Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-14 / 163. szám

1959. JÜLIUS 14.

NAPLÓ

Kádár János elvtárs megkezdte szabadságát

Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára megkezdte rendes évi szabadságát;

Megkezdődtek a felvételi vizsgák

Hétfőn több helyen megkezdődtek a felvételi vizsgák a felsőoktatási intézmények levelező tagozataira. Az országban mintegy 4500-an jelentkeztek. Mint a Művelődésügyi Minisztériumban elmondották, lényegesen megnőtt az érdeklődés az egyetemi levelezőoktatás iránt.

A levelező-tagozatokra elsősorban azokat a dolgozókat veszik fel, akiknek munkaköre, jelenlegi beosztása feltétlenül indokolja a választott egyetem (szak) elvégzését.

Nyári termelési gyakorlatok

A Művelődésügyi Mimiszté- Jáumtól és a Földművelésügyi yVl i nisz tórium tói kapott tájékoztatás szerint az idei nyári termelési gyakorlatokon 15 000 nél több ipari technikumi és mintegy 5000 mezőgazdasági technikumi tanuló, illetve mezőgazdasági szakiskolai hallgató gyarapítja tovább a tanévben elsajátított szakmai ismereteit. A felsőoktatási intézmények hallgatói közül kő*- rülbelül háromezren vesznek részt nyári termelési gyakorlaton;

R Sportfogadási és Lottó Igazgatóság köz!!,

hogy a július 19-i, 29. fogadási hét tippszelvényeiről az 1.

f

'ámú J—K betűkkel jelölt özépeurópai Kupa mérkőzést törölte. A törlés folytán az első pótmérkőzés, az An- navölgyi Bányász—Pilisi Bányász nyári kupa találkozó főmérkőzéssé lépett elő;

Több mint tízezer holdon aratták ie a gabonát

Cséplés: 54 OOO mázsa. Tarlóba ni ás * 1229 hold

Igazi aratási idő van. És ezt az időt mindenütt ki is használják. A baranyai gépállomások és az állami gazdaságok egész vasárnap arattak és az eredmény: 2000 hold learatott, elcsépelt gabona volt. így a vasárnapival együtt a megye gépállomásai az aratás megkezdése óta több mint tízezer holdról takarították be a terményt. A gépállomások munkáját dicséri a következő szám is: kombájnnal és cséplőgéppel eddig több mint 54 000 mázsa terményt csépeltek el.

Az aratás mellett derekas munkát végeztek a növényápolásban is. Szombatig kerek 20 151 holdon végeztek gépi kapálást és mint a jelentésekből kitűnik, egyre inkább rákapcsol tak a tarlóhántásra is. Szintén szombatig 1229 holdon végeztek tarlóhántást. A tarlóhántás legjobban a mágocsi gépállomás körzetében halad, ahol a termelőszövetkezetekkel egyetértésben a kombájnaratás után azonnal lehúzzák és azonnal kazalozzák a szalmát, hogy a gépek megkezdhessék a tarlóhántást.

A gépállomások közti aratási versenyben a szentlőrinciek az aratógépekre eső teljesítménnyel, a mágocsiak pedig a kombájnokra eső teljesítménnyel járnak az élen. A szentlőrinci gépállomáson egy gépre — ebben benne van a kombájn is — 97,2 hold aratás jut. Mágocson az aratógépek gyengébben működPillanatképek a jövő művészeiről

A Képzőművészeti és az Iparművészeti Főiskola nővén* dékei a nyári szünidőben egy hónapot Baranyában, .illetve a pécsi művésztelepen töltenek.

Már kora hajnalban megszállják a várost a vázlattömbös palettás fiatalok.

nek, de a kombájnok alaposan kiugrottak. A fcomorúdi gépállomás is jól szervezi a munkáját, mert itt 13 hold teljesítmény jut egy gépre. A harkányiak az egy gépre jutó össz- aratási teljesítményt nézve a harmadikak. A legrosszabbul dolgozó gépállomás a pécsvá- radi. Nem tudni, hogy mit csinálnak, de egy tény: a munka nagyon lassan megy, az egy gépre eső átlagteljesítmény eddig mindössze 15 hold. Ez nagyon kevés, külünsen, ha az első hármat nézzük, de kevés akkor is, ha megnézzük a utolsóelőtti szigetvári gépállomás egy gépre eső teljesítményét. Szigetváron 29,4 hold aratás jut egy gépre.

Az aratógép-vezetők és kombájnosok versenyében lényeges változás történt. A legjobb kombájnosok ezúttal a mágocsi gépállomásról kerültek ki Cser János és Hirt Károly személyében. Cser János 168 holdat aratott le és csépelt el kombájnjával, és a 168 hold cséplési végeredménye 2 650 mázsa gabona volt. Hirt Károly 125 holdas aratási és 2140 mázsás cséplési eredményével a kombájnosok versenyének második helyezettje.

Az aratógép-vezetők versenyében a szent- lőrinci idős Kovács János 200 holdas telje- sitményével az első, míg a palotabozsoki Kiász József 196 holdas aratási eredményével a második helyet foglalja el.

/

Ámos Imre-eínlékkiállítás nyílt Pécsett

_r 1£ , ,r >, . , ,, r , , , tr 1. sr

Pe

CS varosa elsőnek dicsekedhet fővárosunk után azzal, hogy megrendezte az 1930- as években ismertté vált, majd a fasiszta koncentrációs táborban fiatalon mártírhalált halt Ámos Imre iestőművész gyű.j- teményes kiállítását; Ámos Imre Budapesten, a Magyar Nemzeti Galérában megrendezett múlt évi emlékkiállításáig, főleg csak a szakmabeliek és a gyűjtők egy szűk köre előtt volt igazán ismert. Ennek oka főképp abban rejlett, hogy alkotó évei, az 1930-as évek elejével indultak és halálának évével, a rossz emlékezetű 1944-es évvel záródtak, tehát olyan esztendőket foglaltak magukba, amelyek semmiképpen sem voltak alkalmasak egy olyan háttérbe húzódó, szerény, csendes művész

Gombaismerői tanfolyamot indított a KÖJÁL

Évenként 300—400 mázsa

gombát hoznak fel a piacra. Ezenkívül természetesen nagyon sok mecseki kiránduló is hoz haza magával, mint kedvelt csemegét. Komló, Má- za-Szászvár környékén, pedig rendszeresen járnak gomibáz- -)hi a bányász emberek. Ez rendben is van, hiszen a gomba sok vitamint és fehérjét tartalmaz. Sokszor azonban éppen ebből adódik a baj. A gomba magas fehérje tartalmánál fogva igen hamar romlik, és sokan nem tudják, hogy nemcsak a mérges, de a másnapra eltett jó gomba is rosszullétet okozhat. Ez különösen éttermekben és vendéglőkben lényeges.

A piacokon, csak a szakértő által ellenőrzött gombát szabad árusítani, de ha valakinek problémája van, a Kö- JÁL-on keresztül magánszemélyeknek is szívesen adnak felvilágosítást. Baranyában azonban, ahol olyan sok a kiránduló, gombaszedő és gom- \baevő ember, különösen íe* lentős felvilágosító munkára van szükség. A felvilágosító munka már csak azért is fontos, mert a gombával kapcsolatosan igen sok a tévhit. Nem igaz, hogy egy bizonyos színű gomba fogyasztható bármilyen alakú is, szín után nem mindig lehet felismerni, hogy mérgezett, avagy sem. Az sem igaz, hogy az ezüstkanál ha gombába szúrják és az mér ges, megfeketedik;

Pécsett elég sok a gombaszakértő, de vidéken, a vidéki piacokon sokkal nehezebb a helyzet. Hogy minél kevesebb legyen a gombamérgezés, minél több ember adhasson felvilágosítást, azért indított a KÖJÁL a városi kereskedelmi Osztállyal közösen egy közép- " ' ' gombaismerő taníolyamot; A tanfolyam mintegy 15 résztvevője nagyon sokat tanult, és a közeljövőben vizsgát is tesz a hallottakból. A vizsga után azután a baranyai falvakban és városokban adnak tanácsot;

Természetesen ez a tizenöt ember még mindig kevés. A megyei tanács kereskedelmi osztályának gondoskodnia kellene arról, hogy a közeljövőben minél több ilyen tanfolyamot szervezzenek, hogy ez a szép kezdeményezés ne csupán kezdeményezés maradjon.

elismertetéséhez, mint amilyen ő volt. Nem kerülhetett köztudatba művészete azért sem, mert minél messzebb haladt azon az úton, melyet hivatása jelölt ki számára, annál nyilvánvalóbbá vált, hogy a festészet fegyverével olyan erők ellen harcol, amelyek akkor Európát rémületben tartották.

— Inter arena silent musae — mondotta bevezetőjében Bordács Haulisch Lenke, aki rendezte és megnyitotta az emlékkiállítást; — Valóban igen kevés olyan művész van, aki háború alatt, annak közvetlen közelében és hatására alkot. A legtöbb háborús mű, a harcizaj megszűnte után, a közvetlen élmény fájó élességét, az időn és távolságon keresztül megszűrve inkább tanulságul vagy krónikául óhajtja szolgálni, egy-egy konkrét eseményt rögzítve. Ámos számára azonban nem csupán témául szolgált a második, s eddig legszömyűbb világégés — ami a háborús ábrázolásoknak egyszerűbb, megszokottabb formája — hanem kifejezés- módját, festői nyelvezetét itatta át annyira, hogy az egyébként teljesen közömbös tematika, egy csendélet vagy tájkép kereteiben is, évekre pontosan, meghatározhatóan tükrözi az egyre tragikusabbá váló eseményeket. Legnagyobb érdemét éppen ebben látjuk: egy általa megalkotott formavilágon keresztül művészi tartalommá tudta alakítani azokat az érzelmeket, amelyek akkor nem egyedül az övéi voltak, hanem a háborúk kegyetlenségei közt őrlődő, éhe ző, remegő társadalomé is.

Valóban — ha végigtekintünk a kiállítás anyagán — láthatjuk művészetének hangja eredetileg egészen másképp indult, mint amilyennek késői periódusa mutatja. Lírai indítékú, a kompozíciós törvényeket szinte szigorúan figyelembe vevő korai művészete, csak lassú, fokozatos átmeneten keresztül vált azzá, amilyennek a kiállításanyag zöme mutatja. Azt a nyugodt, kissé bágyatag színharmóniájú világot azonban, amelyet eredetileg művészete képvisel, durva kézzel dúlták szét a háború eseményei. A szomorú élményeket látomások, víziók formájában sikerült kivetítenie magából.

A XX. ®®»első felének két

világháborúja eddig ilyen intenzitásban nem ismert katasztrófák közé sodorta az emberiséget, s a művészek — akik a társadalom érzésének megformálására hivatottak — úgy érezhették, hogy csak a legabszurdabb vízió adhat megfelelő képet az események tényleges valóságáról. Ámos látomásai sem felületes, öncélú játékok, hanem reális indulatok képpé formálásai. S hogy ezek az indulatok valódi eseményeket tükröztek és nem merő képzelgés volt a szülőjük, azt az ő és még sokan mások erőszakos halála bizonyította be.

*- B —

P£NZ MIéXIKÍDX

Sajnos, még ma is igen gyakran halljuk „SZTK- val nem érdemes orvoshoz menni, mert az orvosok csak pénzért lelkiismeretesek”. Hogy ez mennyire nem igaz, arról tanúskodik a mindennapi élet, amely bővelkedik hasonló történetekkel, mint amilyenről az alábbiakban szó lesz.

dobálja magát; És ilyenkor a jobb olda la egészen megmerevedik. Megvizsgálják egyszer, kétszer. Van, aki azt mondja:

— Lehet, hogy tetanusz!

— Annak nem ilyen a tünete — és az ápolónők, orvosok állandóan figyelik a gyereket: nem szorul-e össze a szája, nem fogja-e le görcskapocs a cserfes kis szájacskát. Nem! A kislány beszél, de néha jajgat és a jobb oldala megmerevedik.

Hívják a profesz- szort. A professzor megvizsgálja a kislányt és kiderül: mégiscsak tetanusz. I gaz, hogy nem a

Annuska fekete hajú, bogárszemű cigánylány. Behozzák a gyermekklinikára.

— Mi a panasz? — kérdik az anyjától az orvosok;

— Az oltás! M mutatja anyja a kislány karját, amelyen nagy, gyulladásos vö rös folt éktelenkedik. — Rosszul oltották. Egyenesen szúr

ták be a tűt.;; — magyarázkodik az asz szony, és Annuska bólintásával, feleleté vei megerősíti édesanyja igazát;

A kislányt bentfogják.

Annuska jókedvű, vidám, csak néha jaj gat. De akkor aztan úgy jajgat, hogy kín elviselni, Jajgat és

szokásos módon jelentkezik, de mégis az.

Cseng a telefon; Budapestet hívják. Tetanuszcsokat és

gyermekbénulásoso- kat csak Budapesten kezelnek és most onnan kémek segítséget.

— Igen! — hangzik a telefon túlsó végéről. — Azonnal küldjük a repülőgépet;

Az orvosok tanakodnak. Mitől kaphatta a gyerek a tetanuszt? Az oltástól? Az nem lehet. A sebész főorvos úgy határoz: megnézi a

gyerek karját. Felnyitja és kiderül: a gyereket nem oltották, hanem egy hosz- szú szálka ment a karjába, amely még mindig bent van. A syerek édesanyja se, a gyerek se merte bevallani az igazságot;

Napsugárban fürdik a repülőgép. Leír egy kört, aztán leszáll. A mentőből kiemelik Annuskát és beviszik a repülőgépbe. Annuska rácsodálkozik a karcsú testű, fehér kis gépre. Ilyet ő csak a levegőben látott. Hej, hányszor futottak ki az udvarra, a mezőre, hogy tovább láthassák a levegőben úszó gépmadarat!

Nekiiramodik zöld mezőnek a repülőgép, aztán lassan emelkedni kezd. Sztóll, száll-, egyre magasabban.

A mezőn dolgozó emberek felnéznek és talán senki sem sejti a gép belsejének titkát, azt, hogy ez a repülőgép egy feketehajú, bogárszemű cigánylányt visz magával Budapestre — pénz nélkül.

Düdás László, a képzőművész éti főiskola diszítőszobrász tan* szakának hallgatója. Most a székesegyházat rajzolja.

Aki rajzol: Gombár Judit. Az úttest másik oldalán emelkedik az 1700- as években épült lakóház. Azt rajzolja. És mellette a negyedéves Mi- hályfi László áll. Épp tanácsot ad,. Hiába, igy van ez rendjén. Kollega- litás is van a világon ii4

A kislány nevét ‘— sajnos — nem tudom. Nem árulta el. De már hajnalban ott találtuk rajztáblájával a járda szélén. A mllanydúcnak támaszkodott és rajzolt. Cseppet sem zavartatta magát. Ügyet sem vetett a kíváncsiskodókÉs végül két negyedévest mutatunk be munka közben, Pécs egyik apró terét rajzolják. Gyorsak és ügyesek a mozdulataik, az odavetett vonások nyomán szinte pillanatok alatt alakul ki « Jó kai