Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-27 / 200. szám

As őssi feladatokra késsülnek a siklósi járás kultúrmunkásai

' X nyár nem a „látványos fcultúrrminíka” időszaka. A népművelés munkásai azonban öyenfcor sem tétlenkednek. Készülnek az Ő6zl feladatokra Igaz, az őszi kultúrmunka tervei majd csak szeptember végén öltenek végleges formát, de az előkészületek, a hogyan lesz, miként lesz gondjai már most foglalkoztatják azokat, a népművelési munkásokat, akik nem az utolsó pillanatra hagyják a tervek elkészítését,

A siklósi járási tanács nép" művelési csoportjának munkatársai is azok közül valók, akik előre gondoskodnak, akik már most tervezgetnek,

EGY Jö KEZDEM ENYEZES

Ä megyei tanács művelődési osztályán nemrég megtartott megbeszélésen hasznos kezdeményezés született A megbeszélésen résztvevő népművelési ügyvezetők, pedagógusok, kultúrmunkásofc elhatározták, hogy az egész megyében mozgalmat indítanak, amelynek célja; a községekben levő i^so- kolák vezetői, igazgatói legyenek a község népművelési tanácsainak elnökei. Ezt a célkitűzést a siklósi járásban is megvalósítják, Hasznos ez a kezdeményezés egyrészt mert így az iskolák igazgatói, vezetői magukénak érzik a község kulturális életének gondjait hathatósabban segédkeznek, másrészt; jobban összhangba tudják hozni az iskolai és az iskolán kívüli nevelést is,

KÜLÖNÖS GONDOT

FORDÍTANAK A TSZ- KÖZSEGEKRE

Az ősszel kezdetét vevő népművelési munka egyik fontos feladatájul jelölték meg a siklósiak a tsz-községek kulturális színvonalának emelését. Már most készülnek többek között az ismeretterjesztés' tervei.

Időjárásjelentés

Várható Időjárás csütörtök estig' felhőátvonulások, ma néhány helyen, holnap több helyen eső. zivatar. Tovább erősödő északnyugat! szél. A meleg holnap elsősorban nyugaton mérséklődik.

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 16-19. nappali hőmérséklet csütörtökön keleten 27—30, nyugaton 23—26 fok

távolabbi kilátások! a séklet tovább csökken. Szeles ioő> több helyen esővel,

A napokban levél érkezett szerkasztőségünkbe, hogy Herényi Jdnosné, Mezőszél utcai lakos már évek óta kártyavetéssel, 'különélő házastársak Összeboronálásával és udvarlók megtérítésével foglalkozik. Munka nélkül igen kcmoly jövedelemre tesz így szert,

Vajon igazat mondott-e a levélíró?

* ■

Délelőtt úgy fél .kilenc táj- ban érkeztem a Mezőszél utca elejére. Az út közepén a pofban gyerekek rúgták a labdát. Felnőttet nem láttam sehol.

— öcsi, hol lakik a jósnő? — kérdeztem meg halkan az egyik hét év körüli fiúcská- tói.

— Ott a túlsó soron —1 bökött a szép családi házak egyikére.

A kerti úton egy 45 év körüli, Igen barátságos, fekete hajú asszony jött elém.

— Ki küldte? — fürkészte az arcomat.

— Piacra indultam — böktem a szatyromra — é* egyik ismerősömnek panaszkodtam éppen, amikor egy sokszoik- nyás falusi nénike ajánlotta ezt a címet.

A jósnő arca megenyhült

— Akkor jó, tessék csak — mondta és szívélyesen a csinos, fehérajtós előszobában leültetett: A fehér asztalon Dunántúli Napló, Divat és más képes újságok, akárcsak egy várószobában, Valóban vdnsA

Gazdasági és politikai ismereteket nyújtó előadássorozatokat szerveznek majd a községekben s az előadásokat elsősorban helyi előadók tartják.

MEGÉLÉNKÜL A DÉLSZLÁV KÖZSÉGEK KULTÜRÉLETE

A munka közepette nem feledkeznek meg a délszláv községek, a délszláv kultúrcsopor- tok életének fellendítéséről sem. Tervezik, hogy azokban a községekben, ahol a délszláv kultúrcsöpörtök már működtek, de valami ok miatt működésűk nem rendszeres,- a kul- túrcsoportokat újjászervezik. Többek között Alsószentmár- tonban, Kásádon igyekeznek majd a nemzetiségi csoportok, munkáját elevenné tenni,

ÚJJÁSZERVEZIK AZ ÉNEKKAROKAT

Nem egy községe volt a járásnak, ahol jól működő énekkarok voltaik, de vezető hiányában nem tartottak rendszeres próbákat, a nyilvánosság előtt is mind kevesebbszer szerepeltek.. Ezeket az énekkarokat is új életre hívják. Nagy-harsányban, Magyarbóly- ban és még számos községben tervezik az énekkarok megszervezését. A tanács népművelési csoportjának az énekkarokkal kapcsolatban az a véleménye —- s meg kell mondani, helyes véleménye — hogy az énekkarok nagyon alkalmasak a kollektív élet, a kollektív szórakozás és művelődés kialakítására,

TÖBB KÖZSÉGBEN NORMÄL-MOZIT

létesítenek

Mint a művelődési csoport munkatársai elmondották, hogy a járásnak egyetlen községe sincs, ahol ne lenne filmvetítés. A MOKÉP-pel elégedettek, a MOKÉP általában

rendes munkát végei Cél most az, , hogy a járás nagyobb községeiben a keskenyfilm-vetítés helyett normálfilm-vetítés legyen. Bár a MOKÉP-re nem panaszkodnak, egyet azonban megemlítenek: a matinéelőadá- so]c nem mindig megfelelők. Számos esetben előfordul, hogy nem olyan filmeket tűznek a matiné műsorára, amelyekből a matiné közönsége — lényegében a serdülő korban lévő gyerekek — tanulhatnának, sőt néha a rnatjné a céljának ellenkező hatását éri el.

MÉG MINDIG KEVÉS A MŰSORFÜZET

f

A szín játszócsoportok műsoranyagellátására még mindig panaszkodnak. Kevés a mai, a falusi életet ábrázoló színdarab. Különösen az egyfelvoná- sosokból van hiány, éppen abból, amely kevés létszámmal, kis díszletezéssel előadható. Mint mondják, az lenne a helyes megoldás, ha ilyen színdarabokkal látnák el a < járási könyvtárakat, ahonnan köny- nyen kölcsönözhetők lennének a művök,

MEGOLDATLAN PROBLÉMÁK

Még nincs rendelkezés arra, hogy az újonnan alakult tsz- községekben a már megkezdett művelődésiotthon-építés költségeit honnan fedezzék Jó lenne ezt a problémát mihamarabb megoldani, mert számos helyen, mint például Kémesen, Szaván abbamaradt a művelődési otthon 'építése.

A siklósi járás népművelési csoportjának terveztetései például szolgálhatnak azoknak a járásoknak, ahol a „hej, ráérünk arra még” szólásmondás uralkodik. Az őszi népművelési tervek mielőbbi elkészítése jelentősen megkönnyíti a feladatok jó végrehajtását,

Gazdag termést csépel a bicsérdi Aranykalász Tsz tagsága

A gazdaságos és minőségi széntermelés lépett n mennyiségi termelés helyébe

— állapították meg a bányászszakszervezet elnökségi ülésén

A Bányaipari . Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén értékelte a bányák kongresszusi versenyének félévi eredményeit. Megállapította, hogy a kongresz- szusi vállalások teljesítése eredményesen halad. A márciusi párthatározatnak megfelelően, a mennyiségi termeléssel szemben a gazdaságos és a minőségi széntermelés került előtérbe. A második félévben javítani kell "az összüzemi teljesítményt, a műszak-gazdálkodást, a gazdaságos bányafa

és villamosener.gia félhasználást. A mennyiségi termelés helyett továbbra is a szér minőségének javítását, a gazdaságos munkát kell szorgalmazni.

A szakszervezet arra törekszik,. hogy a párthatározat irányelveinek megfelelően méí több gondot fordítson a dogozók ügyeinek intézésére, szociális és kulturális helyzetének javítására. Sikerült tovább javítani a munkakörülményeket, jobb lett a baleseti statisztika, csökkent a túlóráztatás.

Október 12-ig elnapolta ülését a genfi atomér tekesiet

Genf (DPA—AP). A kísérleti robbantások megszüntetéséről tanácskozó háromhatalmi genfi értekezlet október 12-ig elhalasztotta ülésezését. Az eddigi megbeszéléseken a tárgyaló feleknek 1,7, főleg adminisztratív jellegű cikkelyben sikerüli megegyezniük.

Megfigyelők úgy vélik, hogy Eisenhower és Hruscsov találkozója nagymértékben elősegítheti a még nyitott ■ kérdések megoldását jelenti a DPA.

Mentsétek meg

Helout!

Peking {UJ Kina) Beiruti jelentés szerltv a libanoni, szírlal és jordamai kommunista párt levélben fordult különböző országok kommunista és munkáspártjaihoz, felszólítva ókét. üosry nyújtsanak segítséget Fara- jala Uelounak. a Libanoni Kommunista Párt vezérének . kiszabadításában. A három kommunista párt központi bizottságának levele hangoztatja, hogy Helout az Egyesült Arab Köztársaság hatóságai törvényes eljárás lefolytatása nélkül tartóztatták le és még most is ismeretlen helyen tartják, ahol állandó kínzásoknak van. kitéve A levél hangoztatja, hogy He- lou egészségi állapota erősen megrendült és élete közvetlen veszélyben forog.

Sztrájk hullám Argentínában

Buenos Aires (TASZSZ) Kedden Argentínában három- százezer fémipari munkás sztrájkba lépett, mivel a vállalkozók nem teljesítették béremelési követeléseiket.

A cementgyári és a vegyiipari munkások bérköveteléseik alátámasztására ugyan- I csak sztrájkba léptek.

Háromezer forint havonta

Tavaszodon. Lassan

duzzadni kezdtek a rügyek, némelyek már ki is pattantak. A faluban itt-ott vékonyan, szürkésbamán csörgött a víz, a kémények füstölögtek,, némelyik há2iban pedig áldomást, ittak;

— A közős sikerére! — emel ték és ürítették a poharakat.

Schmidt Józsefélcnél is ittak, de itt egyelőre csak egymás egészségére.

— Majd!

így búcsúztak mindig a'látogatók tói;

Amikor a látogatók elmentek, asztalihoz ültek. Arcuk gondterhelt volt, Schmidt Józsefeié arcán, mint gyöngyszem gurult yégig egy-egy könnycsepp.

— Mit csináljunk? A faluban már alig vannak kint;

Két hétig szinte minden este nedves volt Schmidtné szeme. Az ember is sírt, de csak befelé.

— Ha a többiek megélnek így, akkor mi is! — határoztak

Végül; A gyötrelmek azonban ekkor sem szűntek. A kérdés mindig ott csengett a fülükben: „Vajon jól csináltuk-e?” Egy napon aztán összeírták az állatokat: a szarvasmarhákat,

JósUefy & fH&z&s& if

is kellett, mert éppen egy páciens volt bent. Csak szófoszlányokat hallottam: „Se elválni, se összebékülni nem tudnak... Igen, a nő, a harmaduk személy...”

Végre én is sorra kerültem.

Az asszony leült az újságpapírokkal leterített asztal mellé. Komoly képpel keverte a kártyát, majd szertartásosan, jobb kézzel magam felé- három részre emeltetett belőle.

— Megvan a bánat, megvan a szomorúság i.; — hadarta monoton hangon, látva, hogy kétségbeesetten nézem. — Maga nagyon sokat sír, sokat szo- morkodik— * * mivel nem szóltam ellene, süínezte az előbb elmondottakat.

— Bizony, sokat vitatkoznak, sokat veszekednek, mert ugye — s itt rámsandított — a férje társasági ember, szeret szórakozni, italozni, kima- radozni, meg aztán a nők, s a fizetés; -. >

Némán hallgattam, de magamban lelknsmeretfurdalást éreztem, hogy férjemre, aki nem iszik, nem dohányzik, a fizetését is hazaadja és egyáltalán nem társasági ember, micsoda rágalmaidat, hagyok rákenni.

Ez még., csak,hagyjam,.fie^azt

fe

voltam menyasszony és nagyon sajnálom az első vőlegényemet. Egyszeresük hirtelen kidülledt szemmel meredt a kártyákra:

— Kedvesem, —1 mondta tragikusan, — ha tovább is így veszekszenek, elválnak és a második házasságából egy leánygyermek születik majd. Megtudtam még azt is, hogy azért élünk rosszul, mert egy szőke nő kerülgeti a férjemet, egy barna pedig bclebeszél a házasságunkba. Elmondta, hogy azért még reménykedhetek, mert pénz áll a házhoz és nagy útra készülök..«

Már szinte sajnálni kezdtem magam, hogy az elmondottak alapján micsoda szörnyű■ életem és micsoda kilátásaim vannak. Hirtelen kopogtak az ajtón. A háziasszony magamra hagyott egy pillanatra. Amikor visszajött, idegesen kijelentette, hogy most már többet nem is vet ezzel a vacak kártyával és különben is butaság az egész. Ha valaki kérdezi, mondjam csak meg neki, hogy ő egész hap nem is lesz itthon, és különben sem vet már kártyát. Nekem sem tudja befejezni a jóslást, mert állás ügyben azonnal el kell mennie.

Jól működik a MrszerzősecR

a lovakat. Hat szarvasmarha, két 1Ó;

— De' milyen két ló! s— mondja most is Schmidtné. — A tsz legszebb két lova.- .

Jött a közös munka. Az ember mindig csak azt mondta:

— Ha dolgozunk, akkor itt is megélhetünk, talán még jobban is megélhetünk;

Érzések, megmagyarázhatatlan érzések gyötörték őket, dg mentek, mindennap munkát kértek. Amikor az ő földjükön dolgoztak elérzékenyültek, atni kor másén, akkor meg úgy érezték, hogy idegen földjén vannak. Még gazdánként ítéltek.

Bonyolult érzések.

Olyan* mint amikor az ember egyszerre akar előre is nézni, meg hátra is, de nem képes rá.

Schmidtné paradicsomot főz, ebédet készít a férjének. A férje kint csépel;

— Minden másnapra csépelni osztottak be! — mondja mi közben megkavarja a paradicsomot;

— És most már megnyugodtak? — kérdem;

— Már kezdünk beleszokni. Tudja, olyan ez, mint a házas élet! — folytatja.

•—1 Olyan, csak egy kis különbséggel; Itt nem az első

években vannak a mézeshetek.

Bólint.Aztán arról beszél, hogy sokat dolgoztak az idén.

— Nam csoda, hisz minden ezer darabban, aztán a vihar, az is összekuszált mindent. A gép nem igen mehetett rá.

Most a fia szól kÖ2be:

— Tudja, azelőtt itt nagy legelő volt. Idén a legelő egy részét feltörték, silókukoricát vetettek bele. Sokan mondták: nem lesz abból semmi. Lett, pedig kézzel nem is kapálták, a gazt is a növényvédő állomás irtotta ki belőle; És mégis olyan szép az a silókukorica, hogy párját ritkítja.

Büszke a kukoricára, a tsz- kükoricára, az ő kukoricájukra.— Kétszáznyolevanhat munkaegységet teljesítettünk eddig

— veszi ét a szót ismét Schmidtné és hozzáteszi. — Ha igaz, hát ötven forint lesz a munkaegység értéke 1—■ és, ha már a munkaegységről van szó, elmondja azt is: helyteleníti, hogy aratás után vontak le tőlük munkaegységet olyan címen, hogy nem volt a gabona olyan dőlt, mint amilyennek beírták; Azt mondja: „Aratáskor kellett volna megnézni a területet és nem utána. **

Ötödik hónapja vannak a

tsz-bén; 286 munkaegységet teljesítettek; Ez majdnem 15 OOO forintot ér. Háromezer forint havi jövedelem; ök nem sokallják, sőt, azt mondják: többet kerestek, amikor egyéniek voltak. Ez lehet, mert Schmidték a maguk tizenkét holdjával a legjobb gazdák közé tartoztak. Ezt a színvonalat még nem érte el a bere- mendi Dózsa kásádl üzemegysége, amely alig' öt hónapja működött; De háromezer forintos jövedelem havonta, ez sem megvetendő. Ezt egyébként ők is elismerik és mente- getődzésként hozzá is teszik:

— Tudjuk; nem megy minden egyszerre. Most is istálló, silógödrök épülnek;;;, sok erre a kiadás — és ki is mondják, amit gondolnak a jövőről.

— Jövőre jobb lesz már, biztosan Jobb lesz. Nem lesz ezer- egv darabban a föld, többet dolgozhatnak a gépek, és talán a jövedelem is nagyobb lesz. ,

Harkányban érdekes

dolgot láttam. Néhány gesztenyefa ismét virágzik és a természet játékaként új rügyek bontják apró leveleiket. Rügy- fakadás van Kásádon is. Ezek a rügyek nem satnyulnak el, mint az őszl-rügyezésű ggsz- tenyefáé, «őt egyre jobban erősödnek és zárszámadásra beérik a gyümölcsük is.

Sutot JÉM*

pedig nem fogadom vissza,, hiszen megdolgozott érte. , A szelídhangú, mosolygó jós- , nő, egy pillanatra elfelejtett, mosolyogni és édes hangon, hozta tudomásomra, hogy róla, nem írhatok, mert 5 nemi akárki, tanácstag, népfront el- < nökségi tag és a nőtanácsnak i is tagja. • i

— Annál szomorúbb — i mondtam én — hogy mégis i népbutítással foglalkozik. < Hivatkozott még az össze-1 kőttetéseire is, amit én nemi vettem komolyan. Félóra múl-' va azonban megjelent a szer- < kesztőségben egy „pártfogó-1 val“, aki tanácsi dolgozó és1 mint társadalmi munkát vég-1 z<5 egyént vette pártfogásába( Kerényinét. A jósnő miután < látta, hogy eléggé ismerik a1 y,foglalkozását", tessék-dássék 1 átlagosan havi 600 forint jőve-' delmet vallott be.. Ennyi a\ bevallott összeg, de M tudja i mennyi a valódi. Hiszen azt1 beszélik, hogy az udvarlók és részeg férjek megtérítéséért, még 200 forintot is elkér, az i egyszeri jóslás is 10 forint. 1 Most megígérte, hogy fel-* hagy ezzel a foglalkozással,, hogy nem fogad többet sem < városiakat, sem falusiakat, Re - * mélhetőleg ezt az ígéretét a ] sajfi.t érdekében megtartja. i

WESZTL MÁRTA(

álat “*■ gondoltam, mert

<yanu$ volt, miként lett eböl a „hasznos ipar“-ból egy- zerre butaság és vacak kár- ya. Tehát biztosan értesítet- e valaki, hogy a szerkesztőégből jöttem. A jóslásért sem zárt meghatározott össszeget, \zt mondta, annyit -adjak, mennyit akarok. Egy 20 fo- ■intosom volt, azt azonban miiéi már gyanakodott, nem nerte elfogadni a „10 perces," nunkáért. Mennyi aprópénze >an? — kérdezte. Mire én «Miattam a 4 forintomat. Elfogadta, de búcsúzóul újra a elkemre kötötte, hogy Ő most nár úgysem jósol.

ügy látszik mégsem volt >lyan sietős a dolga, mert egy zatyorral a kezében 2 percen lelül követni lcezdett. A Mélyért úti piacnál is Icörülöt- em sürgölődött, míg végre nosolyogva megszólított, hogy ízért jött utánam, mert talált itthon 10 forintot, biztos az myém. Es lobogtatta előttem i papír tízest. Ejnye-ejnyel *-» landoltam.

Végre zavartan kibökte, hogy laki azt mondták, hogy én a tzerkesztőségben dolgozom, dkkor vissza is adná, amit a óslásért fizettem. Megerősi- ettem a hitében, hogy való• km újságíró vagyok, a pénzt