Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

N A P Lö

1959. JÚLIUS n,

Szovjet gépek

a baranyai földeken

Baranyában igen jó hírük van a szovjet mezőgazdasági gépeknek. Maciiké Lajos, a Beremendi Állami Gazdaság traktorosa például szovjet gyártmányú kombájnnal arat és csépel már 1951 óta. Nyolc nyáron át több mint háromezer holdról takarította be a gabonát és mintegy 33 000 mázsa terményt csépelt el. Kivá- 'ló munkájáért meg is kapta a Szocialista Munka Hőse címet. Nem csoda hát, hogy az állami gazdaságok és a gépállomások traktorvezetői valósággal versengenek azért,: ki ülhet szovjet gépre?

Ebben az évben már majdnem négyszáz szovjet gyártmá nyú gép — többek közptt traktor, kombájn, aratógép, silótöltő, kendervágó, műtrágyaszóró ős vetőgép — dolgozik a baranyai állami gazdaságok és termelőszövetkezetek földjein. A gépek többsége az idén érkezett a Szovjetunióból. Most folyik a bejáratásuk, mégpedig olymódon, hogy kisebb erőkifejtést igénylő munkákat végez tetnek velük. Sőt a Harkányi Gépállomáson már be is fejeződött a hat új szovjet traktor bejáratása és ezen a héten már munkába álltak: aratógépeket és lönnyűvőkét működtetnek; A gépállomások dolgozói úgy vélekednek, hogy nincs párjuk a belorusz-traktoroknak — minden mukára alkadmasak, jó a sebességelosztásuk és mind a konstrukciójuk, mind az anyaguk kiváló.

Száz mfltrágyaszóró-gép Is érkezett a megyébe. Egy részük mór dolgozik is: nitrogén műtrágyát szórnak a hántásra kerülő tarlókra; A terv szerint a gépállomások hat aratógépet, az állami gazdaságok pedig négy kombájnt is kapnak még a Szovjetunióból és ezeknek egy része a búza aratásában már segítséget is nyújt a megye mezőgajzdiasági dolgozóinak.

ünnepi KlSZ-taggyülés a Porcelángyárban

A Pécsi Porcelángyár KISZ- szenvezete K ISZ-taggyűlést tartott az Építők kultúrottho- nában. Az ünnepi taggyűlésen Gáli Tibor elvtáns, a gyár igazgatója, régi KIMSZ-es szélt a fiatalokhoz:

— Irigylem önöket, fiatal elvtársak — mondotta többek között, — mert Önök olyan korban születtek, amikor az ember az álmait a legmesszebb menőkig megvalósíthatja, amikor mindenki azzá lehet, amihez kedve van, amikor minden fiatal megkapja munkája után az őt megillető tisztességes bért, amikor — történelmünkben először —• a társadalom felkarolja a munkás és paraszt fiatalokat, hogy ismerjék meg ők is a kultúra legmagasabb csúcsait, legyenek alkotó emberekké, népük, osztályuk harcos úttörőivé, zászlóvivőivé.

Az ünnepi KISZ-taggyűlés legfőbb célja az volt, hogy értékelje a fiataloknak a munkaversenyben és tisztasági versenyben elért eredményeit; Gáli elvtárs az értékelés után átadta a jutalmakat a legjobb eredményt elért kiszástáknak: Paulyuk Ferenc, Csiga István, Makkal László tányérkorongos élvtámsaknak. A tisztasági verseny győztesei között .ott találtuk Kőhalmi Márta festőleányt, Máté József figuraöntőt, s a társadalmi munkában kiváló teljesítményt nyújtó tagokat: Gallai Ferenc tálko- rongoet, Míg Miklós öntőt és még több KISZ-tagat, akik szintén jó munkát végeztek;

A kiszisták ezután új társadalmi munkára határozták el magukat. Drótkerítést készítenek a gyár előtti gyepes rész köré, hogy megakadályozzák a letaposását. Néhány alkalom

KépüvJk a KISZ-taggyűlés egyik derűs pillanatát ábrázolja.

A tisztasági versenyben két fiatal egyenlő pontszámot ért el, s csak sorsolással tudták eldö nteni, hogy kit illessen meg az első díj. Á képünkön látható kislány a pártatlan bíró komolyságával húzza ki á kőlapból az egyik kiszes nevét,

mai falura látogatnak és segí- hogy a Pécsi Porcelángyár ki- tenek a falusi kiszistáknak az szistáá az év második felében aratásban. Még több határozat öregbíteni akarják szorgos született a taggyűlésen, ame- munkájuk hírnevét.

Iyek mind azt bizonyítják, Vucskirs Lajos

HílE KK

— TÁRSADALMI ösztöndíjjal főiskolára kUldi két dolgozóját — Schuszter Erikát cs Pataki Honát — a komlói Kossuth-bánya kollektívája.

— RÖVIDESEN megkezdik a heles fai termelőszövetkezetekhez, a bükikösdl állami gazdaság Szabadság-majorjához és a Vízmüvek hét új kút- jához vezető villamoshálózat építését a MEGYEVILL dolgozói.

□ ÖCSARDON és Megyefán több kerekes, illetve gémes közkutat építenek át zártrendszerű, szivattyús kúttá.

□ TANFOLYAMON vesznek részt július 13-tól a falusi kul- túrotthon-igazgatók és a könyv tárosok Szigetváron. Az egyhetes tanfolyam célja — továbbképzés.

□ KÖZTISZTASÁGI szabálysértés elkövetése miatt 150 forint pénzbírságra ítélték Kiss Józsefné, nyugati városrészbeli lalkost.

□ JULIUS elején tartja a Magyar Honvédelmi Sportszövetség mohácsi gépgyári alapszervezete a motoros tanfolyam záróvizsgáját. A tanfolyamon 48 gépgyári dolgozó vett részt, akik máris, vagy a közeli jövőben lesznek motortulajdonosok.

— KÚTBA ESETT vasárnap Kisbicsérden Szűcs János 41 éves pécsi lakos. A pécsi Ideg- klinikán megállapították, hogy Szűcs Jánosnak az esés következtében eltört a gerince, s azonnal műtétet hajtottak vég re rajta.

□ FELSZERELIK a gázmérőket a közeli napokban az erőmű új lakótelepének C- épilletében.

Somogyhatvanban is elszántják

r:A*

Gyűjtik a szakszervezeti mozgalom pécsi, baranyai emlékeit

Mit tagadjam, túl patétikus- nak éreztem, amikor kicsúszott a számon, s most is, amikor leirom, a 6zót5

Hősök!

De amint hallgattam a beszélgetést, amelynek szavai, mint fáradt madarak szállnak vissza a múltba s idézik a tetteket, amelyekért — mert egy eszme volt a hajtóerejük — minden járt: a kenyértelen- ségtől a fizikai megsemmisítésig, s ezek az emberek mégis vállalták, rá kell mondani erre a magatartásra: hősiesség ez a javából! Hát ha hős az, aki jó fegyverrel a maikéban, talán nem közönséges erővel az izmaiban harcba mert szállni a csatában egy emberrel, mik lennének mások, ha nem hősök, akik fegyvertelenül egész társadalommal szemben ki mertek állni?! S most is olyan természetességgel beszélnek róla, mint amilyen természetességgel akkor rátették életüket;

Annak a nyolctagú bizottságnak az ülésén tűnődtem így, amelyet Deli István, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának kulturális előadója hívott össze. Arról tanácskoztak, hogy eljött az ideje, amikör össze kell gyűjteni itt Baranyában is a munkásmozgalom, s ezen belül főleg a szakszervezetek kialakulására, tevékenységére vonatkozó minden adatot. S kik tudnák Jobban, ha nem ők, a régi harcosok, milyen becses a legkisebb adalék is, amely a fel- szabadulásért vívott gigászi harcot örökíti meg?

Hallgattam a tanácskozásukat és csodálkoztam, két okbó' is.

Egyfelől azért, mert ezek a ^veteránok”, nemcsak mozgalmas múlttal, de súlyos évekkel is a hátuk mögött milyen fiatalos lelkesedéssel vállalták megint a munkát: gyűjteni a maguk és a mások emlékeit. Másfelől és légióként azon, hogy a megpróbáltatásoknak és szenvedéseknek az a soro- i»Ka, amelyeken egyikük-máeikuk átalment, nem törte meg őket! Pedig rendőri felügyeletet és kínzatást,. éhező családot és emigrációt, kényszerű bujkálást és börtönt —. mindent egyaránt juttatott nekik a múlt, azért mert szavakkal és tettekkel szocialisták voltak.

öreg, ráncos kezük papírok között matat. Ezeket részben mát ők gyűjtötték. Vannak a papírok között megsárgult ügyészségi vádiratok és. belga bányászkönyv; internálás végzések és töredezett újságlapok; az első szakcsoportok szervezkedésére vonatkozó emlékezések és kegyelettel megőrzött, félévszázadáé tagsági könyvek.

— Bizony, talán mi se mindig hittük, hogy már valóban a „végső harc” fázisában vagyunk és mi is- megérjük a győzelmet és mégis harcoltunk

— mondja egyikük, Rumszauer József. — Nem ez volt benne a legszebb?

— De hogy hogyan, kikkel együtt, milyen ellenfelek ellen, milyen kudarcok után, milyen szenvedések árán, s mégis milyen eredményekkel, kiknek az elhullása, kidőlése mellett

— ezekre kellenek a dokumentumok! Ezeket keressük elő emlékeinkből, kerestessük elő minél több elvtárs, hozzátartozó emlékeiből — ez a mi nagy feladatúnk — foglalja Ö6Sze a bizottság célját Deli István.

Ez az ország sokáig volt az illúziók, a szép hazugságok és a hazug legendák országa. A gyűjtés, amely országszerte megkezdődött, hogy megmentsen minden adatot, a legkisebb emléket is, azért folyik, hogy megíródhassék az új élet hordozójának, a munkásnak epikus méretű harcát ezer és ezer apró adalékból megörökítő, a valóság legendáját tartalmazó: igaz története.

Akinek van ehhez a legendához hozzátennivalója, emléke. írásos dokumentuma: segítsen megmenteni a ma és a holnap számárai

(ásd

A falu kihalt. Mindenki arat: Az egyik -házból kinéz egy néniké.''Na, végre.

— Tessék mármon dáril' merre ' van a tsz irodája?

A nénike csodálkozik.

—. Melyiké? — kér dl, .

— Hát .

— Mir- három van itt: a Dózsa, a Zrínyi, meg a Búzakalász...

Az irodában senki, végre megjön a tanácselnök, öt faggatom.

Három termelő- szövetkezet van So- magy hatvanban. A Búzakalásznak 390, a Dózsának 430, a Zrínyinek pedig 440 hold földje van. Több

a mesgyéket

mini ezerkétszáz hold összesen és több mint ezer darabban. Van még négy-ötszáz négyszögöles is. Kijött az aratógép, de csak fészkelődön a kis földön, aztán elment,

— Nem megy ez

így! — mondták a tagok és egyre másra adódtak az olyan problémák: kimentek dolgozni, egykettőre végeztek azzal a néhány száz négyszögöllel és aztán mehettek tovább sokszor két kilométert is.

— Nem lehet így nagyban gazdálkodni! — hajtogatták a tagok.

Most aratnak. Kézzel. De nyakukon a kukorica kapálása i3. A kukorica egy részét még egyszer sem kapálták. Itt i* kicsik a parcellák, nem tud dolgozni a gép. Pedig mennyit segíthetett volna. Ezt mutatja a Búzakalász példája is. Ez a tsz a régi helyébe alakult és itt a föld egy része tagosított volt; többet dolgoztathattak géppel, mint a másik két termelőszövetkezetben.

összehívták hát a

közgyűlést és egy igen fontos kérdésben egyhangúlag állást foglalt a három tsz tagsága.

— Tagosítanunk kell, mert tagosítás nélkül nincs gépi munka, tagosítás nélkül olyan a nagyüzemi gazdálkodás, mint a fából vaskarika. \.

A tagosítás irodai munkája már elkészült és néhány nap múlva megkezdődik a földrendezés a gyakorlatban is. Akkor aztán az ősszel elszántják Somogyhatvanban is a mezsgyehatárokat és nagy táblába vetik a gabonát, nagy táblába, amelyben a gép nemcsak fészkelődnl, de dolgozni is tud.

□ DIMITROV emlékünnepséget tartottak Felsőszentmár- tonban, Dimitrov halálának tizedik évfordulóján. Az ünnepségen mintegy százötvenen vettek részt.

□ HALÁLOS kimenetelű közlekedési baleset történt vasárnap délután 14 óra 35-perckor Mánfa és Sikomda között az országúton. Vida Tamás, az MHS tulajdonát képező gépkocsival szabálytalanul az út baloldalára állt le. Garzó József, aki saját motorkerékpárján közlekedett — nem tartotta be az előírt követési távolságot, s ennek következtében motorja kormányával a gépkocsi hátuljába ütközött. Az összeütközés Garzó József, Pécs, Dugonics utca 38. szám alatti lakos rövid időn belül beállott halálával végződött.

— KISNYOMÁSÚ gázvezetéket építenek, és a régi vezetéket részben felújítják a Széc henyi tér és az Ágoston tér között a Pécsi Gázmű dolgozói. Az új vezeték megépítése után a régi 800 milliméteres vezetéket kikapcsolják a hálózatból. A 250 milliméter átmérőjű új gázvezeték a jelenlegi gáz- mennyiség háromszorosát fogja továbbítani aiz említett környéken lévő háztartásokba.

If'ósigl találkozó Balatonalmádiban

Vasárnap országos vasutas és postás ifjúsági találkozót tartanak Balatonalmádiban. A találkozón 800 baranyai vasutas és postásfiatal vesz részt — szombaton este szállnak vonatra.

A találkozón a KISZ Központi Bizottságának egyik tagja mond beszédet. Különböző kulturális és sportrendezvények fi a jóki ránd ul ás és sok más teszi a fesztivált emléke- ...

.... • "

D O

LCSÓ kémét karórák érkeztek a 'pécsi őrá- és ékszer boltokba.

— SZÁZEZER darab VIII; osztályos tankönyvet készítenek el július 25-ig terven felül a Szikra Nyomda dolgozói. Vállalták továbbá, hogy augusztus 15-ig kétszázezer III. osztályos olvasókönyvet készítenek el, ugyancsak terven felül. A Szikra Nyomda dolgozói II. negyedévi tervüket is túlteljesítették, eredményük 111 százalék; - - — ÜNNEPÉLYES keretek közt gyulladt ki a villany a sellyel járásban lévő kórós termelőszövetkezeti községben. Ez a járás ötödik községe, melyet ebben az évben kapcsoltak be a villamoshálózatba.

«QlGoeiJ BAUZANCir(39)

Sátorlapot borítottak a fejükre, és Arszentyev szétterítette a térképet a nyergen.

— Most itt foglaltok állást a hasadékon túl. Látod, ahol a kerteket megjelöltük? Úgy! Balra tőletek nyolcvamkettes aknavetők lesznek. Egy üteg. Ég a cigarettád? — Arszentyev cuppogni kezdett keményen összeszorított ajkával. A sátorlap alatt orrfacsaró, lóiz- zadtság szag szorult meg. — Már félórája várok rátok, egészen átfagytunk. Itt az útkereszteződésnél a mi tankunk áll. Kilőtték. Éppen most akartunk odamenni. hogy megnézzük, de hallottuk, hogy jöttök. Most tehát, ütegparancsnok tarts terepszemlét.

Arszentyev élvezettél ejtette ki ezt a katonai kifejezést, és lábikráját mozgatva, türelmetlenül állt, egyik lábáról a másikra. Gondolatban elképzelte, hogyan végezné el ő maga, hogyan lovagolna az

üteg előtt távcsővel a kezében. Régi vágya: elöl lovagolni.

— Négy óra nulla perckor adj jelentést a készenlétről.— mondta parancsolón és lelkesen. — Rádióösszeköttetés közvetlenül az ezredparancsnokkal!

Az üteg felderítő: eközben körülfogták az ezred feldecítő- jét, ő pedig a mindenről tájékozott ember fensőtobségével, le sem szállva a nyeregből, a sötétben körbe mutogatott korbácsával és magyarázott, Be- llcsenko követte tekintetével a korbácsot, s Arszentyev szavába vágva megkérdezte az.t, ami foglalkoztatta:

— Tehát ért a tankot nem láttad közelről?

A háboirú elővigyázatosságra nevelte.

— Melyiket? A kilőtt tankot kérdezed? — Arszentyev elégedetlenül összeráncolta homlokát, mert rájött, hogy Belicsenko ném figyelt rá.

— Nem értem( hogyan került

ide egy kilőtt tankunk? — folytatta Belicsenko hangosan gondolkodva.

Ekkor a felhők mögül végre előtört a holdsugár, és megcsillant az országút burkolatkövén; ferde árnyékok vetődtek a földre, a leghosszabb a lovas árnyéka volt. Az út- keiresztezésmél 1« megcsillantak a lánctalpak és a tank ágyúi. Hirtelen felbőgött a motor, s a kilőtt tank az árnyékba gördült, onnan villant, reccsent az ágyúja — a lövedék az országúton robbant, szilánkjai szétfröccsentek a kövezeten. Egy pillanat alatt mindenki az árokban termett. Az ezredfelderítő alatt megbokrosodott a ló, és a tank felé vitte. De aztán sikerült megfékeznie és vissza lova goit. A nyeregből leugorva Idegesen elmosolyodott:

— Azt hittük, hogy a miénk. Ott cigarettáztunk mellette... Arszentyev zavartan nézegette elszakadt nadrágját.

— Honnan a fenéből került ide szögesdrót? Teljesen érthetetlen.

Azért is vizsgálgatta olyan

aprólékosan a nadrágját, mert szégyellt Belicsenko szemébe nézni.

Mint ahogyan ilyenkor lenni szokott, senkinek sem volt páncéltörőgránát a kezeügyé- ben. Vissza akartak futni az üteghez, de a tank megeresztett még néhány lövést, visz- szahátrált és tovagördült.

— Nesze neked terepszemle — nevetett Belicsenko. — Éreztem..: És sokáig álltatok mellette?

Most e friss riadalom «tán valamennyien hangosan éí megkönnyebbülten nevettek. A katonák még sokáig mesél- gették egymásnak, hogy hogyan^ ugrott át a szögesdrótkerítésen. ég hogyan szakadt el a parancsnok segédtisztjének a nadrágja. S különösen az tette a történetet annyira humorossá, hogy a segédtiszt nadrágjáról esett benne szó.

Éjfélkor a hasadékon túl fekvő kertekben lö végállásokat ástak. A tüzérek ledobták köpenyüket, derékszíjukat váll szíjként csatolták magukra, és csákánnyal vágták a csontkeményre fagyott földet.

Benn a városban német rakéták röpködtek, időnként géppisztolysorozatok ropogtak, Valahol nem messze tankok dübörögtek, senki sem tudta pontosan kihez tartoznak, de azért mindenesetre rejtve dohányoztak. Aztán megjöttek éjszaka bombázóink. Láthatatlanul köröztek a kertek felett a sötét égbolton, éw mit sem látva lehajigáiták bomM'fcat a tüzelő-állások közelébe. S ezzel elrepültek.

(Folytatása követkertkj