Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-09 / 159. szám

tssa jClius 9, NAPLÓ $ Nagy eredmények nagy tervek... zí habard Béke Tsz nemcsak megyénkben, de or­szágosan is ismert. Állatte­nyésztésének fejlettsége, szőlé­szetének korszerű kezelése és kiváló minőségű hozama elis­merést szerzett a babarci név­nek. Ennek a hatalmas termelő- szövetkezetnek az élén áll Brachmann János elvtárs. Nincs neki könnyű feladata, hiszen a sok .üzemág összefo­gása, irányítása, megfelelő szervezése nem kis dolog. De segít neki a két kiváló agro- nómus, meg a brigádvezetők és így együtt — kollektiven mé­giscsak megy „valahogy” a dolog... Valahogy? Nézzük csak az elnöki szo­bában a kimutatásokat, Brach- mann elvtárs! Látom, árpából kiválóak az eredményeitek, hi­szen a 119 holdon egyrészt 24.6 mázsa, másrészt 22.1 mázsa termétt. Persze a földek minő­sége szerint. Érdekes, hogy mi­lyen nagy a különbség a most behozott földek minősége és a „régi” termelőszövetkezeti föl­dek hozama között. Majd 30 százalék a termelőszövetkezeti régi földek javára! A borsó is megadta a hol­danként! 12 és fél mázsát és mind kiváló minőségű, ami te­kintve ezt a zűrzavaros időjá­rást, kiváló eredmény itt fenn, a babarci fennsíkon. A kaszáló területük olyan volt a babarciaknalk, mint 10 éve, de a hirtelen lezúduló múltkori esők sok lekaszáltat vittek el, de így is megadja a 17—18 mázsát holdanként, ami sokkal magasabb, mint az országos átlag. És még két ka­szálás hátra van, olyan gyor­san, buján nő-a szálas! Busa hol átlagosan 14— 15 mázsát „saccol” Brachmann elvtárs, de elégedettek a veze­tőségben a kukoricalkilátások- kal is. Érdemes volt komolyan dolgozni, úgy látszik, idén is elérik holdanként a régi terü­leten. iya .36—40 mázsát, átlago­san a 25 mázsa felett lesznek! Láttak-e már fiatal meny­asszonyt a gyűrűiével játszani. Milyen szeretettel, óvatosan forgatja az ujján! No, vala­hogy így állunk a babarci Bé­kében a szőlőműveléssel! Húsz hold kiváló minőségű, saját te­lepítésű szőlőjük van, máris országos hírű. Nemcsak azért, mert boruk megyei első lett, hanem elsősorban azért, mert olyan szakszerűen, kiváló gonddal művelik ezt az ara­nyat érő területet, hogy az minden tsz előtt példaként áll­hat. „Idén is háromszor per­meteztünk és egyszer poroz­tunk, de van olyan tőkénk is, amely már most szinte rogya­dozik, meg is kell kezdenünk még a héten a ritkítást! És okvetlen vedd hozzá azt. is — mondja Brachmann János —< hogy milyen nagy segítséget kaptunk és kapunk állandóan a Szőlészeti Kutató Intézettől, személyesen Németh Márton és Diófóssy elvtársaktól, akik nagy szaktudásukat szívesen adják át a mi vincellérjeink­nek. Az egész Béke Tsz szív­ből köszöni Németh elvtársék- nak ezt az értékes segítséget.” „Beszéljünk az én kedven­ceimről is” — szól közbe Vi- tárisz elvtárs, a íőálUntenyész­tő. Istállóátlaguk 'élévi átlag­ban felette van fejésinél a 15 liternek, de céljuk, hogy au­gusztusban érjék el a 15.7-es, majd ennél magasabb átlagot is. Majd év végére cl kell ér­ni összátlagban a 4500 litert és a régi, kiváló egyedeknél felette kell államok az 5500 liternek! Ezek a hatalmas szá­mok, reális tervek! Két gyönyörű, fajtiszta bi­kát nevelnek, mindkettőt, a Reményt is, meg a Rudit is, felviszik a.- mezőgazdasági ki­állításra! Kiválóak a fajkocáik is. A terv szerint a jelenlegi nemes­ál őmányt újabb 16 darabbal rövelik, hogy nagy tervüket: a tenyészkocák nevelését a más termelőszövetkezetek ré­szére, minél előbb teljesíthes­sék! Amelyik állat nem alkal­mas tenyésztésre, azt pedig gyorshizlalással, bacon módon kihizlalják és usgyi, mehet az iparvidékekre! Beszélgettünk még a híres halászatról, ahol akkora nemespontyök vannak már, mint az alkarom, aztán a ba­romfifarmról, ahol néhány nagy meglepetéssel rukkolnak ki a babarciak hamarosan. Persze, az sem közömbös, hogy a TEGI éppen a minap vett meg a Béke Tsz-től 10 darab kitűnő minőségű tenyészkant! De inkább néhány szót a tervekről: mindenekelőtt a sző­lészet továbbfejlesztése, gépe­sítése, szőlőművelő traktorok beszerzése, és ami legfonto­sabb: ötven hold új szőlőterü­let telepítése! Ezt úgy akar­ják megoldani, hogy a szajki tsz-el közösen, egy hatalmas területű szőlő-hegyközséget alakítanak ki! Kell nagy mennyiségű hordó is, mert idén is a 7—800 hektó várható terméshez csak feleannyi a hordó, remélik, hogy kapnak megfelelő hitelt, hiszen arany tárolásáról van szó, a folyé­kony babarci aranyéról! Ha­sonló nagyszerű terveik van­nak az állattenyésztés korsze­rűvé tételére is. 50 férőhelyes marhaistálló, szabadtartásos, 200 férőhelyes modern sertéshizlalda, hat nagy, egyenként 5 vaganos vasszerkezetű kukoricagóré, si­lók, mesterséges borjúneveló, fejős gépesítése, az egész állat- tenyésztés komplex gépesítése, százvagonos nagy magtár épí­tése gépekkel. Ezek a köze­lebbi és hamarosan megvalósí­tásra kerülő távolabbi tervek a babarci Béke Termelőszö­vetkezetben. Ahogy én Brachmann Jánost és kiváió társait ismerem, ezek a tervek hamarosan — sőt bi­zonyára a tervezettnél jóval korábban — megvalósulnak. A babarci Békében eddig is nagyon jól éltek a szorgalmas tagok, de ezentúl még jobban fognak élni! Igaza van a felírásnak a tor­nácon: Közösségben az erő! (Szí—)----- , ----------­Kö szönet a becsületes megtalálónak Szombaton bevá- többé nem találom kölcsönzőnél átve- sárlás közben a meg ezeket d szá- heti". Aláírás nem nagypiacon elvesz- momra fontos írató- szerepelt, tettem irattartómat, kát, hogy mindegyi Ezúton szeretném melyben ■ benne két újból ki kell ál- megköszönni a be­volt személyazonos- líttatnom, s ez csületes megtaláló- sági igazolványom, mennyi időbe telik, nak, hogy visszajut- különböző igazolná- Tegnap egy levele- tatta az elveszett nyok, heti ebéd- zőlapot kaptam, irattartómat, mely­jegy, kulcs, VIT- melyben csak ennyi ben teljesen hiány sorsjegy és 20 fo- állt: „Az elveszett talonul , mindent rint. Nagyon el vol- irattartóját a nagy- megtaláltam, tam keseredve, hogy piacon lévő mérleg- CSEH. GYULANE- ■ csaknem 100 müvet 0/ almameSléki szífiiátszócsoport mutatott be ------------------------------- “ Tolszto j Leóról, a nagy orosz íróról följegyezték, hogy ide­jét mesterien tudta Deosztani. Nem akarok párhuzamot vonni a Jasznaja Poljana-i géniusz és Sipos Lajos alma- melléki postamester között, csupán arra szeretnék rámu­tatni az előbb idézett példa alapján, hogy ma is vannak olyan emberek, akik a hétköz­napok egyhangúságában is tudnak nagyot alkotni, a ma­guk egyszerűségében is pél­dát mutatnak sokaknak. Mert az 50 tagú almamelléki szín- játszócsoport minden egyes tagja ezt teszi. Vezetőjük a már említett Sipos Lajos, 14 éve került Almamellékre. Ek­kor kezdte meg a színjátszó­csoport szervezését. Eredmé­nyeikről nem alkarok részlete­sen beszélni, talán elég, iha annyit mondunk, hogy 14 év alatt közel 100 művet mutatott be ez a lelkes kis együttes. Pedig ezek az emberek mind­annyian dolgoznak, ki a me­zőn, ki a földművesszövetke­zeti boltban, ki még az iskola padjai között szerzi meg az élethez szükséges ismereteket. Most az aratás idején is volt ideje — és hozzáteszem — ereje például Breznár Valéria parasztlánynak, hogy a fősze­repet játssza az elmúlt vasár­nap Fehér Klára „Nem va­gyunk angyalok“ című 3 fel­vonást« vígjátékában. A víg­játék másik főszereplője, Schvarcz József, egész nap krampácsolja a vasúti talpfá­kat, mégsem vo.t fáradt a; ké­ső esti próbákon részt venni. Sipos Tibor, az együttes, ve­zetőjének a kisfia kitűnő bizo­nyítványt vitt haza az általá­nos iskola VI. osztályából, de kitünően megállta a helyét a vasárnap bemutatott vígjáték­ban is. Molnár Irén, a falusi földművesszövetkezeti boltban kiszolgál, szabadidejében pe­dig színdarabot, tanul. Tizennégy év elég nagy idő ahhoz, hogy egy kiváló szín­játszó-együttes híre túljusson a község, sőt a megye határán is. Az almamellékiek nevét jól ismerik Somogy megyében is, hiszen már többször szere­peltek Kaposvárott. Az idén már három művet tolmácsol­tak a fálusi közönségnek, de még négyet tanulnak és ezeket a lehetőség szerint be is mu­tatják. Szándékosan szólok utoljára az együttes vezetőjéről, a na­gyon szerény Sipos Lajosról. Az volt ugyanis a kérése, hogy lehetőleg ne írjak tevékenysé­géről, de mindinkább úgy lá­tom, ez lehetetlen. Ez a 36 éves csupaszív ember a helyi postahivatal vezetője, kétgyer­mekes .családapa, a népi ellen­őrzési bizottság tagja, napon­ként több órát tölt az együttes ügyeinek intézésével, ő festet­te a művelődési ház díszleteit; Ezzel közel 300 órát töltött el. Ma már 46 ezer forint értékű vagyona van ennek a csoport­nak. Ebben is nagy része van Sipos Lajosnak. Rövidesen hozzáfognak Ko- dolányi János „Végrendelet“ című paraszt-drámájának ta­nulásához. Ez nem lesz köny- nyű falusi együttes számára, de az eddigi sikerek alapján valószínű híven tolmácsolják majd ezt a művet is. A községi tanács támogatása sem marad el természetesen. Sasvári elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke mindig szíve­sen segíti őket. hiszen a köz­ség jó hírnevét öregbítik ezek az emberek. És ami nem keve­sebb: például szolgálnak a töb­bi falusi művészeti csoportok számára is. László Lajos Qcsetisz'ovák katonai kiidöttség látogatása a Honvédetmi Minisztériumban A hazánkban tartózkodó csehszlovák katonai küldött­ség — Bohumir Lomsky ve­zérezredes, nemzetvédelmi mi­niszter vezetésévei — szerdán délután látogatást tett a Hon­védelmi Minisztériumban. A vendégeket Révész Géza ve­zérezredes, honvédelmi minisz­ter fogadta.- • - 1 ———II ■ — —- * 1 ■ ■» Ma sorsolják Pécsett a nyereménybetét-könyveket Hogy történik a betétkönyvek sorsolása? Ma délután öt órakor a Ka­maraszínházban rendezik meg a nyereménybetét-’könyvek II. negyedévi sorsolását. Bizonyá­ra sok olvasónkat érdekli, hogy miképpen történik a sor­solás. Ezzel kapcsolatban meg kerestük Balatonyi Dezső elv­társat, az OTP megyei fiók­jának vezetőjét, aki a követ­kezőket mondotta: — Mint ismeretes, a nyere­ménybetétkönyvek sorozat és sorszámmal vannak ellátva. A sorozatszám az egyes megyé­ket jelzi, ahol a betétkönyve­ket váltották, míg a sorszám minden megyében egytől fo­lyamatosan következik. — A sorsolás a sorszámok utolsó három számjegyéből képzett számvégződések alap­ján történik, vagyis mindazon betétkönyvek nyernek, ame­lyeknek utolsó három számje­gyéből alkotott szám meg­egyezik a kisorsolt tizennégy szám egyikével. — A sorsolást négy sze­rencsekerékkel bonyolítják le. Az első három kerék mind­egyikében 10—10 darab össze- sodrott számlevélike van, me­lyek mindegyike egy-egy szá­mot tartalmaz, nullától Kilenc­ig. A tizennégy darab nyerő­számot, illetve számvégződést úgy sorsolják ki, hogy mind­egyik kerékből egymásután ti­zennégyszer kihúznak egy-egy számot, melyek egymás mellé helyezve jelentik a nyerőszá­mot. Ezt a műveletet tizen­négyszer megismtélik, de ez­zel párhuzamosan a negyedik szerencsekerékből is kihúznak egy-egy számlevélkét, mely a nyerő számhoz tartozó nyere­mény százalékos nagyságát jelzi. A negyedik kerékben ugyanis egy darab 200 száza­lékos, két darab 100 százalékos és 11 darab 50 százalékos fel­iratú számlevélke van. — Miután a kisorsolt szám­végződések •— a sorozatszá in­tól függetlenül — minden ez­res sorozatban ismétlődnek, gyakorlatilag annyiszor tizen­négy nyereménybetétkönyvet sorsolhak ki, ahány ezer be­tétkönyv volt forgalomban a negyedév végén. — A kisorsolt betétkönyvek az elmúlt negyedévi átlagbe­tét összegének — mely leg­feljebb 3000 forint lehet — 200, 100, 50 százalékát nyerik, melyet a Takarékpénztár a betétkönyv követeléséhez a 20 százalékos nyereményilleték­kel csökkentve, hivatalból hoz záír. — A sorsolás lebonyolítá­sának mindenki . szemtanúja lehet, aki azon részt vesz. A sorsolást színvonalas műsor követi fővárosi művészek köz­reműködésével. Egyébként a belépés díjtalan. Aratnak. Csurog a veríték az emberek hátán, az arcán és ha odaszól nekik az ember: — Meleg van ugye? — ak­kor nevetnek. — Bárcsak ilyen meleg len­ne még sokáig! — válaszol­nak. örülnek. Talán még soha ennyire nem örültek a meleg­nek, a tiszta kék égnek és ta­lán még soha ennyire nem féltek egy sapkányi felhőtől is. A tótszentgyörgyi termelő- szövetkezet tábláját két acél­fogatú aratógép harapja. Az egyik megáll egy pillanatra: JH/ur cl búzát avatják — Még mindig gyakran fel­csavarodik! — mondja az ara­tógépkezelő és gépe nagy füst­karikákat dobálva az ég felé, tovább pöfög. Kévék fekszenek a tarlón és odébb szintén a tótszentgyörgyi tsz-asszonyok hordják, kereszt­be rakják a bő termést. Mert bő termés mutatkozik itt is, mint mindenütt a megyében. Az úton váltakozó kép: ara­tók, kukorica kapálok, az egyik helyen pedig krumplit ásnak. — Most van egy kis szabad idő. Ki kell használni. Mert utána neki kell menni a bú­zának — mondják és amikor keli aratni, főleg, ha nem le­het mindenütt aratógéppel, kombájnnal aratni. Learatták és most már a kombájnok a tavaszi árpát harapják. A gaz­daság csatahelyi üzemegységé­ben is három kombájn után potyognak a teli zsákok. Olyan jó a termés, hogy itt is arról panaszkodnak: alig győzik zsákkal a kombájnokat. Jól esik hallani az ilyen „pc- naszokat”, mert ezek igaz, hogy több munkát, nagyobb erőkifejtést, de több termest, nagyobb jövedelmet is jelente­nek. Aratnak. Dohognak a gépek, pengenek a kaszák. A siklósi járásban ezt újságolják: — Készek vagyunk az őszi árpa aratásával és a termelő­szövetkezetek már a búzájuk húsz százalékát is learatták. Cséplőgépeket vontató trak­torok pöfögnek az úton, amott tarlót hant egy eke,.itt meg már vetik a magot a földbe. — Két bőrt akarunk lehúz­ni róla! — nevetnek. Süt a nap. Felhő sehol. Jó aratási idő van. És ezt a. jó időt mindenütt kihasználják. (SZALA!) a termésről érdeklődöm, örömmel mondják: jő a ter­més, jobb, mint amilyenre szá­mítottak. Egy bjelorusz traktor csép­lőgépet cipel maga után és utána akasztva egy vontató­pótkocsin kultivátor. Kivonul a gépállomás. Minden gép rö­vid időn belül a termelőszö­vetkezetekben lesz. „Gépidé­nek” már a gépállomások. Hol mélyebb, hol erősebb brummogás hallatszik. — Csépelnek! Kattan a fényképezőgép és kérdésekre válaszolnak a csép­lőgép munkásat. A Görösgali Állami Gazdaság táblája az. amelynek végében felállítottak a gépet. Super-zetorok futkos­nak, pótkocsival hordják a ga­bonát és a cséplőgép malmá­ból ömlik a szem. — Van mit dolgozni a zsá­kosnak! — mondják a mun­kások és miután elszívták ci­garettájukat, elindulnak a gép felé. Az állami gazdaság központ­jában is készek a felelettel. Nem volt gyerekjáték az őszi árpa aratása Egyedül a Görös­gali Állami Gazdaságnak 10 hold őszi árpája volt. Nagy te­rület ez, hátha még ezt le is

Next

/
Oldalképek
Tartalom