Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-18 / 167. szám

1959. JŰLIUS 18. NAPLÓ 3 Épül a Mo’iácsi Farostlemez­gyár kikötője A Mohácsi Farostlemezgyár részére 7.5 millió forintos be­ruházással kikötő épül, jelen­leg a 70 méter hosszú beton­támfal kiképzésén dolgoznak. A rakodás elvégzésére két két- tonnás portáldani t szerelnek fel. A kikötő még ebben a negyedévben elkészül, megnyi­tása jelentősen olcsóbbítja a Mohácsi Farostlemezgyár anyagellátását. A lottó húzás e heti eredménye A 29. játékhéten 3 562 656 szelvény érkezett a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóságra. Ennek megfelelően egy-egy nyeroosztályra 1 335 996 forint nyeremény jut. A balatonföld vári szabadtéri színpadon nagy érdeklődés mellett meg­tartott sorsoláson a következő számokat húzták ki: 2, 19, 29, 84, 90. 7> R VIT előkészíti) bizottság ülése Pénteken délelőtt a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának klubtermében ülést tartott a VII. világifjúsági és diáktalálkozó magyar előké­szítő bizottsága. Borbély Sán­dornak, az előkészítő bizott­ság titkárának megnyitó sza­vai után Komócsin Zoltán, a magyar előkészítő bizottság elnöke mondott beszámolót, Befejezéshez közeledik az aratás A vártnál 1—2 mázsával nagyobbak a terméseredmények — A növényápolás jól halad — 838 vagon műtrágyát kapnak a termelőszövetkezetek Péntek délelőtt megbeszélést tartottak a megyei tanács mezőgazdasági osztályán a járási főagronómusok. A megbeszé­lésről a következőket mondotta Baracs József elvtárs, me­gyei főagronómus: — A megbeszélésen az ara­tás helyzetével, a növényápo­lással és a megye tsz-einek műtrágyával történő ellátásá­ról tanácskoztunk. A járási szakemberek véleménye alap­ján úgy értesültünk, hogy a megyében teljesen befe­jezték az őszi árpa aratását. A búza nagy részét is levág­ták már. Mégpedig a termelőszövetke­zetek vetésterületük 70 száza­lékát, az egyéniek pedig búza­területük négyötöd részét. Látszólag az egyéniek előbb végeznek a betakarítással, a valóságban azonban arról van szó, hogy a termelőszövetkeze­tek aratásuk nagy részét kom­bájnnal intézik, amely teljes munkát végez, tehát a magot a tarlóról a zsákba juttatja. Míg az egyéniek a gabonát csak learatták és még hátra van a behordás és a cséplés. A déli járásokban — a siklósi, sellyei és mohácsi járásban — már megkezdték helyenként a zab aratását is. A terméseredmények mind az őszi gabonáknál, mind a tavasziaknál a vártnál I—2 mázsával jobbak. Vannak olyan termelőszövet­kezetek is, mint például a lo- vászhetényi Egyetértés, ahol holdanként 18 mázsa búzát arattak. A lippói Béke őre Tsz 30 holdas táblájáról hol­danként 15 mázsa búzát taka­rított be. A tarlóhántás elég vontatot­tan halad, a megyében a tar­lók mintegy 15 százalékát szántották fel eddig. Pedig ennek a munkának igen nagy jelentősége van a következő évi termés és a föld gyomtala­nítása szempontjából. Néhány termelőszövetkezet kivételével a növényápolási munkálatokat dicséretre mél­tóan elvégezték a régi és új termelőszövetkezetek egy­aránt. A kétújfalusi termelő- szövetkezet például már há­romszor megkaipálta kukoricá­ját. Tanulhatnának tőlük a té- senfai és a csányoszrói terme­lőszövetkezeteik tagjai. Az egyéniek is kielégítően elvé­gezték ezt a munkát. Rövidesen megkezdik a mű­trágyaszállítást is az őszi ve­tésekhez. A főagronómusok beszámolói szerint a legtöbb műtrágyát a mohácsi járás tsz-ei igényelték eddig, a leg­kevesebbet a szigetvári járás termelőszövetkezetei. Az ősz folyamán 838 vagon műtrágyát bocsátanak a ba­ranyai tsz-ek rendelkezé­sére. A nyolcas brigád szerelője A gépállomás udvaráról traktorok gördülnek az útra. Minden traktor mögé cséplő- . gépet kapcsoltak és a menet 7 lassan megindul a sasdi járás falvai felé; A gépállomás udvara, külö­nösen a gépműhelyek környé­ke .szokatlanul élénk ezen a délelöttan. Aratás derekán fel tűnő az ilyesmi! Még a fia­tal, szőkehaj ű Cser János,' a mágocsiak kiváló korabájnosa is .itt jár fel s alá a többiek kozott. Pedig — azt mondják — nyáron ő legszívesebben a gabonatáblákon tartózkodik, helyesebben száguldozik. Öt ember is nehezen szolgálja ki a gépet, ha a kombájnjával egyszer neki indul, míg más kombájnosnak négy is meg­teszi. Miikor megszólítjuk, moso­lyogva, de szerényen válaszol. — 190 holdat vágtam le két hét alatt, s ez 40 holddal több az idei normánál. Hogy első lettem? Igen, de nem ördön­* Sösség. Eddig az időjárás ■ is kedvezett. Tegnap aztán.mind nyájunkat bezavart az eső. Az irodák előtt víztócsák borítják", a virágágyásokat. Puha és süppedős a talaj s a traktorosok kényszerpihenőt tartanak. A műhelyből beszél­getés hallatszik. — Két hét óta ez az első nyugodt napom. Hajnalban fel a motorra, estig aztán nincs megállás. Hogy mit szól az asszony? Megszokta már. Négy év óta csinálom. Az aratás, az aratás. A kenyér­ről van szó, akkor menni kell. . Hetesd János a nyolcas bri­gád szerelője. Naponta sok- sok kilométert tesz meg mo­torjával, és mindig időben ér­, kezik. oda, ahol baja történt gépnek. Ha olyan hibát fedez fel, amit ő nem tud meg javítani, akkor odarendeli a jól felszerelt műhelykocsit, ha rnég komolyabb a baj, akkor Pedig sürgősen műhelybe von tatja a gépet. Az idén ilyesmi­re még nem került sor az ő brigádjánál. Több gondot for­dítottak gépjavításra és az eredmény nem maradt el. — Ez az agy nap, nem mon­dom, jó volt, legalább lélegzet hez jutott az ember — mond­ja a brigádszerelő és közben a kezében forgatja, nézegeti a megjavított alkatrészt. Neki tPég ez a nap sem pihenés, táupán annyi különböztetümeg a többitől, hogy nem kelljmo- t°rra ülnie. Mert'a szerelőnek az a legfárasztóbb. A javítást jjrereti, úgy van vele, mint a Avatását szerető orvos, Bi­zony volt olyan aratás, ami­kor éjszaka is hívták. Menni kellett, hogy a gép reggelre munkába ál!hasson. Nincs itt megszabott munkaidő, csak egy a fontos: ne legyen fenn­akadás és a gabonát veszte­ség nélkül levágják. És a nyolcas brigád tagjai — bár nemrég került hozzá­juk — szeretik Hetesi Jánost. Tudják, hogy sok múlik a brigádszerelőn. És az övék be­csületes, lelkiismeretes. Sok­szor segítenek neki, hisz a mágocsi gépállomás traktoro­sai knétel nélkül, jó szere­lők. Akármilyen kis hibával nem száladnak rögtön a - mű­helybe. így összefogva a mun­ka is könnyebben megy, meg a fizetés is magasabb a dekád végén traktorosnál, szerelőnél egyaránt.- R-né KISZ-fiatalok segítenek aratni A kisharsányi KlSZ-szer- vezet fiataljai példamuta­tóan segítik az aratást. Az elmúlt vasárnapon is azif- j úgánda ifjúsági aratást, szer veaett és húsz fiatal fogott (hozzá a isz búzájának az aratásához. Reggel hattól es tig dolgoztak a kisharsányi kiszesek, jókedvvel, fiatalos lendülettel; A siklósi téglagyár kéré­séi ugyanezen a napon a gordisai isz búzatábláján arattak. Harminchétén ér­keztek a tsz-be és tizennégy kaszával álltak neki . az ara­tásnak; . Kovács István Siklósi járási KISZ Bizottság Ez annyit jelent, hogy min­den termelőszövetkezet 110 ki­ló műtrágyát használ fel a H. félévben holdanként. Az első félévben termelőszövetkeze­teink csak 54 kiló különféle műtrágyát szórtak el holdan­ként. Ősszel a szigetvári járásban vetőmagakciót szerveznek, ezenkívül a megye összes tsz-ei kaphatnak majd ősszel nemesített vetőmagot, akik még az idén kisparcellákról nem teljesen kifogástalan ve­tőmagot arattak. A megbeszélésen részt vevő mezőgazdasági szakemberek is úgy látják, hogy az idén ked­vező termésered menyek és a jó növényápolási munkák kö­vetkeztében jobb eredmények­kel fejezzük be az évet, mint tavaly — mondott befejezésül Baracs József, a megyei ta­nács föagronómusa. A baranyai termelőiszövetkezetek készülnek a mezőgazdasági kiállításra A baranyai termelők ed­dig minden alkalommal szép sikereket értek el az orszá­gos mezőgazdasági kiállítá­sokon. Tavaly például 11 termelőszövetkezetet és 13 egyénileg dolgozó parasztot ért az a megtiszteltetés, hogy a magyar mezőgazda­ság nagy seregszemléjén terményeivel képviselhette a megyét. Az idei jelentke­zések már a baranyai fal­vak új, megváltozott helyze­téi tükrözik: 21 közös gaz­daság — köztűk hat újon­nan alakult — és mindössze három dolgozó paraszt küld­te el nevezését az Országos Mezőgazdasági Kiálításra. A termelőszövetkezetek 16 féle növény legjobb termés- eredményeit mulatják majd be Budapesten. A hagyomá­nyos növények mellett az idén újak is tűntek fel: ilyen például a szőlőoltvány, a mák, a ricinus, a komló és a zöldpaprilca. Cukorrépával kilenc bara­nyai közös gazdaság neve­zett be a szeptemberi nagy seregszemlére. Ezeken a he­lyeken általában 200—230 mázsás holdankénti termés­re számítanak. A tsz-tagrk a napokban végezték el az ötödik, úgynevezett gazoió- kapálást. A táblákat telje­sen elborítja a dús, térdig érő levélzet és a földben már félkilós cukorrépák is találhatók. Az olaszi Május 1., a mágocsi Béke és a bán Uj Élet Tsz-ek dohányter­mésük legjavából mutatnak majd be a kiállításon. Most fejezték be dohányültetvc- nyeik harmadik kapálását. Egy-egy dohányszáron 10— 12 szép levél zöldell már. A beremendi Dózsa, a lány- csóki Csillag és a Villány- kövesdi Alkotmány Tsz-ek- ben embermagasságúak a. kendervetések. A legalább 40 mázsás átlagtermést ígé­rő rotsnövény aratását két hét múlva kezdik meg. Egyébként mind a három ipari növényből az utóbbi évek egyik legjobb termeset várják Baranyában. ii imviüAJ NDK film A VlGtndlfll gyarmati háború idején történt;,; A súlyos veszteségeket szen­vedő francia gyarmati hadse­reg utolsó nagy objektumát ostromolja a vietnami népi felszabadító hadsereg. A fran­ciákat támogatja Lee tábornok szállító raja, a Denevérraj. Valóban denevérek Lee piló­tái, az éj sötétjében szállítják a csapatokat, lőszert. A nem­zetközi megállapodások civil szállítóvállalatoknak — há­ború esetén — csak élelmiszer és sebesültszállítást engedé­lyez. Am Lee tábornok nem azért amerikai üzletember, hogy akár a nemzetközi - sza­bályok, akár az egyszerű em­beri becsület valamiféle gá­tat jelentene piszkos üzelmei számára. Pilótáit jól megfizeti s ezért elvárja, hogy azok éle­tüket szinte nap mint nap vá­sárra vigyék. Megegyezik a francia hadsereg vezetőivel, hogy gépei lőszert és friss ka­tonai utánpótlást szállítsanak, megkerülve a néphadsereg légvédelmi tüzérségét. Azaz, hogy csak egy ideig sikerül a pilótáknak kibújniok a lég­védelmi tüzérség elől, lassan- lassan azonban valamennyit Jól érzik magukat a kicsik a ketrecekben — Tessék kérem ezt felven­ni — mondja Wald Anna, a II. kerületi tanács Kossuth ut­cai bölcsődéjének vezetője, s nyújtja a fehér köpenyt. — Enélkül senkisem mehet a gyerekekhez. Aztán megnyílnak a ragyo­gó tisztaságú épület ajtajai. Először egy kis szobán me­gyünk öt. — Ez az öltöző — magyaráz a vezető, — a szülők itt cse­rélik ki a gyermekek ruháit, mert itt az intézetét viselik. A szobácskábán szép kis szekrénykék sorakoznak. Mind egyik gyermeknek külön-kü- lön, ahova szüleik a ruhács­kákat rakhatják. Szépén be­rakott holmik mutatják, hogy a mamák és papák betartják a rendet. A két gondozónő, Rákóczi Ferencné, és Rudolf Mária, mindent megtesznek, hogy jól érezzék magukat a csöppsé­gek. Ha véletlenül is sírásra görbülne valamelyik gyerek szája, mindjárt ott teremnek mellette. Segítenek a „bajon“. A kis emberkék még nem tud­nak beszélni, de bizonyára azt mondanák, hogy nagyon sze­retnek itt lenni. A nagyobbak az udvaron játszanak. Szorgalmasan lapá- tolgatják a vödörbe a homo­kot. Kovács Jánosné és Hetei Márta vigyáznak rájuk. Itt már nincs csend. Sokszor kell „rendet teremteni“, szerencsé­re, nagyon szótfogadóks Az első szára mégteszik, amit mondanak neícik. Egyik gyer­mek félénken bújik kőzeled- tünkre Kovács Jánosnéhoz, egy kis nógatásra azért meg­mondja a nevét. — Hardicsai Sándorka — s fogja erősen ....a gondozónő sz oknyáját. Az egyik lányka már■ -nem ilyen félénk, annyira barátko­zik, hogy a végén ölbe kell venni, mert mindenképpen a fényképezőgép érdekli és más­kép nem is hajlandó lemon­dani arról, hogy bele ne ku­kucskáljon a lencsébe. Hiába, őket már más is érdekli, nemcsak a gumijáték, bár még egyedik sincs túl a harmadik évén. A kis Hardicsai Sándor­ka és Nagy Gáborka. — ő szin­tén bemutatkozott — még csak két éves. — Sokat foglalkozunk a gyerekekkel jegyzi meg Wald Anna. Nemcsak foglalkoznak ve­lük, de vigyáznak is rájuk. A mamáknak még arra sincs gondjuk, hogy kötelező -oltás­ra vigyék gyermeküket, mert itt megkapják. Najponként gyermekszakorvos vizsgálja meg őket. S ha mégis megbe­tegednének, nem kell félni at­tól, hogy a többiek megkap­ják, mert elkülönítik őket a többitől. Gondolnak itt mindenre, jó kezekben vannak a kicsinyek. Nyugodtan dolgozhatnak a szülők, m £. utolérd a végzet — gépeiket lelövik. A film nagy értéke, hogy £ maga valójában mutatta be a franciák .vietnami szennyes háborúja hátterét s azokat az embereket.' akik pénzért min­denre kaphatók. Az amerikai tábornok zssoldjában álló piló­ták többsége a II. világhábo­rút kiszolgált repülőkből áll. Milyenek ezek az emberek? A háborútól lelkileg-testileg el­durvultak, akiknek fő foglal­kozásuk — a gyilkolás. Néha- néha ugyan felvillan bennük a jobbik énjük, egy-egy jó­zanabb pillanatukban látják a mélységet, ahova süllyedtek, változtatná azonban rajta már nincs erejük. Civil foglalkozá­suk nincsen — mihez kezdené­nek? Azaz mégis. Van köztük egy-kettő, aki undorodik fog­lalkozásától ‘ s többre becsüli saját bőrét a dollárnál. Ezek az emberek * mondják ki az­tán a többi rejtett gondolatát is munkájuk ocsmányságáról, de míg ők változtatni igyek­szenek életükön — egynek si­kerül is, —* addig a többit utol éri a végzet, a népi hadsereg légvédelmi tüzérségének löve­déke. Üzletet látnak nyugaton a háborúban,, s az üzlet körül forog minden gondolatuk. Ha üzlet embereket gyilkolni, — akkor gyilkolnak. Legiknsebb gondjuk is nagyobb . annál, hogy ,munkájuk“ eredményét, milliók nyomorúságát meg­lássák. Amikor pedig meglát­ják, már késő, mert nincs már bocsánat bűneikre; Maga a téma is izgal­mas, s a németek jó filmet készítettek belőle. Bár a jele­netek többsége műtermi felvé­tel, mégis „távlatok“ érződnek a képekből; Tudjuk, hogy a háborúnak csak egy kis epi­zódját látjuk, a „nagy jelene­tet“ valahol távol a vietnami nép játssza, vívja győzelmesen szabadságharcát; Tanulságos, érdekes film. Érdemes megnézni: (—ray) Galabárdi Zoltán a „Cigányú t"-ról A Cigányát című szatirikus regényem, amely a közeljövő­ben lát napvilágot, az 1956. szeptember elsejétől novem­ber negyedikéig terjedő időt, az ellenforradalom előkészíté­sét, kirobbantását, illetve bu­kását ábrázolja. A Cigányút részben az 1958- ban megjelent Papsajt folyta­tásának tekinthető. Nem má­sodik kötete a Papsajtnak, de nagyjából megegyezik a szín­hely és a szereplő személyek tekintetében; Tuboly Máté, a jókedvű szö­vetkezeti tag igazságot próbál szerezni a falujának, Lesfá­nak, s eközben Budapesten és másutt találkozik azokkal az erőkkel, amik valami egészen mást akarnak, mint ő és a faluja. Azután találkozik az ellenforradalommal, az alvi­lággal* a bűnözőkiből, prosti­tuáltakból kormányfővé, poli­tikai tényezővé emelkedett csirkefogókkal, huligánokkal, akik az ellenforradalom alap­vető bázisát és legfőbb roham osztagát jelentették. A Cigányút igyekszik meg­mutatni azt, hogy a népi erők, szétziláltságuk ellenére felvet­ték a harcot az ellenforrada­lom ellen; Nem volt szándékomban, hogy roppant fogas irodalom elméleti kérdéseket megold­jak, nem akartam a szatíra és a pozitív hős viszonyát sem rendezni, mégis, úgy gondolom a Cigányéiban sikerült ehhez hozzászólnom, azzal, hogy le­hetnek olyan sajátos helyze­tek, amikor a két fogalom, te­hát a szatíra és a pozitív hős megférnek, a művészi hiteles­ség csorbulása, nélkül«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom