Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-23 / 223. szám

»59. SZEPTEMBER 34 NAPLÓ 3 Elkészül az algériai kormány válasza De Gaulle tervére Kairó (TASZSZ) Mint az Al Gumhurija közűi, az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kormányának szóvivőié beje­lentette, hogy a kormány jó­váhagyta a De Gaulle új ter­vére adandó választ. A lap szóvivőre hivatkozva megállapítja, hogy „a válasz elveti De Gaulle követelését az algériai hadsereg és vele együttműködő szervezetek fel­oszlatásáról, beleértve az Al­gérián kívül tevékenykedő szervezeteket is." Nagy nemzetközi tudóstalálkozó Varsóban Varsó (MTI) A Tudományos Dolgozók Világszövetsége 1969. szeptember 24-én, 25- én és 26-án nemzetközi sztar poaont rendez Varsóban, en­nek témája: A tudomány sze­repe a gazdaság fejlesztésé­ben és a népjólét fokozásá­ban. A tanácskozásra 27 ország­ból több mint száz tudós ér­kézül; A számpozionon rész­vevő magyar küldöttség már megérkezett a lengyel fővá­rosbaj Csou En-la] a kínai— japán kapcsolatokról Peking (Uj Kína) Islbasl, a jelenleg Kínában tartózkodó volt já-pán miniszterelnök ki­jelentette, hogy a jelenlegi kínai—japán viszony nem ki­elégítő, de ha minkét ország békés együttélésre és barát­ságra törekszik, a nehézsé­gek áthidalhatók. Csou Bn- Iaj kérte Isibasit, tolmácsolja a japán népnek a kínai nép legjobb kívánságait, s a ba­rátságra és békés együttélés­re Irányuló óhaját; Isihasi válaszbeszédében ki­jelentette, remélik, hogy pe­kingi látogatása új korszak kezdetét jelenti majd a kí­nai—japán viszonyban; Áz új oktatási évben is megszervezik a munkásakadémiát Öt üzemben kezdődnek üzemi munkásakadémiai tanfolyamok Az elmúlt oktatási év sonán szervezte meg első ízben a pécsi városi pártbizottság a munkásakadémiát. Az üzemi és városi szinten szervezett akadémiákon összefüggő tema­tikával politikai, ideológiai és történelmi kérdésekkel foglal­kozó tanfolyamok keretében folyt a tanulás A -munkásakadémiák, ame­lyek a tanácsköztársaság ok­tatási hagyományaként eleve­nedtek fel, igen hasznos munkát jyégeztek. Magasszín- vonalú előadásaikkal széles­körű érdeklődést vívtak ki maguknak és nagy mértékben emelték a hallgatok ideológiai- politikai tudását, nagyban se­gítették az SZKP XXI. kong­resszusi anyagának feldolgozá­sát és a legfontosabb politikai kérdések megértését. Az elmúlt oktatási évben két típusú munkásakadémia műkő dött Pécsett. Üzemi tanfolyam indult a Sörgyárban és a Poc- celángyárhen. Ezeknek a szer­vezését és segítését az üzemi pártszervezetek és a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem harmadéves hallgatói vál­lalták; Ezen a két tanfolya­mon kétszáz hallgató tanult rendszeresén.- . A városi munkásakadémiára a városi pártbizottság felhívá­sa alapján a pártszervezetek küldték a hallgatókat. A tan­folyamon 470 elvtátis vett részt többségükben termelő munká­sok; Az előadások iránti ér­deklődést bizonyítja az a tény is, hogy a tanfolyamon mind­össze két százalékos lemorzso­lódás volt, csaknem mindenki fegyelmezetten végighallgatta valamennyi előadást. Az üzemi tanfolyamok te­matikáig, — ezek a tanfolya­mok március hónapban indul­tak — a magyar munkásmoz­galom történetének főbb sza­kaszaival ismertette meg a hallgatókat, a városi tanfo­lyam előadássorozata két té- I A-terv szerint a váróéi párt­Ifjúsági könyvtár nyílt Siklúsnn Pár nappal ez­előtt nyílt meg ün­nepélyes keretek kö rótt a Siklós Járá­si Könyvtár mellett működő ifjúsági könyvtár; AZ ízléses búto­rokkal berendezett külön teremben sok fiatal fiú és leány gyűlt össze, hogy birtokukba vegyék A járási könyvtár nem tudta kielégíte­ni az olvasók igé­nyeit, a megfelelő fokú tájékoztatást a kölcsönzési torlódá­sok miatt; Márpe­dig, akár az olva­sást kezdő felnőt­tek, akár a fiatalok olvasásét irányítani kell; Az első kölcsönző saját külön kis biro- si napon, melyen kb. dalmukat, segftójü- harminchat kölcsön két, barátjukat, a jó zés bonyolódott le, és hasznos könyvek igazolódott a felte- tárházátj vés,- hogy a fiata­lok fegyelmezett­ségére lehet építeni és érdeklődésük na­gyobb körének biz­tosítása érdekében nagyon célszerű és bevált módszer lesz az ún. szabadpolcos kölcsönzési módszer. Reméljük, hogy a Siklósi Ifjúsági Könyvtár működése során beváltja mind azokat a reménye­ket, melyek megva­lósulását creditnél nyezték. Vacakig L. mát ölelt fel. Az SZKP XXI. kongresszusának nemzetközi jelentőségével négy előadás­ban foglalkoztak, haitim elő­adás során pedig népi demok­ráciánk fejlődésének fő kér­déseit tárgyalták. Ebben az évben ismét megtervezik ; a munkásakadémiai élőadás­sorozatokat. Ssentistványi Gyuláné elvtársnő, a városi pártbizottság ágit. prop- osztá­lyának a vezetője elmondta kérdésünkre, hogy ebben az évben, a pártbizottság két tan­folyamot indít. Ezeknek a tan­folyamoknak az előadásait a múlt évhez hasonlóan a Pe­dagógiai Főiskola nagy termé­ben tartják meg. Az egyik tan­folyam általános bel- és kül­politikai kérdésekkel ismerte­ti meg a hallgatókat, a má­sik pedig ateista előadásokkal segíti a természettudományos világnézet megismerését. A bei- és külpolitikai kér­déseikkel foglalkozó tanfolyam keretében előadások hangza­nak majd el a szocialista kül­politika alapelvedről, az új öt­éves tervünk feladatairól a gazdasági és kulturális épitő munkában, pártunk hetedik kongresszusának jelentőségé­ről, a burzsoa nacionalizmus és a prbletár hazafiség és in­ternacionalizmus kérdéseiről, valamint a művészet és osz­tályharc problémáiról, stb, Az ateista tanfolyam kereté­ben pedig ilyen témákkal is­merkednek majd meg a hall­gatók: a világ keletkezése, az élet kialakulása a földön, az ember származása; A vallás kifejlődése, a vallás és a tudo­mány viszonya, az állam és az egyház viszonya, a kommunis­ták és a vallás, a kommunista erkölcs és a valláserköks, stb Az előadásokat mindkét tan­folyamon a pártbizottságok ve­zetői, legképzettebb, előadói, a Marxizmus—-Lenmizmufi Es­ti Egyetem és a pártiskola ta­nárai, valamint az egyetemek marxista—feminista tanszéké­nek tanárai tarják majd. Ez biztosítja, hogy az idén is, a tavalyihoz hasonlóan, magas színvonalú előadások hangza­nak el a munkásakadémián. bizottság által szervezett mun­kásakadémia mindkét tanfo­lyamán kétszáz hallgató tanulhat majd, hallgathatja meg az előadásokat és vehet részt a konzultációkon és vitá­kon. A munkásakadémia tan­folyamai október 15-én indul­nak. A központi, — a pártbizott­ság által szervezett akadémi­án — kívül, ebben az évben öt üzemben szerveznek a TIT segítségévei munkásakadémi­ai előadássorozatokat. Ezek az előadássorozatok is felölelik tematikájukban a legfontosabb politikai és tudományos kér­dések alapos tanulmányozását, Az elmúlt évj tapasztalatok alapján váltható, hogy a mun­kásakadémiái előadások az idén is nagy érdeklődést vál­tanak ki az üzemek dolgozói között és éppúgy mint az el­múlt oktatási évben nagyban növelik majd a sok száz hall­gató politikai képzettségét, Ne várjunk a vetéssel! A Fölctmíívelésügyi Minisztérium felhívása Ebben az évben a párt és a kormány fokozott anyagi segítsége a termelőszövetke­zeti tagok, állami gazdasá­gi és gépállomást dolgozók, valamint az egyéni parasz­tok szorgalmas munkája nyo­mán a* utóbbi évek legjobb termését takarítjuk be. A mezőgazdaság 1959-re elő­irányzott tervét teljesíti, sőt túlteljesíti. Ehhez azonban az szükséges, hogy a zömében még előttünk álló őszi ter­mésbe takarít ást időben, jó minőségben, minél kisebb veszteséggel fejezzük be. A betakarítással egyldőben kell megalapozni a jövő évi jó ter­mést is. A Földművelésügyi Minisz­térium felhívással fordul a szántóföldek művelőihez: gyor sitsák meg a betakarítást, a talajelőkészítést és a vetést. Ehhez szervezettebb mun­ka szükséges, A megyei, já­rási és községi tanácsok me­zőgazdaságot Irányító szervei elsősorban azoknak a terme­lőszövetkezeteknek adjanak segítségei, ahol elmaradás mn tatkozik, nehézségek jelent­keznek a munkaszervezésnél és kevés a munkaerő, A gaz­daságokban az a döntő, hogy a több gépet, a jobb anyagi ellátottságot megfelelően ki­használjuk. A gépállomásokon általánossá kell lenni a nyúj­tott és a kettős műszakot. A gépek kihasználása jelentős mértékben a termelőszövetke­zetek tagjain is múlik. A kö­zös gazdaságokban lehetőleg minden tag vegye ki részét a közös munkából, vonják be az őszi feladatokba a munkaké­pes családtagokat Is és erő­sítsék meg a munkaszerveze­tet. A száraz időjárás miatt a kapásnövények gyorsabban érnek, a betakarítás még sür­getőbb. A terményeket első­sorban azokon a területeken kell felszedni, ahová őszi ka­lászosok kerülnek. Elérkezett az őszi vetés, elsősorban az őszi árpa és a rozs vetésének időszaka, a talajelőkészitést és a vetést tovább nem szabad halogatni. Mindezek mellett már most gondot kell fordítani az tstál- 1 ótrágyázásra, valamint az őszi mélyszántásra, hogy e munkát még a tél beállta előtt befejezzék. 'i .......... Me gérdemlik a megbecsülést Kiadják Hruscsov elvtárs Ameribáta elhangzóit beszédeit Hruscsov elvtárs Ameriká­ban elhangzott beszédeit, a hoszálntézett kérdésekre adott válaszokat néhány nappal á lá­togatás befejezése .után meg­jelenteti a Kossuth Könyv- I kiadó. Ha két azonos jövedelmű családot közelebbről szemügy­re veszünk, láthatjuk, egyik többre viszi a másiknál, előbb­re jár. Takarékosabban bánik pénzével, körültekintőbben osztja be keresetét, apróbb, ta­lán lényegtelennek számitó ügyességekkel vásárol, vagyis mindent összevetve, ahogy mondják: jobban feltalálja magát az életben. Valahogy igv van az államháztartás pénzével, egyes gyárak, üze­mek gazdálkodásával is. Egyik helyen jobban meg tudják „fogni’’ a forintot, a másik helyen kevésbé, Bizonyos, hogy ahol jó számviteli szakembe­rek vannak — akiket úgy is lehetne nevezni, a vállalatok háziasszonyai — off kielégítő a költséggazdálkodás, takaré­kosabban bánnak pénzzel, anyaggal egyaránt. Baranya megye egyik ilyen jő „háziasszonyát”, Gregá Ti­bor vezető könyvelőt kerestem fel minap Pécsbányatelepen, a szénbányászati tröszt üzemé­ben. A kongresszusi verseny új hajtásairól, a számviteli dolgozók feladatairól, a Uölt- séggazdálkodás formáiról be­szélgettünk. Pécsbányatelepen a közvetlen számviteli 'mun­kával, illetve könyveléssel nyolc ember foglalkozik, ami nem nagy létszám 3300 dolgozd mellett, s méginkább akkor nem, ha figyelembe vesszük, a 12—15 millió forintos havi költségeket, az anyagfelhasz­Ezer forint tiszta kereset minden sertésen A hamutartóból égő ciga­retta füstje kígyózik, a csipke- függöny mintásán rajzolja a napsugarakat a falra és arra az öt emberre, aki körül üli az üveglapoa kerek asztalt. A vendégek kérdeznek, a házi­gazdák válaszolnak. — Fotel, csőbútor, fehér- köpenyes főkönyvelő és mind­ez egy termelőszövetkezetben — rögzítik végleg emlékeze­tükben a tényeket a vendé­gek, aztán megszólal az egyi­kük. — Minek ez? Pillanatnyi csend. — Sok függ az irodától. Az embereket meg kell tanítani a szép megszerelésére, megbe­csülésére — hangzik a válasz, amit egy régi közmondással fűszereznek: „Nézd meg a há­zát, úgy vedd el a lányát!” A vendégek hallgatnak. — Nálunk kevés gondot for. dítanak az irodára_ — szólal meg egy kis Idő múlva a ven­dég. — Igazuk van maguk­nak. — Hány hold földjük van, hány szarvasmarhájuk, serté­sük, juhuk van? A könyvelő fejből válaszol, majd begy biztosabb legyen a dolgában, papíron is ellenőrzi a számokat. — 210 szarvasmarhájuk a 2000 holdhoz! Nem rossz! — jegyzi meg a vendég. — Meny­nyi? 100 sertés? Jól értettem?! — Igen! Annyi van. Pedig az idén már 400 hízott sertést le is adtunk. Közel 800 000 forin­tot kaptunk érte. Nem hiázi? — A sertéseket szeretném látni! — Az előbb még a szarvas- marhákhoz akart menni. — Oda is elmegyek, de a sertések érdekelnek most job­ban! -— mondja a vendég és sehogy sem akar a fejébe men­ni, hogy 8—9 hónapos korban itt, a lippói Béke Őre Terme­lőszövetkezetben 100—110 kilót elérnek a sertések; Járják a majort. Megnézik az alapító tehenet, amely 22 éves már, de még mindig fog borjút, a csontjai kiállnak, de fhég mindig megadja a napi 20 liter tejet is. Felemelik az ónitatót., mire az elnök meg­jegyzi: — Még nem kész a vízveze­ték egyik istállóban eem- Még ama. gépesítették az új istál­lóinkat, és hogy beköltöztünk, annak az az oka, hogy nincs elég helyünk — magyarázza Karasz elvtárs az istállóban, majd kint ezeket mondja' a vendégeknek: — Itt lesz a ma­jorunk. Néhány óv alatt har­minc millió forint értékű gaz­dasági épületet építünk ide. Itt lesz majd a mi lakásunk is, rport itt lesz vízvezeték is. ^Deszkák, gerendák mellett haladunk el. — Ez itt a 30 tagú építő­brigádunk telepe! — jegyzi rpeg Karasz elvtárs, majd utat mutatni előre megy. Vlsftás, röfögés, kopácsolág — ez a sertésfarm. A kutricák- bah rózsaszín malacok:-— Ezek négy heteseik, ezek meg kétnaposok — mutatja be áz elnök a malacokat. — Ezek már híznak, itt meg a búga- tásra váró kocák vannak. 72 kocánk van. A vendég kérdez, jegyez és megint kérdez. — Mibe kerül egy hízó ma­guknak? — Ezer forintba, de ebben minden benne van: a takar­mány, a malac ára, a munka. Körülbelül ezer forintot kere­sünk mindon swtésen, ha U0 kilósként adjuk el őket — ma­gyarázza Kárász elvtárs, mi­közben megáll egy nádfedeles új épület előtt! — Ez egy újfajta hizlalda lesz. A magunk ereiéből épít­jük, mindössze 20 000 forin­tunkban lesz. A kutricák tető alatt vannak és két kutrica között van az onetotő. Itt min­dig lesz takarmány, víz. Ak­kor esznek, isznak a sertések, amikor jól esik nekik. Még az idén egy újabb ilyen hizlaldát építünk és egy fiaztatót is mellé. , — Mi az előnye ennek a hiz­laldának? — A legfőbb előnye az, hogy ebben lényegesen olcsóbban lehet előállítani a hízókat, mint a régebbi típusúnkban. Eddig nyolc-tiz forintért állí­tottunk elő egy kiló húst, most azt szeretnénk elérni, hogy forintba kerüljön nekünk egy- egy kiló előállítása. Szalad a papíron a ceruza •íegyezelel a vendég. Jegyze­tel, hogy otthon beszámolhas­son a lippói tapasztalatokról, 8®, Ji hálós 5—6 millió forintra rú­gó készleteit. De éppen a több millió forintos költség-forga­lom mellett adódhat nagy ösz- szegü megtakarítás, ha a szám­viteli ■ dolgozók feladatuk ma­gaslatán állnak, — Két fontos költségténye­ző igényel alapos vizsgálódást nálunk — mondja Gregó Ti­bor vezető könyvelő — a mun­kabér is az anyag. Tekintettel arra, hogy az anyagfelhaszná­lás jelentkezik legnagyobb súllyal, naponta értékeljük és hasonlítjuk a havi tervszá­mokhoz. Anyagkivételezést csak a főmérnök vagy helyet­tese engedélyezhet, ám sok­szor előfordulhatna, hogy töb­bet utalványoznak a megenge­dettnél. Segítés céljából köny­velésünk egy betűrendes könyvbe naponta vezeti a rak­tárból kivételezett anyagok mennyiségét. A műszaki veze­tők a könyv fellapozásakor azonnal láthatják, hol, mikor, mennyi anyagot használtok már fel abban a hónapban, így elejét tudtuk venni a fe­lesleges anyagfelhasználásnak. — Milyen eredményeket ér­tek el a kongresszusi verseny ideje alatt az anyagtakarékos­ságban ? — Bányafából általában minden hónapban a felaján­lott 3 százalék helyett 7—8 százalékot takarítottunk meg. Széldeszkából 2 százalék he­lyett 4—5, de mn olyan hónap, amikor 10 százalékot is. A fo­gyóeszköz-felhasználást szintén alapos ellenőrzés alatt tartjuk. Esetenként a művezetőkkel tárgyaljuk meg kivételezésük szükségességét. As állóeszköz és fogyóeszköz megőrzésére vagyonőröket bíztunk meg, akik felelnek « rájuk bízott gépekért vagy szerszámokért. Eleinte persze egyik dolgozó sem szívesen vállalta el gépé­nek, szerszámának megőrzé­sét, féltek a felelősségtől. Most azonban már a bányászok jön­nek be szólni nekünk: kérem, én ilyen és ilyen szerszámot átadtam társamnak, nem hoz­ta vissza, tessék intézkedni. Ami azelőtt szinte elképzelhe­tetlen volt, egy csavarhúzó el- kaüódásáért is felelősségre voúást követeinek, A bérgazdálkodás ellen­őrzése dekádonként törté­nik, a müszaíkfelhassnálást na­ponta értékeljük, A kellő in­tézkedések megtételét a mű­szakiakkal beszéljük meg. — Elismerésben részesitik-e a gazdasági vezetők a szám­viteli dolgozók munkáját? — Bizony évekkel ezelőtt még a féle úttörőmunkát kel­lett végezni annak be bizonyí­tásáért, hogy jó számvitel nél­kül nem lehet eredményesen termelni. Abban az időben a tervteljedfés volt döntő cél, sokszor azt sem nézték, milyen áron. Ma gyökeresen más a helyzet. Egyre nagyobb tért nyer a gazdaságosság kérdése, annak vizsgálata: mi, mennyi­be kerül a bányának, azaz ál­lamunknak. A számvitel mun­káját igénylik a vezetők, nél­küle már — legyen az beru­házás, felújítás, vagy egyéb célokra történő kifizetés — nem döntenek. A nyereség- részesedési rendszer bevezeté­se óta ez a felfogás mind le­jjebb és lejebb ereszkedik a munkások közé is. Nézze meg például ezt a kimutatást! A számviteli vezető íróasz­talába nyúl, elém tesz egy pa­pírlapot, melyen Juhász Bálint a levél írója közli, hogy a bá­nyában összeszedett- 194 TH- csavart, ennyi és ennyi cső­anyát s vagy húszféle külön­böző más kisebb anyagot, (A papíros alján a bányaüzem ve­zetője vörös tintával ráírta: 100 forint fatalamban részesí­tendő.) ■ — A vagyonőröket is év vé­gén megjutalmazzuk — veszi át újbál a szót Gregó Tibor — fia a rájuk bízott tárgyakat épségben, kifogástalanul meg­őrzik. Nagyon helyes a mi­nisztériumnak ilyen irányú rendeleté, mert minden ember meaórdemü a jutalmat, aki a közös vagyon megőrzésében segít. A nyereségrészesedési rendmer következményeként az üzemi gazdálkodás eredmé­nyei kihatással vannak a ke­resetre is. KÖZÖS érdekünk te­hát az anyagtakarékossátr, a helyes béralapellenőrzés, a 'ó gazdálkodás. Természetesen evnek elősegítését a srtynvi- telj dolgozók is csak Úgy tud­ják megoldani, ha állandóan képezik mamikat, belefolynak az üzem munkájába, A jobb tájékozódás érdekében leszál­lók néha a hányába is. 4 számviteli dolgozók segítik a tervek teljesítését, a kongresszusi verseny sikerei­nek az 6 jó munkájuk is ré­SZÜTS ISTVÁN ülést tartott a Magvar UNESCO Bizottság kulturális albizottsága A tág Magyar UNESCO Bízott- kulturális albizottsága szerdán délután a Kulturális Kapcsolatok Intézetében ülést tartott, amelyet Kisfaludy Stróbl Zeignvand Koeoutli-di­jas szobrászművész, a kulturá­lis albizottság elnöke nyitó'i meg. Megjelent az ülésen Vla­dimír Stepanek, az UNESCO képviselője,-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom