Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

Meg kell tanulni jól vezetni Egy munkás, egy pártlitkár és egy főmérnök nyilatkozata A bányák és az ipar államo sítása óta gyáraink, vállala­taink, üzemeink élén munkás­igazgatók állnak. Ma már min denki előtt ismeretes, hogy többségükben jól megálltak helyüket, szívós munkával, ko­moly önképzéssel, megszerez­ték a szükséges szakmai is­mereteket, s munkahelyükön jó vezetéssel küzdenek a ter­melékenység emeléséért, a kongresszusi vállalások telje­sítéséért. Pártunk márciusi határoza­tában felhívja a figyelmet a gazdasági vezetés megjavításá­ra, a bürokrata ügyintézés el­leni harcra, a vállalatok, gyá­rak önállóbbá tételére, önál­lóbb gazdálkodásra. A terme­lés bonyolultabbá válása, a megnövekedett tervfeladatok, az I960, évi főbb gazdasági mutatók 1959-ben való elérése, nemcsak a gyárak, vállalatok munkásaitól, hanem veze­tőitől, s elsősorban igazgatói­tól is felelősségteljesebb, jobb munka elvégzését várják. Az egyre javuló gépesítés, a tech­nikai korszerűsítések, s nem utolsó sorban a terveket végre- Utttó emberek öntudatának különbözősége, jobb politikai és szakmai vezetést, s mé­lyebb emberi képességeket kö­vetelnek meg az igazgatóktól te. Három embert, egy mun­kást, egy párttitkárt és egy fő­mérnököt kérdeztünk meg, ho­gyan vélekednek a jó vezetési módszerről, szerintük milyen a jó igazgató? Kiss László lakatost munkahelyén kerestük fel. 11 éve dolgozik szakmájában (az­óta is egy vállalatnál) komoly, megfontolt munkásember. _— Szerintem egy jó igazga­tónak közel kell állni a mun­kásokhoz, szót kell érteni ve­lük, — kezdi betűnként rágva a szavaikat Kiss László. — Fon tos az. is, hogy látogassa a munkahelyeket, elbeszélgessen a munkásokkal. Mert bőven akad olyan probléma, amit ügy nagy nyilvánosság előtt nem akar felvetni az ember. Legyen közvetlen és barátsá­gos — és ne felejtse el, hogy ö is közülük került fel, • ő is munkásember volt azelőtt. Ha valami gondunk, bajunk van, bemehessünk hozzá tanácsot kérni. Mégha nem is áll mód­jában segíteni, akkor is hall­gassa meg a panaszokat. Igaz­ságos legyein és szigorú. Más­képp tervet nem lehet teljesí­teni, viszont mi abból élünk, nem igaz?;:: És őszinte le­gyen! Ha kérünk valamit, le gyen az bérpanasz, vagy más­fajta kérelem, ne mondja, hogy majd megoldjuk elvtánsak, ami kor tudja, hogy még nem le­het megoldani, mert nincs rá pénz. Keményen, de őszintén jelentse ki: ezt a követelést ”** «■"* teljesíteni, talán jövőre vagy egy-két év múlva mód nyílik erre is. Megyer Béla elvtárs a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat párttitkára, a pártszervezet és az igazgató vi szörnyét említi fel elsőként. — A jó igazgatónak feltét' lenül magas politikai képzett-1 Réggel kell rendelkeznie. Szük- *éges, hogy a pártszervezette] egyetértésben végezze munká­ját, hallgassa meg a pártszer vezet véleményét. Persze hely­telen dolog, ha a pártszervezet rá akarja erőszakolni vélemé­nyét az igazgatóra. Az igaz­gató feladatkörét tiszteletbe kell tartani. A pártszervezet és az igaz­gató Ikapcsr'f *a rendszerint rányomja a bélyegét a vállalat munkájára. Éppen ezért fon­tos, hogy elvtársias, baráti le­gyen a közöttük lévő viszony. Persze, nem olyan, hogy „Te is elnézd az én hibámat, ezért nem bírállak meg!" Vita lehet a pártszervezet és az igazgató között, de amikor tisztázzák a problémákat és a határozat megszületik, utána egységesen kell cselekedni. Na gyón helyesnek tartom, ha az igazgató bekapcsolódik a vál­lalaton belüli politikai okta tásba. Sok helyen hallottam, hogy visszariadnak tőle, mond ván, hogy lejáratja az igazgató tekintélyét. Pedig szerintem ellenkezőleg, csak emeli a poli­tikai oktatás színvonalát, ha az igazgató is elvállal külön­böző előadások tartását. A jó igazgató kicsinyes dol­gokba nem avatkozik bele, ha­nem a többi vezető állású em­beren keresztül irányit. Ter­mészetesen ehhez az is kell, hogy állandóan képezze önma­gát, tanuljon a munkásoktól és tanítsa őket. Sokszor elő­fordul egy vállaltit életében, hogy harcolni kell a felettes szervekkel, az új munkamód­szerek, vagy új gyártmányok bevezetéséért. A jó igazgató kiáll „felfelé" is az igazáért, támogatja az újat, még akkor is, ha az kezdetben veszélyek­kel jár. Konkrét példának fel­hozom a mi építkezési módsze­reinket. Nern-lehet vitás, hogy nálunk a jövő az előregyártott elemekkel történő építkezésé. Ezt látni kell előre, és minden erővel abba az irányba hatni, hogy minél nagyobb mérték­ben bevezethessük. A jó igaz­gatónak látnia kell a jövőbe, hogy vállalatának termelékeny ségét állandóan növelni tudia. Másképpen nem tudunk a töb­bi népi demokratikus orszá gokkal egyidőben eljutni a kommunizmusig. -.5 Czakó János a Sopiana Gépgyár főmérnöke is érdekes szempontokra hívja fel a figyelmet: — Az első szükségszerűség egy jó igazgatónál, hogy átfo­gó gazdasági és műszaki kér­désekben dönteni tudjon. Ren delkezzék műszaki alapképzett s’éggel, mert másképp mindig másnak a véleményére kell tá­maszkodnia. . A jó szakmai is­meret lehetővé teszi, hogy el tudja bírálni a hozzá beérke- | eleget tanulnia! zett javaslatokat. Ismernie kell a közvetlen környezetét, azt, hogy egy-egy emberből mit lehet kihozni. Mi a gyenge oldala, milyen a politikai meggyőződése, a szak mai felkészültsége, milyen fel­adatokkal lehet megbízni. Ne aprózza el magát, csak a lényeges dolgokkal foglalkoz zon. Jó emberi kapcsolatot tartson mindenkivel és sose döntsön elhamarkodottan. Ne fukarkodjon az elismerő szó­val, mert az mindenkire jó hatással van, ha érzi, hogy megbecsülik munkáját. Vi­szont bíráljon keményen, ha valaki hibát követ el. Állandóan képezze magát, sokoldalú, intelligens emberré igyekezzék válni. így a tekin­télyt is biztosítani tudja ma­gának. Ne csak a fizikai dol­gozókkal, azok családi és egyéb problémáival foglalkozzon, (és ne azért, mert ez pártszerű), hanem a műszakiakkal és az egyéb alkalmazottiákkal is. Mint embert úgy is szeresse mindenki, ne csak mint főnö­köt. Persze, vezetni nem köny- nyű, rengeteg féle ember van, kű'önböző politikai nézetekkel, különböző vérmérséklettel és jellemmel. Különböző akarat­tal és szorgalommal. Mindezt egybefogni, egy közös úton a cél felé vezetni, ehhez ráter­mettség is kell. De magába- véve a rátermettség sem elég. Tanulni kell a vezetést is!..: íme, három ember vélemé­nye az igazgatói munka mód­szereiről, a vezetés módsze­reiről. Fontosak-e ezek a szem pontok? Nagyon fontosak! Jellemzőek-e ezek a vélemé­nyek, igazgatóink munkájára’ Igen. Legtöbb jellemző. Mégis nem árt megemlíteni őket mert ha régen az a szólás­mondás járta, hogy: „a jó pap holtig tanul“, akkor ma áll az a mondás: a kommu nista vezetőnek sosem lehet Szüts István Két megye tsz-eit patronálja a Malomipari Vállalat A Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalat dolgozói az év eleje óta igen sok se­gítséget adtak a két megye új termelőszövetkezeteinek. A vállalat főbb telepei mindkét megyében patronálják a hoz­zájuk legközelebb lévő tsz- eket. A malmok műhelyeit a tsz-ek rendelkezésére bocsát­ják, ahol gépjavításaikat elvé­gezhetik. A cséplések megkez­désekor több magtárhelyiséget adott át a vállalat a tsz-ek­nek, ahol gabonájukat tárol­hatják. A sömogyhásságyi Vörös Sugár Tsz a közelmúltban pél­dául 24 kalapácsos darálót, használható vetőmagszelektort és szelelőrostát kapott a vál­lalattól. A homorúdi Kossuth Tsz-nek pedig — gazdaság ki­sebb belső anyagmozgatásá­nak ellátására — egy gumi­kerekű kocsit és egy 11 ló­erős villanymotort adott át a vállalat. ítélt a társadalmi bíróság Műszak után vagyunk. A váraljai kis bányászfürdő előtt feketéink a tér a bányászok- j tói. Ml történik itt, mit mu­tatnak? — kérdem. Barnafej­kendős asszony néz rám cso­dálkozva: „Hát társadalmi bí­róság van itt, tárgyalják a Lemle Henrik meg társaik bű­nét!“ Közolebbhúzódok. A vádlott, erős, izmos, negy- venkörü’i bányász, Lemle Hen­rik, a 200. sz. csapat vezetője, és két fiatal társa. Fondorla­tosán, hosszú időn át import bányafát tulajdonítottak el. jelentősen megkárosították a nép államát. Petkő Frigyes, bányamér­nök, aki tíz éve még bányász volt, most üzemvezető, viszi a szót: „Szegyen, hogy ilyen sú­lyosan megfeledkeztek maguk­ról ezek az emberek! De igaz a közmondás a kútról meg a korsóról, mert a nép éberségét ideig-óráig ki lehet játszani,1 de állandóan nem!“ Helyeslő mozgás. igenlés mindenütt, nekihevült félmon­datok száünak a levegőben: ..Kirutml őket! Meg kell ve­lük fizettetni! Szégyentele­nek!“ Tóth György főaknász csendesen híólgat. Fiatalem­ber, bányászfiú volt. a nci> állama taníttatta, emelte fe1 vezetővé. Ö fedezte fel a fon­dorlatot: „Láttam, hogy va­lami nem stimmel azokban a,z .öregfát“ tartalmazó csillék­ben Érzésem nem csalt, most itt ülnek a jómadarak!“ A bíróság tagjai egyszerű bányászok, bánya’akatosok. munkásemberck. Szavuk, mon­datuk egyszerű, nem cikor- nyázott, de amit mondanak vág. mint penge: Minket ká-: rosítottak meg! A sajátunkat bitangoHák! Import bányafát vittek el, amiért államunk sú­lyos valutát fizet! Bűnhődniük kell. de az ítéletnek nevelő- hatásúnak kell lennie. „Lemle Henriket a naeymá- uvo-kl bányászok társadalmi bírósága társadalmi tulaidon ismételt eltulaidonítása miatt társaival együtt szigorú írás­beli megrovásra, anyagi kár­térítésre és alacsonyabb mun­kakörbe, más munkahelyre való áthelyezésre ítéli.“ S az íté'etet mindenki he­lyesléssel fogadja. Idő járásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: felhőátvonulások, szerdán többfelé, csütörtökön néhány helyen zápor­eső, zivatar. Mérséklődő észak- nyugati szél. A nappali felmele­gedés fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—15, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 23—26 fok között. Távolabbi kilátások: melegebb, szárazabb idő. Sétányt &ácsi, 0.1 fyj&ÍL&h. Közhelyként hangzik már, ^beállítani, mert kell a mezőre, hogy az idei rendkívüli időja- nem lenne-e kedve ideiglcne- ráus nagyon megnehezítette a | sen helyettesíteni? termelőszövetkezetekben az aratást. Az is közismert, hogy a nyugdíjas tsz-tagok minde­nütt felajánlották két kezüket, és idős voltukhoz képest be­csülettel megálltak a helyüket. Ezek egyike Sótonyi Mihály bácsi, a rrvajsi Táncsics Tsz nyugdíjasa. Kis fehérre meszeli házacskájának udvarán talál­koztam vele. Hunyorogva né­zett viharvert Ludas Matyi ka­lapja alól, és öreges léptekkel invitált a konyhácskába. Az egész udvart betöltötte a pólyásgyerek sírása. Már a második dédunoka. Idős már Sótonyi bácsi, hatvankilen­cedszer érte meg az ara­tást a nyáron. Hol vannak már azok az idők, amikor legényes hetykeségből — és fogadásból — ki tudja hány 85—90 kilós zsákot cipelt az, emeletes mag­tárakba? Megrokkant a teste, gyengül a látása, és az ujjal sem engedelmeskednek "z akaratának, nem úgy hajla­nak, ahogy szeretné. Más baja szerencsére nincs. Ott téblábolt kis házacská­jában, amikor — ahogy ő mondja — Árvái Feri, a bri­gádvezető szólt neki, hogy Ba­ranyai Pál, az éjjeliőr megbe­tegedett. Fiatalt nem tudnak Az öreg szívesen fogadta az ajánlatot. Mert furcsa az élet. Ilyen korban már nehezére esik az embernek a munka, különösen a fiatal és életerős emberek között. Ám a dolog- talanság is rossz. Egész nap otthon ülni és számolgatni az órák múlását, nagyon ideg­őrlő. Akaratlanul is úgy érez­te, mintha felesleges lenne már a földgolyóbison. A brigádvezető ajánlata friss vért kergetett az ereibe. Jú­lius 8-án este kezébe vette a viharlámpát és megkezdte körútját a tehén- és lóistállók között. Egy hónapja már ennek. Ba­ranyai Pál még beteg. Nem is tudni hány kilométert gyalo­golt már Sótonyi bácsi tempós lépteivel a tsz sok istállója kö­zött, mert apránként helyezték el az állatokat, kevés még a nagy épület. Este nyolc órakor, amikor az állatgondozók jó éjszakát kö­szönnek neki, akkor kezdődik a munkája és a hajnali jó reg­geliig tart. Nem a tolvajok el­len szegődött — ilyenek sze­rencsére nincsenek Majson —, hanem az állatok egészséget vigyázza. Különösen a tehene­két. amelyek között országos hírűt is találni. Több vemhes és nem jelentik be előre, hogy mikor hozzák borjaikat a vi­lágra. Ha éjjel jön rájuk a fájás, Sótonyi bácsi sebesebbre fogja lépteit, és elkocog az állator­vosért. Nem lehet várni, hi­szen a tehén és borjú is bele­pusztulhat a segítségnélküli­ségbe. Ez idáig minden Sótonyi bá­csi őrködte ellés sikerült. Négy vedvesorrú, egészséges borjú­val szaporodott a Táncsics ál­latállománya. Egy tehenet le kelleti vágni, meri — ahogy Sótonyi bácsi mondja — szö­get vagy drótot nyelt. Erre is az egyik éjjel került sor, a Sótonyi bácsi által felkeltett állatorvos utasítására, mert ha várnak, reggelre csak kihűlt) állatot találnak. 1 A napokban újabb tehene-, kot vittek az ellető istállóba. Sótonyi bácsi sokszor benéz majd hozzájuk viharlámpács- kájával, újra és újra végin- bandukolja a maga körútját. Csak akkor tér nyugovóra, amikor a kakasok már kuko­rékolnak és a legfrissebbek felkeltek. Elégedetten törli meg harcsabajuszát és azt mondja fennhangon: — Ez a non is jói telt el. Több mint hatvanezren hallgatták a TIT első félévi előadásait Az utóbbi években igen széleskörű és szerteágazó a Baranya megyei TIT ismeretterjesztő munkája. A külön­böző szakosztályok mind többet tesznek a haladó tudomá­nyok megismertetéséért, népszerűsítéséért és az emberek tudatának átformálásáért. Hogy a szakosztályok ismeret- terjesztő előadásai iránt mennyire megnőtt az érdeklődés — annak igazolására hadd idézzek néhány statisztikai ada­tot. A nemzetközi szakosztály 65 előadásit 4901, a filozó­fiai szakosztály 35 előadását 1777, a művészeti szakosztály 118 előadását 14 624, a történelmi szakosztály 95 előadását 8128 és az agrártudományi szakosztály 72 előadását 3972 ember hallgatta meg. Ezek a számok mindennél ékesebben bizonyítják, hogy a munkásosztályunk és dolgozó paraszt­ságunk is nyomon akarja követni korunk gyors iramú fej­lődését. A szakosztályok munkáját értékelve kiemelkedően nagy érdeklődés kísérte az irodalmi jellegű előadásokat. A hallgató közönség figyelme megnőtt íróink, költőink és irodalmunk iránt. A szakosztály működésében az kifogásol­ható, hogy a XX. század irodalmának ismertetése, sajnos, Radnóti, Ady és József Attila örökségének méltatásával lezárult. Sürgető feladat a szakosztály számára az élő ma­gyar és haladó világirodalom iránti érdeklődés szélesítése és fokozása. Említésre méltó a művészeti szakosztálynak az a tö­rekvése, hogy a jövőben több támogatást, segítséget nyújt a vidéki képzőművészeknek és a falukban is tartanak kép­zőművészeti kiállításokat. így meg lesz a lehetősége annak, hogy az új életünket ábrázoló, alkotások elkerüljenek az egyszerű falusi emberek közé is. A művészeti szakosztály­nak úgy is az a“ legnagyobb hiányossága, hogy nagyon ke­vés a falun megtartott művészeti témájú előadás. Szép fejlődés tapasztalható a jogi szakosztály életében is. Az év elején 37 volt a taglétszám, jelenleg pedig 59. Ez a számszerűleg lényeges emelkedés lehetővé teszi a széle­sebb körű munka megindítását. Az őszi munkák befejezése után új feladatok előtt áll­nak a TIT szakosztályai, s munkájuk természetesen to­vábbra sem választható el a mindennapi élet gyakorlati problémáitól. Igen mozgalmas élet folyik a TIT Bartók Klubjában, havonta 1500—2000 ember fordul itt meg. Az új népművelési évadban a TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetemen többrendszerű kollégiumokat hoznak lét­re, s tovább működik a nyelviskola is. A munkáslakta te­rületeken bányászakadémíákat, munkásakadémiákat és üzemi előadássorozatokat szerveznek. Továbbfejlesztik a már eddig is jól bevált „munkásművelődési félórák” című ismeretterjesztést. A TIT a nőtanáccsal közösen nők (ská­láját is indít az ősz folyamán, a szülők számára pedig gyermeknevelési előadássorozatot. A TIT a Pécsi Nemzeti Színházzal karöltve színháztörténeti előadássorozatokat is tart és megalakítják a Pécsi Nemzeti Színház Baráti Kö­rét. így alkalom nyílik a kör tagjai részére színházi vi­tákra is. 72 szerződése volt a TIT-nek üzemi előadásokra, ezt szeretnék a jövőben százra felemelni. Az eddigi tapasz­talat azt mutatja, hogy igen eredményes az üzemi ismeret- terjesztés. A Bartók Klubban havonta lesznek rendszeres pécsi és vidéki, valamint meghívott művészek közreműkö­désével kamarahangversenyek, zeneszerzői estek, irodalmi estek, képzőművészeti és fotókiállítások. A 17 szakosztály részére rendszeres tudományos ülésszakokat rendeznek, s a tagokkal írásos előadási anyagokat dolgoztatnak ki, hogy ezzel is megkönnyítsék a vidéki előadók helyzetét. A me­gyei TIT Uránia boltja felügyelete mellett csillagászati, biológiai, akvarisztikai, távcsőépítési és mikroszkópépítői ifjúsági szakköröket, valamint természetbarát és földrajzi szakkört is létrehoznak, amelyeknek, a működésébe első­sorban az úttörőket és a kiszistákat kívánják bevonni. A TIT a Pécsi Városi Művelődési Házzal és a Doktor Sán­dor Kultúrotthonnal közösen többször is meghív neves fő­városi előadóművészeket. A Filmtudományi Kör tagjai ré­szére (amelynek jelenleg ezer tagja van) rendszeres össze­jöveteleket tartanak, amelyen a kör tagjai filmesztétikai előadásokat hallanak és megismerkedhetnek a régi és az új filmzenével. A Zenebarátok Körének rendezésében ősz­től kezdve megindulnak az előadások, valamint a TIT Fia­talok Művészeti Klubjának az előadásai is. Az őszi munka befejezése után 12-re emelik a TIT falusi körzeteket, ame­lyeknek az a feladatuk, hogy 7—8 község értelmiségét ösz- szefogják és kölcsönös előadásokkal segítsék a falusi isme­retterjesztést. Ezekben a körzetekben a művelődési autó rendszeresen viszi majd az előadókat. A TIT sokrétű mun­kája csak egy célt szolgálhat: a szocialista községek kul­túrájának a megteremtését, a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztését, segítését. A vidéken történő ismeretter­jesztő előadásokból részt kér majd a TIT a vidéki értel­miség részére is, hogy segíthessék a munkásklubok életét és azok tartalmasabbá tételét. A megyei művelődésügyi osztállyal és a tömegszervezetekkel közösen indítják be a baranyai népművelési iskolát. Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján és az eddigi tervek szerint járásonként 5—6 népművelési iskolát indítanak be. A népművelési iskola tartama november, december, január és február hónap. A népművelési iskolák működésében a MÉSZÖV irányítá­sával a helyi földművesszövetkezetek is részt vesznek. Já­rásonként indítanak a megyei tanács népművelési osztá­lyával közösen népfőiskolákat, valamint a mezőgazdasági osztály segítségével az ezüstkalászos tanfolyamok szakmai anyagához általános műveltséget és világnézetet fejlesztő előadásokkal járulnak hozzá. A TIT továbbra is segítséget kíván nyújtani a KISZ-szervezeteknek. A vidéken rendezen­dő ifjúsági akadémiákra előadókat biztosítanak. A TIT járási szervezeteinek' előadói munkaközösségei megköny- nyítik a vidéki előadássorozatok tartását. A pedagógiai-lélektan szakosztály célul tűzte ki, hogy fokozza az ifjúság körében a nevelési tárgyú előadásokat. Fokozni kell a falusi előadások számát is, mert falun is nagy az érdeklődés és az igény a nevelési kérdések iránt. A szakosztály változatlan feladata az üzemek, intézmények kulturális vezetőivel való közvetlen baráti elbeszélgetés, s a feladatok közös megtárgyalása. A -megnövekedő felada­tok ellátására a vidéki pedagógusok fokozottabb bekapcso­lása szükséges a szakosztály életébe. A népművelési és ismeretterjesztő munka ma már mind jobban az egész társadalom ügye és ezen belül az összes tömegszervezet ügye, éppen ezért a tömegszerveze­tek tekintsék állandó feladatuknak az ismeretterjesztő munka támogatását. A TIT a tömegszervezetekkel, s első­sorban a Hazafias Népfronttal közösen lát neki a felada­tok megoldásának. Ha meg lesz az összefogás, akkor sok­kal eredményesebb lesz az 1959—60-as ismeretterjesztés és az oktatói munka, amely elősegíti az emberek tndafá*nla- kítását. (HAMAR)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom