Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-07 / 157. szám

1959. JULIUS 1. NAPLÓ 3 óladéi fik fuLeeieeíit ' Hallgatag várfalakon, a 32 e2er török és 2 500 magyar vi­téz temetőjében sétálok. Tör­ténelmet mesélnek ezek a szi­getvári romok; : ; Dudva nőtte, gaz borította a belső íölderődítést. Nincs gaz­dája ennek a várnak? Nincs aki „hivatalból is" őrizné em­lékét? Pedig sok nézője akadt .a múltban s van a jelenben is. Mikszáth, Móricz, Vörösmarty, Petőfi, Kölcsey is meglátogat­ta. Kölcsey ezeket a sorokat írta Nemzeti Hagyományaink című írásában: „Mi által dicsői tők meg a helyet, hol Zrínyi elhullott, hanemha azáltal, hogy a tőle védett sáncokat ikótya-vetyére bocsátottuk? ... Mit talál a szem, mely régisé­günket vizsgálja? Nemde őseinknek várfalait, melyeket a gondatlan unoka le hagyott omolni.. S mit találunk itt most? 1 j Az útat egyengeti, a gazt 4 gyomlálja a belső parkban egy idősebb ember. Beszélge­tünk. Csizmadia Istvánnak hívják, ő a vár gondnoka. Csak jönnek a látogatók, aztán . . el is mennek anélkül, hogy vala­mi érdemeset láttak volna. A múzeum zárva, még egy pad 6incs, ahol megpihenjenek, csak a füves várfal az összes látnivaló; Ez az igazság, teljesen iga­za van Pista bácsinak; Nem változott volna itt semmi, mió­ta Kölcsey itt járt? Mert, hogy az úri Magyarország nem so­kat törődött ezzel a várral, az még érthető. De, hogy mi is csak annyiban hagyjuk, ez ért­hetetlen; Nem, nem kcmdítjuk meg a .vészharangot mégsem Sziget­it vár emléke fölött. Mert készül itt valami, szép, nemes dolog, ami bizonyítja: megbecsültek ezek a kövek, nincs elfeledve ez a véráztatta föld ;;: Molnár Imre pedagógus itt lakik,-bent a várban, a diák­otthon épületében, ö az ide­genforgalmi vezető s egyben patrónusa, szerelmese ennek a várnak. Elmondja Szigetvár történelmét s a várral kapcso­latos terveket is.' — 1966. szeptemberében lesz 400 éves évfordulója a vár el- estének. Országos, sőt a hatá­rokon túl is terjedő ünnepség színhelye lesz altkor Szigetvár. Még van idő, de már most meg­kezdik a szervezést. Alaku­lóban van a „Szigetvári Vár Barátainak Köre“. A tagok be­lépési nyilatkozatot töltenek ki s néhány forint tagdíjat fi­zetnek. Az egri példát vették alapul, ahol már 1955-ben meg alakult az egri vár barátainak köre. Lelkesedésben azonban itt sincs hiány. Már van olyan tag, aki 1 kiló ezüstöt ajánlott fel kis jelvények készítésére, azok számára, akik a legtöbbet tesznek majd a vár érdeké­ben. (A felajánlónak híres ezüstérem gyűjteménye van s ezekből ajánlott fel egy kilót.) Megtalálják-e Zrínyi sírját ? A nagy ünnepségre tervezik: megkeresik a vár védőjének, a hős Zrínyi Miklósnak sírját. Van-e erre lehetőség? Törté­nelmi tény, hogy Zrínyit a tö­rök lefejeztette s fejét két nap­ra közszemlére tette ki, aztán elküldték a budai basának. A budai basa a győri táborba kül dötte az osztrák seregihez. Ebben az időben ugyanis mint­egy 120 ezer főnyi osztrák se­reg tartózkodott Győr mellett s egy lépést sem tettek Sziget­vár felmentéséért. Itt álltak, vártak, Bécset itt akarták vé­deni a töröktől. Mit érdekelte őket a magyar nép sorsa, búja, bánata... A fejét tehát el­küldték. De testét itt temet­ték el. Erről hivatalos doku­mentumok adnak bizonyságot. Ez egyik dokument Musztafa pasának 1566 november 1-én Miksa császárhoz írt levele, amelyben többek között ez áll: „ .. tisztességet tettem nékije, testét is eltemettem, kár volna olyan vitézlő úrnak testét, hogy a madarak en­nék ..Zrínyi tehát valahol itt van eletemetve. De hol? Nagy ez a terület, csak a vár mintegy hat holdnyi. Akad itt azonban egy régi térkép, ami ad bizo­nyos támpontot. A térkép sze­rint a mostani konzervgyárral szemben elterülő földrészen katonai temető volt! A térkép így jelzi: „Katonai temető". Talán itt valahol alussza örök álmát a hős? Talán:5! Az alagutak titka De terveznek ásatásokat má­sutt is. Minden valószínűség szerint az egyes bástyákat alagutak kötötték össze. Ezek­nek az aíagutaknak feltárása vajon milyen, eddig még nem tudott dolgokat fedne fel? Ebben a várban van az or­szág legnagyobb minaretje. Azaz, most csak romjai... mindössze 35 lépcső ép belőle, eredetileg 110 lépcső vitt a te­tejére. Egy lépcső magassága 20 centi, így számolták ki. hogy ez volt az ország legma­gasabb minaretje. Tervezik en nek helyreállítását is. A megyei tanács ebben az esztendőben is jelentős ösz- szeggel segíti a műemlék hely­reállítását. Ennél? a támoga­tásnak eredménye, hogy a ka­puit februártól zárva tartó vár­múzeum még ezen a héten megnyílik. A segítség ezután minden évben fokozódik: 1960- tól évente mintegy 300—400 ezer forintot fordítanak a vár rendbehozására. Ezeket tudtam meg itt erről a várról. S ha Kölcsey szavai­val kezdtem, engedtessék meg befejezésül is az ő szavait idézni. „Piruljon az, akit a hajdani nagy nevekre emlé- 'keztetni kell." Úgy érzem, nincs szégyenkezni válónk. Hős elődeink harchelyére a kegyelet virágait szórjuk : :;. és emlékezünk rájuk: Garay Ferenc Balesetvédelmi felszerelések nélkül nem dolgozhatnak as aratógépek I MEDQSZ munkásvédelmi osztályának táiékoztatőja Az idei nyári mun­kákban a korábbinál lényegesen több gé­pet használnak és a nagyüzemi gazdál­kodás fejlődése kö­vetkeztében növeked nek az egy-egy mun­kagéppel megoldana dó feladatok. Min­den eddiginél fonto­sabb tehát, hogy a mezőgazdasági dol­gozók, s elsősorban a gépállomások, va­lamint az állami gaz­daságok kombájno- sai, aratógépkezelői és cséplőmunkásai maradéktalanul meg­tartsák a munkásvé­delmi előírásokat. A Földművelésügyi Mi­nisztérium illetékes főigazgatóságai az idén elsőzör hoztak olyan határozatot, hogy megfelelő védő- berendezések nélkül a gépekkel nem sza­bad dolgozni és a hiányok pótlásáig az ellenőrző szakembe­rek kötelesek a gé­pek munkáját szüne- teltetná; A MEDOSZ mun­kásvédelmi osztálya a megyei munkásvé­delmi felügyelőkkel együttműködve szé­les körben ellenőriz­te, hogyan tártják meg a kiadott ren­delkezéseket. Megál­lapították, hogy a kombájnokra és a cséplőgépekre ország szerte felszerelték és munka közben is használják a baleset- mentes munkát szol­gáló védőberendezé­seket. A gépálomási cséplőgépeknél lé­nyegesen javítja a balesetvédelmi hely­zetet a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlődése; A közös szérűkön ugyanis nem kell mozgatni a cséplőgépeket, biz­tonságosan elő lehet készíteni a munkát. Az aratógépeknél a gazdasági vezetők, elsősorban a trakto­ros-brigádok vezetői üzemközben is ellen­őrizzék megvan-e a kardántengelyek meg felelő burkolása. Mi­vel az elmúlt évben az aratógépeknél több súlyos baleset fordult. elő, a szak- szervezeti munkásvé­delmi ellenőrök a leg szigorúbban eljárnak azokkal szemben, akik megfelelő vé­dőintézkedések nél­kül engedik dolgoz­ni az aratógépeket. A MEDOSZ mun­kásvédelmi osztálya megvizsgálta a nyári munkákban részt ve­vők ellátását is. Meg állapította, hogy a több mint kétezer üzemi konyhán bő­séges és jóízű étele­ket kapnak a dolgo­zók, az étrend vál­tozatos, a menüben rendszeresen szere­pelnek a zöldfőzelé­kek, vitamindús éte­lek. Az időszaki mun­kások elhelyezése is .lényegesen jobb, mint a korábbi években. Az üzemi bizott­ságok és a. megyei munkásvédelmi fel­ügyelők az aratás és cséplés idején foko­zott mértékben el­lenőrzik az állami mezőgazdasága nagy­üzemek dolgozóinak munkásvédefcni hely­zetét. A mezőgazdaság boszorkánykonyhájában > Minden igazi gazdász vágya: kísérletezni, megvizsgálni mi­ből, hogyan lehetne többet elő állítani. Az állami gazdaságok­ban majdnem mindenütt kí­sérleteznek, hisz ha egy ki­sebb tábla búzát, árpát lát az ember, akkor mindjárt azt mondják: . — Ez egy kísérleti tábla! Minden gazdaságban vannak kísérleti táblák, de olyan gaz­daság, mint a szentegáti ke­vés van az országban. Itt az egész gazdaság kísérleti célo­kat szolgál. Öröm lehet itt gatdásznak lenni. Ha megkér­dezi az ember: milyen kísér­letek folynak a gazdaságban, > akkor a szentegátiak szinte kapásból válaszolnak. — Nemrég indítottuk be az ivadékvizsgáló állomást — mondják és már magyaráz­zák is: ez az állomás azt a célt szolgálja, hogy az ivadé­kokon keresztül megállapít­sák: a legjobb tenyészbikák átörökítik-e azokat a tulajdon­ságokat, amelyeket a törzs­könyv szerint elődeiktől örö­költek. Miért van szükség er­re a vizsgálatra? Azért, mert gyakran előfordult: az apaál­lat a törzskönyv szerint igen jő volt, de örökölt jó tulaj­donságait nem tudta tovább adni. Az ilyen tenyészállat pedig nem sokat ér, még ak­kor sem, ha igen jó elődöktől származik, mert az állatte- •nyésztésben nemcsak az elö­ltök, de az utódok is sokat Mámítanak. Van egy másik kísérletük is. Köztudomású, hogy a jól­tejelő tehenek hamar elmed- dülnek. Ilyen teheneket ka­pott a Szentegáti Kísérleti Gazdaság is — kísérleti cé­lokra. A cél az volt, hogy eze­ket az 5—6000 literes meddő teheneket szabadtartásos te­nyésztésbe fogják és így vem- hesítsék őket. A feltételezés, hogy a megváltozott tenyész­tési viszonyok befolyásolhat­ják, jó irányban befolyásolhat jálc a meddőséget, helyesnek bizonyult. A szabadtartásos tehenek 50 százaléka vemhe­sedéit eddig. Néhány évvel ezelőtt a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból 18 öves kocát kaptak. A feladat az volt, hogy álla­pítsák meg az eddig Magyar- országon meghonosodott ma­gyar és másfajta sertésekkel szemben milyen ’ előnyökkel járna ezek tenyésztése. Ma már a gazdaságnak 80 saját kocája van és egyre több ter­melőszövetkezetben látni ilyen öves sertést. A tsz-ek a szen­tegáti gazdaságból kapták. Ezekután a felelet csak egy le­het arra a kérdésre: érdemes-e nálunk Magyarországon is te­nyészteni ezeket az öves ser­téseket. Igen, érdemes, mert mint a szentegátiak kísérle­te is mutatja: ezek a sertések igen jól legelők, gyors fejlő­désnek, nem maradnak el a fehér hússertések mögött — javukra legyen mondva: nem is olyan kényesek — és ta- karmányértékesítésük is jó. — Különösen hasznos ezek-. nek a tenyésztése a termelő- szövetkezetekben. Egyáltalán nem igényesek és fejlődésben nem maradnak el a kénye­sebb hússertés mögött — mon­dották a gazdaság szakembe­rei. Ha már a sertéskísérleteknél tartunk, akkor nem maradhat ki az a kísérlet sem, amit a magyar mangalicával végez­nek. A mangalica igénytelen­sége előnyös, de szaporátlan- sága, rossz takarmány értéke­sítése, lassú fejlődése hátrá­nyos. Ezért sokan már-már ar­ról beszélnek: a magyar man­galica kipusztulófélben van, átvette helyét a fehér hússer­tés. Nos, hogy ez ne igy le­gyen, azért tenni is kell va­lamit. Mégpedig növelni kell a mangalica szaperaságát, meg kell gyorsítani a fejlődését és jobb takarmányértékesítővé kell tenni, mégpedig úgy, hogy a sertés mangalica jellege megmaradjon. Mit csináltak a szentegátiak? Cseppvérkeresz- tezéssel keresztezték a berk- hsirei és a tamwolt sertések­kel a magyar mangalicát. Ezek a sertések azzal a jó tulajdon­sággal rendelkeznek, hogy sza­porák, jó takarmány értéke sí­tők és gyorsan fejlődők. Ha a kísérlet sikerül, akkor ez minden ilyen módon keresz­tezett mangalica kocánál egy­mástól többletmalac-szaporula- tot jelent és ezek a malacok már gyorsabban fejlődnek, jobb takarmányértékesítők 41Wtznerk. A juhászaiban is végeztek kísérleteket. Még a télen egy vemhes anyajuh-csoportot szi- lázs-takarmányozási kísérletre állítottak be. Ezzel a csoport­tal állandóan szilázst etettek. Miért? Azért hogy nyíráskor a szilázs-etetéses és a régi hagyományos takarmányozá- sos juhok gyapjúhozama kö­zött milyen különbség mu­tatkozik majd. A nyíráskor1 kiderült: a szilázs-etetéses ju­hok gyapjúhozamban egyálta­lán nem maradtak el a ha­gyományos takarmányozáso- sak mögött. Most azt vizsgál­ják: a szilázs-etetés milyen hatással van az utódokra, mert itt is, mint mindenütt nem­csak a ma mért eredmény szá­mít, hanem a várható ered­mény is. Kísérleteznek a szentegátiak és ezeknek az eredménye sok­szor csak évek múltán mu­tatkozik meg a gazdaságok­ban, a termelőszövetkezetek­ben. Az öves sertésekkel is így volt: évekig tartó kísérlet és ma már a bogádmindszen- ti termelőszövetkezet fiaztató- jában is öves kocák röfögnek. Egy évvel ezelőtt még szá­mok, feljegyzések, vizsgálati eredmények mutatták a kísér­let eredményeit. Ma már rö­fögő sertések. így van ez a többi kísérlettel is. Türelem, hozzáértés kell hozzá és ak- kor az eredminy sem marad el. Ezt mondják a szentegá­tiak és ezért eredményes a munkájuk. SZALAI JÁNOS A termelési tanácskozások elé Nem készült még el az összesített statisztika me­gyénk üzemeinek és bányáinak első félévi tevékenységé­ről, de már az előzetes számításokból is kitűnik, hogy a pártkongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista, mun­kaversenyben az üzemek, vállalatok zömében igen szép eredmények születtek. Beszámoltunk már arról, hogy a megye ipari üzemeinek jelentős része 5—10 nappal a ha­táridő előtt teljesítette féléves termelési tervét, sőt volt olyan vállalatunk is, mint például az EM Téglagyári Egye­sülés, ahol a dolgozók már június végére teljesítették kongresszusi vállalásukat s 6 millió téglát termeltek ter­ven felül. Eredeti vállalásukat éppen ezért még 5 millió téglával megtoldottak. A jelentésekből ezenkívül kitűnik, hogy vállalatainknál az elmúlt hónapban a korábbinál kedvezőbben alakultak a termelékenységi és az önköltségi mutatók is, bár ezen a téren előreláthatóan még nem ér­tük el azt a szintet, amelyet pártunk a márciusi határoza­tában megjelölt. Az üzemek és a vállalatok munkásai az első félévi munkájukról tiszta képet a napokban megtartandó terme­lési tanácskozásokon kapnak majd. A termelési tanácsko­zás mindig jelentős esemény egy-egy üzem életében, hisz a termelési tanácskozás az üzemi élet legmagasabb fóru­ma, A most megtartandó termelési tanácskozások jelentő­ségét külön növeli az a tény, hogy most kerül sor első ízben a kongresszusi munkaverseny eredményeinek ne­gyedéves szinten történő értékelésére s ez az értékelés egy­ben azt is mutatja majd, hány üzem s ímíthat az élüzem címre, hány munkás vált érdemessé az elmúlt félév során a kiváló dolgozó kitüntetésre, mit tettek a szocialista mun­kabrigád cím elnyeréséért küzdő brigádok tagjai az eléjük állított követelmények megvalósításáért. A most megtartandó termelési tanácskozásokon tehát a munkások és műszakiak igen bő, részletes tájékoztatást várnak az üzemek gazdasági vezetőitől, olyan tájékozta­tást, amely alapja lehet a vitának és amely lehetővé teszi, hogy a termelési tanácskozás a szó szoros értelmében a. munkások és a vezetők tanácskozásává váljék. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert bár a legutóbbi termelési tanács­kozásokon az üzemek többségében a munkások szép szám­mal megjelentek és általában sokoldalúan meghányták- vetették az üzemi élet különböző problémáit, előfordult olyan eset is, amikor a beszámoló csak különböző gazda­sági mutatók lélektelen ismertetéséből állt s a munka elemzése, a következő negyedév gazdasági, politikai fel­adatainak ismertetése, magyarázata elmaradt. Ezek a ter­melési tanácskozások érthetően nem töltötték be a felada.- tukat, a munkások többsége nem nyilvánította véleményét. Éppen ezért jó lenne, ha a mostani termelési tanács­kozások beszámolóját az üzemek gazdasági, párt- és tömeg- szervezefi vezetői a lehető legnagyobb gonddal készítenék el, illetve eUenőri2mék s a tanácskozásokon az eddigi gya­korlattól eltérően az üzemvezető, főmérnök, párt- és tár­sadalmi szervezetek vezetői mellett ott lennének a többi gazdasági és műszaki vezetők is, mert ez enyhén szólva kötelességük is. A mostani termelési tanácskozásokat az üzem életét érintő különböző problémák, az elmúlt félév tapasztalatai­nak megvitatása mellett feltétlenül fel kell használni a párt márciusi határozatában foglaltak ismertetésére, ma­gyarázására is, különös tekintettel a műszaki fejlesztésre és a munka termelékenysége növelésére vonatkozó részek­re. Beszélni kell erről annál inkább is, mert bár a kong­resszusi munkaverseny e téren is lényeges javulást hozott, elért eredményeinkkel — néhány kivételtől eltekintve -— nem lehetünk elégedettek. A műszaki fejlesztés meggyor­sítása, a termelékenység növelése továbbra is a legsürge­tőbb feladatunk. A párt márciusi határozatának megvalósítása, a kong­resszusi munkaverseny fellendítése üzemenként, gyáran­ként más és más intézkedéseket követel. Hogy hol, mi a legfontosabb tennivaló, azt mindenütt a termelési tanács­kozásoknak kell eldönteni. Éppen ezért nem közömbös, hogy a termelési tanácskozásokon a munkások és a veze­tők közül hányán vesznek részt, hányán hallatják szavu­kat. Ma már senkit sem köteleznek arra, hogy a termelési tanácskozásokon részt vegyen, a saját belátására bízzák, ki miként határoz. A gazdasági, műszaki, párt- és tömeg­szervezeti vezetőknek azonban nem szabad csupán a ter­melési tanácskozás összehívását jelző plakátra, a hangos­híradóra bízni a termelési tanácskozások előkészítését. Beszélni kell lehetőleg minden munkással és ha szükséges, el is kell magyarázni neki: jöjjön el a termelési tanácsko­zásra, vegyen részt az üzem életének irányításában, mert ezt a saját érdeke, további előrehaladásunk érdeke egy­aránt megköveteli. Az üzemek, bányák munkásai érdeklődnek az üzem, a bánya problémái iránt. Ennek számos tanújelét adják nap, mint nap, kifejezésre juttatják munkájukkal, maga­tartásukkal is. Biztosak lehetünk tehát abban, hogy he­lyesen értékelik majd az elmúlt félévi tevékenységük tapasztalatait, okulnak az elkövetett hibákból s ebben a félévben még jobb munkával, még lelkesebb szocialista munkaversennyel továbbfejlesztik elért eredményeiket, tel­jesítik a párt által megjelölt feladataikat, Mennyi lakbért kell fizetni annak, aki új lakásba költözik? Az új lakások lakbérének kiszámítása — hasonlóan az újjáépített lakásokéhoz — alapterület szerint történik. Az érvényben levő rendelet szerint a lakás alapterületé­nek minden négyzetmétere után havonként Budapesten 2,70 forint, vidéken 2,10 forint a bérösszeg. Az így kiszámí­tott összegben az esetleges la­káshelyreállítási hozzájárulás is benne van, ezt tehát külön nem lehet felszámítani. A lakás alapterületébe a bérkiszámítás szempontjából csak a lakószobák, a hall (elő­tér), a konyha és a fürdőszo­ba együttes alapterülete szá­mítható be. A többi mellék- helyiség vagy erkély alapterü­letét beszámítani nem szabad. A rendelet egyúttal korlá­tozza a bérkiszámításkor fi­gyelembe vehető alapterület nagyságát. Eszerint az egyszo­bás lakásnak 40 négyzetmé­tert, kétszobás lakásnak 68 négyzetmétert, a háromszobás lakásnak pedig 80 négyzet- métert meghaladó alapterüle­tét a bérösszeg kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ezenkívül a rendelet ki­mondja, hogy ha a lakás vala­mennyi szobája az épületnek teljesen körülépített, körül­zárt udvarára néz, a bérössze­get 5 százalékkal csökkenteni kell, kivéve, ha áz épület ud­varában kert van, vagy a kö­rülzárt rész parkszerűen vaa kiképezve.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom