást, mint amit a szemé­be is mondott. — Mindenütt azt nézi Futó elvtárs, hogy miben segíthetne. — Ezt mondja Bányász István elvtárs. Az aratás idején például a somogyapáti Zöld Mező Ter­melőszövetkezetnek segített, önként, társadalmi munká­ban. Aratott, csépelt. Segített a munka megszervezésénél. Csak azért, men látta, hogy nagyon elkel a segítség a so- mogyapátiaknáL Hát ilyen em­ber ő. A felesége egy kicsit zsörtö­lődik: sokat nincs itthon, sok­szor kell neki eljárni pártügy­ben, szövetkezeti ügyben, most is azért nincs itthon :.; De ilyenkor nem lehet szólni né­ki ;;. De hát igaz is, ő tudja, hogy kell a munkáját, ellátni. — Nem rossz ember — mondja róla Kovács István, az idős sertésgondozó. — Eljár a dolgában rendesen. Többet nem is szól István bácsi. De ez a tömör véleménye igen 60- kat mond ... A néhány nyilatkozat arról lieszél, hogy az emberek szere­tik és becsülik Futó Józsefet, a párttitkárt, az embert, aki 1 mindig segít; (Garay) Gondoltam, keresek egy olyan em­bert, aki szívvel-lélekkel a munkájá­nak él, aki példát mutat a munkaver­senyben, ám nem csupán azért, mert több pénzt kap, hanem mert magát a munkát szereti. A Pécsi Húsipari Vállalatnál jártam, s az igazgatótól érdeklődtem. Bank Dezsőt ajánlotta. Es a többiek, akik ott voltak, mind rábóllntottak. Kiitáncsi lettem, ki ez az ember? Igaz Istvánt, a szakszervezeti bizottság tit­kárát faggattam. Ö ezt mondta; — Egyik dolgozónk. Régi szakember, kisujjában van az egész szakma. Szün­telenül elismerést, jutalmat kap.., — A munkaversenyben is részt vesz? Hogy teljesíti? — Hát Bank bácsinál ezt nem lehet csak így __ mert órabéres. Ha mun­ká ját értékeljük, az anyagnorma meg­takarítást és a minőséget vesszük figye­lembe. Gépsonka készítő, normára nem dolgozhat. Bene János művezető véleménye ez: — Szorgalmas, becsületes és lelkiis­meretes. Tudása miatt hozzá osztjuk be az újakat. Keze alól kerülnek ki leg­jobb szakembereink. Amikor a csúszós, zsíros kőkockákon Bank Dezső munkahelye felé óvatoskod­tunk, mesélte Bene János művezető ezt a jellemző példát: — A bányásznapra terven felüli árut "ndelt a kereskedelem. Mondtuk, csak kor szállíthatunk, ha önként vállal- a gyártást dolgozóink. Bank Dezső 'Maikozott a harminc-harminc kiló aprlkás fehérpecsenye, teaszalonna és karajroldd készítésére. Kész ia Utt időre Tudja mennyi? Százötven—kétszáz kiló egyből-egyből... Megtermett, magas férfi Bank Dezső. Javakorabelinek látszik, s meglepődtem mikor hallom, hogy csak negyvenöt éves. Különben kevésbeszédű, amolyan „rossz“ riportalany. Harapófogóval kell kicsalni minden szót. Préselt sonka készítésével foglalkozik a brigádja. A sonkához való pácolthú- sokat gyengén megfüstölik, hogy kis színt kapjon, aztán csontozzák és a kis formagépbe rakják. Főzik, majd ismét szorítanak a csavarokon: jobban össsje- préselik, hogy a felesleges levegő és víz eltávozzék. A préselés után hűtőbe kerül a sonka és másnap a boltokba. A teremben egymás szavát sem érte­ni. Átsétálunk az irodába. — Mióta van az üzemnél? — kérdem. — 1934 szeptembere óta. Éppen hu­szonöt éve. — Minden üzemrészben dolgozott már? Igent bólint. — És melyik munkát szereti a leg­jobban? — Mindig a legutolsót — mondja és mosolyog. — Nagyon szereti a szakmáját? — Nagyon. — Miért szereti? — Mert fontos az, hogy az ember szeresse... Látom, hogy így nem jutunk semmire. Mellének szegezem a kérdést, melyre oly nagyon szeretnék választ kapni: miért dolgozik jóval többet és nagyobb lelkiismerettel mint az átlag: miért hajt­ja magát annyira, hogy már a szakszer­vezetieknek. kell figyelmeztetniök: egész sége rovására vállal a rendesnél na­gyobb részt a munkából magára? — Talán azért, mert szeretek dolgoz­ni... Vagy azért, mert olyan megma­gyarázhatatlanul jó érzés, azt tudni, hogy az én kezem munkáját rakják is­meretlen családok asztalára a sohasem látott háziasszonyok. És jóízűen fo­gyasztják el. Dolgozom, mert szerintem mindenki annyit dolgozzék, amennyit tud. Vannak gyengébbek a brigádban, akik kevesebbet dolgoznak. Én fiata­labb vagyok. Jobban bírom, én vagyok az erősebb. Többet kell dogoznom. Így a becsületes ... Pár pillanatig még gondolkodik, az­tán mintha restelné, hogy szokásától eltérően ennyit beszélt, indul: — De én már megyek is, Becsukódik mögötte az ajtó. A mű­vezető és a szakszervezeti elnök szinte egysezrre mondják: — Érdemes lenne most megnézni, ho­gyan dolgozik, hogy a „lemaradást“ be­pótolja. Magamban már sajnáltam, hogy ra­boltam Bank Dezső drága idejéből, de tudom, sokkal inkább sajnálnám, ha ■nem sikerül megismerkednem vele. Nagyszerű ember. És manapság mind gyakrabban talál­kozni Bank Dezsőhöz hasonló munkás- emberekkeL Csak éppen nem tudjuk ró­luk, hogy ők is ilyenek, mert munka-, szeretetük a szerénységgel párosul. Nem hivalkodnak, hanem — dolgoznak. SZÁNTÓ ISTVÁN Ünnepélyes keretek közt átadták. a MEZÖSZÖV új székhazát és telepét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom