Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

\ APLÖ

Szeptember elején megkezdi a közös gazdálkodást a nagypalli tsz

Miért megy tünkre igen sok zöldáru?

Éget a nap. A házak néptelenek, a tsz irodája is üres,

csak az íróasztal hamutartójában elnyomott cigaretta végek tanúskodnak arról, hogy esténként gyakran látogatják.

A poros kövesúton lassú poroszkálással zörög egy felpántlikázott szekér, RegrutáVidám beszélgetés közben. Balról Jobbra: Molnár József könyveld, Mihály János és Dobszai János traktoros.

kát vitt PécBváradra; Valahol a távolban traktor zúg, egyébként csend van.

Mindez csak látszat; A falu éld legmozgalmasabb napjait. Miden arról beszél itt, hogy az őszi kezdésre alakult Petőfi termelőszövetkezet hamaros- san hozzáfog a közös gazdálkodásihoz; Bányai Ádám, a tsz elnöke például a határt járja a (földmérőkkel; A kul- túrháziban földrendezők ütötték fel a főhadiszállásukat. Színes térképek fölé hajolnak, xndntha valóban katonák lennének;

Ahol a traktor zúg, csépelnek. A gép körül többnyire tsz-tagok szorgoskodnak. Mihály Jánosnak, 12 holdas kö- zépparasztnak, azaz a Petőfi Tsz tagjának segítenek kalákában.

Mihály János, a mokány bajuszos ember fáradtan tői ja hátra viharvert zöld kalapját. Kíváncsin kérdezem: „Mit szól az őszá kezdéshez? Várja-e már azt a napot ?*>

Mihály János bort tölt, azután minden átmenet nélkül szidni kezdd a gépállomást:

— Nehéz lesz így kezdeni! Régen végeztünk már az aratással és a gépállomás alig szántott fel néhány holdat. Milyen miunka ez?! Mi lesz velünk talajelőkészítés nélkül?

Utolsó szavait már Dobszai János traktoroshoz intézi, aki mellette ÜL A fiatalember kényelmetlenül feszeng a helyén, s védeni kezdd a gazdáját;

Mihály János azonban tovább feszegeti a problémát és egyenesen felteszi a kérdést: el tudja-e őket látni a gépállomás?

A svájci sapkás traktoros most már támadásba lendül:

— Ide figyeljen János bátyám! A pécsváradi gépállomás két DT-lánotalpast, két Bjelorussz-traktort, négy Ze- tort és két silókombájnt kapott az utóbbi két hónapban. A múltkor hallottam az igazgatótól, hogy szeptemberben

negyven újabb munka- és erőgép érkezik hozzánk. Elárasztanak bennünket masinákká!., Mihály bácsi! ,

Nem tudtam eldönteni, hogy jogosén szidta-e Mihály János a gépállomást, mégis ha nincs is igaza — jólesett e szidást hallani. Jólesett, mert megtudtam belőle, hogy Mihály János — bár még egyé- nd gabonáját csépelték oda- künt! — gondo1 atban már a Petőfi sok száz holdas tábláját, maga előtt.

Itl 3 cséplőgépnél dolgozott

Molnár József könyvelő is. Poros, fáradt arcú, borostás állú ember nézett rám, amint mondta, két hete csépel egyfolytában;

Molnár József még egy sort sem könyvelt a Petőfinek, de már mindenki könyvelőnek hívja; Ez megint jól esett a fülemnek, s ami azt illeti, meg is szolgált a titulusért, mert élő lexikonként ismeri a Petőfi Tsz adatait;

— Hétszáz hold földön gazdálkodunk.- Nyolcvanhat tagunk van, a falunak tehát 85 százaléka lépett a szövetkezetbe.

— És maga hogy készült fel a könyvelésre? — kérdezősködtem tovább.

— Én? Két évig könyveltem a földművesszövetkezetben, hat esztendeig a régebbi termelőszövetkezetekben;

Nem megvetendő gyakorlati tapasztalat! Most már elhiszem, hogy nem félt az ősztől -— . gondoltam magamban — ám Molnár elvtárs tovább folytatta:

— Úgy éreztem, nem lesz elég a nyolc évi gyakorlat, ezért beiratkoztam a kettős- könyviteli tanfolyamra; Kéthetenként járok Pécsre.^ Mikor iratkozott be?

“ Június tizedikén;

Eszerint Molnár József is felKirály Lajos brigádvezetó.

készült az őszre. Nagypallon tehát mindenki komolyan vette tavasszal adott szavát: — Ősszel megkezdjük;

A könyvelő, mintha csak ki nem mondott szavaimra akart volna válaszolni, elmondotta, hogy 82 hold földet már közösen munkáltak meg. ZabosA Baranya megyei Népi Ellenőrző Bi" 'izottság ez év januárjában napirendre tűzte Pécs és Komló zöldség- és gyümölcsellátását, mert az a tapasztalat, hogy ezen a téren jelentős hiányosságok vannak. Kora tavasszal a bizottság tagjai felkeresték a megye területén lévő állami gazdaságokat, hogy megnézzék, megtermelik-e a termelési tervükbe beállított zöldségféléket, és megállapítsák cVt, hogy a megtermelt zöldségfélék értékesítése körül milyen zavaró körülmények vannak.

A jelenleg folyó vizsgálat során megálla- vitatták, hogy állami gazdaságaink a terme- bükkömnyel, arpaval és egyéb^ lési tervükbe beállított zöldségféléket kisebb takarmánynövénnyel vetették (i eltéréssel általában megtermelték, de vala- be, de a termésből nem osz-i mennyi vizsgált egységnél komoly probléma- tottak ki egy dekát sem. Mind ként vetődött fel a megtermelt áruk értékesí- félretették,. elvégre ennie is i tése, illetve a szállítása. kell valamit a közös állatál-i Ugyanis a szerződést kötő MÉK Vállalat lománynak, amelynek össze- } az esetek túlnyomó többségében nem veszi át vonását már a napokban meg- ^ a leszedett zöldárut és ennek következtében

nagyarányú minőségi romlás állt elő, sok, igen sok zöldáru teljesen tönkrement. így például a Beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaságnál 700 mázsa vöröshagyma tárolása körül vannak problémák, mert a MÉK nem szállítja el a hagymát. A kiszedés óta eddig már 20 mázsa hagyma teljesen elromlott. A Bogád- mindszenti Állami Ga'pdaság 900 mázsa paradi csőm tervének átvétele nincs biztosítva, így feltehető, hogy ez a mennyiség is tönkre fog menni, mert a MÉK bejelentette, hogy elszállítani nem tudja.

kezdik

— Mikor? — kérdeztem meg

lepetve.— Szeptember elején válaszolta a könyvelő. — Holnap estig megteszünk a földrendezéssel, és a traktorok elszántják a mesgyéket. Ugyancsak holnap este közgyűlést tartunk, munkacsapatokra parcellázzuk a területet, és a jövő héten megindul a hajrá.

Hogy is mondotta Király Lajos brigádvezető?

— Ha elhatároztuk magunkat, nincs értelme a várakozásnak. Minél előbb fogunk a közös munkához, annál köny- nyebb lesz majd később.

Igaza van!

Magyar László

A fentiekben egy-két példát hoztunk csak fel annaik alátámasztására, hogy a MÉK a szállítási szerződésben vállalt kötelezettségeinek, nem tesz eleget, de sorolhatnánk több olyan állami gazdaságot is, ahol hasonló okok miatt megy tönkre a zöldáru.

A zöldség- és gyümölcsellátás megszervezésére, valamint a szállítások lebonyolítására a MÉK hivatott. A zöldáru-ellátás mellett a MÉK-nek egyik főbb feladata a piaci árszabályozás funkcióinaik ellátása, vagyis, hogy a piacokon nagy mennyiségű áruval megjelenve, az árakat minimálisra szorítsa le. Ha a MÉK ezen feladatának eleget tenne, e'zzel. elősegítené a szocialista kereskedelem helyes fejlődését, de úgy látjuk, hogy nem tesz eleget és bűnös felelőtlenségnek tartjuk azt, hogy amikor a termelő egységéknél nagy mennyiségű zöldáru megtermett, a MÉK Vállalatnál meglévő szervezetlenség és felelőtlenség következtében a megtermett áru tönkremegy.

A fentiekre vonatkozóan kérjük a MÉK válaszát, hogy mit kíván termi a hiányosságok gyors megjavítása érdekében.

A vizsgálatot tovább folytatjuk, egyréstt annak megállapítása érdekében, hogy a hibákért személy szerint’kit terhel a felelősség, másrészt azért, hogy a vizsgálat folyamin feltárt hiányosságok mielőbbi megszüntetését javasoljuk, hogy ezáltal a dolgozók jobb áruellátása ezen a téren is biztosítva legyen.

MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG.

Tűzoltókról a tűzoltónapon

A munka mindenütt szükségessé teszi a tűz használatát. E nélkülözhetetlen segítőtárs azonban rögtön ellenséggé válik, ha . elszabadul, rombol és pusztít. A tűzvész elleni védeA szabad algériai kormány újból az ENSZ-hez fordul

Tunisz (AFP) Mohammed Jazid, az algériai ideiglenes kormány tájékoztató minisztere pénteken délután sajtó- értekezleten nyilatkozatot olvasott feL

A nyilatkozatban az algériai kormány hangsúlyozza, hogy még mindig hive a francia kormánnyal folytatandó közvetlen tárgyalásoknak, mindamellett úgy döntött, hogy ismételten az ENSZ-hez fordul. Biztosra veszd — fűzi hozzá — megszerzi a nagy többséget, hogy Franciaországot olyan politika folytatására kötelezze, amely megfelel az algériai nép és egész Afrika függetlenségi törekvéseinek, )

kezes örök problémája az emberiségnek, s gyakran tehetetlen vele szemben még ma is.

A múltban nemcsak a primitív felszerelés, hanem a babo* nák is akadályozták az eredményes védekezést. Elterjedt hiedelem volt, például, hogy villáim cikázta tüzet csak tejjel szabad oltani. A „Magyar Hírmondó” 1793-ban közölte például az alábbi érdekes hírt: „Somogy vármegye Sárd nevű községében 1793. augusztus 9-én .., sok ház leégett; de ezt az okozta, hogy legnagyobb része a Lakosoknak tsupa nézője volt darab ideig a menykő által meggyulladt háznak; mivel azt hitték helytelenül, hogy a menyköről támadt tüzet tsak téjjel lehet el-oltani; és hogy midőn valamelly épületet meg üt az isten-nyila, az ugyan elKUTYAGYŰLES

T

Ki meri elvenni tőle?

Arisztokrata kutyák

Belzebub Borút

yon Montevideo

— őrizd, AH! — mondja Schiller Károly karcsú, német juhászkutyájának és eléje dob egy csomóra leötött pórázt. A kutya ráhelyezi két lábát, körülnéz és mikor valaki közeledik feléje vészesen morog. Ki meri elvenni tőle? Senki. Még a gazdája sem. Ez csodálatosnak tűnik, de így van. Ali vicsorgó fogakkal kap gazdája keze után, mikor szó nélkül el alkarja venni tőle a pórázt. Csak azután engedi, miután megkapja az „ereszd“ vezényszót. A többi kutya- tenyésztő elismerően nézi a kutyát, kitűnően idomított, fegyelmezett állat.

Időközben az arrajárákból nézőközönség is verbuválódik, s lassan egész népes kis csoport gyűlik itt össze a Tettye aljában, ahol a Magyar Kutyatenyésztők Országos Egyesülete Pécsi Csoportjának kis edzésjellegű összejövetelét tartják. Javarészt német juhászkutyákat hoztak, de van két pedigrés dober- mann is. Fajtiszta ^arisztokrata“ kutyák.

Itt van például Wichmann Henrik do bermanja. Neve: Thank You Brigitta. Ilyen neve csak egy igen előkelő családból származó kutyá-nak lehet. Brigitta nem is panaszkodhat ősök tekintetében. A nagyapja az egykori argentin konzulé volt. Apja neve egyszerűen elképesztően arisztokratikus: Belzebub Bogár von Montevideo. Mi a szösz, Brigitta?! És Brigitta valószínű, ha beszélni tudna, vállat vonna és azt mondaná: „Ugyan mit kell ezen csodálkozni, vannak az én törzskönyvi lapomon még Jcü- lömb nevek is. Ott van például szépemlékű nagyapám: Waldimora Amur Fiiax. Ismerik?“ Nem ismerjük Brigitta, de most már tudjuk, hogy a világon a magyaroknak van a legelőkelőbb do- bermann tenyészetük ,és azt is, hogy vaiUÉÉÍÉÉÉi

lamikor a dobermann vdlt a legismertebb rendőrkutya. Csakhogy valóban arisztokratikusak, túl önérzetesek és túl ragaszkodóak. A német juhászkutya azzal a nyomozóval megy, akihez beosztják .A dobemumnál ilyesmiről szó sincs. 0 csak egy embernek hajlandó szótfagadni, annak is csak akkor, ha udvariasan bánik velei Nagy csoport áll Kindl Gyula Károm „szőrpamacsa" körül is. Három csodaszép fekete puli. Az országos derby- győztes marna, Cunka magával hozta •két öklömnyi csemetéjét is Kondort és Curát. A hét kiskutya barátságosan eljátszadozik a közönséggel, nem olyan felvágósak, mint a dobermanok, pedig értéküknél fogva lehetnének. Egy ilyen törzskönyvezett kis pulikölyök 1000 forintot ér. Azt tartják, hogy a magyar puli a kutyák társadalmában a legintelligensebb. Például előfordul, hogy magától megtanul valamit. Egy pulitulajdonos dicselcedett, hogy kutyája látta, hogy gazdaasszonya összeszedi minden este a tojást, attól kezdve leste a tyúkokat, és ha tojtak, a tojást behordta szépen a konyhába.

Itt mindenki tud valami érdekes történetet valamilyen kutyáról. És míg az 'elbeszélések hangzanak, a német juhász kutyák tovább folytatják bemutatójukat. Fára másznak, akadályt ugranak, aztán öten hatan kitesznek a földre egy egy tárgyat, egy embert megszagol- tatnak a kutyával és az pár pillanat múlva már hozza is az illető tulajdonát.

Aztán, már ahogy ez ilyenkor szokás, panaszkodnak is az egyesület -vezetői. Nincs a kutyák idomítására hely Pécsett, igen szigorú rendszabályok sújtják az ebtartókat, azokat is akiknek idomított, fegyelmezett kutyájuk van. Pedig a bajt mindig azok a kutyák okozzák, melyekre nem fordít gondot a gazdájuk. Nincs kutyasport, pedig az NDK- ban is, Lengyelországban is, Csehszlovákiában is igen fejlett ez a sportág. Ezen kívül, ha kicsit fellendülne a kutyatenyésztés gazdaságilag is hasznos lenne, hiszen a magyar kutyáik nagyon keresettek külföldön. Különösen a puli. Kanadában meg magyar-vizsla láz van. Egy törzskönyvezett magyar vizsláért 500 dollárt is megadnak.

Egyszóval panasz van bőven, de a ku- ty a tenyésztők remélik, hogy a tanács megsegíti őket.

(U

ég, hanem aztán nem terjed a tűz. — Ellenkezőt tapasztalván a Lakosok ezen hiedelmekkel, magok kárán, okosabbakká lettek”.

Azóta természetesen nagyot változott a világ, s jórészt el* tűntek a babonák.

A felszabadulása előtti években a szegénységében egymásra utalt nép már felismerte, hogy összefogással, egymás szervezett segítésével eredményesen képes a pusztító tűzzel szembeszállni. Erről tanúskodik számos 50—70 éves jubileum a megye egyes községeiben, amikor is ünnepségek keretében emlékeznek meg az önkéntes tűzoltókról.

Az önkéntes tűzoltók munkájának igazi tartalmat a fel- szabadulás adott. A földosztás után és főleg az egyre gyorsabban alakuló és fejlődő tsz- ek nyomán mindinkább érzik és tudják, hogy ezen a munka* területen is most már elsősorban a sajátjukat, a közös vagyont kell megvédeniük.

Szakszempontból nézve gyökeres változást jelent munkájukban, hogy önkéntes tűzoltóink elsődleges feladatuknak nem a keletkezett tűz oltását tekintik, hanem annak megelőzését.

Ám a tűzvédelem legfőbb katonáiról sem szabad megfeledkeznünk, az állami alkalmazásban álló, főhivatású tűzoltókról. A példátlan rend és fegyelem, amely a laktanyájukban uralkodik — tiszteletet ébreszt. Nem beszélve arról, amikor bátorságról és lélekjelenlétről kell tanúságot tenni.

Ma már sokkal könnyebb a munkájuk, mint 20—30 évvel ezelőtt. Nem mintha mostanában kevésbé lenne félelmetes egy tűzvész. Különösen az erdőtüzek teszik próbára őket, mint például legutóbb tavas z- szal a máriagyűdi erdőtűz, amikor egy-egy könnyelmű kiránduló elhagyott és el nem oltott cigarettájának tüziétől keletkezett tetemes kár. Ilyenkor fáradságot nem ismerve indulnak harcba, s szakszerű beavatkozásukkal, gyorsaságukkal és határozottságukkal segí* tenek és mentenek, amit csak lehet.

Hol vannak már a régi idők, amikor vödröket adogatva egymásnak, kézzel locsolták a vizet az égő házra, szalmakazalra vagy egyébre! A tűzoltás egyre újabb és újabb módszereiről olvashatunk lapjainkban amelyek már mind a gyorsaságot, a biztos eredményt szolgáljak, segítik az embert, a tűzoltót, nem úgy, mint a babonák, hiedelmek idején.

S ha valamikori „védőszentjükre” gondolok, el tudom képzelni, hogy „Flórián mester” ereiben elhül a vér, amint letekint egy-egy tűzoltógyakor- latra, versenyre és ámulva figyeli a mai nagyszerű, parádé- bemutatót is, melyet a megvf összes csapatai a Dózsa legénv- szál'ás udvarán tartanak mr| a tűzoltónap alkalmával.

— B —