Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-28 / 201. szám
Pártszervezeteink jól dolgoztak a nyár folyamán Falun, a pártmunkáról még most is az a szólás-mondás járja, hogy csak a téli hónapokban van pezsgő pártélet, nyáron nem olyan jó, termékeny a pártmunika. Igaz. hogy nyáron a parasztember tele van munkával, az aratás idején kora reggeltől késő estig a mezőn van, azután pedig a behordás és a cséplés foglalja le az egész naipját. Ez bizonyos értelemben nehezíti a társadalmi munka végzését. Ennek ellenére azonban járásunkban, a pécsi járásban, a nyár folyamán pártszervezeteink jó mun kát végeztek, megcáfolták a helytelen nézeteket, bebizonyították, hogy nyáron is lehet jó pártmunkát végezni* lehet agitálni és lehet társadalmi megmozdulásokat szervezni. A Jó szervezés — eredményes munka Több pártszervezetünket is említhetnénk, amelyek igen jól oldották meg a nyári időszakban is feladataikat. Vókány- ban például a nyár folyamán is? szerveztek vitákat. így többek között igen jól sikerült a termelőszövetkezeti mozgalom tapasztalatairól tartott vita, de ugyanez mondható el a vallásos ideológia, a vallásos nézetek elleni harcról tartott vitáról is. A nyár folyamán hoz ta létre a pártszervezet a járási pártbizottság segítségével a munkás klubot, amelynek a létrehozásában segítettek a falu pártonkívüli dolgozói és az üzemi patronázs-csoportok *is. A falu a kommunisták kéz deménye zésére bekapcsolódott a tisztasági mozgalomba is. A nagy munkák mellett arra is volt idő, hogy rendbetegyék a falut, tatarozzák a házakat. Több épület a felszabadulás óta most lett először tatarozva és a tatarozások nyomán szinte megváltozott a falu képe. Községeinkben jó eredményeket értek el a pártszervezetek a pártoktatási év előkészítésében is. A legtöbb alapszervezetben már kiválogatták a propagandistákat. Belvándgyulán pedig már megtárgyalták a taggyűlésen azt is, hogy ki milyen oktatási formáiban kíván ebben az évben tanulni és hogyan kívánják a párttagok szakmailag továbbképezni magukat. Ugyancsak Belvárd- gyulán a nagy mezőgazdasági munkákkal egyidőben arra is jutott erő, hogy tető alá hozzák az új kultúrházat, amelyet augusztus 20-án avattak fel. Pedig itt közel kétszáz hold gabonát kellett kézi erővel le- aratniok a termelőszövetkezet tagjainak, de a pártszervezet és a tömegszervezetek mozgósítása nyomán neki mertek vágni a kultúrház-építésnek is. Valósítsuk meg határozatainkat A jó tapasztalatok mellett szórványosan egyes pártszervezeteinknél tapasztalható még, hogy a régi szemlélet hatására a nyár folyamán nem végezték el maradéktalanul feladataikat. Pedig az elkövetkező időben nagy feladatok várnak valamennyi pártszervezetre. Előttünk állnak a vezetőségválasztások, állandó nagy feladatunk a termel őszöve tkeze te k megszilárdítása. Éppen ezért igen fontos, hogy valamennyi pártszervezet fokozottabban lásson hozzá a korábban hozott határozatok megvalósításához. Ha ezt nem teszik, akkor komoly nehézségekkel kell majd szembenézmiök a későbbiekben; Ilyen problémákkal küzd jelenleg a szabadszentüdrályi pártszervezet is. Ott még a tavasszal célul tűzték ki, hogy megjavítják a pártépítő munkát. De mind a mai napig nem valósítottak meg semmit a határozatból. Velényben pedig határozatot hoztak, hogy a tömegszervezeteket jobban bevonják a munkába. Ebből sem valósítottak meg sokat. A határozatok végrehajtása fontos feltétele az eredményes munkának. A kongresszusra, és azt megelőzően a vezetőség választásokra is csak úgy készülhetnek eredményesen párt- szervezeteink, ha mindenekelőtt saját határozataikat végrehajtják. Ehhez az adottságok mindenütt biztosítva vannak. Gtmgl Ferenc Munkavédelmi hét a Sopiana Gépgyárban Hétfőn munkavédelmi hét kezdődött a Sopiana Gépgyárban és ennek egyik legfontosabb programjaként kedden az üzem valamennyi dolgozójának részvételével ankétot ren- ) deztek. Ezt megelőzően műsza- ' ki birgádok járták végig a gyár mindhárom telepét és megvizsgálták, hol, mit lehet tenni az egészségvédelem meg javítása érdekében. A nagy jelentőségű ankétot Dallos János, a szakszervezeti bizottság társadalmi munkavédelmi felügyelője nyitotta meg, majd Czákó János elv- társ, a Sopiana Gépgyár főmér nőké tartott beszámo'ót. össze-( foglalta, hogy az utóbbi idő-f ben mi mindent tettek a bal-, esetek elkerülése, a fizikai f munka megkönnyítése érdekében. Többek között az öntödé- < ben a forgó darut villamos f darura cserélték ki. Ez utóbb' kezelése könnyebb és bizton-, ságosabb. Darut kapott az esz-* tergaműhely és a lakatosműhely is. Elkészült az új kazán-* ház, amely télen majd kelle-f b hiesebb meleget önt a csarnokokba. A főmérnök elvtárs néhány hibára és problémára is felhívta a figyelmet. Például az aszta'oeműhely, a tmk-műhely zsúfolt, a csiszoló-műhelyben i a csiszoló-korongokra védőbur J kolatot kell helyezni. Érdekes* képet mutat az üzem baleset' statisztikáia is. 1955-ben 8? balesetet és 1368 kiesett munkanapot. 1956-ban 54 balesetei és 639 kiesett munkanapot. ^ 1957-ben 45 balesetet és 4^1 \ kiesett munkanapot és 1958-i ban 68 ba’esetet és 1095 mun i kanapot tartottak nyilván. ji — Ez az ingadozás arra in*i — mondotta a főmérnök elv-i társ, — hogy a dolgozók egész ségvédelme, a munkavédelem nem lehet kampányszerű. Csák " a biztonsági rendszabályok be-j| tartásával, műszaki intézkedni ßekkel és a balesetvédelmi ok-i tatás rendszeres megtartásává1 (| tudjuk a balesetek számát ésf a munkából kiesett napok szá-» mát csökkenteni.- f A főmérnök elvtárs beszámo lóját élénk vita követte. Felszólalt dr. Miskolczi Vilmos üzemorvos is. Kérte a dolao zókat, hogy a nagy költségekkel épített és megvásárolt (1 munkavédelmi berendezésekéi és eszközöket a dolgozók valóban a rendeltetésének megfelelően és ne más célra használják. Romvári István öntő d-i rmmk-Sis arra kérte ez üzem- tetősedét. hogy a szekrény- parkba állítsanak be darut r szállítás megkönnyítésére és e * ba’esetek elkerülésére. Baranyai József az öntvényraktár- hoz vezető út megjavítására hívta fel a figyelmet. Szopka Mihály a lakatosműhely, Szerez Lajos az asztalosműhely világítási és szellőztetési problémájáról beszélt; A gyűlésen érdekes dolog történt, Volentér Pál éppen arról beszélt, hogy az üzemi fürdőben gyakran nincs víz, mert a városi vízhálózatban is gyen ge a nyomás. Alig mondta el a problémát, Fischer Kálmán szerelő-lakatos szót kért és be jelentette, hogy percekkel ezelőtt kapcsolták be azt a villanymotort, amely szivattyúkon keresztül vizet szolgáltat Kongresssusi a Pécsi Porcelángyárban Keni sok idővel azután, hogy a Központi Bizottság márciusi határozata napvilágot látott, a Pécsi Porcelángyár dolgozói is — a hagyományos formákra támaszkodva megindították a kongresszusi versenyt. A kongresszusi verseny segítségével el akarták érni, hogy megnövekedett tervfeladataikat teljesítsék mind a termelési, mind az önköltségi mutatókban. A feladat nem volt kicsi, mert az 1959. évi száz százalékos munkavégzés a tavalyi 108 százaléknak felel meg, ennyivel emelkedett ugyanis a népgazdaság követelménye a porcelángyárral szemgyár első félévi termelési eredménye, gazdálkodása. A Pécsi Porcelángyár 1959. első félévi tervét 1958. első félévéhez viszonyítva csak 98.7 százalékra teljesítette. Egy munkásra jutó termelésük 97,8, ugyanakkor béralapfelhasználásuk 100.9 százalékos volt. Kis feszültségű szigetelőkből túlteljesítették, nagyfeszültségű szigetelőkből viszont nem teljesítették első félévi exporttervüket. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a kongresszusi verseny nem vitte kellőképpen előre a vállalat tervteljesítését, a márciusi határozatban néaz üzem saját kútjából; Az amikéton elhangzott problémákra Czakó János elvtárs, az üzem főmérnöke adott választ. I A munkavédelmi hét keretében az üzem gyárvárosi I. sz. telepén és a Nagy Jenő utcai II. sz. telepén a napokban rendeznek hasonló ankétot a dolgozók és a telep vezetőinek részvételével. A Sopiana Gépgyár munkavédelmi bizottságának tagjai minden délben az üzemi hangs zérón keresztül munkavédelmi és balesetvédelmi előadásokat tartanak. Cyenls János égetS a festő részleg ú) elektromos kemencéjéből vaszi ki az ízlésesen megfestett tányérokat, edényeket. ben. A kongresszusi munkaversenyt pontozásos alapon kívánták elbírálni, üzemrészekre bontva értékelni a verseny egyes időszakait. Az első félév elmúltával azonban bebizonyosodott, hogy a versenyben, a verseny szervezésében hibák vannak. Igazolja e feltevést a Akire a munkások szavazatukat adták Hogyan is lehetne szavakkal megrajzolná egy jó üb.-elnök portréját? Talán úgy, hogy elmondanánk róla: munkájában példamutató, törődák az emberekkel, tanító abban az előisko- lában, melynek lennie kell minden szak- szervezetnek a párt számára? Kovács abban a műhelyben, ahol a munkás öntudatossá nevelődik? Előharcosa a kongresszusi munkaversenynek? Sokféleképpen lehetne fogalmazni, csak ember legyen talpán, aki eleget is tud tenni ezeknek a követelményeknek, s nem únja meg a harcot, melyet az újért, a jobbért, a „nemcsak pénzért“ szemléletért, a tervek teljesítéséért, a verseny legeredményesebb formáiért folytat. Schneider Ferenc üb-elnök 1955. óta látja már el ezt a tisztséget a Baranya megyei Tejipari Vállalatnál. Most a vá- 1 ásatásokon hajlott afelé, hogy visszaadja megbízatását, de amikor a szervezett munkások többsége ezt meghallotta, felbomlott a választógyűlés rendje. A munkások nem hagyták „elfutni“ a funkció elől, maradnia kellett. A bizalom jó! esően kifejeződött, s emiatt érdemes is továbbvinni a versenyt a munkafeltételét Javításáért folyó küzdelmet, a munkások érdekvédelmét, és a többit. Ha most mindössze portrét akarnék rajzolni Schneider Ferencről azt írnám: középmagas, szemüveges, kicsit őszülőhajú, negyven év- körüli férfi. Kedves, udvarias, bár nem. veri ki az ember kezéből öngyújtóját — (mint ahogy múltkorában egy gazdasági vezetőnk irodájában jártam), ha rá akar gyújtani beszélgetés közben a cigarettára, nem is süppeszti az embert nyakig a fotelba a szokásos leereszkedő szavakkal: így elvtársam ..., úgy elvtánsaml Ám ezek még mindig nem lennének elegendők a képhez, kiegészítésre szorulnának. Erről a kiegészítésről akarok írni egypár sort. A Baranya megyei Tejipari Vállalat 1959 I. félévi munkája nyomán elnyerte az élüzem címet. A vállalat tervét 106,2 százalékra teljesítette. Javult a sajt, a vaj minősége s az emen- tbáliból 90—95 százalékban exportképes árut gyártottak, meg előzve az ország valamennyi vállalatai. Egy főre eső termelésük 105 százalékos volt s ha így gazdálkodnak tovább. 1959. évre is fizethetnek dolgozóiknak az 1953 évihez hasonló ösz- szegű nyereségrészesedést, A kongresszusi versenyben 617 ezer forint megtakarítását vállalták, s ezt az I. félévben 720 ezer forintra teljesítették. A vállalat tíz telepét befonja a szak- szervezeti aktívák hálózata, akiknek tagjai lelkesítik a dolgozókat a vállalások túlteljesítésére. A verseny feladatai oly világosak, hogy minden üzemrész maga tudja mérni mindenkori teljesítését, a verseny nyilvánossága biztosítva van. Jó példa erre, hogy az elmúlt hónapban két üzem 0,2 százalékos pontdifferencia miatt kötöz- ködött egymással. A szakszervezet a vállalat vezetőivel közösen jutalmakat tűzött ki. A II. negyedév értékelése alapján a véméndi sajtüzem nyerte el az első helyet, másodikat a mohácsi tejüzem. Az élüzem kitüntetés átnyújtása alkalmából 24-en lettek a kiváló dolgozó jelvények és oklevelek tulajdonosai és összesen 162 embert jutalmaztak meg e napon, mintegy 54 ezer forint értékben, A szakszervezet aktívái elérik a megyében lévő összes üzeműket, de a 300 tej- gyűjtőt is, amit bizonyít az, hogy 780 dolgozójuk közül 85 százalék szervezett munkás. A szakszervezel i tevékenységben az üb-clnöküt otiywn kávegzt segítik, f ázsefné,r, . István, 0d pünknek ajánlott célok elérését. A Pécsi Porcelángyár vezetőinek és munkásainak akaratit dicséri, hogy idejében felfigyeltek a hibákra, megvizsgálták a kongresszusi verseny szervezésének ügyét Milyen fordulatot hajt végre a kong- tresszusi verseny menetében a f Pécsi Porcelángyár? — kérdeztük Hantos Károly műszaki vezetőtől, aki a műszakiak részéről szervezi, irányítja a versenyt. Megváltoztatjuk azt a hibás gyakorlatot, hogy csak a váló munkát aktivisták mint Berki József:né. Gombkötő István, Magyar Istvániné és I1 ki tudná mind első-** rolni őket. Hpgy f azonban a képet még*' tisztábbá tegyük, el f kell mondanunk, * hogy a „második műszak“ megkönnyítéséért mosógépet, fiad-, lókefélő gépet, por-1f szívót, de még gyer-^ mekkocsit is kölcsö-*, riöz a murik ásasszo* nyaiknak az üzemi', bizottság. Az üdü- (i lési igényüket mind kielégítették. Ebben' az évben 59 dolgozót segélyben, 50-et pedig OMB előlegben részesítettek. A párt- szervezet és a műszakiak támogatásával most újabb vállalást készítenek elő a munkások kérésére, ami kb. további 800 ezer forint megtakarítást jelentene az év végéig. Schneider Ferenc üb-elinökrő! akartam írni, de most veszem csak észre, hogy el- 4 kanyarodtam a témá- {i tói. Vagy talán még-J sem? A jó szakszerveze- ti munkának, a jó|1 üb-elnöki munkának, <• így kell talán tükrö-(>hónap végén értékeljük az ződnjie vállalata, a i eredményeket Eddig a tervtelrésznek, mit kellene csinálni ahhoz, hogy teljesítsük a tervben ránk rótt feladatokat; Megmondjuk azt is, mit kellene vállalni, a munkások pedrg, hogy mennyit tudnak teljesíteni az év végéig. Len »együnk az üzembe, körüljár uk a porcelángyár labirintusait, ahol a verseny fordulata majd végrehajtódik. A távszigetelőket Gulyás László korongos és Karácsonyi László gyártják az új gépen. A távszigetelőkből bármilyen meny- nyiséget átvesznek a megrendelők, érdemes termelésükkel komolyan foglalkozni. Az új gép növeli a termelékenységet 6 ha a kísérleti gyártáson túljutnak, ez jelentős mértékben hozzájárul tervük teljesítéséhez. Egy új gyártmány, a MÁ V szigetelők készítésének gondolatával is foglalkoznak. Ebből 100 darabot termeltek eddig, de októberre 1600-at kellene leszállítani; Az eddig Franciaországból importált szigetelők gyártásának megszervezése szinten erősen nyomná a mérleg serpenyőjét a tervteljesítés javára; A munkások még a héten újabb vállalásokra készülnek, a műszaki osztályon pedig mérnökök és technikusok igyekeznek elősegíteni a MÁV-szigete- lők nagyüzemi gyártásának lehetőségeit, a munkások felajánlásainak teljesítését; A körkemencék dolgozói Ígéretet tettek arra, hogy 82 helyett 85 kemencét égetnek le, rajtuk tehát nem múlik a vállalás sikere. A festészet eddig az edények 50 százalékát festette, most 60 százalékára tettek felajánlást. Az új elektromos kemence munkába állása lehetővé teszi számukra e cél elérését. A kályhások, akik elsők lettek az első félév versenyében, igyekeznek megtartani vezető helyüket a második félévben is. Vállalták, hogy 10 százalék színes áru helyett 45-ot gyártanak^ A masszamalom ,a sajtoló munkásai is ígéretet tettek, hogy a többi üzemrész vállalásainak teljesítését elősegítik. A Pécsi Porcelángyárban 340 dolgozó munkaideje csökkent le a régi 8 helyett 7 órára. Államunknak ez a gondoskodása nem kevesebbet, mint minden dolgozónak egy évben 37.3 nap fizetett szabadságot jelenti szervezett egészének nyejben? így lesz teljes a portré, amit egy üb-elnökről va- 1 aki adhat? Döntse el az olvasó! Nagy Pál István és Rippszán László szállítók a 110 kilowattos szigetelőket szedik ki a kemencéből. dolgozók é jesítés után kaptak pontot az eredmé-} üzemrészek s ebben a minőségileg kifogásolható munkadarabok száma is bennfoglál- tatott. Most ellenben csak kifogástalan munkát veszünk át, csak jó munkadarabot értékelünk. Közelebb hozzuk a versenyt az élethez, a valósághoz, Szüfe István. £ megmondjuk minden uzemMert a csökkentett munkaidő ellenére sem lesz kevesebb a kereset; A várható nyereségrészesedés is most dől el ezekben a hónapokban. Mindezek buzdí- tólag hatnak a munkásokra. Ha vállalásaikat oly lelkesedéssel és szorgalommal teljesítik, mint ahogyan tették, akkor a siker sem marad el?
