Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-15 / 191. szám

A szakszervezet munkája az élet tükrében

A. TOMREÄBOR

Feltűnően csökkent 1950 óta az üzemi balesetek száma A munkásvédetem területén megelőztük Amerikát

A gépek egyhangú ritmikus zajába egyszerre disszonáns hang vegyül. Valami csattan. Sikoly:-.; A nő, aki a sajtoló gép mellett dolgozott, tántorog. Levágta ujjahegyét a prés. S mindez miért?

Mit mond a szakértő? Ho* gyan küzd a balesetek csökkentése érdekében a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa?

—* Figyelmetlenség, géphiba, védőberendezések hiánya — nemde ezek a legtöbb baleset végső okai? — indítottuk el a beszélgetést, amelyben megpróbáltuk ösz- szefoglalni a szerteágazó problémát.:

• i— Valóban lehet ilyen hármas csoportosítást csinálni bizonyos általánosítással — mondja Temesiványi Lajos, az SZMT munkavédelmi felügyelője. — Induljunk ki tényekből, e vegyünk egy-egy példát! A Pécsi Szeráru gyárban egy- időben gyakoriak voltak a ' présgépeknél a kézcsonkulások. Vizsgálat, helyszíni szemle egymást követte. Végül is elrendeltük, hogy automatikus védőberendezést, ún; reteszeléseket alkalmazzanak, amiket párszáz forintos költséggel maga az üzem elkészített; A balesetek megszűntek;

— Tapasztaltuk; hogy a helyszíni vizsgálat, vagy a balesetek értékelése sok géphibát fed fel; A Pécsi Mezőgazda- sági Gépjavítónál például elkészült egy faipari kombinált munkagép. Mivel a prototípust nem mutatták be, a széria- gyártásnál száznál több olyan gép került ki, amelyről hiányzott minden védőberendezés. Működésük közben rögtön ész- , revettük, hogy balesetek for- 7 rása lehet; Azonnal leállítottuk valamennyi üzemeltetését, védőket készíttettünk, illetve a többit már tökéletesített formában engedtük gyártani. Sajnos, a balesetek legnagyobb része figyelmetlenség következménye. Az alkohol a legtöbb közlekedési baleset előidézője, sőt nemegyszer halálos szerencsétlenség közvetett oka is, mint teszem a kishaj- mási traktorosé, aki hétdecis üveggel a zsebében lett vigyázatlanságának áldozata:

A három különböző területről vett példa alapján az első általánosítás, amelyet levonhatunk annyi: ahol betartják az utasításokat a munka egész folyamatában, ott a baleset lehetősége minimális. Például a Hangszergyárban 1958-ban egyetlen baleset sem volt.

* — Miben és hogyan mutatkozik meg ezek után a szakszervezet munkásvédelmi szerepe?

— A szakszervezet nemcsak az okot és a felelősséget keresi, hanem vizsgálatát már a preventív intézkedések megtétele érdekében végzi. A munkavédelmi felügyelő feladatköre tehát sokrétű. Nemcsak a műszaki elhárítás feltételeinek meglétét vizsgálja és rászorítja a vállalatot a szükséges intézkedések megtételére, a preventív műszaki felszerelés elkészítésére, hanem ugyanakkor irányítja a dolgozók nevelését is. Mindezek elvégzésére egész hálózat épült ki.

— Mindenekelőtt a szakszervezet olyan műszaki kádereket válogatott ki, akiknek vagy mérnöki, technikusi, vagy legalább igen jó szakmunkási képesítése van; Még ezeknek is el kellett végezniök egy négyéves munkavédelmi tanfolyamot. A munkavédelmi felügyelők aktívákkal dolgoznak. Minden területen társadalmi munkavédelmi főfelügyelőket képeznek ki, akik viszont az SZB-k társadalmi munkavédelmi felügyelőit irányítják. Végül támaszkodunk a bizalmiakra, akik a dolgozók között élnek, s akiken keresztül az intézkedések visszhangja jut el a szakszervezethez;

“ Mik voltak az elmúlt félévben a fontosabb intézkedések vagy ténykedések?

Három havonként összehívtuk a területi bizottságok munkavédelmi bizottságait, értékeltük az elmúlt negyedév eredményeit, megvitattuk a feladatokat és azt, hogyan lehet ezeket az üzemben konkrét formában megvalósítani. 152 gazdasági vezetőt és aktívát bocsátottunk vizsgára biztonságtechnikából: Mivel ME- DOSZ-vonalon szintén 142 főmérnök, igazgató, agronómus, műhelyvezető tett vizsgát, ösz- szesen majdnem 300 ember ismerkedett meg a korszerű munkásvédelem legfontosabb problémáival. Ezenkívül félév alatt 209 üzemvizsgálatot is végeztünk. Munkavédelmi felhívásokat bocsátottunk ki, s személyesen győződtünk meg megvalósításukról. Megkezdtük és intenzíven folytatjuk a mezőgazdaság és építés területén a szakbrigád-vizsgálatokat. Ezek a négy-négy szakemberből összetevődő brigádok a mű helyeket és szálláshelyeket éppúgy felülvizsgálják,' mint például azt, hogy a talajmunkánál megfelelőek-e a munka- feltételek. Ha nem, azonnal intézkedünk s esetleg leállítjuk az üzemrészt, míg a biztonság érdekében javasolt intézkedéseket végre nem hajtják.

— Allítható-e, hogy a munkásvédelem fokozatos kiépülése éppen a szakszervezet

tevékenysége folytán csökkent a balesetek száma?

— Határozottan! Évről évre lemérhetően csökken számbelileg is és főleg súlyosságában. 1950-ben kapcsolódott be a szakszervezet a munkásvédelembe, s miután a miniszter- tanács is több száz millió forint ilyen célú beruházást tett lehetővé, már ott tartunk, hogy a munkavédelem terén megelőztük például Amerikát. A bányászatban a korábbi helyzethez képest szintén szem beszökő a csökkenés és azok a balesetek is könnyűek, amelyek itt-ott még előfordulnak.

Hétfőn tanácslfozik a genfi atomértekezlet

Genf (MTI) A nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésével foglalkozó genfi értekezlet péntek délutánira kitűzött ülése a három tárgyaló fél — az Egyesült Államok, Nagy- Britaninia és a Szovjetunió közös elhatározásával elmaradt. Mint az AFP jelenti, a legköőrzési bizottságok bevonásával megvizsgálja, hogy miként hasznosítják az állami tartalékföldeket a községi ta- tanácsdk.

A vizsgálat alapját a 63/ 195?-es számú kormányrendelet képezi. A rendelet szerint az állami tartalékföldek hasz nálatbaadásánál elsősorban az állami-, erdő-, kísérleti-, tones célgazdaságok igényét kell kielégíteni. Ezt követően sorrendben a mezőgazdasági termelőszövetkezeteiknek, termelőszövetkezeti csoportoknak, a tanyai és falusi pedagógusok illetményföldje és iskolai gyakorlóterület céljára, az iskola, továbbá a földművesszövetkezet keretében működő szakcsoport, mezőgazdasági társulás, majd az egyénileg gazdálkodó parasztok és dolgozó kisemberek közül a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó mezőgazdasági szakemberék részére lehet átadni a tartalékföldet, ha annak bérbeadását kérik,

• k

Ezt a filmet bizonyára az utolsó jelenet megrázó erejű ötlete ihlette, az, amikor a bukott torreádor, Jacinto (Antonio Vico) elmeséli a kisfiúnak, ami az arénában történt, illetve ahogy 6 szerette volna, ha történik. Csodálatos színész ez az Antonio Vico. Remekül alakítja a groteszk-tragikus, esetlen mozgású, indulatos, önérzetes, de gyenge Jácintét. Nem új hős, hiszen sokat olvastunk már és filmet is éppen eleget láttunk az erős, ügyes emberről, aki öreg és gyenge lett, pedig az erejével, ügyességével valamikor sokra vitte, csillogó nevet szerzett magának — no és a kenyerét is azzal kereste. Aztán egyszer vége. „Megöregedtél, nem kellesz” — ezt mondják neki és jön a tragédia.

így járt Jancinto is „A to- reádor” hőse. Elzüllött és végtelen nyomorban él kis unoka- öccsével, Pepotevel (Pablito Calvo). Egy napjukat mutatja a film, amikor újra fellépést ajánlanak Jácinténak, de ehhez ruhát kell szerezni. És ezt pénz nélkül nem lehet. Nekivágnak hát a városnak.

Az olasz neorealizmus sajátossága, hogy kis, néha egészen jelentéktelennek látszó jelenetekből építi a filmet, a mindennapi élet apróságait heA megyei NEB azt akarja megvizsgálni, hogy az állami tartalékföldek bérbeadása, a földek talajerejének megvédése és növelése érdékében a törvényes rendelkezések szerint jártak-e el. Megvizsgálja, nincs-e visszaélés és jogtalan haszonbérlés a földműveléssel nem hivatásszerűen foglalkozók részéről, a községi tanácsok azokat juttatták-e bérlethez, akiknek valóban szükségük van kisebb-nagyobb földbérletre — földnélküli mezőgazdasági munkásokat, kisparasztokat, kisfizetésű nagy családos alkalmi munkásokat — akik saját munkaerejükkel dolgozzák meg a földet. A vizsgálat arra is kiterjed, hogy a bérleti díjak befizetése megtörtént-e, van-e kimutatás a hátralékosokról és történt-e intézkedés a hátralékos bérleti díják behajtáséira.

A Megyei Népi Ellenőrző Bizottság a vizsgálat befejezése után tájékoztatót ad a tapasztalatairól.

LAKATOS JÓZSEF

a megyei NEB elnöke

zelebbi ülést hétfőn tartják;

" ............. Ho

gyan hasznosítják az állami tartalékföldeket?

Vizsgálatot tart a megyei NEB

A Megyei Népi Ellenőrző Bizottság a járási népi ellen(OLASZ—SPANYOL FILM)

lyezi előtérbe. Ebből már sokszor lett elaprózottság, mert ezzel a módszerrel megtartani a dramaturgiai egységet, gördülékenyen és végig izgalmasan tárni a néző elé a cselekményt, nagyon nehéz. Nagyon nehéz, de nagy művészet is. Ebben a filmben néha felborult az egység, néha kicsit széthullott és olykor-olykor unalmassá vált. Ezt talán Vajda László, a rendező is észrevette, mert néha megenged magának egy-egy hatásvadászó beállítást vagy jelenetet. Ahogy az alvilágot bemutatja az is inkább kicsit kedélyes, kicsit idealizáló, mint éiesen rajzolt realista kép. De valahogy nem is tehetett másképpen, mert már a film alaphangulata ilyen idealizáló, hajlik az igazi problémák „elke- nése” felé. Jacinto túl becsületes és túl büszke, Pepote túl

jó kisfiú, túl önzetlen és túl okos. Nagyon rokonszenves az igaz, és az is igaz, hogy remekül játszik — de nagyon kevesen lehetnek Spanyolországban az ilyen kis pepoték. A társadalomkritika nem sikerült. Csak egy fájdalmas, picit szentimentális fintor — beie- nyugvó és lakkozott;

Sokkal jobban sikerült az ember, a magányos öreg torreádor drámáját vászonra vinni — bár ebben is vannak zökkenők; Az átlagon felülivé emeli „A torreádort” Antonio Vico és Pablito Calve játéka meg a csodálatos fényképezés. Enrique Guerner, az operatőr mesterit alkotott, annak ellenére, hogy csupa régi módszerrel dolgozik. Művészete az árnyék és fény ellentétére épül és ezt zseniáljsan aknázza ki- 1 Lázár Ervin

Jubilál a mohácsi járás /u 7 termelőszövetkezete si;.x

több helyen munkás-paraszt találkozóval kötik egybe, tehát meghívják patronáló üzemük több dolgozóját is. Egyéni parasztok is részt vesznek az ünnepségeken. Az ünnepségek méreteire jellemző, hogy a két nagynyárádi tsz közös jubileumán mintegy 300 vendégre szá mítanak, s egy növendékbikát vágnak le.

Félév alatt 3,5 millió forintot fordítanak községfejlesztésre a pécsi járásban

Az 1959. évi községfejlesztési tervek a pécsi járásban is lényeges fejlődést mutatnak a múlt évihez viszonyítva. Községfejlesztési célokra június 30- ig, tehát félév alatt több mint három és félmillió forintot fordítottak. De igen tekintélyes

összeg az a közel 184 ezer forint értékű munka is, amit a társadalmi hozzájárulás (fuvar, kétkezi munka) eredményezett. Ezenkívül szintén köz ségfejlesztési célokra, építkezésekre, felújításokra, 151 ezer forintot takarítottak meg nagyrészt a bontásból származó elfekvő anyagokból;

Újítani vagy „fusizni"?

Zuhog az eső, a Mnyó

tetejére ráül egy világosszürke felhőcsík. Ketten ugrunk egyszerre eresz alá a budai vámnál. Ismeretlen szomszédom autószerelő Pécsújhegyen a garázsban. Szó kerül erről- arról, mert a vizfüggöny orrunk előtt ereszkedik lefelé, nem enged egyhamar száraz kabáttal kimozdulni.

— Mi a véleménye a fusizásról?

— A hentes is bekap egy darab kolbászt, ha előtte van.

/ Nem igaz?

Déltájban a széntröszt pécs- újhegyi főműhelyében Gier- sig Károly lakatostól kérdezem rpeg ugyanezt. Egy esztergapád szomszédságában állunk, az öreg keze csupa korom, meg olaj, csupa becsület, meg tisztesség, idegen holmi nem tapadt még hozzá.

— Mi nem fusizunk — válaszolja azon mód és feketekeretes szemüvege mögött, kicsit behunyja szemét.

— Nem bizony — told ja meg Borbás Lajos főművezető. i—■ Nálunk nincs ilyesmi.

— No.. . Giersig bácsi -. hát egy kicsit... mit tudom éti.... egy piszkavasat, egy zárat csak... szóval..;

, — Hát egy kicsit... he...

he ... persze... de hát — és erre felcsattan a két idős férfi hangja — mondjon olyan lahatost, akmek ha hell egy jüggönytartó kis pálcika, elmegy a boltba vásárolni, amikor ott van orra előtt, vagy ha eltörik a biciklipedál, nem hegeszti meg az üzemben ...

Meglepődött arcukon látom, igenlő válaszra úgy csodálkoznának, mintha azt tanácsolnám: hordják el sapkában a salakhegyet.

— Harminchárom éve dolgozom e négy fal között — mondja rosszallóan Giersig bácsi tekintete — de hogy munkaidő után, ne lehessen valakinek ilyen apróságokat megcsinálni . Í s

Sümegi István elv társ, a pécsújhegyi üzemvezető eloszlatja kételyeimet:

— Munkaidő alatt nincs egyéni munka, mi nagyon szigorúan vigyázunk erre. Evek óta nem is fordult elő, hogy valakit fuseráláson kaptunk volna. Legfeljebb munkaidő után, ha én, vagy a főművezető engedélyt ad rá. Abban az esetben használt anyagból apróságokat megcsinálhatnak.

— Vödröt, pálinkafőzőt, lapátot, nem készitgetnek?

Válaszul dsszenevetnek a jelenlevő műszakiaki

am Szó sincs ilyesmiről. ---Ma

rosics Károly újítási előadó hóna alatt könyvvel lép az üzemvezetői irodába. Fellapozzuk az újításokat, nagyszerű eredményekre bukkanunk. 1958. II. félévében negyvenhárom újítást adtak be, tizenhatot fogadtak el. Újítási díj címén 7679 forintpt fizit- ték ki. Az újításokkal elért megtakarítás 116 ezer forint. 1959. I. félévében 52 újítást nyújtottak be, 48-at fogadtak el. Kifizettek érte: 10 362 forintot, az elért megtakarítás 159 963 forint.

Borbás Lajos főművezető elmondja, hogy 114 főműhelyi dolgozóból 22 esztergályosuk és 63 lakatosuk van. A munkák többsége a szállítóberendezések, pneumatikus gépek, kompresszorok, ventillátorok, szivattyúk és egyéb munkagépek javításából tevődik ösz- sze:

— Van-e lehetőség ezeknél a gépeknél újításokra?

— A lehető legnagyobb tér nyílik új elgondolások kivitelezésére. Egy feladattervet is kidolgoztunk, melynek 26 pontja mind a szűk kereszt- metszet legyőzésére hiv fel, újításokra szorgalmaz.

— Mennyit oldottak meg belőle az l. félév végéig?

— Egyet.

Tovább lapozva az újítási könyvet, másodszor találkozom Giersig Károly nevével. Háromszoros újító, a legutóbbival 1551 forint megtakarítást ért el, De itt látható Varga János segédmunkás neve is. aki vasúti nyomtáv szabályzót készített, s ezzel 31 390 forintot takarított meg a trösztnek, vagy Dukovics János betanított munkást, aki a gumiszalagokat szélezte meg oly ügyesen, hogy 13 385 forint kiadásától kímélte meg a pécsújhegyi üzemet. Es lehetne s&rolni tovább, mert a pécsújhegyi főműhely rengeteg újítóval büszkélkedhet. Szmanyota Ferenc újításait Borbás főművezető mutatja meg a műhelyben.

— Szerény ember, nem ad be hivatalosan egyet sem, per dig jóformán nap mint nap csinál valami olyat, amivel korszerűbbé teszi a gépeket, növeli tartósságukat.

Nagyszerű egy munkásgárda a főműhely 114 embere, s Borbás Lajos főművezetőnek is, ahogy mondják: kisujjában van a gépészet. Az első félévben csupán újításokkal 160 ezer forintot takarítottak meg. Ki merné sajnálni tőlük az en- gadéll&el végzett, kis apró szolgáltatásokat, a záracskákat, „sperhaknikat“, vagy piszkavasakat, amit munkaidő után néha összeeszkabálnak?

Ezerszeresét termeli naponta egy-egy munkás itt ennek az értéknek!

De ne vegyék istenkáromlásnak, nem lenne olcsóbb, ha azt az időt, amit erre fordítanak, arra töltenék, hogy a 26 pontból necsak egyre, hanem 26-ra lehessen megoldást találni? Hisz a „fusi“, mégha munkaidő után, engedéllyel, hulladékanyagból készül, akkor is drágább (nemcsak az államnak!) magának a szakmunkásnak is, mintha úgy veszi meg a boltban,

Mert a legapróbb,

lényegtelennek látszó újítás is hoz annyit a konyhára, melyből akár 100 darab piszkavasat, vagy egyebet meg lehet vásárolni. Hogy a főműhely tényleg ilyen jól áll az újítások terén? Kétségtelen, ez szép eredmény. Azonban úgy hisszük, még tovább is lehetne javítani, ha minden energiát erre fordítanának, ha ezekhez, a kis holmik készítéséhez való ragaszkodást, mint az öntudatos munkás gondolkodásának selejtjét is kitennék az üzem kapuján kívülre.

SZÜTS ISTVÁN

A járási átlaghoz viszonyítva kiemelkedő munkát végeztek a terv teljesítésében Nagy- kozár és Kővágószőlős, amelyek az éves községfejlesztési tervüket 60 százalékon felül tel jesítették: A társadalmi munkában elért eredményeikért elismerés jlletj a kozármislenyi lakosokat, akik több mint 15 ezer forint értékű munkával vettek részt az új, közel másfél kilométeres út építésében. Áta községben és Vőkányban is komoly részt vállalt a lakosság az új tűzoltószertár, illetve a már befejeződéshez közeledő új kultúrotthon építésében.

A járás területén ez év közepéig a következő létesítmények volésultak meg. Több mint 4 ezer négyzetméter betonjárda építése, illetve felújítása. Három kataszteri hold kertészet, egy új állatorvosi lakás építése, 10 község számára sportfelszerelés, hat községben hangos-híradó felszerelése, három községben tűzoltó-őrszoba építése; Óvoda, napköziotthonok, iskolaépület felszerelése, tatarozása, orvosi tanácsadó létesítése, művelődési otthonok felszerelése 20 községben nyert megvalósítást. Ezenkívül lege- 'őkút, apaállatistálló, híd felújítás, mérlegházak építése, közvilágítás bővítése, 17 községben fejeződött be a féléves községfejlesztési tervek nyomón.

Nagy ünnepre készül a J?_ári Uj Élet, bólyi Kossuth, a nagy- nyárádi Dózsa és Kossuth, a töTtösi Szabadság, ajnajsi Tán csics és a görcsönydphokai Uj Alkotmány Termelőszövetkezet a mohácsi járásban. A közeljövőben ünnepi ik megalakít»' lásuk 10. évfordulóját. y Az ünnepségekre többnyire augusztus 20-án kerül sor, leg-