Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

* * Gondolatok a termelés pártellenőrzéséről Az állam a legjobb vásárló Ma már mindennapos látvány az, ami a Baranya megyei Terményforgalmi Vállalat sellyei telepén az ember szeme elé tárul. Hosszú sorok állnak a magtár előtt, hozzák a gabonát az állami magtárba eladásra. Egy hasznos tapasztalatcsere Németországi útjáról nyilatkozik Angster József főmérnök A párt szervezeti szabályza­ta kimondja: „A termelő üze­mek, vasutak, az állami gaz­daságok, gépállomások, a ter­melőszövetkezetek pártszerve­zetei, valamint a fogyasztókat közvetlenül ellátó belkereske­delmi vállalatok és árudák pártszervezetei jogosultak az üzemi, a gazdasági, illetve a vállalati igazgató, vezetőség tevékenységének ellenőrzésé­re.“’ Ez joga, de egyben köteles­sége is a felsorolt pártszerve­zeteknek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pártszerveze­teink gyakorolják is az ellen­őrzést. A gyakorlatban ahány pártszervezet, annyiféleképpen végzik. Megyei tapasztalatok alapján néhány módszert em­lítek. Figyelembevételükkel javítani lehet a pártellenőrzés munkáját.) Beszámolnak az igazgatók A legtöbb pártszervezetnél, mint a Szigetvári Cipőgyárban és másutt, az a gyakorlat, hogy az igazgató, vezető, ne­gyedévenként, amikor a mér­leg elkészült, beszámol a pártvezetőségnek, vagy tag­gyűlésnek, az elmúlt negyed­évi eredményekről és vázolják a jövő negyedév feladatait. Ez a gyakorlat nem rossz. Hibá­ja, hogy nem elég eredményes. Egy sor adatot első hallásra még megjegyezni is nehéz, még nehezebb az egyes mutatókat egymáshoz hasonlítani, érté­kelni. Különösen nehéz ez olyan emberek számára, akik­nek ebben nincs nagy gyakor­latuk. Nem azt mondom, hogy az ellenőrzésnek ez a módja esetenként nem kell. Ilyen esetben hasznos, ha előzőleg á pártliitkán, vagy vezetőség a nyers, vagy szöveges mérleg- beszámolókat alaposan tanul­mányozza, — ezt teszi helye­sen a komlói Kossuth-bányai pártbizottság — a tényszámo- kat nemcsak a tervszámmal, hanem a bázisidőszak, vagy az előző negyedév adataival is összehasonlítja. Különösen fontos ez az egy főre eső termelési érték, a 100 Ft-ra eső termelési érték stb. eseté­ben. Ilyen előtanulmány után lehet érdemben hozzászólni, irányt mutatni. Az ellenőrzés­nek ez a módja azonban első­sorban visszatekint, regisztrál­ja azt, ami már megtörtént. Ez is hasznos, mert tanulsá­gokat lehet leszűrni a jövőre nézve; Több helyen alkalmazzák azt a módszert, hogy a beszá­moltatás egy-egy részterületről történik. Pl.: az anyagköltsé­gek alakulása, vagy a beruhá­zások helyzete, stb. Több párt­szervezet szakember bevoná­sával előzőleg megvizsgálja azt a területet, amelyről be­számolót kér. így személyes tapasztalataik vannak, a véle­mény kialaki tás alaposabb lesz. Fontos, hogy a párttitkár az üz=m minden fontosabb ese­ményét ismerje, mert csak így tud segíteni. Jó .példáját lát­tuk a tájékozottságnak a Hir- di Kendergyár, a Mohácsi Se­lyem eyár párttitkárainál. Amikor arra szükség van Munkatervet előre kell ké-> szíteni a termelés pártellen­őrzése terén is. Meg lehet előre határozni, a már említett negyedéves be­számolót, meg lehet határozni, a termelési tervet ismerve, az űj cikk gyártására, idény­munkákkal foglalkozó üze­mekben, az idényre való fel­készülést, stb. A Szigetvári Konzervgyárban pl: helyesen tették, hogy egy-egy termékfé­leség feldolgozási szezonja előtt, megvizsgálták a felké­szülést. Az élet veti fel a problémá­kat és arra menetközben kell felfigyelni, lehetőleg minél ha­marabb ki kell javítani a je­lentkező hibákat. Mindig hagy­junk helyet a munkatervben a jelentkező újabb események vizsgálatára. Az eleven pártellenőrzést a pártcsoportokra kell építeni. A pártcsoport tagjai vannak . legközvetlenebb kapcsolatiban a termelés egyes területeivel. Látják a műhely, szakmány. vagy brigád búját-baját. Hi­ba van az anyagellátással, taniatt lanyhult a munka, esik a kereset, drágul a termelés? A hibákat a pártcsoport veze­tője jelenti, a párttitkámak. A titkár látja, hogy a rossz anyagellátás elszigetelten egy munkahelyre korlátozódik-e, vagy minden munkahelyre jellemző. Megvizsgálják hol a hiba? A vizsgálatok alapján intézkedés történik. Menetköz­ben tudják kiküszöbölni a ter­melést gátló tényezőket. Ez az „élő“ pártellenőrzés előnye, ezért fontos. A pártcsoportok feladata a pártellenőrzésben még nem céltudatosan irányított. Érde­mes volna a pártcsoportok fe­lelősségét e téren fokozni. Meggyőző szóval segíteni Gyakori .jelenség az is, hogy a pártvezetőség vagy taggyűlés helyesen és időben fedi fel a hibát, utat mutat, segíti a gaz­dasági vezetést határozataival. Ritkábban találkozunk azon­ban olyan határozatokkal, amelyek a gazdasági vezetés feladata mellett meghatároz­zák a párttagok, a KISZ és szakszervezet feladatait is. Sok dolog megoldható admi­nisztratív intézkedésekkel, igazgatói utasítással. A párt- szervezetnek, karöltve a tömeg szervezeti aktivistákkal, meg kell magyarázni; miért helye­sek az intézkedések, miért váltak szükségessé? A meg­győz» munkát nem elég elha­tározni, meg is kell szervezni. Elvtársakat pontos feladatok elvégzésével kell megbízni, pl. Kovács elvtárs, te ezzel a 10 emberrel beszélgetsz és két nap múlva jelented az ered­ményt. így azt is látja időben a pártvezetőség, hogy az intéz­kedést, hogyan fogadták a munkások? A jó javaslatot azonnal felhasználhatják; Rabat (DPA). A marokkói kormány szerdai ülése után be­jelentette, hamarosan illetékes nemzetközi szervekhez folya­modik és felhívja figyelmüket arra a veszélyre, amellyel a tervezett francia szaharai kí­sérleti atomrobbantások jár­hatnak, Csütörtökön ^^^7­napos silókukorica-termesztési ankét volt Babarcon, ahol a megye mintegy 150 legjobb szakembere: vitatta meg a siló termesztés, ezen belül is a négyzetes-fészkes vetésű siló­termesztést. A vitaindító elő­adást Baracs József elvtárs, a megyei tanács főagronómusa tartotta. Az előadás is, a hoz­zászólók is azzal foglalkoztak: miként lehetne még több ta­karmányt biztosítani. ■ Baranyában is vannak lehe­tőségek a takarmánytermesz- tés fejlesztésére. A terület to­vábbi növelésére — eltekintve a rétek és legelők egy részének feltörésétől — nemigen lesz lehetőségünk. Nem csökkent­hetjük tovább az ipari és élel­mezési célra szánt növények — cukorrépa, búza, zöldségfélék —területét. A takanmányter- més növelésének legjelentő­sebb tartaléka most abban van, hogy az eddiginél össze­hasonlíthatatlanul nagyobb fi­gyelmet fordítsunk a takar- mánytermő területek jobb ki­használására. Ebben az évben elértük már, hogy nagyobb te­rületen termesztenek kukori­cát nemcsak az egyéni gazda­ságokban, de az állami gazda­ságokban és termelőszövetke­zetekben is. Ebben természete­sen benen van a silókuko­rica is. Ez helyes, jó do­log, mert jelenleg a kukorica, ezen belül is a silókukorica az, amely a mi éghajlati viszo­nyaink között egységnyi terü­leten a legtöbb tápértékét ad­tai Annál gyorsabb a hiba ki­javítása, minél inkább páro­sul a szervezeti intézkedések­kel a meggyőző magyarázat. Szakemberek segítségével A párttitkár, a pártvezető­ségek tagjai bármilyen képzet­tek lehetnek, mindenhez nem érthetnek. Ismereteinket a napi munka közben és a mun­ka után kell bővítenünk. Ma még kevés kommunista szak­ember van egy-egy üzemben, gazdaságban és kevesen van­nak a pártvezetőségekben. Egyre több pártvezetőség nem szégyenli, hogy pénzügyi, be­ruházási és más szakterületek­hez még nem ért, segítséget kér pórtonkívüli szakemberek­től. Tíz közül kilenc esetben segítenek is. Találkoztunk már olyan pártonkívüli szakember­rel, aki büszke arra, hogy a pártszervezet aktívája. Kér­jük szakvéleményüket, kérjük fel, az eddigieknél bátrabban egy-egy vizsgálatban való rész­vételre, hisz róla is szó van, az ő érdekében is történik. A szakemberek segítségül hívása pontosabbá, megalapozottabbá teszi az intézkedést. Nem kis jelentőségű az sem, hogy ilyen közös munkákban erősödik a kapcsolat a pártvezetés és szakmai vezetők, a párttagok és pártonkívüli szakemberek között. A pártellenőrzés munkájá­nak megjavítása nagymérték­ben elősegíti a kongresszusi munkaverseny célkitűzéseinek valóraváltását, meggyorsítja fejlődésünket. Ez csupán néhány gondolat, nem teljes a kép. Jó volna, ha tapasztalataikat itt az újság hasábjain is közölnék az elv­társak, mindannyian tanul­nánk belőle; K. K. A marokkói kormány sajná­lattal állapította meg, hogy Franciaország visszautasította Marokkó tiltakozását és kije­lentette: „Párizs nem szentel kellő figyelmet a robbantási tervek miatt előállott komoly helyzet tanulmányozásának.” Két hónappal ezelőtt hírül ad­tuk olvasóinknak, hogy az EM Baranya megyei Téglagyári Sgyésülés' vezetői "Körleteket folytatnak .aunagymérétír—lyu­kas válaszfaltégla előállítására, illetve gyártására. A kísérletek a mohácsi, a siklósi és a sásdi téglagyárakban folytak és be­bizonyították, hogy lyukas vá­laszfaltégla gyártásának lehe- tőiségére megvannak a kellő adottságok. Augusztus első napjaiban kelet-németországi látogatásuk ról hazaérkeztek az egyesülés vezetői, Kótcián Raymund igazgató, Angster József fő­mérnök és Krappai Sándor mérnök, akik tanulmányozták többek között a lyukas téglák előállításának módjait is. Angster József főmérnöktől elsősorban efelői érdeklődtünk. — Mit tapasztalt Német­országban, mennyire terjedt el a lyukas tégla gyártása? — A mintegy 10 napos láto­gatásunk során hat téglagyá­rat, egy tervezőirodát és egy kutatóintézetet tekintettünk meg. A látottak alapján az a meggyőződés alakult ki ben­nünk, hogy a téglagyárak ter­melésük 40 százalékában ki­zárólag lyukas téglát állítanak elő. Természetesen különböző méretekben, általában a mi kisméretű tégláink háromszo­rosának megfelelő nagyságban. — Melyik téglagyár tet­szett önnek műszaki szem­pontból a legjobban? — A fenti képen látható buckdorfi és a Gross Rüschen-i téglagyár. Az előbbinél is első­sorban a teljes automatizálás, a magas fokú gépesítés. Ebben a téglagyárban a földkiterme­léstől egészen az égetésig, sőt a kiszállításig jóformán min­dent gép végez. Természetesen láttam olyan munkafolyamatot is, amit mi jobban gépesítet­tünk. Például az anyag beszál­lítását Hidason szállítószalagok segítségével oldottuk meg, ez a német gyárakban nehézkesebb megoldási formákban jelent­kezik. Két lényeges munkafo­lyamat van ellenben náluk, amit ' teljesen gépesítettek, egyik a már kipréselt nyers­tégla elszedése, másik a mes­terséges hőenergiával történő szárítás. Az elszedést ügyes gé­pezettel automatizálták, a ml Keller-rendszerű állványos ko­csijainkhoz hasonló, bár más rendszerű villamos tolópados megoldással. Szárítószineikben mire végighalad a téglával megrakott kocsi, a tégla meg­szárad. Kemencéik alagút- rendszerűek, ami sokkal gyor­sabb, termelékenyebb munkát eredményez és megkíméli a dolgozókat a nagy hőségtől. Hallatlan előnye az alagút- kemencének, hogy nem kell ki-berakodni, nem a tűz végez kör-körös mozgást a kemencé­ben, hanem a kocsik haladnak át a tűztéren. A téglához nem kell hozzányúlni, égetés után egy emelő-, szállítógép felfogja az 1800 kisméretű téglának megfelelő égetett-tégla meny- nyiséget és elszállítja a rendel­kezési pontraj e- Hogyan hasznosítják az NDK.-bon látottakat? '— Nagyon kedvező időpont­ban voltunk kint, mert éppen most van kidolgozás alatt az országos korszerűsítési prog­ram. Javaslatainkat az ipar­ágon belül, a Baranya megyei üzemekre vonatkozóan, már a látogatás tapasztalatainak hasznosításával adjuk meg. Annyit máris el lehet mondani, hogy a mi adottságainkat fi­gyelembe véve kell a gépesí­tési formákat távenni. Több lyukas téglát kell gyártanunk, tovább kell automatizálnunk a munkafolyamatokat és az új létesítményeket feltétlen ala- gút-kemencékkel kell ellát­nunk. A tégla előállításának költségeit csak így lehet lénye­gesen csökkenteni, a termelé­kenység növelése mellett. A németországi út tapasztalatai azt bizonyítják, hogy olyan korszerű téglafajtával kell el­látnunk építőiparunkat, mely- lyel az eddigi építkezési üte­met meg lehet gyorsítani. A németországi téglagyárakban ugyanis a lyukas téglákból na­gyobb falblokkokat készítenek automata gépek segítségével, amit aztán kiszállítanak az építkezések helyére, ahol da­rukkal emelik be az épületek­be. Mutattak nekünk egy négy- emeletes óriási épületet, me­lyet 39 nap alatt hoztak tető alá az előregyártóit falblok­kokkal történő építési módszer segítségével. — A Baranya megyei tégla­gyáraknak is lépést kell tar­tamok az idővel, fejlesztésük­nél figyelemmel leszünk a jö­vő terveire, melynek útjai fel­tétlen hasonlítanak majd ah­hoz a gyártási technikához, amit most Németországban ta­pasztalhattunk — hangoztatta végezetül a téglagyári egyesü: lés főmérnöke. Szflts István Silókukorica-termesztési ankét Babarcon A múlt évi kukorica termés- eredmények azt mutatják, hogy a kukorica egységnyi te­rületről 2,8-szor annyi tápérté­két adott, mint a zab és 2,2- szer annyit, mint a tavaszi ár­pa. E tények is azt mutatják: legfontosabb takarmánynövé­nyünk a kukorica. Nemcsak azért, mert nagy tömeget ad, nagy területen termesztjük, hanem azért is, mert valameny nyi takarmánynövény közül ebben van a hozamok növelésé nek legnagyobb tartaléka is. A kukorica népgazdaságunknak valóságos kincsesbányája. Ha csak egy mázsával is növeljük a termését holdanként — ezt •pedig könnyen elérhetjük — ez azt jelenti a megyében, hogy 24 000 mázsa hússal termelhe­tünk többet e többlettermés- ből. A legtöbb szó a négy­•zetes-fészikesvetésű silókukori­cáról esett. Sok, sok érv hang­zott el itt a négyzetes-fészkes- vetésű silókukorica mellett. Ilyenek: a lestöbb tápanyagot adja. A korábban csaknem ki­zárólagos helyet elfoglaló ta­ka nmányrépát alaposan „lefűz­te“ mert csaknem kétszer annyi tápértékét ad. mint a takarmányrépa. Többet és ol­csóbban. Ez pedig lényeges. Olcsó a munkája, sokkal ol­csóbb. mint a takarmányrépáé. A babarcnak eay hold ilven Vnkorfcára ös^zeson 1575 forint értéket fordítottak F>Ke-> ben­ne van az adó. a vetőmag, a kézi és gépi munka. Hat fo­rintjukba kerül egy-egy mázsa ilyen siló előállítása. Ugyan­ilyen gondos munka mellett ugyanilyen átlagtermésű ta­karmányrépa mázsánkénti ön­költsége 17—20 forintba került volna. A silókukorica megtermesz- tése csak egyik része a silógaz­dálkodósnak. Hiába van jó tej- més, ha nem gondoskodunk időben a silótérről. Ma már többféle silózási módszert is­merünk. A legegyszerűbb mód­szerek is igen eredményesek, ha szakszerűen készitjük el a silót. Ilyen egyszerű módszer a két szalmakazal közé silózás, amilyet a babarci tsz-ben a me gyében elsőnek alkalmaznak. Két szalmakazal áll egymástól nyolc méter távolságra és e kö­zé rakjuk a silót, amiből trak­torral kitapossuk a levegőt, aztán polyvával, szalmával szi geteljük. Ez a lényege ennek a módszernek. Olcsó, minden termelőszövetkezet megcsinál­hatja. Olcsó és nem igényel kü lönösebb munkát, gyorsan el­készülhet egy-egy ilyen siló­tér. A gyorsaság is lényeges, hisz a megye termelőszövetke­zetei által termelt silókukorica mintegy 37 százalékának van siló-férőhelye. Az értekezlet igen hasz­nos volt. Kicserélték vélemé­nyüket a megye szakemberei és igen sok tsz-elnök ment haza Babarcról azzal a véle­ménnyel, amit Hőeye Dezső elvtárs, a nagyhansányi Ság- vári elnöke így fogalmazott meg: — Mi is csinálunk ilyen szál maiközti Kilózást,------- ------­Ma rokkó nemzetközi szervekhez fordul a szaharai atomrobbantások ügyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom