Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

2

N APtö

1959. SZEPTEMBER 1.

HÍREK

— A VÁROS úttörővezetői kétnapos tanácskozásra gyűltek össze a pécsi úttörőházban, ahol az 1959—60. évi úttörőpróbáztatások és egyéb feladatok elvégzését tárgyalták meg.

— VASÁRNAP délután a Pálos templom környékén motorozott Latin Vilmos 23 éves segédmunkás, reménypusztai lakos. Mivel erősen ittas volt, a motorról leesett. Fej- és karsérüléssel a megyei kórházba szállították.

— AUGUSZTUS 31-én tett esküt a városi tanács művelődési osztályán 24 most végzett pedagógus, akik szeptember másodikán lépnek először katedrára a pécsi iskolákban.

— AUGUSZTUS 30-án az éjjeli órákban a 'Susogó vendéglő előtt szóváltás keletkezett Melitzán István 29 éves pécsi és Nagygubolya András 30 éves pécsi lakosok között. Verekedés közben Nagygubolya András megszúrta Melitzán Istvánt. A mentők ® megyei kórházba szállították.

— HÉTFŐN délután 4 órakor elütött egy Pobjeda a Bercsényi utcában egy kisfiút A gyermeket, akinek személyazonossága ez idáig ismeretlen, koponyasérüléssel a gyermekklinikára szállították} í

Kölcsönös megértéssel és összefogással megoldhatók az őszi forgalom nagy feladatai

Az értekezlet első eredményei

Mint vasárnapi lapunkban közöltük, szombaton megbeszélést tartottak a megyei párt- bizottság kezdeményezésére a MÁV pécsi igazgatóságán a baranyai szállító és szállíttató vállalatok. A két előadást termékeny vita követte, amelyből kiderült, mit kívánnak a szállíthatók a MÁV-tól és az autó- közlekedési vállalatoktól, s mit várnak ezek viszont. Az értekezlet részvevői levonták eddigi munkájukból a tanulságokat, s nem egy Ígéret hangzott el így: „...ezentúl másként csináljuk i : ! HNe nagy tételekben...

A Pécsi Szénbányászati Tröszt képviselője kifogásolta, hogy a bánya részére érkező kocsikat Pécsbányarendezőn összegyűjtik és egy tételben harminc-negyven kocsit bocsátanak az üzem rendelkezésére, így nem tudják megtartani a hatórás kirakási időt. — A célszerű az lenne — mondotta 1— hogy a vasút az állomásra érkezett leadási kocsikat ne hagyja összegyűlni, hanem már kisebb tételekben is bocsássa rendelkezésre. I,«y azokat időben vissza tudják adni.

Jobb kocaikihasználást!

Sólyomvári János főintéző elmondotta, hogy a kocsdkdhasználás további javítása érdekében sok a tennivaló az őszi forgalom idején. A vasút a munka eredményesebbé tétele érdekében kapcsolatot teremt a vállalatokkal. A jó együttműködés eredményeképpen máris javult az Agrárig, és a Cementipari Vállalat munkája, a vasúti kocsikat raksúlyig kihasználják. A kocsik jobb kihasználásával többen is foglalkoztak. A Rostkikészítő Vállalat küldötte nagy alapterületű kocsikat kért rostlen szállításához. A TÜZÉP vállalattól elmondották, hogy a cementipari vállalatok nem hasz náljálk ki megfelelően a kocsik rakterülétét, többször előfordult már, hogy a Dombóvárról érkezett vasúti kocsikban jóval kevesebb betoncső volt, mint amennyit belerakhattak volna;

Legyen rendszeres a vasárnapi rakodás !

Jelenleg sok baj van a városban a 16 óra utáni és vasár napi áruátvétel’.el. Nemrég elő fordult, hogy a Kossuth Lajos utcai vasboltiban csak egy órás vita után vették át az árut a szállítmányozási dolgozóktól. Sőt, az elmúlt szombaton az Üvegipari Vállalat ötszöri hívás után sem vette át a telefonértesítést, mondván,

Lapozgatás pécsi panaszkönyvekben

A panasz egészen egyéni dolog. Van akinek sóflan a Belvárosiban az az étel, amely nek ízét a másik vendég tökéletesnek találja; Van, aki észre sem veszi a Csemegebolt pénztáránál a lökdösődést, míg egy másik vásárló felteszi a kérdést a panaszkönyvben: „Miért nem működik! mindkét pénztár?” — és így tovább. Végeredményben panaszkodni mindenkinek joga van, még a panaszkönyvekben is. Az már más kérdés, hogy intézik él a lejegyzés után ezeket}

Mecsek Cukrászda

Nincs sok panasz a panaszkönyvben, amit egy kérdés után, hogy .miért kell?” átnyújtanak. Igaz, a panaszkönyv sem régi, március végén cserélték ki a régivel. Mire panaszkodhatnának a Mecsek vendégei, ha nem a feketére, amit Horváth Ferenc budapesti lakos „borzalmas lötty”-nek nevezett, Zórád Attila, Alkotmány utca 31. szám alatti lakos „tiszta víz — melegítve” megjegyzéssel ruházott fel, miután kétségbevonta a kávéadagolás helyességét. Az ilyen panaszokat — sajnos — nem lehet utólag elbírálni, hogy lehet akkor orvosolni ezeket? ügy, hogy a vállalatvezetőség a kávéfőző nevében is elnézést kér és ígéri, mindent megtesznek hasonló esetek elkerülése érdekében. Ugyanakkor, jótanácsot is adnak: ha rossz minőségű kávét szolgálnak fel a cukrászdában, azonnal keressék meg a vendégek az üzletvezetőt. Arról nincs feljegyzés, hányán éltek a tanáccsal, .de azóta talán nem is volt ok erre.- Persze, ezért van másfajta panasz is a cukrászdában. Olyan például, hogy nem tartottak egy időben zsineget a süteménycsomagok átkötésére, hogy háromszori kérés ellenére sem vitte a megrendelt dolgokat a felszolgáló,- hogy kissé savanyú volt augusztus másodikán á tejszínhab és így tovább. De lehet panasz a legcsekélyebbnek tűnő ügyben, azonnal vizsgálat indul a Mecsekben és a szerintünk kielégítőnek vélt választ legkésőbb nyolc napon belül megküldik a panasztevőnek. Pedig

a törvényes határidőből telnék ■Mfjg agy kis késlekedésre,

| 101-08 Csemegebolt |

A panaszkönyv jól látható helyen, az ajtóval szemben lévő pénztárnál van kifüggesztve. Szó nélkül odaadják, s csodálatos — Itt nyoma sincs az izgalomnak. Később — természetesen a panaszkönyvből — az is kiderül, hogy miért.

A bejegyzett • panaszokra nem a boltvezető, hanem a budapesti központ „Értékesítés, Borhegyi” jelzéssel ’ válaszol, mint az első esetből kitűnik — nem mindig helyesen. Egy nyugdíjas pécsi tanár nemrégiben megjegyezte a panaszkönyvben, hogy az öregebb emberek nagy hiányát érzik a csomagolt tejpornak, mert rosszabb idő esetén a friss tej beszerzése gondot okoz nekik; Erre a fenti jelzéssel ez a kissé magasröptű válasz érkezett: „Hazánkban a tejellátás jó. A vásárlók általában a friss tejet szeretik és csak rendkívüli események alatt vásárolnak tejport. Próbálkoznunk már a korábbi években tejpor értékesítésével és a tapasztalat azt mutatta, hogy majdnem eladhatatlan, végső fokon tönkrement és meg kellett semmisíteni.” Úgy gondoljuk, az idős tanáron kívül még jónéhányan nagyon örültek volna, ha a pesti központból más, kedvező válasz érkezik. Hiszen régen kitalálták már a polietilén csomagolást, amelyben nagyon sokáig tartósítható, kisebb kereslet esetében is a kérdéses tejpor.

Más panasz vagy javaslat nincs is a könyvben. Illetve mégis.:: Bereczki Béla Budapestről ezt írta be a közelmúltban a könyvbe: „Szeretném, ha Budapesten is így szolgálnának ki a ■ csemegeboltokban”, Orbán Pál, aki ugyancsak Budapestről járt városunkban, hasonló „nyilatkozatot” tett. És „jót" írták a könyvbe a pécsiek közül is néhányan. Ezért nincs izgalom, amikor a boltban a panaszkönyvet kérik,

31-es Ruházati Boti

A volt „Delka” cipőüzletben rendszerint nagy a forgalom — és be kell vallani őszintén — eléggé nagy a választék is. De nem úgy a panaszkönyvben — ami igaz, még egészen új. — Mindössze egyetlen panasz árválkodik az első oldalon, egy bonyhádi

vőlegény elég bonyolultan reklamálja, hogy miért nem cserélték ki férficipőre azt a körömcipőt, amit a menyasszonyának hozatott csere feltételével — természetesen próba nélkül — a boltból. Nem szokás ugyan az ilyen cserék lebonyolítása, a cipőcsere miatt boldogtalan vőlegény panaszára várakozásom felüli »■- választ vitt Bonyhádra a poßta és még mielőtt a levél megérkezett volna, férficipő lett a szűknek talált körömcipő árából.

Ebben a boltban nemigen akad panasz. Ami akad, azt rögtön elintézik. A pénztárosnő szerint — aki négy éve dolgozik itt egyhuzamban — még sohasem írtak a panaszkönyvbe. Ez az egyetlen bejegyzés is akkor csúszott bele, amikor ő éppen szabadságon volt:

Elmehetnénk most még a Ruházati Bolt Kossuth Lajos utcai bőrönd és bőrdíszmű üzletébe, de a panaszkönyv ott sem vall másról, mint hogy kevés a panasz, időben válaszolnak a bejegyzésekre, ß végül, hogy a panaszkönyv néha dicsóretkönyv is lehet.

Harsányt Márta

hogy ők „magánlakás“. Az

őket motorral felkereső vasutas azonban nagy kártya csata színhelyére éncezett. J: lenne — javasolta öól yomvári János főimtéző — ha a vállalatok az őszi forgalom ideje alatt úgy szerveznék meg az áruk átvételét, hogy 16 óra után és vasárnap se lennének zökkenők.

Ne legyenek gazdaságtalan szállítások!

Nem mindegy, hogy a ásót gazdaságos, avagy gazdaságtalan fuvarokat bonyolít le. A pécsi vasútigazgatóság dolgozói idestova négy-öt esztendeje a legaktívabban küzdenek a gazdaságtalan fuvarok ellen, a megyei pártbizottság is támogatja őket ebben a munkájukban, — de a hatalmas javulás ellenére még mindig sok tennivaló akad e téren. — Most is előfordul — említette felszólalásában Tóth József elvtárs, az igazgatóság vezetője — hogy Mohácsról Pécs—Bátaszék—Baján keresztül szállítanak folyamkavicsot az Alföldre és Bajáról szállítanak Pécs—Dombóvár térségébe ugyanolyan minőségű folyamkavicsot. Előfordult már az is, hogy Gyékényesről Sztá- .invárosba szállítottak folyam- kavicsot annak ellenére, hogy Adony közvetlenül Sztálimrvá- ros szomszédságában van és a szállítást sokkal gazdaságosabban lehetett Volna eszközöl ni

Friss eredmények

Nem volt szükség hosszadalmas levelezgetésre, fejfájdító telefonálgatásra, az értekezlet első eredményei frissen, azonnal jelentkeztek. Mert csak annak lehet elkönyvelni, hogy Péesbámyg-rendező állomásfőnöke határozottan megígérte: többé nem fogják az állomáson megvárni, míg nagyobb mennyiségű leadási kocsi érkezik a tröszt részére — a meglévőket azonnal továbbítják. És eredmény az is, hogy az egyik vállalat kérésére rövidesen rendbehozatja az igazgatóság a pécsi élőrakodót, b{\gy segíteni fognak a Szervestrá- gyagyűjtő Vállalatnak az irányvonal! rakodáshoz és így tovább. És az értekezlet után valószínűiég újabb eredmények könyvelhetek még el.

Remélhető, hogy az értekezlet végső eredményeként sikeresen bonyolítják majd le az idei őszi forgalmat is.

A megye területén

szeptember 15-ig isko'ai szünet lesz az alsó tagozatos tanulók számára*

A gyermekbénulás! megbetegedések száma az utóbbi hetekben megyénkben megnövekedett. 3—6 éves gyermekek kötelező védőoltása megtörtént, s így ennek a korosztálynak védettsége biztosítva van.

Bár a szórványosan előforduló megbetegedések nagyobb veszélyre még nem engednek következtetni, mégis fennáll annak a lehetősége, hogy a megbetegedések kiterjedhetnek a 6—10 éves korosztályra is. Ennek megelőzése céljából szükséges a 6—10 éves gyermekek védőoltásban való részesítése. A gyermekeket csak akkor engedjük be az iskolába, ha már a védőoltást megkapták.

A járványügyi szervekkel egyértésben ezért a megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya 1959 szeptember 15-ig tanítási szünetet rendel el az alsó tagozatos tanulók számára. Az első tanítási nap szeptember 15-én, kedden lesz.

Kérjük az érdekelt szülőket, hogy alsótagozatos gyermekeikét már a szeptember 1-i ünnepélyes tanévnyitásra se engedjék el. A felsőtagozatos tanulók számára az iskolák a tanévnyitó ünnepélyt megtartják és a tanítás rendes időben megkezdődik.

A járványügyi szervek egyidejűleg a 6—10 éves tanulok védőoltásban való részesítésére a szükséges intézkedéseket megtették és az oltások előreláthatóan két hét alatt lebonyolódnak.

. BARANYA MEGYEI TANÄCS VB MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLYA.

• A rendelkezés Pécs város területére nem vonatkozik. Pécsett az első tanítási nap szeptember. 2.

^úmi&laiűk

cl tá^iadalmi mimkázáL

A tanácstagi beszámolón szót kért egy idős férfi. Elmondta, hogy az utcájukban egy rövid szakaszon tönkrement a járda. Meglazultak a járda kövei, alig lehet rajta járni, legjobb letérni azon a rövid szakaszon a kocsiút- ra. Kéri, csináltassa meg a tanács. A labdarugómérkőzések látogatói, a csapat szerep lésétől függően 15—20 ezer ember mérgelődik, hogy poros a Verseny utca, kéri, hogy csináltassa meg a tanács.

Ez csaík két kérés. De hány van még ezen kívül? Mindenesetre sokkal több, mint amennyit a tanácsok költségvetésük keretében meg tudnak oldani.

Persze, szükség van a járda kijavítására is, szükség van a Verseny utca portalanítására is. És egyik munka elvégzése sem lehetetlen. Lehet járdát is kijavítani, és utcát is portalanítani.

Hogyan? Társadalmi munkával.

Vannak már tapasztalataink arról, hogy milyen nagy eredményeket lehet elérni, ha sok ember összeadja a maga erejét egy ügy érdekében. Láttuk ezt a televíziónál, ami kor a város és a megye lakossága és a különböző szervek összeadták az építkezéshez szükséges pénzt. Ugyan ki mondaná ma azt, hogy nem volt érdemes tíz forintot a televízió céljára költeni? Ma csak azt mondhatja

mindenki, hogy megérte, hiszen a mindnyájunk pénzén itt van, mindnyájunké a televíziós műsor. Ugyanígy épül a mecseki áltatkertünk. Érdemes volt néhány forint ára bélyeget venni az állat- kert javára, és esetleg két kézi munkát végezni ott fenn a hegyen? Ha megnyílik az állatkertünk, kétségkívül mindenki azt mondja majd: érdemes.

Vannak akik azt mondják a társadalmi munkára: robot. Nos ezeknek csak azt mgnd- hatjxtk: mutassa meg azt a földesurat, vagy gyárost, vágy azt az egyes embert, akinek ez a „robot" hasznot nyújt. Hát ilyet ugyan nem tudna mutatni senki. Mert hiszen ezekre a társadalmi munkában megvalósított dolgokra az jellemző,- hogy' azok mindenkinek jók, azok az egész közösségnek a hasznát szolgálják.

Mert ügye az sem X. Y.- nak lenne jó, ha valakinek eszébe jutna valahogyan társadalmi úton megszervezni a Verseny utca portalanítását, —* hozzávetőleg: maximum néhány hónap alatt elő lehetne teremteni a szükséges ösz- szeget, ha minden mérkőzésen csak egy-két-három forintot adna mindenki erre a célra, — vagy, ha annak a bizonyos háznak a lakói egy vasárnap délelőtt rászánnák annak a járdának a meglazult köveit helyre illeszteni, amelyen ők maguk járnak mindennap?

6*1600/9 BAOlAS/OV'

Belicsenko kivette a zsebéből okmányait, katonakönyvét és párttagsági Igazolványát. Az irányzótűzémek mindennapos, rövid neve volt: „Ri- zsov”. Belicsenko az ő tagsági könyvét is a sajátja és az üteg hat elesett kommunistájának párttagsági könyve mellé tette. Aztán felállt, kozáksapkájával leverte a havat a lábáról, s a sapkát visszatette a helyére.

Tonya guggolva töltötte a tárakat. Szeminyln kis forgáccsal tisztogatta géppisztolyát.

— Ide figyeljetek, négyen nem tudunk mit kezdeni itt ^ gödörben. Ha a németek aknavetőt vetnek: be — egy akna eltemet mind á négyünket V— mondta Belicsenko. — Tonya és Szeminyin távozzatok!

Tonya tovább töltötte a tárakat, Szeminyin meg zavartalanul tisztogatta a géppisztolyát a forgáccsal. S mind a ketten tudták, hogy Belicsen- kónak nincs semmi ereje, sem hatalma ahfraz, bogy, távozásra

késztethesse őket, és most ? legésszerűbb és legkézenfekvőbb indokok sem meggyőzőek. És amikor mégis megkísérelte, hogy parancsot adjon nekik a távozásra, Tonya felvetette a fejét és szomorúan, szemrehányóan nézett fél rá:

— De hiszen úgyis tudod, hogy nem megyünk el innen. Mire való a veszekedés?

így maradtak továbbra is négyen a , gödörben. Milyen lassan vonui el az üteg! Még mindig a közelben van. A németek pedig három oldalról közelednek, eltakarják őket a bokrok és a terep hajlatai, csak néha roppan meg egy ág az óvatos lépteik alatt.

Arhipov hosszan körüljár- tatta a szemét, egy részletnél sem időzött el, de ugyanakkor mindentől búcsút vett. Aztán levetette derékszíját a kulacscsal együtt, ledobta válláról a kenyérzsákot; mindentől megvált, amire többé nem lesz szükségei

Együtt kezdtük a háborút, együtt is fejezzük be — mondta. Kigombolta köpenyét, felállt, sapkájával a németek felé intett és mielőtt megakadályozhatták volna, kiugrott a gödörből. — Ne íőjj még ütegparancsnok, várj, ne lőjj még! — mondta halkan.

A görbe kis almafa mellett állt, és a hajnali szürkületben jól látszott az az öreg bajuszos, sovány, csontos arcú katona: egyik lábszártekercsébe tűzve aiuminiumkanál csillogott, s a feje fölé emelte súlyos munkáskezét. Élete árán csalta ki a rémeteket a fedezék mögül.

— Ne lőjj, ütegparancsnok, mindjárt kibújik mind, ne lőjj!.,,

A szél szétfújta köpenyét és ettől úgy látszott, mintha a németek felé menne. Az eddig néma német géppisztolyok most három irányból nyitottak tüzet. Arhipov tenyerével végig simította a haját, ez a mozdulat megnyugtatta és ismét felemelte a kezét.

— Feküdj! Feküdj! — parancsolta Belicsenko fojtott hangon.

De Arhipov állva maradt. Olt állt a golyózáporban haja- donfőtt, hirtelen egy lépést tett előre, megbotlott, megingott és lezuhant,

Osond lett A tüzelés véget ért. A torlaszok, a bokrok mögül egyenként emelkedtek fel a németek és géppisztollyal a kezükben óvatosan felfelé indultak. Félkörben haladtak. Egyikük megcsúszott és esés közben egy bokor után kapott, de az ág eltört a keze közt A többiek abban a pillanatban hasra vágódtak. Amikor felemelkedtek, zavart kifejezés ült az arcukon. Ez az eset felderítette a németeket, s most már bátrabban mentek, nem vigyáztak annyira. Az élen álló szemüveges elővett egy kézigránátot, menetközben megnézte, felkészült, hogy elhajítsa. Belicsenko még közelebb engedte őket és akkor biztos kézzel tüzelt rájuk, beleadva minden fájdalmát, dühét, bánatát

*

A városból egész éjszaka vonultak kifelé a különféle egységek harcosai, csoportosan és egyenként. Az ezred állásain jöttek keresztül. Kikérdezték őket és azt a választ kapták, hogy a város déli peremén valóban áll egy nehéz üteg, de parancsnoka állítólag azt mondta, egy tapodtat sem mozdul onnan. Mások azt bizonygatták, hogy nem egy üteg, hanem három üteg, könnyű ágyúkkal.

(FolytatjukJ *'