Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-15 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT. 1959. AUGUSZTUS 15. Új élüzemek Az Építésügyi Minisztérium kollégium», valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az év első felének kimagasló termelési és gazdasági eredményei alapján Baranya megyében a kö­vetkező építő- és építőanyagipari vállalatokat tűntette ki: ÉM. Baranya megyei Mélyépítő Vállalat, ÉM. Pécsi Építőgépkarbantartó Vál­lalat, Beremendi Cement- és Mészmű, 7, szá­mú Kőbánya Vállalat (Komló). Az élelmezésügyi miniszter és az Élelmezés­ipari Dolgozók Szakszervezetének, valamint a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az 1959. első félévi eredmények alapján a Baranya megyei Tejipari Vállalatot élüzem címmel tüntette ki. A reménység látogatásai Ha a világlapok hasábjain nék látni a Hruscsov—Eisen­tallózunk, ha különböző orszá­gok rádióállomásait hallgatjuk, azt tapasztaljuk, hogy tovább­ra is Hruscsov és Eisenhower kölcsönös látogatása foglalkoz­tatja elsősorban a közvéle­ményt és ehhez a találkozóhoz idomulnak a nemzetközi poli­tika napi eseményei is; . A „reménység látogatásai­nak” nevezi igen sok külföldi lap a szovjet kormányfő ame­rikai és az amerikai elnök szovjetunióbeli utazását. A vi­lág népei, a békét vágyó em­bermilliók valóban sokat re­mélnek a két világhatalam ve­zetőinek személyes találkozójá­tól. Sőt akadnak szépszámmal olyanok is, akik túlzott derű­látással néznek a látogatások , elé s azt várják, hogy a két nagy eszmecseréje véglegesen pontot tesz a hidegháború vé­gére s egy csapásra megoldja azokat az égetően fontos nem­zetközi problémákat, amelyek­nek rendezése a szilárd és tar­tós béke előfeltétele; Nem egyelőre, erről nincs és nem is lehet szó. A végső megegye­zésig a világbéke tartós, sőt örökkön tartó biztosításáig még nehéz, fárasztó az út. Ve a Hruscsov—Eisenhower talál­kozó híre mégis méltán örven­deztette meg, töltötte el re­ménységgel, bizakodással a jó­szándékú emberek százmillióit. Hruscsov amerikai meghívá­sának ténye azt bizonyítja, hogy a Szovjetuniót most már hivatalosan is „szuper nagyha­talomként” ismerték el az Egyesült Államokban. Minden józanul gondolkodó ember előtt világos, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok jobb megértésétől kettejük vi­szonyának alakulásától függ elsősorban az, hogy világmére­tekben fennmarad-e a béke. Hruscsov meghívása emellett arra is enged következtetni, hogy az amerikai legfelső ve­zetésben — legalábbis egyelő­re — a békülékenyebb szárny került előtérbe; A szovjet kormányfő felké­szülten, határozott és világos programmal, a Szovjetunió, a szocialista országok népeinek egységes támogatását, töretlen bizalmát bírva indul el az óce­ánon túlra. A küszöbönálló cserelátogatás ugyanakkor ve­gyes érzelmeket, zavart, félté­kenységet támasztott a nyu­gati szövetségesek körében, újabb törést okozott a fő impe­rialista hatalmak amúgy sem egységes vonalvezetésében; A nagyhatalmi ábrándokat ker­gető De Gaulle igyekezett jó- előre elhatárolnia magát Eisen- howertől azzal a kijelentésé­vel, hogy az amerikai elnök „csak az Egyesült Államok ne­vében tárgyalhat Hruscsovval” s csak „a két országot érintő kérdésekről”. London és Bonn között heves diplomáciai- és sajtópárbaj folyik s az „ameri­kai mohamednek” azaz Eisen- howernek, ahogyan a Daily Mail című angol lap írta, fel kell keresnie — ha rövid időre is — a „germánhegyet”, hogy lecsillapítsa a „dühöngő öre­get”, mármint Adenauert; Ez a heves csatározás telje­sen érthető, hiszen az angolok kissé Macmillan kezét szeret­hower találkozó létrejöttében. Adenauer viszont mindenkinél jobban fél ezektől a látogatá­soktól, s az őket nyomon kö­vető esetleges komolyabb eny­hüléstől, ami egyszer s minden­korra keresztülhúzhatná a nyu­gatnémet militaristák berlini — és kelet-európai támadó ter­veit. De nemcsak a nagy nyu­gati országok közt alakult ki bizalmatlanság, gyanakvás lég­köre. Olyan kis országok, mint Belgium, Hollandia kormány­körei is követelik, hogy Eisen­hower velük is találkozzék, sőt minden NATO-tagállamot vonjanak be a Hruscsov— Eisenhower látogatást megelő­ző nyugati tanácskozásokba. Az egyszerű emberek többsé­ge természetesen Amerikában is osztatlan örömmel fogadta a szovjet állam vezetőjének láto­gatását az Egyesült Államok­ban. Az amerikai politikai, közéleti személyiségek között azonban igen sokan vannak olyanok, akiknek nincs ínyére ez az utazás; A bostoni herceg­érsek például kijelentette: „Hruscsovot beengedni Ameri­kába annyit jelent, mint hábo­rú idején kinyitni a kaput az ellenség előtt.” Dodd szenátor csütörtökön heves kirohanást intézett Hruscsov látogatása ellen, mondván, hogy az „árt­hat a nyugati szövetségnek”, s „a kommunizmussal szembeni gyengeséggel” vádolta az ame­rikai vezetőket. De nem tet­szik és nem is tetszhet a két állam vezetőinek közvetlen érintkezése a nagy amerikai hadianyaggyárosoknak sem, akik ■ a hidegháború kiéleződé­se, a NATO létrejötte óta 312 milliárd dollárnyi profitot zse­beltek be a szövetségeseknek szállított katonai felszerelések­ből. Ezek a csoportok minden bizonnyal megkísérlik majd, hogy megzavarják a nemzet­közi légkört a látogatás idején s megnehezítsék az eredmé­nyes munkát; Nem lehet csodákat várni Hruscsov és Eisenhower talál­kozóitól, különösen akkor nem, ha az amerikai politika Janus- arcát tekintjük. Genfben a so­rozatos tárgyalások, noha az álláspontok tisztázását, kölcsö­nös, jobb megismerését jelen­tették — nem hoztak gyakor­lati egyezményeket. Nem lehet azt várni, hogy most a két ál­lamférfi megbeszélései látvá­nyos eredményekkel végződ­nek. Nem lehet arra sem szá­mítani, hogy a békés egymás mellett élés ellenségei könnyű­szerrel lemondanak a hideg­háborúról, a provokációkról, a kalandok kereséséről. De a leg­főbb vezetők eszmecseréi egyengethetik az utat a köl­csönös megértési az együttmű­ködés, az akut nemzetközi problémák lépésről lépésre tör­ténő megoldása felé. Hogy ez milyen gyorsan és milyen mértékben következik be, a tántoríthatatlan békepolitikát folytató szovjet diplomácia erő feszítésein kívül sokban függ azoknak az egyszerű ember- millióknak az elszánt akaratá­tól, további kitartásától, akik végül is tárgyalóasztalhoz kényszerítették a nyugati ha­talmak vezető politikusait; Augusztus 20-án kezdődnek a balatoni borhetek A Balaton történelmi borvi­dékein immár hagyományossá váló balatoni borhetet augusz­tus 20-tól szeptember 6-ig is­mét megrendezik Ba’atonfüre- AU és Badacsonyban, A parti sétányokon felállítandó sát­rakban az állami, a kísérleti és a tangazdaságok, a termelő- szövetkezetek ízükről, zama- tukról, színükről, erejükről külföldön is híres legkiválóbb boraikat állítják tti Az év első hét hónapjában az ipari termelés kilenc, a termelékenység négy százalékkal növekedett a múlt év hasonló időszakához képest A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A Központi Statisztikai Hi­vatal pénteken jelentést adott ki az év első hét hónapjának gazdasági eredményeiről. E szerint. az állami ipar teljes ter­melése az előzetes adatok szerint 1959 januárjától jú­liusig körülbelül 9 százalék­kal, az élelmiszeripar nélkül számítva pedig mintegy 11 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló idő­szakában, A termelés idényszerű ingado­zása júliusban kisebb volt, mint tavaly. Az egy munkásra jutó teljes termelés, vagyis a termelékenység ez év első hét hónapjában 4 százalékkal volt több, mint tavaly januártól júliusig. Az állami iparban a munká­sok és alkalmazottak száma júliusban mintegy 19 000 fő­vel emelkedett, ezen belül kö­rülbelül 7000 személlyel növe­kedett a foglalkoztatottak szá­ma az idényjellegű élelmiszer- iparban. Júliusban 7 százalékkal, vagyis 71 6Ö0-zal többen dol­goztak az állami iparban, mint tavaly ilyenkor. ­Pénteken délelőtt ülést .tar­tott a Postás Szakszervezet Központi Vezetősége. Besenyei Miklós főtitkár beszámolójá­ban ismertette a szakszervezet tömegmunkáját, valamint a postás dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek alakulását. Ezután megvitatták a posta második ötéves beruházási tervjavaslatát, öt év alatt egy- milliárd forintot kívánnak be­ruházni. Elsősorban a távbe­szélő-hálózatot fogják fejlesz­teni, televízió és távbeszélő cé­lokra a nemzetközi megállapo­dások szerint mikrohullámú tavkábelhálózaitot építenek. A terv szerint a vidéki távbeszélő forgalom korszerűsítésére és bővítésére 45 millió forintot irányoztak elő, ebből építkezés re 22,5 millió forintot. Az el­következendő években mintegy 500 százalékos emelkedés vár­ható a televízió-előfizetők szá­mában. A rádió-előfizetők szá­ma pedig 2,5 millióra tehető majd, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy öt év múlva min­den családnak lesz rádiója. A levélpostai küldemények for­Ez év júliusában hat száza­lékkal több szenet, tíz száza­lékkal több villamosenergiát, tíz százalékkal több acélt, 43 százalékkal több traktort, 35 százalékkal több nitrogén- műtrágyát, 24 százalékkal több cementet, 12 százalékkal több cipőt, 2,5-szer annyi televíziót termelt iparunk, mint a múlt év megfelelő időszakában; A cséplés elhúzódása miatt az idén júliusban kevesebb gabonát vásároltak fel, mint tavaly ilyenkor, a vágóállat felvásárlás azonban —• a ser­A fővárosi és vidéki üze­mekben összegezték tizenkét hónap művelődési munkájá­nak eredményeit. A statisztikák tanúsága sze­rint hazánkban 39 878 ismeret­galma mindössze 2,5 százalék­kal lesz több. Ez'annak tud­ható be; hogy a-következő évek ben az igények mind jobban a gyorsabb és korszerűbb hír­közlési szolgáltatásokra, a táv­íróra és távbeszélőre terelőd­Prága (MTI). Prágában regionális bizottságok tanács­kozásával folytatódott a DÍVSZ V. kongresszusa. Az európai ifjúság képviselői fő­leg a nyugatnémet militariz- mus kérdésével foglalkoztak. Széleskörű kampály indítását határozták el annak érdeké­ben, hogy az európai fiatalság közelebbről megismerje az NDK nemzetközi helyzetét és a demokratikus Németország életét. Ezért kölcsönös látoga­tásokat szerveznek az NDK és tések kivételével — növeke­dett. Az év hetedik hónapjában 29 százalékkal több vágó­marhát, 19 százalékkal több vágóborjút, ■' 17 százalékkal több tojást, 30 százalékkal több baromfit vásároltak fel, mint 1958. júliusában. A lakosság pénzbevétele 10 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt, betétállománya pedig július folyamán további 117 millió forinttal emelkedett; terjesztő előadást tartottak a gyárak, bányák, vállalatok dolgozóinak és 2 441 000 volt a hallgatók száma. Hónapról hónapra nőtt és elérte a 2427-et az üzemi szak­körök száma. Ezek közül első­sorban a természettudományos kérdésekkel foglalkozó szakkö­rök válnak mind népszerűbbé, de sok az új tag a fotókörök­ben is. A ' szakszervezeti könyvtárak tagjainak száma .621 000, a szervezett munkások 27 száza­léka. A tagok tizenkét hónap alatt hat és félmillió kötetet kölcsönözték ki; A gyárak, vállalatók, . ba­rnás európai országok fiatalsá­ga között. Az afrikai országok fiataljai­nak tanácskozásán az elnyo­mott népek függetlenségi har­ca és a Szaharában tervezett francia atomrobbantási kísérle­tek megakadályozását célzó küzdelem szerepelt a napiren­den. A latin-amerikai fiatalság képviselői azt vitatták meg, milyen módon segítheti elő a DÍVSZ országaik demokratikus mozgalmának fejlődéséti Üdvözlő táviratok a koreai nép nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, a?- MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára és dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke táviratban üdvözölte Kim ír Szén elvtársat, a Ko­reai Munkapárt Központi Bi­zottsága elnökét, . a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nökét és Coj Jen Gén elvtár­sat, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése Elnökségének elnökét Korea felszabadulá­sának 14. évfordulója alkal­mából; nyák művelődési otthonaiban, művelődési termeiben a film­vetítéseket ismeretterjesztő elő adásokat, bemutatókat egy év alatt tizenhétmillióan keresték fel. Az üzemi közönségszer­vezők útján mintegy 4 750 000 színházjegy jutott el a dolgo­zókihoz. A szakszervezetek, a gyárak művészeti csoportjainak száma tizenkét hónap alatt 21 száza­lékkal növekedett, s 1959. ele­jén 4357 öntevékeny színját­szó, tánccsoport, ének- és. ze­nekar, valamint báb játszó együttes működött hazánkban 68 380 részvevővel. A szakszer­vezeti, az üzemi művészeti csoportok hat hónap alatt 16 900 előadást tartottak. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság pénteken délelőtt 10 órakor a siófoki szabad­téri színpadon rendezte meg a 33. heti lottó nyerőszámai­nak sorsolását. A szokásos előkészületek után a követke­ző számokat húzták ki: 1, 53, 68, 73, 78. A 33. Ihétre 3 468 642 szel­vény érkezett be, így egy-egy nyerőosztályra 1300 741 forint jut, dafo&U IMya ^ondia... Fejlesztik a vidéki telefonhálózatot Tizenkét hónap alatt 39878 ismeret- terjesztő előüdás, 4 750 000 színházjegy A művelődési munka országos eredményei A DÍVSZ V. kongresszusának pénteki tanácskozása Púja Fripyps kővel visszatér Becsből Bécs (MTI). Púja Frigyes rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter, aki több mint négy éven át vezette a Magyar Népköztársaság bécsi követségét, pénteken végleg elutazott Bécsből és visszatér Budapestre. flz új német nagykövet bemutatkozó látogatása a külügyminiszternél Dr. Sik Endre külügyminisz tér pénteken bemutatkozó láto­gatáson fogadta Walter Wes- pert, a Német Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövetét megbízólevelének a közeljövőben történő átadá­sával kapcsolatban; Végtére nem is olyan nagy gond az. Mindössze , annyi, hogy Ibolya felnőtt, nagy leány lett és hát, mint az ilyenkor lenni szokott, meg­akad már a legények szeme rajta; Megakad? Rajta is marad ezen a szép magas, barna kisleá­nyon, itt az alsó­szen tmártoni cigány­településen, ahol • annyi a szép, tiszta, jól öltöztetett gye­rek, hogy az ember csakúgy kapkodja a fejét; De maradjunk csak Ibolyánál! Valamikor egy 15- 16 éves cigányleány- ka mihez értett? Tu­dott mosogatná, né­hány egyszerűbb ételt főzni, magára adni. Az ügyesebbjét a va- jákosck „tenyérjósi" szakmára is. kiképez­ték, emberek félre­vezetésére. A legrit­kább volt, hogy egy 16 éves leány írni tudijon; — Természetesen, én írok, olvasok. De miért is ne? Hiszen van a mi falunkban rendes iskolánk, na­gyon kedves és ügyes tanító nénik és ha valamelyiknek nem megy az első évben a betűvetés, hát megy a másodikban, de előbb-utóbb megta­nulják a kicsinyek az írást, olvasást. ötvenhat kicsiny­ke, . iskolaköteles gyerek van az alsó- szentmártoni cigány­faluban, és ezek kp* zül •— most fogód- zék meg, aki hitet­len «— 49 gyerek rendszeresen iskolá­ba is jár, írni, olvas­ná tanul történelem­mel ismerkedik és a földrajz rejtelmeivel. — Én bizony nem tudok írni, olvasni — így Jovánovics Er­zsi, fiatalasszony — amikor én kicsike voltam, vigyázná kel­lett a kisebb testvér­kéimre, most meg már „öreg“ vagyok ahhoz, hogy tanuljak, így beszél a 20 éves, szép fiatalasszony, akinek tiszta, rendes a lakása, függönyök­kel ellátott, rádiója van, villanya és a férje állami gazdasá­gi mpnkás. Krajcsovics néni már felette van a 70­nek, de még mindig jókedvű; — Bizony az élet nagyon megváltozott, a má életünk is. Va­lamikor mi álmodni sem mertünk arról, hogy egyenlő értékű emberként kezelnek minket. Ma? Meny­nyi cigányfiatal van középiskolában. Balogh Ibolya meg a nagy barna csodál­kozó szemével, ked­ves fiatal arcával és rizskása-fogsorával vidáman felkacag. Egy gyűrű közepé­ben áll. Embergyűrű közepében. Vidám cigánydalt énekel­nek. Ibolya tiszta, csen­gő hangja messzire hallatszik.:, sz, L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom