Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-25 / 198. szám

Vetélkedők Kisbicsérd es Nagybicsérd a térképen egyszerűen csak Bicsérd. A két községet ugyan­is egyesítették. A két falurész között né­hány kőhaj ításnyi a távolság és egy keskeny patakocska a i,határvonal”. Ettől függetlenül nagy a lokálpatriotizmus — Kisbicsérd és Nagybicsérd év­századok óta vetélkedik egy­mással. \ Az ellentétek okát először is arra lehet visszavezetni, hogy Nagybicsérdet a szegényebbek, Kisbicsérdet pedig a módo­sabbak lakták, s nem néztek egymásra barátságos szemmel. , Másodsorban arra, hogy azért Nagybicsérd volt a népesebb, ide épültek a középületek — iskola, községház stb. — is. Ez a kisbicsérdiek féltékenykede- sét váltotta ki, asztalt verve követelték jogaikat Az effajta felbuzdulásokból nem sok haszna volt a két fa­lurész népének, de tán ma is tartana a kutya-macska barát­ság, ha a nagy betűvel irt Idő nem szólt volna közbe ta­vasszal, amikor termelőszövet­kezetbe lépett az egész falu népe. Természetesen nem egy- 1 be, hanem kettőbe: Kisbicsér- den Zöld Mező, Nagybicserden pedig Aranykalász néven ala­kítottak közös gazdaságot; Az Aranykalásznak Gáspár Gyula lett az elnöke. Húsz- huszonkétholdas tekintélyes középparaszt volt. A Zöld Me­zőben Vér Zsigmondra szava­zott a nép, aki ugyancsak husz- huszonkét holdas, többszörösen kitüntetett középparasztja volt a községnek. Az Aranykalásznak 590 a Zöld Mezőnek 548 hold szán- tója van. A tagok száma Nagy- bic6érden 89, Kisbicsérdenix- cig 108. Nem nagy eltérések! Minden olya« faluban ahol két termelőszövetkezet van, megindul a versengés. 1 Akár beszélnek róla, akár nem, mindegyik felül akarja műim a másikat. Bicserden ez foko­zottabban érvényesült. A két tsz-elnök az egyik tanácsülé­sén ki is hívta egymást ver­senyre. A sok évszázados lo­kálpatriotizmus szelet tehat először fogták JÓ vitorlába. Ez a verseny nem írott ma- laszt, hanem élő valóság. Ha _ teszem fel — az luban” fél kilóval több ter­ményt adnak munkaegysegen­ként, azonnal felhorkan a tag­UfS un7Ä^na' l^zetős^ett’ hogy irányítsa jobban a tsz-t Argus szemmel figyelik a két tsz elnökét, s ha valamelyik egy kicsit jobbnak mutatko­, zik a másiknál, azonnal M- hánytorgatják az elmara o nak. Igyekszenek is az eln­kök. Vér Zsigmond szinte Ki­fogyhatatlannak látszó energia­iam a magamét, csak annyi van otthon, amennyit az alap­szabály megenged. En nem be­szélek többet erről, azt hiszem mindenki megért. Igen, megértették. A Zöld Mező többi tagja is behajtotta a sertéseket és a szarvasmar­hákat. Nyolcvan disznó hízik a karámjukban, így lett negy­ven tehenük, üszőjük és biká­juk is. Emellé vásároltak 15 törzskönyvezett anyakocát. Ezzel persze még nem szer­zett előnyt a Zöld Mező. Az Aranykalász sem szereti, ha lepipálják és Gáspár Gyula el­nök sem akar elmaradni Vér Zsigmond mögött. Ezért ők is összeadtak 29 szarvasmarhát, 74 hízót, és ők is vásároltak 12 törzskönyvezett kocát. Még a ráadásra is gondoltak s vettek kétezer csirkét, amelyből ezret már eladtak, ezer pedig most nő a pécsi háziasszonyok kése alá; A történtek után nehéz len­ne megállapítani, hogy ki lesz a győztes ebben a versenyben, hiszen, amint látjuk, nemcsak a földterület nagysága hasonló, Gáspár Gyula, az Aranykalász elnöke. még nincs baromfiállománya, az Aranykalásznak már van. A Zöld Mezőnek még nincse­nek közös istállói, az Arany­kalász pedig átvette a kápta­lani uradalom gazdasági épü­leteit és szűkölködés nélkül el­helyezte az állatokat. A készen kapott közös istálló felbecsülhetetlen értékű kincs minden új termelőszövet­kezet számára. Az Aranyka­lász tehát igen nagy előnnyel Az Aranykalász büszkesége, ,esirkeáHományt az állatok száma is megegye­zik nagyjából. Egyszerre végez­tek az aratással is, s még a munkaegységek értékét is azo­nosra tervezték: mind a két helyen negyven forint néhány fillérre. Mégis, van a két tsz között különbség. A Zöld Mezőnek indult a versenyben. A győze­lem azonban még nem az övé. Arról vitatkozni lehet, hogy ki lesz az első, de arról, hogy a verseny igazi nyertese a két tsz tagsága lesz, arról nem, Ez vitathatatlan, .' ! ! i M. I* Vízimalomból magtár A belvárdgyulai faluvégen öreg vízimalom áll magá­ban. Több mint egy évtizede már, hogy ócskavasba való gépeit leszerelték, azóta üres az épület. A kihasználatlanul álló malom megtetszett a fia­tal Közös Ut Termelőszövet­kezetnek és nyolcvanezer fo­rintért megvásárolta a. gaz­dájától. A közös gazdaság vezetőségének ugyanis sok fejtörést okozott már, hogy hol helyezzék el az első kö­zösen betakarított gabona- termést. A vízimalom erős épülete, tágas és száraz belsősége i szinte kínálta magát tér- > mény tárolására. Az átalakí­tás munkájába bekapcsoló­dott a Közös Ut Termelő­szövetkezetet patronáló Pé­csi Szénbányászati Tröszt. A mérnökök ingyen készítették el a tervet és a költségve­tést, az átalakítást pedig a tröszt munkásai végezték el. A napokban fejeződött be a? átalakítás és már javában szállítják az elcsépelt gabo­nát az újjászületett vízima­lomba. A 10 méter széles és 15 méter hosszú belméretű épület pincéjében műtrágyát tárolnak majd, a termény a földszinti és az emeleti rész­be kerül, összesen 2000— 2500 mázsa gabonát tudnak elhelyezni a magtárban. A belvárdgyulai Közös Ut Termelőszövetkezet tagjai a vízimalom magtárrá való át­alakításával példát mutattak a baranyai közös gazdasá­goknak: hogyan lehet és kell kihasználni a helyi adottsá­gokat. Ezzel az ötletükkel körülbelül negyedmillió fo­rintot takarítottak meg — ennyit kellett volna még ráfordítaniok egy hasonló méretű új magtár építésére. Időjárás jelen tés Várható időjárás kedd estig: napos Idő, kevés déli, délutáni felhőzettel. Legfeljebb néhány he­lyen kisebb átvonuló zápor. Mér­sékelt, változó irányú szél. Hajna­li párásodás, mélyebbfekvésü he­lyeken hajnali ködök. A melek to­vább tart. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13—1«, legmagasabb nappali hőmérséklet ’kedden 29— 31 fok között. Távolabbi kilátások: továbbra is meleg idő. Vér Zsigmond, a Zöld Mező elnöke. val vetette magát a munka sodrába: négykor kel és késő estig szaladgál a határban. Minden gondolata a szövetke­zeté. Mivel a ^ pénzt az állat- tenyésztés hozza, mindegyik tsz meg akarja vetni az alap­ját. Amikor az állatok közös­be adásáról volt 6zó, Vér Zsig­mond a tsz-be hajtotta kilenc ’ srtését és így szólt a tagokhoz: —■ Emberek! £n ideihaj to t­Horváth József, a szigetvári gépállomás igazgatója beszélge­ti közb«i egy ma­suk készítette tébké- Pet vesz elő és azon ällÄ a járáí; mai állapotát. A térképen J*8* Pirossal színezett, közepét te. A r .c&íkok tarkítják. Pfos a szocialista tartozó foldterujeteket, míg a ^ a magánosán gazdálkodókét mu­Leolvassulk belőle adatokat, melv iáS^l a szigetvári Járás összes szántó- terulete 48 ezer kát. „°.Id> ebből a tsz szántóterülete 24 ezer hold. Százaléko­san a lakosság 75 százaléka már tsz- ta&> a szántóföldek­nek meg csak a fele •epett be a közösbe, fines itt valami té­vedés? Nincs, mert e szá­világosan mu­tatják, hogy a pa­rasztok szegényebbre iepett először az új útra, módosabbja meg gondolkodik fó- otte. a gépállomás ,gy 'S 24 ezer hold f z főidet, 4 ezer hold ailama gazdasághoz tartozó, vagy egyéb tőidet munkál meg egy év alatt. Hogyan tudja él­tetni feladatát a szigetvári gépállo­.JeienUg úgy, hogv u>u erőgéppel, 61 cséplőgéppel, 5. kom­bájnnál, 18 aratógép- Pel és más mező- gazdasági géppel ren­delkezik. Jellemző a Felelősséggel gépállomás fejlődésé­re, hogy míg 1951- ben 8 erőgépük volt, ma 100 erőgép dübö­rög a szigeti végeken. Ám most nem er­ről akarunk írni, ha­nem a felelősségről, amivel a szigetvári gépállomás, a szocia­lizmus egyik előre­tolt bástyája ellátja feladatát; — Elegendő erő­gépünk van — mond­ja Horváth József, — kevés ellenben a gu­mikerekes traktor. Az igények oly mér­tékben nőnek, hogy kielégíteni teljesen nem áll módunkban. Különösen kaszáló­gép kelne el még a földeken. Ugyanis mi nemcsak szántunk, meg csépelünk a gé­pekkel, hanem siló­zunk, magot tisztí­tunk, lent nyüvünk, s még egy csomó olyan munkafolya­matot is géppel vég­zünk amit eddig ne­héz. fáradságos kézi munkával végeztek a falvakban. Nos, akkor lássuk a másik térképet, mely a gazdálkodás útjait mutatja! A kongresszusi versenyben a gépál­lomás dolgozói 224 ezer forint kiadásá­tól akarják megkí­mélni a népgazdasá­got. A traktorosok a tervek 105 száza­lékos teljesítését s többek között 79 900 forintnyi anyag- és alkatrész-megtakarí­tást vállaltak. Béres József trak­toros a sorpogyhat- vani és basali tsz- ben dolgozik. A nyári idénytervet (július— augusztus) 110 száza­lékra, Kretek Tibor traktoros 111, Kovács Miklós 122, Sárost Jenő 106 százalékra teljesítette. Anyagta- karékossógbam is pél- damu tatóak, a leg­kevesebb alkatrészt és üzemanyagot fo­gyasztották. Diszterhöft Herbert esztergályos újítása nyomán házilag le­het most már elké­szíteni a hengeríú- rást. Hajas János sze­relő ugyancsak ne­ves szakember és újító. A műhely dol­gozóinak újításai nyomán év végéig 40 ezer forint megtaka­rításra számítanak az idegen vállalatok ál­tal végzett javítások lecsökkentésével, A nyári hónapok­ban a szigetvári gép­állomás által vég­zett munkákra mind­össze egy esetben ér­kezett minőségi kifo­gás, ami azt bizonyít­ja, hogy a gépállo­más dolgozói felelős­séggel tesznek eleget hivatásuknak. Mégis van valami, amit meg kell je­gyezni, ami nélkül nem lenne kerek és reális a kép: ez pe­dig a sok műszaki géphibásodás. Igaz, hogy nehéz volt a terep a rendikívüli időjárás következté­ben, igaz, hogy dőlt a gabona, ám a job­ban kijavított gépek­nél kevesebb hiba fordult volna elő. Ahhoz, hogy a gép­állomás télen jobban kijavíthassa gépei*, fedett gépszínek kel­lenének. A szabad ég alatt, sokszor hó­ban, sárban javított) gépeknél sokkal több a későbbi hiba, mint amit szakszerűen, fe­dett helyen hoznak rendibe. Az F. M. már engedélyezte a fedett színek építését, most megyei illeté­keseknek kell gyor­san intézkedni az építkezés mielőbbi elkezdését illetően. A térkép még mu­tat fehér foltokat Szigetváron, mahol­nap azonban el jő an-1 nak ideje, amikor1 minden talpalatnyi területen géppel keli! végezni a mezőgazda­sági munkát. Köny- nyebbeddk akkor a gépállomás dolgozói­nak helyzete, mert a tagosított földeken, a nagy parcellákon job­ban' kihasználhatják a gépesítés előnyeit, de növekedik felelős­ségük is. Felelősségük azért, hogy még jobban műveljék a földet, gazdaságosabban dol­gozzanak, kihozzák a gépekből, amit csak nyújtani tudnak. így lesz a parasztoknak nyújtott segítség va­lóban gyümölcsöző a munkások számára- tfi ­Hit tesznek érte és mit tehetnek érte? /T elán mindjárt példával kezdeném. Olyan példával. -*■ amikor a műszaki kezet kulcsolt a munkással és a paraszttal segíteni akaróan. Az 1959-ben létrehozott terme­lőszövetkezetek gazdálkodásának elörelendítése. erősödést vagy helybentopogása múlott villomsításukon. Kiosztották hát a villamosítás feladatát a Baranya megyei Villanyszerelő Vállalatra, ütemezze be megvalósítá­sát, s még ebben az évben hajtsa végre a munkát. Erzsé­bet, Mecseknádasd, Püspöklak, Maráza, Szederkény szö­vetkezetbe tömörült parasztjai várták a világosságot, az olcsó energiát. Szirom Alajos főmérnök, Horgos János mérnök. Blum János, Andalics András technikusok és még jó páran a MEGYEVILL műszaki gárdájából soron kívül nekiláttak a tervezésnek és határidő előtt, társadalmi munkában elké­szítették a tsz-ek villamos hálózatának tervét. Nem vártak dicsérő szót érte, sem kitüntetést, ám kö­telességüknek érezték letenni az obulust a nemzet fel­emelkedésének programjára, megváltani azt az érzést, melyet minden becsületes ember igényel ebben az ország­ban: megtettem minden tőlem telhetőt a márciusi hatá­rozat végrehajtásáért. De hát nem a társadalmi munka az, amit mi mérnö­keinktől, műszakiainktól kívánunk! Nem is a társadalmi munka az, ami példaadóvá, követővé teszi e pár község villamosítási terve elkészítőinek cselekedetét. Egyáltalán nem! A társadalmi munka már olyan plusz, melyet az öntudat szikrája csihol egy belső izzás parazsából. Ami a villanyszerelő vállalat műszaki gárdájának tettét példamutatóvá avatja, az a bürokráciamentes, aktatologatás nélküli, öntevékeny, a gyakorlati feladatokat közvetlenül elősegítő, a márciusi határozat szellemében végzett munka volt, s amit nem utolsó sorban hozzá kell még tenni: szo­cialista versenymunka! llfit tesznek a márciusi határozat valóraváltásáért s azt elősegítő kongresszusi munkaversenyért a műsza­kiak, mérnökeink, technikusaink? Mit tesznek és mit te­hetnek érte? Kétségtelen, hogy az eddig elért eredmények­ben a beremendiek 6900 tonnás terven felüli cementjében, az építőipar által hamarabb átadott lakásokban, a terven felüli szénmennyiségekben mind ott van a műszakiak szor­galmas munkája is. Vagyis lényegében: a munkások versenyében, eredmé­nyeiben mindig ott van a műszaki cselekedete, jó vagy rossz irányítása is. De. A műszaki képzettséggel rendel­kező ember szélesebb látókörrel rendelkezik, mint a mun­kás. Ebből adódóan a munka szervezettségének fokát, vég­hezvitelének módjait magasabbról látja. Tud-e hát segí­teni a műszaki a versenyfeladatok megoldásában? Rendkívül sokat tud segíteni, sőt nagyrészt rajta áll, tőle függ az előrehaladás mértéke. Megvan-e a feltétele annak, hogy a műszaki beosztásban dolgozók előbbre len­dítsék a munkaversenyt, a korszerű technika bevezetését és elsajátítását? Növelhetik-e üzemeikben a termelékeny­séget? Minden adottság biztosítva van erre. Valamikor még voltak bizonyos gátlásaik a szakembereknek, s egyesek bi­zalmatlanok voltak hozzájuk. Ma már azonban senki sem lát „még le nem leplezett kártevőt" a régi műszaki értel­miségben. Hát még az újban mennyire nem lát, akik a munkásosztály vagy a dolgozó parasztság soraiból kerül­tek fel. Az alkotnivágyö, a népért dolgozni akaró műszakit jó munkájáért a társadalom elismerése, becsülete övezi. Az anyagi juttatások sem rosszak, mérnökeink és techni­kusaink ha nem is „eldorádóban”, de kielégítő körülmé­nyek között élnek. Ami még soha társadalomban nem volt, szakképzettségüket azonnal, az iskola elhagyása után gyü- mölcsöztethetik ott, ahol kívánják. A legjobb kül- és bel­földi szakirodalom áll rendelkezésükre, tanulmányutakat tehetnek külföldön, elmélyíthetik tudásukat, a tervek pe­dig perspektívát nyújtanak a műszaki ember számára is. A márciusi határozatban javasolt feladatok megvaló­sítása, a mérnökök, technikusok életcéljainak _ kielégítése felé vezető út mérföldkövei is. Az alkotás nyújtotta lehe­tőségek szinte korlátlanok, hisz a Szovjetunió hétéves ter­vének példája, a műszaki, technikai haladás ragyogó pél­dája, szinte közvetlenül szemük elé ugratja a jövendőt, amelynél szebbet mérnökember számára elképzelni sem lehet 1'/annak azonban olyan tapasztalatok, hogy munkásaink “ lelkesedése, a kongresszusi versenyben végzett ki­emelkedő szerepe nem ragadt át mindenütt a műszakiakra. Több vállalatnál a termelékenység visszaesett, míg mások 100 százalékra sem teljesítették tervüket és sok he­lyen bajok vannak a műszaki fejlesztés körüt A terme­lékenység lemaradásának egyik fő oka: a műszaki szín­vonal alacsony votla. Annak ellenére, hogy az _ elmúlt évek során több üzemünket rekonstrukciós és bővítési el­járással korszerűsítettük, valamint több új korszerű tech­nológiával termelő üzem épült a megyében, a műszaki színvonal mégis alacsony. A műszaki fejlesztés pedig (a korszerű technika, a mo­dem technológia alkalmazása, a gyártmányok fejlesztése, az új anyagok gyártása és használatba vétele) a helyi mű­szaki vezetők kezdeményezésétől nagyban függ, Több vállalatnál a műszaki intézkedések csak másod­rendű helyet kapnak a műszaki vezetés munkájában, ami kényelmességre, alacsony műszaki felkészültségre, a szak- irodalom tanulmányozásának hiányára, a műszakiak to­vábbképzésében fellelhető alapos hibákra enged, következ­tetni. A Központi Bizottság fejlődésünk meggyorsításának egyik fontos eszközeként a műszaki színvonal fejlesztését jelölte meg. A munka termelékenységének növeléséhez nemcsak korszerű gépekre, korszerűbb eljárásokra, hanem a munkások lelkesedésével párosuló, a munkaversenyért felelősséget érző műszaki gárdára is szükségünk van. Mi nem kisebb célt tűztünk magunk élét minthogy utolérjük a tőkés államokat az ipari termelésben, J£hhez a műszakiak részéről is lendületes munka — és mint ahogy cikkünk elején írtuk, a villanyszerelő vállalat műszaki gárdájának tettével kapcsolatban — ön­tevékeny, a gyakorlati feladatokat közvetlenebbül elősegítő, az új munkamódszereket, eljárásokat gyorsan megvalósító, önfeláldozó és lelkes munka kell. SZÜTS ISTVÁN,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom