Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-29 / 202. szám
Eredményes munkát végzett a balatonfeayvesi KISZ-tábor dó speciális kérdésekkel foglal kozott. Két hét a'att általában nyolc —tíz előadás hangzott el. Az előadásokat konzultáció követte, majd 15—20 fős csoportokban csoportos beszélgetések során tárgyaltuk meg aE egyes kérdéseket. Az előadások II mohácsi vész Ma van az 1526-os mo hácsi csatának 433-ik ét fordulója és így időszen a megemlékezés. A múltban e napon az hangoztatták, hogy a sze rencsétlen mohácsi ütközet ben hány zászlós úr, háti: püspök és a nemesség színe java pusztult el a király ír, kívül. Csak ezeket a kivált ságosokat emlegették, akii az ország lakosságának csu pán 1 százalékát tették. Iga2 hogy ez az 1 százalék képvi selte a hatalmat, mert övéi volt minden hatalom és < jog. De megfeledkeztek ar ról, hogy akié a hatalom azé nemcsak a dicsőség, he nem a felelősség is. De mi volt a csataveszté: oka? Az, hogy a kiváltsága sok a jogokat élveztél ugyan, de a kötelességteljesí tésről megfeledkeztek. Ugyanis a magyar király épp oly nagy hadsereget tudott volna csatasorba állítani, mint a török császár, de a nemesek a hadsereget önzésből kiállítani, a király és tanácsosai pedig könnyelműségből felszerelni elmulasztották. A magyar haderő háromnegyed része távol maradt, azért a kötelességét teljesítő egynegyed résznek pusztulnia kellett. A csatavesztés nagyságát úgy lehetne helyesen felmérni, hogy a 4 hónapig tartó hadjárat (a töröknek hazánk földjére való lépésétől annak távozásáig ennyi idő telt el) alatt az ország akkori 4 milliót kitevő lakosságából 5 százalék veszett el halottakban és elhurcolt hadifoglyokban, míg az 52 hónapig tartó I. világháború alatt az ország embervesztesége halottakban 3,3 százalék volt. 1526-os veszteségnek (200 ezer fő) csak egy százaléka voU Ikiváltságos, de 99 százaléka viselte a terheket jogok nélkül és éppen erről a nagy tömegről feledkeztek meg mindig. Amikor tehát ma 1526 augusztus 29-éről emlékezünk meg, akkor elsősorban az ártatlanul elvér- eztt tömegekre gondolunk kegyelettel. ETE JÁNOS Ebben az évben a Balaton partján ütött tábort a Baranya megyei KISZ Bizottság vezetőképző tanfolyama. A táborban öt csoportban különböző jellegű tanfolyamokat tartottak. Egy csoportban a KISZ sportfelelőseit és a falusi sportkörök vezetőségében dolgozó ki- szistákat képeztük ki, egy turnusban az alapszervezetek agi- tációs és propaganda munkájára, valamint az őszi oktatási évre készültek fel a részvevő fiatalok. Külön turnusban ismerkedtek meg — elsősorban az újonnan megválasztott — üzemi titkárok a feladataikkal. Ugyanígy a falusi titkárok Uámára is szerveztünk egy tanfolyamot, és a leány körök vezetői szintén külön tanfolyamon készültek fel a munkára. A turnusok vezetőségei általában a KISZ megyei, városi és járási bizottságaiban dolgozó funkcionáriusokból kerültek ki, de voltak csaknem mindegyik turnus vezetőségében társadalmi munkás aktivisták is. így Gallusz József Komlóról, Jillek elvtárs a pedagógiai főiskola testnevelési tanszékéről, Vass Zsuzsa Sellyéről, vagy Györffy Ibolya — aki a leányturnus vezetője volt — mind-mind lelkes, tapasztalt, az ifjúsági mozgalmat ismerő társadalmi munkásaink voltak; A táborozást június 15-én kezdtük és augusztus 22-én fejeztük be. Táborunk elsősorban vezetőképző, — tehát tanfolyam jellegű volt, — de azért bőven nyílott lehetőség fürdésre, szórakozásra is. A „hivatalos’* program nem volt megterhelő. Sem egészében nézve, sem az egy napi elfoglaltság tekintetében. Néhány előadást valamennyi turnus programjába beiktattunk. Ezek az előadások általános ideológiai és KlSZ-kérdések- kel foglalkoztak. A többi előadás a turnus jellegéből adó- ■ ' ■ és a csoportos beszélgetések mellett jutott idő a játékok, mozgalmi dalok tanulására és a táborrendezésre is. A tábor programja szerint naponta leg alább egy mozgalmi dalt is meg kellett tanulni a résztvevőknek. Az előadásokat általában a tábor-vezetőség tagjai tartották, de több előadás megtartását vállalták a megye párt, állami és tömegszervezeti vezetői is. Egy alkalommal lenn járt a táborunkban Nagy Ric- hárd elvtárs, a KISZ KB. titkára, aki élménybeftíámolót tartott szovjetunióbeli és kínai útjáról. Egy alkalommal vendégünk volt Orosz Gyula elvtárs — névadó mártírunk — özvegye és két kislánya is. Sokéig emlékezetes marad számunkra a velük folytatott beszélgetés is. Minden turnus programjában szerepelt egy kirándulás Fonyódra és Badacsonyba. A kirándulások nagy élményt jelentettek a táJborozó fiataloknak, hiszen legtöbbjük most járt először a Balaton mellett. A tábor programját, bár jónak tartjuk, úgy gondoljuk, a jövőre vonatkozóan mégis némi változásra lesz szükség. Arra gondolunk, az elméleti és világnézeti kérdések rovására nagyobb helyet kell szentelnünk majd a módszertani kérdéseknek és az olyan dolgoknak, amelyek az alaoszerveze- tek gyakorlati munkájával van nak közvetlen kapcsolatban. Táborunkban — turnusonként — hetven fő részére volt férőhely. Sajnos, egyetlen alkalommal sem sikerült ennyi Kétezer gyártmány - 400 megrendelő Hajókat és kazánokat készít majd a Mohácsi Gép- és Fémár agyár Nem volt rögnélküli míg a régi, cséplőgépeket javító, majd gyártó mohácsi kis műhelyből, a későbbi Zeit- vogel-féle vas- és fémöntödéből olyan gép- és fémárugyár lett, mely a napokban homlokzatára tűzte az élüzem kitüntetés ötágú csillagát. Bizony a kezdetben 12 főt foglalkoztató üzemecske most 130 fizikai dolgozónak ad munkát, szakmunkásainak 1800— 2400 forintig terjedő havi fizetést, s 1482 forintos (ebbe a segédmunkások is benne foglaltatnak) átlagkeresetet biztosit dolgozóinak. 1955-ben hozzájuk csatoltak 88 emberrel együtt egy szolgáltató vállalatot, s így alakult ki a gyár jelenlegi arculata. Az évek folyamán kaptak egy 60 méter hosszú épületet (szerelő- csarnokot), egy darabológépet, két fúrógépet, egy excenter- prést és lehetőséget arra, hogy dolgozzanak, termeljenek. 1959. I. félévi munkájuk nyomán a Mohácsi Gép- és Fémárugyár elnyerte az élüzem címet. Tervüket 102.9 százalékra teljesítették, termelé-Kenysági tervüket 102.1-re és 10.3 százalékban csökkentették önköltségüket, 848 ezer forint nyereséget adva az államnak. Igazgató: Varga Aladár, főmérnök; Bállá Ferenc, párttit- Ikór: Pavkovits János. A főbb részlegek, az öntöde, a forgácsoló, a lakatos, a mintaasztalos és a javító részleg olyan munkásokat foglalkoztatnak, akiknek 90 százaléka roham- csapatot, úgynevezett „törzsgárdát” képez. A kongresszusi versenyben termelési tervük 2 százalékos, termelékenységük 2 százalékos és önköltségük 1 százalékos túlteljesítései vállalták. Erről csak annyit, hogy az I. félévben maradéktalanul teljesítették. A forgatóié műhelyben Lakatos Jó- ÉsSf II. esztergályos és Szabó László öntödei formázó, a műszakiak közül Burján Ervin művezető és Szilas Ferenc tervező újítóik, azonkívül Gulyás János és Verbanacz Ignác szerelő brigádjai kiváló munkát végeztek, de dicséret illeti az egész törzsgárdát is. Most jön azonban a dolog legérdekesebb és legnagyszerűbb része, ami miatt a Mohácsi Gép- és Fémárugyár munkásait, vezetőit külön dicséret illeti. Ez pedig körülményeik rendkívüliségéből adódik. Mert ők nem úgy vannak, mint más gyár, amely ilyen vagy olyan cikket — a kesztyűgyár kesztyűt, a sörgyár sört, a cipőgyár cipőt, a dohánygyár cigarettát gyárt, hanem szin+e a nevetségesség és a megdöbbenés határát súrolva, a mohácsiak kétezer féle vasipari cikket készítenek. A mintegy 350—400 megrendelő, a legkülönfélébb gyártmányok elkészítésével bízza meg őket. Például: a Sztálin városi meleg hengerművek részére irányító kormánypadokat, a Kokszoló- művek részére a kettes blokk gépszelepeit (az országban senki sem akarta vállalni legyártásukat, mert pontatlan kivitelezés esetében robbanás állhat elő!), a Vízművek részére szivattyú testeket, a Ganz, MA VÁG, a Vagongyár, a villamos ipar részére különböző alkatrészeket, bádogosipari gépeket, dudorító gépet, lemezollót, hajlító gépeket, tokozott szekrényeket, kábelvég elzárót, összekötőket, vasöntvényekhez mintákat, kikötő pontont bejáró híddal, kis kompot, mentőcsónakot, 40 személyes hajót. vasszerelvényeket, ki tudná felsorolni a kétezer féle ci.k;k közül még mennyi mindent gyártanak. Itt aztán jó műszaki intézkedések, jó anyaggazdálkodás, tervszerű munka, kiváló szakmunkások és jó vezetés nélkül hamar zátonyra lehetne futni. Gépeik jó része 50—00 éves, más gyár által „levetett” ócskavasként 3—400 forintért vásárolt is akad közöttük. Felújították őket, korszerűsítették s megy velük a termelés. Az öntődében gépesítették az eddigi kézi tömést, a porfúvást, az újítási feladattervbe olyan feltételeket vettek be, mint az ócskavastörés kézi munkájának a kiküszöbölése, a kemencék elfutó melegének hasznosítása, a gépek kopásállóságának biztosítása. Jelen pillanatban 23 ipari tanuló végzi gyakorlatát a gyárban, hogy a szakmunkás-utánpótlás is kielégítő legyen.. Merész célt’tűztek ki maguk elé az új élüzemtulajdonosok. Szeretnék jövőre kialakítani főbb termelési profiljaikat, melynek egyike a kazángyártás, másik pedig a hajógyártás lenne. A megyei tanács ipari és a mohácsi városi tanács ipari osztályának segítségével építgetik ezt a tervet és szeretnék mielőbb megvalósítva látni A Duna mellett már kinéztek maguknak egy megfelelő helyet, ahol a jövő kis hajógyára felépülne. A kazán- gyártáshoz 4 millió forintos beruházással egy 85 méter hosszú és 12 méter széles csarnok építését kezdik meg ebben az évben. A mohácsiak öntevékeny munkája minden támogatást megérdemel. Segítenek magukon, de hát mint ahogy a közmondás is tartja, valakinek még ehhez segíteni kell. A megyei tanács ipari osztálya — mint eddig is — támogass* őket, hogy a kitűzött céljukat, a termelés szakosítását, illetve profilirozását elérhessék. Szüts István. férőhelyet kihasználnunk megfelelően. Járási és városi bízott ságaink — néhány bizottságot kivéve — tervszerűtlenül, kapkodva küldték a fiatalok egy részét a táborba, több esetben kevesebb fiatalt, mint ahány számára helyet biztosítottunk. A turnusok összetétele híven tükrözte az alapszervezetek vezetőségeinek a helytzetét is. A táborozok zöme húsz éven aluli, pártonkívüli fiú volt, s egy évnél rövidebb ideje KISZ titkár, vagy vezetőségi tag. Úgy gondoljuk, ez a tény mutatja, hogy sok feladat áll més előttünk az alapszervezeteink erősítése terén. A táborban parancsnoki vezetés volt, de nagyban segítette a vezetés munkáját a tábor önkormánytata. Minden csoportban megszerveztük a KISZ szervezetet, amely a rend, fegyelem biztosításában és a sza badidő megszervezésében segített sókat a tábor vezetőségének. A KISZ-szervezet mellett létrehoztuk a pártcsoportot is, a kommunisták öntudatát, tapasztalatát, szervező készségét is igénybe vettük, önkormányzatunk jól bevált és a jövőben is mindenkor megszervezzük a táborozások során. Mindent egybevetve, úgy tartjuk, hogy eredményes volt az idei nyári táborozás, valamennyi fiatal sokat tanult itt, és ezzel jelentősen erősödtek a KISZ-szervezeteink is. A táborban töltött két hét után a fiatalok tudásban gazdagodva érzelmekben közelebb kerülve a párt és az ifjúsági szövetség eszméihez, kedves jó emlékekkel hagyták el mindenkor a táborunkat. A táborozás során a KISZ is előrébb jutott a fiatalok között végzett munkájában, közelebb került a fiatalokhoz, közelebb vitte hozzájuk a kommunizmus eszméjét, ezzel jó szolgálatot tett az ifjúság nevelésében AMBRUS LAJOS a KISZ Baranya megyei VB. tagja. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: hűvös idő. Felhőátvonulások, több felé kisebb eső. Mérsékelt, később megélénkülő északi-északnyugatira forduló szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: északkeleten 7—10, máshol 11—14, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 18—21, délkeleten 20—23 fok között. Távolabbi kilátások: hűvös, szeles Idő, futó esőkkel. Ess Pécs belvárosa? A képekről mindenki felis- merheti — sajnos — az. Mégpedig a Jókai tér, városház felőli jobboldala, ahol egy kalaposüzlet, az egyik kereskedelmi vállalat vasajtós raktára, egy kézimunkabolt és — közbe iktatva a cipészt — egy műszerész üzlethelyisége sorakoznak egymás fellett. De hogy?! A kalaposnak üresen tátong az egyik kirakata, és a homlok zata..-. hm.-.-, hát nem éppen a belvárosba illő. És ez a vaspánttal lezárt ajtajú raktár? Talán akadna he lye eldugottabb helyen is. Ez még csak hagyján. De az már éppen túlzás, ahogy „Pá,- pai Laura utóda“ a kirakatát elrendezi. Nem tudni, milyen elképzelései vannak a tulajdonosnak az ízléses, szép kirakat ról, mert ez a kirakat még sohasem volt sem ízléses, sem szép, a kézimunkákat feketén elborító porrétegről nem is Es a műszerész? Egy kirakat rendezővel elkészíttetett egy feliratot arról, ■ hogy elköUöz: tek a Jókai út 5-be, !;| Költözni mégse 'költöztek, így ki kellett javítani a feliratot: „EL FOGUNK KÖLTÖZNI"-re, de I hogy hatásosabb le- j gyen, változó nagyságú betűkkel ráma zolták egy csnma- qo lópapir-darabm: „MEG ITT DOLGO ZUNK“. Ilyen kirakattal meddig? Nem valószínű, hogy a tanács sokáig tűri, hogy kereskedők, akik Pécs Szívében üzlethelyiséget kaptak így elrontsák a város képét. Mi szeretnénk mielőbb szépnek látni a Jókai teret. __________ So k kismama és kisbaba ismeri az I. kerületben azt a barnahajú asszonykát, aki sohasem fárad el a gyermekekről, a legapróbb problémák ról érdeklődni. Nem is csoda, hiszen Nyiri Kálmánná, már hét év óta védőnő és azóta vérévé vált ez az ezerszínű munka. Már maga is kételkedik, hogy valaha volt olyan idő, amikor nem gondolta, nem érezte, hogy védőnőnek lenni hivatás. Mindig nagyon szerette a gügyögő csöppségeket, és először csak a gyermekek szeretete vonzotta erre a pályára. Meg aztán ezt kissé elpirulva vallja be, még előbb talán az egyenruhájuk tetszett meg egy május elsejei felvonuláson .Ennek idestova tíz éve már. Debrecenben, majd Szegeden végez te az ápolóképző iskolát, s még fel sem ocsúdott a vizsgák után, bátortalanul máris ott szorongatta a kezében a kinevezést, Egy kis ónthetLzeteMlwl falu Fónyeslittke védőnője lett. Négy község és két tanya tartozott a körzetébe. Itt ismerte és itt szerette meg igazán ez* a munkát. Csípős szélben, tikkasztó hőségben gyalogolt néha 6—8 kilométert is, mert a tanyákhoz a süppedő homok miatt, még kerékpárral sem lehetett eljutni. Utazott, autón és falusi szekéren, kerékpáron és gyalogolt sokat, hogy segítséget vigyen a rászorulóknak. — Ott falum érzi igazán az ember ennek a munkának a fontosságát. — mondta elgondolkozva Nyárimé. — Itt városion, ahol sok az orvos, többet látnak, felvilágosultabbak az emberek, már kevésbé életmentő fontosságú, amit mondunk, vagy tanácsolunk. — Kinn a tanyákon azonban előfordult, hogy tüdőgyulladást kapott egy koraszülött csecsemő, de ». szülei nem vették ési re. Szakértőbb szem kellett hozzá. Máraz utolsó pillanatban érkeztem, sötétben búk dácsolva rohantam a gyermekkel az orvoshoz: És megmentettük. A kislány él és ma már négyéves is elmúlott. — Hány évig dől-' gozott vidéken? — Városi lány voltam, így a falu nagy lemondást követelt tőlem. Nem tagadom, nehéz volt. Az emberek azonban végtelenül hálásak voltak a segítségért, és olyan jó volt érezni, hogy szükségük van rám. Nagyon megszerettem őket és ez a szeretet öt évig tartott vissza, míg engedtem a hívásnak és bejöttem a városba. — Most hány családot látogat? — fűztem tovább a szót. — Ebben az évben 280 családban , látogatok kisbabákat, sok terhest és legalább 200 három éven felüli gyereket. Reggeltől estig járjuk a lakásokat, figyeljük a kismamákat ellenőrizzük a babák fejlődését, megtanítjuk a mamákat a helyes csecsemőápolásra, az egészséges életmódra; Arról is gondoskodunk, hogy a körzetünkben a gyerekek időben kapják meg a védőoltásokat. Ezerfelé terjed a figyelmünk. A lakberendezéstől a házaséletig, a pelenkamosástól a védőoltásig, ne- künk mindenben kell tudni tanácsot adni, ezt várják tőlünk. És még egy. Aki védőnőnek megy, annhk tudnia kell, hogy megsértődni sohasem szabad, még akkor sem, ha kicsit gorombábbak, ingerültebbek az emberek. Nem szabad megsérteni a mamákat, hiszen nagyon érzékenyek valamennyien. Nekünk segítenünk kell mindig, minden esetben a gyermekek érdekében. — W mi
