Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-30 / 203. szám
Üdítőital mustból A Villányi Szőlőtermelő Állami Gazdaságban több hónap óta érdekes kísérlet folyik újfajta, édes mustból készülő üdítőital előállítására. Wéber Imre, a gazdaság fiatal pince- metere az év folyamán külföldön járt tanulmányúton és az ottani tapasztalatok fel- használásával fogott hozzá a kísérletezéshez. A szőlőmustot előzőleg tartósítják, majd szénsavat és más anyagokat adnak hozzá, s a folyadékot lehűtik. A kísérlet jelenleg arra irányul, hogy megtalálják a legjobb keverési arányt Wéber Imre öt kísérletet állított be és az egyik teljes sikerrel biztat: az előállított Ital megközelíti a várakozást ősszel, a szüreteléskor, már nagyobb méretekben folytatják a kísérletet és azt előreláthatólag hamarosan sikeresen be is fejezik, Az újfajta üdítőitalnak több jó tulajdonsága van; a leg" főbb az, hogy Igen nagy meny- nylségben tartalmazza a tápláló és a szervezetre igen hasznos szőlőcukrot, amellett teljesen alkoholmentes, nincs benne semmi káros anyag. Ezek a tulajdonságai lehetővé teszik, hogy a gépkocsi- és mo- torkerékpárvezetők menet köz ben, dolgozó emberek n*un- ka köbben is fogyaszthassák frissítőiként, Több megértést kér az onkológiai szakrendelő Beszélgetés dr. Degrell István adjunktussal A rák ma még az emberiséget sújtó nyavalyák egyik legsúlyosabblka, s hazánkban mintegy 60 000 ember betegszik meg benne évente. Minden kulturállam megfeszíti erejét, hogy hatásosan küzdjön a baljós kór ellen, s e küzdelem ma még főleg a meg előzésiből és a sebészeti beavatkozás eredményességétől függ. A rendelőintézetek megyénk több-kevesebb támogatásával maguk is megszervezik járóbeteg-szakrendelé- seilcet a rákos eredetű s általában daganatos betegségek gyógykezelésére s büszkén elmondhatjuk, hogy a pécsi onkológiai szakrendeléseknek, különös tekintettel a masztó- pátiás járóbetegrendelés bevezetésére — országos tekintélye van, A masztopátiás ambulancia dr. Degrell újítása > Kik a masztopátiás betegek? Azok a nők, akik egy, a rákot gyakran megelőző ernlő- bántalomlban szenvednek. A masztopátiás betegek elég sokan vannak. Közülük csak néhány százalék lesz rákos, de e2rt a pár százalékot is meg lehet menteni, ha a masztopá- tiiát megelőző emlőfájdalmak orvosi kezelésén túl az ilyen betegeket időnként szűrő vizsgálatra küldik be. Dr. Degrell István adjunktus érdeme, hogy ezt a fontos területet bekapcsolta a pécsi rendelőintézet járóbeteg szakrendelésébe. íme egy újabb betegségcsoport, melyből egyre kevesebb rákos esetre számíthatunk. A körzeti orvosok továbbképzése ezen a téren igen jelentős. Dr. Degrell István elmondja, hogy a TIT-előadásokan, de azonfelül csak orvosoknak tartott előadásokon is időről időre tájékoztatják a szűrőhálózatba bevont egyészségügyie- ket a teendőkről. Ennek köszönhető, hogy ma már úgyszólván minden onkológiai szempontból gyanús vagy kétes esetet beküldenek a szak- rendelésre, sőt nem egy esetben maguk a klinikák, a fül-, orr-, gégészet, urológia, stbj is átküldi konziliáris szempontból az általa vitásnak tartott beteget így évenként »Ok százan fordulnak meg dr. Degrell szakrendelésén s köztük nem egy van, akit — könnyebb felületi daganatok, bőr alatti képződmények, kisebb mell műtétek esetén, ott helyiben meg is operálnak. A gyomor- és tüdőrákok szaporodása látszólagos — mondja dr. Degrell — s bár paradoxonnak tűnik, voltaképp annak az örvendetesnek mondható jelenségnek a következménye, hogy egyre több és. egyre korábban felismert betegségről tudjuk, hogy rák Huszonöt évvel ezelőtt gyakori eset volt, hogy valakit lE]LJET3d[]E-^'T]E^ a Dunán Búcsúestét tartottak a peac- isták a bárt edzőtáborban pénteken este. A bor jó volt, a nóta vígan szállt. Már 10 óra felé járt az Idő, amikor valami kiáltás ütötte meg Farkas Józsi bácsi fülét. — Csendet kérek, valaki kiabál a víz felől. , Dermedt csend. Távolról egy kétségbeesett hang: „Gyula segíts”, Rögtön megértették, egy ember fuldoklik a Dunán. Az egész társaság leszaladt az országúira. Sehol egy jármű. Nincs idő tétovázni, csónak nincs, telefonálni kell a folyami rendőrségnek. Ketten futva indultak a két kilométerre levő Bár felé, a többit segélyt kérő felé rohant a Part mentén és közben válaszaikkal tartották benne a lelket: &lövünk, segitünkl" — Siessetek, eltörött a karom, nincs evezőm *— nekem jött egy hajó! —- hangzott a kétségbeesett kiáltás. A vízktemelőhöz értek a fiúk, amikor megpillantottak egy lehorgonyzóit uszályt. — Halló, segítsenek ember van a vízben!. A következő pillanatban egy köpcös ember ugrott az uszály melletti csónakba. — Merre van? —■ kérdezte szolgálatkészen, — Arra jobbra, viszi a víz. A csónakos eltűnt a sötét vizen. Még egy utolsó, kiáltás hallatszott távolról: „Szembe jön egy hajó — végem van — segítség!” Aztán halálos csend. A pea- cisták lélegzetvisszafojtva lesték a titokzatos sötét vizet.' Az asszony remegő hangon hívta férjét. A Duna néma maradt, csak a szemben jövő vontató hajó ütemes mormolása zavarta a csendet. A vontató az uszályokkal elment. Az asz- szony hallotta meg először a csónak közeledését. — Megvagy apa? — Meg! — Az ember is? _ - Az is. — Hurrá!! — tört ki a pea- cistábból a kiáltás. Rohantak le a vízhez, ölbekapták a csu- pavér embert és közös erővel felvltték a meredek parton. Pantya György szivattyúkezelő fülkéjében első segélyben ré- ■Msítették, majd értesítették « folyamrendőrséget, hogy az embert kimentették és egyben a mentőket is hívták. Míg a mentőre vártak, átöltöztették a csuromvizes, vacogó, félholt öreget, saját melegítőjüket adva rá. Közben Hajós Gábor, a 257- es uszály kormányosa elmondta a mentés részleteit. Már alig pár méter választotta el a szembejövő vontatóhajótól, amikor utolérte a szerencsétlenül járt embert. Pillanat alatt rántotta át •csónakjába a vízzel telt csónakroncsból, sőt amikor észrevette kerékpárját, azt is átemelte és az utolsó pillanatban óriási erőfeszítéssel tért ki a hajó elől. Kievezett egészen a parthoz, ahol kisebb a sodrás és az árral szemben felevezett uszályához. Hősi tétt volt ez, és hogy sikerült, csak nagy tengerészrutinjának köszönhető. Elmond ta még, ha csak pár pillanattal később indul — a hajó menthetetlenül ketté szeli a csónakroncsot, ami a bennülő életébe került volna. A mentők megjöttek. Bodán Lukács felsőkandai lakos, 54 éves családapa életét megmentették. Köszönet érte Hajós Gábornak, a tengerésznek, Pantya György szivattyúkeze- lőnek és nem utolsó sorban a PEAC labdarúgóinak és edzőjüknek, akik emberségből kitünően vizsgáztak. Szécsei Zoltán. két három évig kezeltek vidéken, röntgen, gasztroszkóp, stb. hiányában ,,gyomorbajjal“ mígnem a beteg meghalt s mindenki elkönyvelte: „Gyomorbaja volt.“ Ma már majdnem minden rákos esetről tudunk, s ez a helyzet a tüdő rákoknál is. Itt az iparosodással járó kátránytermék képződés ugyan növeli a rákos eseteket abszolút számban is, de itt ás (inkább arról van szó, hogy a régebben gyakran tbc számlájára könyvelt esetekről már korán tudjuk, hogy tüdőrák, a diagnosztika és szűrés módszereinek fejlődése révén. Kár, ho'gy a férfiak gyomorrák szűrése intézményesen még csak álom, mert oly körültekintő röntgenapparátusra és annyi munkaórára lenne szükség, hogy ez idő- szerint megvalósíthatatlan. » « A szakrendelő modern, de a környezet — s ezt dr. Degrell kissé elkeseredetten mondja — belátom ugyan, hogy érthető okokból, de sokat romlott. Négy év kemény munkájával építettük ki a pompás kis onkológiai műtőt s most a szakrendelő zsúfoltsága folytán betelepült a fogsxabályozás is a piciny helyiségbe, s bizony a délelőtti fogszabályozásra járók után felkavart por, s hulladékok jelzik, hogy délutánra nincs már a műtő steril állapotban. így — mondja dr. Degrell — nem is vállalkozom most már ottani műtétekre, mert á mellénk telepített irodaszoba állandó forgalma, ajtónyitogatásai miatt felkavarodó por veszélyekkel járhat.“ Megkerestük dr. Germán István főorvost, aki elmondta, hogy ez a kényszerű intézkedés átmeneti, s most hogy a keleti és nyugati városrészek önálló rendelőintézetei nemsokára leválasztják a biztosítottak egy részét, megszűnik majd a Esúfoltság s a műtő is visszakapja eredeti rendeltetését. Ez nyilván mind nyájunk érdeke s a rendelésre járók el is várják, hogy az illetékesek több megértéssel biztosítsák az onkológiai szakrendelő működését. Pagony Lajos Qanus Pannonius wmmwmmi ötszázhuszónöt évvel ezelőtt született Pécsnek és a magyar humanizmusnak legkiválóbb költője: Janus Pannonius. Atyja, az egyszerű ácsmester, korán meghalt. Édesanyja, Vitéz Borbála szövéssel, fonással szerezte meg az öttagú család fenntartásához szükséges költségeket. Az éleseszű János fiú taníttatásáról azonban még így sem tudott volna gondoskodni, ha bátyja, Vitéz János nagyváradi püspök nem támogatta volna. Az alig 12 éves ifjút nagybátyja Guarino Vermese ferrarai iskolájába küldi. A XV. század elején Guarino- hoz sereglettek Itália különböző részeiből a legkiválóbb tanulók. Voltak tanítványai Galliából, Germániából, Csehországból és Angliából is. Ezek között az előkelő származású tanulók között nehéz volt Ja- nusnak, a „hegyeken túli barbárának, felvennie a versenyt. Rövid idő múltával mégis ö lett a Guarino-iskolát elözönlő sok „csodagyerek” között a leghíresebb, a legc30dáltabb. Bonfini szerint az idős Guarino mester mindenki előtt hangoztatta, hogy hosszú tanítói pályafutása alatt ilyen rendkívül tanulékony és termékeny elméjű tanítványa még nem volt Janus Pannonius hazatérve lelkes hangon tesz hitet a haladás eszméje mellett. A régivel szemben az újat, saját ko-' rának eredményeit, az Irodalom, művészet, a tudomány és a technika fejlődését ünnepli. „Nappal gyújt lámpát, aki folyton a múltat idézi” — írja egyik versében. Tisztán látta* hogy az új polgárság munkája nyomán új világ születettl „Oly ragyogó a jelen, hogy bátran versenyez azzal, Mert a tudás fényt áraszt, t alkot az emberi szellem." Kora nagyságát a tudomány i ohamos' előrehaladásában látja. A tizenegyévi távoliét után hazatért Janus mégis nehezen tud beilleszkedni a feudális magyar világba. Mintha kissé társtalan, talajvesztett lett volna. Talán ez az oka annak, hogy egyik gyönyörű allegórá- jában a télen csodaként kivirágzó mandulafához hasonlítja magát. „A pannonföld északi hús rögein” korán kivirágzott mecseki mandulafácska „csodaszép rügyeit zúzmara fogja be majd” — jövendöli saját- magáról. Mégsem hátrál, Tudja, hogy az új kor feladatai „A vadonban lakó népet kivezetni és a műveltség áldásit föltárva finommá tenni az életet.” A műveltséghez vezető út azonban nem könnyű. „Értékes dolgok nem támadnak soha könnyen, Nem születik nagyság csak kínzó áldozatokból) Roppant fáradozás kellett a tudáshoz, amely majd Elhessenti a földünkről a ködöt és a homályt," Szereti hazáját, népét. Részt vesz Mátyás török elleni harcaiban, 6 tervbe veszi, hogy megénekli „nagy hős Hunyadi nknak hadviseléseit.” Tisztán látja, hogy az ozmán veszedelem hátráltatja az ország békés nyugalmát. A be-becsapó török hordák nyomában csak gyász, szenvedés, pusztulás sarjad. Ezért válnak meghitté, mélyen emberivé a béke után síró verssorai: „Kínzott földünkön veled újra viruljon a béke, Zárja be végképpen Janus a fegyvereit; Minden népnek hozz virulást és tiszta szerencsét, Mégis főképpen Pannóniára tekints!” Költészetének ezek az értékes jellemvonásai teszik Janus Pannoniust ma is élővé, Időszerűvé. Tóth István IS Munkaügyi Minisztérium Pécsett lévő 500-as iparitanuló intézetnek kapui pár nap múlva kinyílnak, hogy befogadják a közel 1600 ipari tanulót, akik az intézet falai között szeretnének szakmát tanulni. Baranyának, az egyre fejlődő, iparosodó megyének mind több és több szakmunkásra lesz szüksége. Hogyan biztosítja a szakmunkás utánpótlást az 500. iparitanuló-intézet? Erről a témáról beszélgetünk Leng- várí István igazgatóval, aki ismerteti az intézet munkáját. Az 500. iparitanuló-intézet so kát fejlődött az elmúlt évék során. Míg 1050-ben 2—300 tanulót képzett falai között, addig ez a szám 1959/60-as tanévben közel 160ű-ra emelkedett. A tanulmányi idő 3 év. Az intézet főleg a Pécsről és a pécsi járásból jelentkező fiatalok oktatásával foglalkozik, de Zalaegerszegről, Nagykanizsáról, Keszthelyről és Kaposvárról is járnak be diákok tanműhelyi képzésre. Jóformán egész Dél-Dunántúl szakmunkásképzése itt történik a Rét utca 41. szám alatti iskolában. A jelentkezőket a vállalatok, gyáraik, üzemek veszik fel, s ők iskoláztatják az intézetben. A felvételekbe ellenben a Mun kaűigyl Minisztérium módszertani intézetének munkalélektani csoportja is beleszól, segíti a fiatalok pályaválaszt* Az 50O-as iparitanuló-in. különböző oktatási ágazatokkal foglalkozik, A főbb szakÖTVENHÁROM SZAKMÁBAN ) / 1600 tanuló mák a vasiparból kerülnek ki, úgymint esztergályos, géplakatos, autószerelő, villanyszerelő, központi fűtésszerelő, bádogos, de emellett képeznek ki asztalosokat, fodrászokat is. Kb. 53 szakmaféleségben nyújtanak képesítést a fiataloknak. A tanulók nem fizetnek sem mit. Sőt! Száz forinttól 380 forintig terjedő összegben ösztöndíjat kapnak, évfolyamtól és tanulmányi eredménytől függően. A vállalat, ahol a fiúk dolgoznak, illetve ahol gyakorlatban sajátítják el, amit az intézetben elméletben kapnak, az elsőéveseknek 50 fillérért, a másodéveseknek egy forintért, a harmadéveseknek pedig egy forint ötvenért ad ebédet. A tanulók első évben a tanműhelyi képzést is jórészt az islko- gondolatával, iában kapják, később már a vállalatoknál. Szólni kell az iskola problémájáról, gondjáról-bajáról is, mert enélkül nem lenne reális a kép, amit a szakmunkásképzés jelenlegi állapotáról adni akarunk. A tanulóik létszáma az utóbbi években megsokszorozódott, rz iskola területe azonban nem hogy nőtt volna, hanem csökkent. Az 1600 ipari tanuló közül mindössze 40—45 lakhat az intézet otthonában, többnek nincs hely. Az Autóközlekedési Igazgatóság, a Tervező Iroda beköltözött és láthatóan kielégítően érzi magát az intézet épülettömbjének egy részében, mialatt az 53 szakmát 10 tanterembem kénytelenek elhelyez ni az iskola vezetői. Reggel héttől este nyolc óráig folyik az oktatás, a vidéki fiatal fiúk, lányok, sokszor a 9—10 órás vo nattal tudnak csak hazaindulni. Persze a helyiséghiány egyébként is súlyos probléma, — szakmunkásképzésünk all an dó fejlődése azonban megköveteli, hogy az illetékesek találkozzanak az igénybevett épületrészek visszaadásának Gondolatával. Ami nagyon, pozitívvá teszi paritanuló-íképzésünk egész helyzetét, az egy kis rövid statisztikából derül ki. Az érettségi után jelentkező hallgatók száma már megközelíti a 80— 100 főt, ami egyben bizonyítéka annak is, hogy a jövő szák- nunkásai általános intellteen- liában is messze felülmúlják majd a kapitalista országok hasonló munkakörben foglalkoztatott fiataljait. És még egy statisztikát ismertessünk! A jelentkezők édesapjának foglalkozása 60 százalékban munkás, 25 százalékban paraszt, 15 százalékban értelmiségi és egyéb. Itt nem a munkás hatvan százaléka kiemelkedő eredmény, hanem az értelmiség 15 százaléka, vagyis az, hogy kezd gyakorlattá válni a protekció nélküli egyenlőség, az az elv, hogy mindenki képességei szerinti munkakörbe kerüljön a szocializmusban. Ha ehhez a pótstatisztlká- hoz még hozzávesszük az iskola igazgatója által elmondott tényt, hogy megyei szakszervezeti vezetők, pártfunkcionáriusok, .gazdaságii vezetők gyermekei is többen járnak az ipari tanuló-in töretbe, még világosabban kirajzolódik, bebizonyi tódik, az előbbiekben említeitt tétel. Természetesen meg kell jegyeznünk, hogy az orvosok k<jzü! mindössze egynek gyermekéből lett szakmunkás, (azaz lett volna, ha rossz tanulmányi eredménye miatt' ki nem bukik), az ügyvédek gyermekei közül egy sem, s van még egykét olyan régi „igazi középosztálybeli“ fogalom BBcrlnt fotafr 1) Hfi az érettségizettek száma 2) Értelmiségiek gyermekei ipari pályán ■V Kevés a tanterem mezett foglalkozás, ahol bizony ragaszkodnak ahihoz az elvhez: akár tehetséges a gyerek, akér nem, értelmiségi pályára kell lépnie, szellemi foglalkozást kell űznie. Szerencsére helyes iskolapolitikánk következtében, ez az elképzelés eayre inkább kimegy a „divatból"; 1 Szakmunkásnak hmm 1959/ 60-ban már komoly képzettséget, alapos tudást, teljes társadalmi és anyagi megbecsülést jelent és ahogy nőnek az évek, mindinkább nőnek a követelmények is. A technika rohamléptű fejlődése megköveteli az ipari tanulóktól, hogy szorgalmuk és képességük legjavát nyújtsák, igyekezzenek a lehető legjobban elsajátítani a gyakorlati és elméleti oktatás anyagát. A feltételek biztosítottak ahhoz, hogy kiváló szakembereket képezzünk. A pécsi 500. iparitanuló-intézet tantestületének minden tagja, a Baranya megyei vállalatok illetékesei sem kímélnek Időt és fáradságot, hogy jó szakmunkásokat képezzenek az ország számára.
