Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

1959. JULIUS S. NAPLÓ 7 A tettek erejével Új magyar szintetikus |1 tMmintA Gozdán József Nagyon fzép dolog lelkesíte­ni az embereket nagy célok megvalósítására, az élet siet­tetésére, arra, hogy mindnyá­junk munkájával előbb érjünk el a holnapunkhoz. De a leg­szebb a tettek erejével való mozgósítás. Vajon sokan van­nak-e, akik saját munkájuk példáját nyújtják oda az em­berek elé? Vannak. Sokan vannak. Ilyen például Gozdán József elvtárs, az erőműépítkezés ács telepének vezetője. Harminchat éve famunkás, negyvenötös párttag. Bár úgymond vezető, de ma is odaáll mindennap a gyalugép mellé és dolgozik. A legnagyobb öröme: a lá­nya eddig jelesen vizsgázott Budapesten az Eötvös LÓránd Egyetemen, már csak az állam vizsgája van hátra és kész tanárnő. A másik öröme: jó­val az előírt faanyag fel haszna lási norma alatt maradt a fa­telep az elmúlt negyedévben, azaz sok ezer forint értékű im­port faanyagot sikerült meg­takarítani. Hogyan? Egyszerű: rá kellett szoktat­ni az embereket a takarékos­kodásra, — mondja Gozdán elvtárs. — Persze, ez a bizo­nyos szoktatás nem ment olyan egészen egyszerűen, Kel­lett az elején veszekedni is azért, hogy dolgozzák fel a . használt anyagot is. És meg is kellett sokszor mutogatni, hogy miből, mit lehet tnég csi­nálni. Végig kellett járni a munkahelyeket, hogy sikerül­BM Mélyépítő Vállalat Pécs, Málomi u. 80/a FELVESZ * KUBIKOSOKAT, szerkezeti LAKATOSOKAT 1 Fö UNIVERZÁLIS HEGESZTŐT, 3 Fö VILLANYSZERELŐT Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. gyedévben 4200 forintos anyag megtakarítást is értek el a fa­anyag jobb felhasználásával, a hulladék újrafelhasználásával. És mj a távolabbi céljuk? — Szeretnénk elnyerni a „Szocialista munkabrigád" cí­met, — mondja Beck Henrik, de rögtön hozzáteszi: — Nem lesz könnyű dolog, sokat kell még dolgozni. Gozdán elvtárs is, Beck elv­társ is, egyszerű emberek. Sze­rények. Nem kenyerük a di­csekvés, Gozdán elvtárs azt mondja: kommunisták va­gyunk, amit tettünk, mármint, hogy én veszekedtem- azért, hogy mindenki takarékoskod­jon a fával, a Beck elvtárs pedig, hogy igyekezett a bri­gádot úgy vezetni, hogy a leg­elsők közé kerüljenek, köte­lességből is tettük. Mert ki mutasson példát a munkában, ha nem mi. Nem így van? De igen, így van, A tettek is beszélnek. Esetenként minden szónál többet érnek;;, A Nyergesújfalui Magyar Viscosa-gyár megkezdte a Danulon-elnevezésű szinte­tikus textilanyag nagyüzemi gyártását. A vizsgálat szerint az új magyar anyag minősé­ge vetekszik a külföldi áru­kéval és sokféle ruházati cikk készítéséhez alkalmas. Többek között bemutatták a kereskedelemnek a Danu- lonnal tömött paplanokat, amelyek ötven százaiéval könnyebbek a vattapapla­noknál. Ebből az anyagból tetszetős é® tartós szőnyege­get is lehet készíteni. A Fehérneműgyár módosí­tott gyártástechnológia beve­zetésével az eddigi osztályon felüli Ingeknél is jobb mi­nőségű ingek gyártását kez­deményezte. Újdonsága az ingeknek, hogy a gallérba külön bélést helyeznek és ennek következtében a gal­lér 20—30 mosásig nem gyú­ródik. Van mivel érvelni Bed Henrik jön összeszedni a használható hulladékot, de most már megy á munka jól. Az emberek meg tanultak Gozdán elvtársiéi ta­karékoskodni. Beck Henrik és brigádja szín tón azok közé tartozik, akik kevés szóval, sóit tettel 'szól­nak mindenkihez. A brigád naptárjában már az augusztusi napokat húzzák ki szépen sor­ban, egymásután. Megelőzték az időt. Ilyen is van? Van. A Beck-brigádnak ugyanis csak augusztusban lett volna ese­dékes az egyes számú turbina­alap ácsmunkájának az elvég­zése, de ők már most dolgoz­nak rajta. Jövő héten már meg lehet kezdeni a turbina­alap vasszerelését is. A brigád azonban nemcsak ezzel dicsekedhet. Az első ne­Milyen filmeket láthatunk a következő hónapokban Júliusban, augusztusban és szeptemberben — a III. ne­gyedévben — 15 nemzet film­művészeinek 33 alkotását mu­tatják be hazánkban. A fővá­rosban és vidéken a premier­filmszínházak is műsorra tű­zik azokat az újdonságokat, amelyeket most, a balatoni filmbemutatók programjában, csak a nagyobb balatoni üdü­lőhelyek közöaségónek vetíte­nek, A műsorban szereplő magyar filmek közül a Szerelem csütörtö/c című az egyik, — a másikat még nem jelölték ki. A külföldi alkotások között a vígjátékok sorát a 1 Főnyere­mény című csehszlovák film nyitja. A Fiatal férjek című olasz újdonságban a nálunk is nagy sikert aratott Üdülés pénz nélkül főszereplőit láthatja viszont a közönség, a Ketten egyedul-ben az Oké Néró és a Régi idők mozija című fil­mekből megismert Walter Chiari alakítja a főszerepet. A Sabella nagymama című tör­ténetben a Halló, itt Gabriella népszerű komikája, Tina Pica mutatkozik be új oldaláról. Ezenkívül műsorra tűzik a Ke­nyér, szerelem, fantázia és a Kenyér, szerelem, féltékenység című olasz filmet. A szovjet filmek között sok a kalandos történet. A Távoli partokon című újdonság a nálunk is kiadott A titokzatos Mihajlo című kisregény film- változata, egy vakmerő parti­zán' története, a Névházasság az orosz kommunisták veszé­lyekkel tarka életének izgal­mas epizódjait eleveníti fel a cári Oroszország idejéből. Ka­landos történet a Kis detek­tívek című szovjet film. A harmadik negyedév bemutatói­nak műsorában szerepel Ho­mérosz hőskölteményének olasz filmváltozata az Odisszeusz, Kirk Douglas-szal a címsze­repben. A Csend világa, amelynek csodálatos képei a tenger mélyének élővilágát elevenítik meg, valamint Joris Yvens filmkölteménye a Szaj­na találkozik Párizzsal, — mindkét alkotás díjat nyert a Cannesi Filmfesztiválon. A műsort a Vissza az úton és a Halál a nyeregben című cseh­szlovák, a Ketten a nagyváros­ban című indiai, a Még sötét a hajnal című lengyel, a Ro­semarie című nyugat-német és még más alkotások egészítik ki, Ahol még a 73 éves is kaszát fogott lésenyben is olyan az időjá­rás, mintha a falu valahol a Balti-tenger partján, vagy a Holland Alföldön feküdne. — Borús az ég, párás a levegő, s szinte mindennap fújdogál az északnyugati szél. A puhára ázott, jó barna té- senyi föld bőségesen ontja kin­cseit. Buja a természet. Éltető nedv feszíti a kukoricaszára­kat, a gabona olyan sűrűre nőtt, hogy kéve kévét ér, A búza nem tíz, s az őszá árpa sem 12 mázsát fog fizetni mint tervezték: búzából 14, árpából pedig 17 mázsás lesz a ter­més. Van az Egyetértés Tsz-nek még egy büszkesége, a 18 hold cukorrépa. Háromszor kapál­ták már, úgy ápolgatják, mint a kényeskedő kisgyereket. A töve? Nem túlzás: olyan, mint máskor októberben. Ebből sem 100 mázsa lesz holdan­ként, több terem 150-nél is. De hát nincsen öröm üröm nélkül. Az örökösen dúdolgató szél sokhelyt megdöntötte a gabonát. Foltonként — egy „folt” alatt nagy területeket is érthetünk — úgy öszekuszálta a búzaszárakat, mint a legkó­cosabb bakfisok haját. Csak kaszaheggyel lehet felszedni. A gyakori eső puhává, süp­pedéssé áztatta a talajt, A sű­rű búza tövénél olyan „gaz: tenyészik, amilyent még -az idősebbek sem gyakran láttak aratás idején, legalábbis a ga­bonatáblák közepén nem, mert nedvességkedvelő moha az a „gaz"’. Elképzelhetjük, milyen ag­gódva várták az aratást a tsz- tngok. Június 26-án, pénteken vonult ki a gárda, élükön nagykerekű kombájnnal. A Hegy útjának nevezett dűlőbe vezényelték a gepmonstrumot, arra gondolván, hogy az a te­rület magasabban fekszik, ta­lán nem süpped be a kereke. Mégis beásta magát. Hiába dobálták alá a szalmakötege- ket, nagy Ívben köpködte a sa­rat, s nem akart elmozdulni a helyéről. Zetorral kellett ki­húzatni. Az Egyetértés „Három"-ja homlokráncolva nézte a lát­ványt. Hogy ki az a „Három”? Csepregi Gyula tsz-elnököt, Mátrai János púrttitkárt és Mátyás Antal brigádvezetőt hívják így a tsz-ben, hármuk együvé tartozására célozva. Valóban, nem mindenhol ér­tik meg a vezetők olyan jól egymást, mint itt. Mindhárman kommunisták. Homlqkráncolva nézték a je­lenetet, de azért nem estek kétségbe. Egész életükben ve­rekednek az időjárással, fel­készültek az üktözetre még jú­nius első keddjén. A tsz pártszervezete szokása szerint ugyanis, minden hónap első keddjén taggyűlést tart. Ez a kedd most július 2-re esett, s az aratás került napi­rendre. összeállítottak egy ter­vet. miszerint minden kasza-’ lógható embert a gabonára ál­lítanak, a kocsisokat, s még az állattenyésztőket is. miután ellátták a jószágokat. Idős em­bereket osztottak be a-, lovak etetésére, hogy erre se legyen gondjuk a fogatosoknak. A tsz szokása szerint min­den hónap első szerdáján tart közgyűlést, tehát a párttng- gyürest követő napon Most is így történt. A közgyűlés némi módosítással helybenhagyta kommunisták indítványát. Az Ilyen módosításnak csak örül ni lehet, a kocsisok ugyanis nem egyeztek bele abba, hogy más etesse a lovakat. Azt mond ták, inkább előbb kelnek a többieknél és kevesebbet al­szanak. Az öregek között is többen „zúgolódtak”, hogy ők is aratni akarnak. Hát így készült fel a három vezető a nagy ütközetre. Csak­hogy június 3 és 26 között olyan esemény történt a szö­vetkezet életében, ami alapo­san felkorbácsolta az érzelme­ket. Ezúttal nem az esős és sze­les természet, hanem egy em­ber „támadásáról” van szó. Szabó Jánosnak hívják, min­dig baj volt vele. Az alakulás idején mindenáron vezető akart lenni, ám a tagság nem választotta meg, mert izgága, ölök elégedetlenkedő és a két­kezi munkáért sem nagyon lelkesedik. Ez a kötekedő jú­lius 15-én se szó, se beszéd, otthagyott csapot-papot és el­költözött a szomszédos Kis- dérbo. Még a tsz-elnöknek sem szólt. Hát ez a megfutamodás kor­bácsolta fel az érzelmeket. Néhány gyengébbre — Szabóra hivatkozva —, ki-kimaradozott a munkából. Különösen Dé- kány Lajos, aki' sokat kupec Uodott valamikor. Most is megmozdul benne a kupeevér, a vásári napokon, otthagyva a nulnkáját, elmegy Szentlő- rincre. A tagság zöme háborog és erélyt követel a vezetőktől, össze is ült a pártszervezet és a tsz vezetősége és elhatározta, hegy levelet frrmk Szabó Ist­vánnak, hogy ha nem jön visz ~5za, bírósághoz fordulnak. Szabó tehát szelet vetett és vihart aratott, A tagság meg eggyéforrottabb lett a íelhábo-i rodásban. Régen látott ilyen! odaadó munkát a tésenyi ha-: tár! Az 59 éves beteges Szmák; Pista bácsi, sőt a 73 éves Sző-! ke Mihály bácsi is kaszát raga-j dott. Egy hét se kellett és vé-; geztek az őszi árpa aratásá­val. A munVa java még hátra van.: Több mint 150 hold búza vári a gépek kése és a kasza éle: alá. De most mar nyugodtab-: bak az emberek. Megismerték: a saját erejüket. MAGYAR LÁSZLÓ! 1956. után, amikor zilált gazdasági életünket kellett normális kerékvágásba hoz­ni, megindítani a termelési, helyreállítani a' károkat, az emberek egy részének zűr­zavaros felfogása a politikai munka rendkívüli aktivitá­sát követelte meg. Gazdasá­gi vezetőink abban az idő­ben megmagyarázták a dol­gozóknak, miért kell ter­melni és a legkisebb mun­kát is össze tudták kapcsol­ni az országos problémák­kal. Szenet bányászol? Adj gyorsan, többet, meid anél­kül nincs vonatközlekedés, hidegek maradnak az isko­lák, a lakások, a bölcső­dék. Vasat olvasztasz? Hasz­náld ki munkaidődet, szer­vezd a munkát, meid nél­küle nincs gép, anyag, épí­tés és fegyver, amivel meg- védheted hazádat, a munkás hatalmat. így, ezekkel a szavakkal fordult általában a gazdasá­gi vezetők nagy része a mun­kásokhoz é& az eredmény, a konszolidáció nem maradt el. A történelemben szinte páratlan módon, rendkívüli gyorsasággal álltunk talpra, csodálatba ejtve még ellen­ségeinket is. Ma már gazdaságii éle­tünk kiegyensúlyozott, sőt az 1960. évi termelési szin­tet akarjuk a főbb mutatók tekintetében elérni. A kong­resszusi verseny segítségé­vel üzemeink, gyáraink dol­gozói gyorsabban szeretnék megtenni a szocialista épí­tés útját, Fellelhető azonban egyes üzemek és vállalatok vezetői részéről bizonyos önelégült­ség, ami mellett hiba lenne .elmenni. Népgazdaságunk pénzügyi helyzete aktív, töb­bet termelünk mint a múlt évben, munkásaink általá­ban jól dolgoznak. Ez a helyzetfelmérés bizonyos ró­zsaszínű köddel lepi el egyes gazdasági vezetőink látókö­rét, s lemondanak a politi­kai meggyőzés erejéről. Míg 1956. után napról-napra ki­mentek a munkások közé, hogy egész népünk jövőjé­nek érdekében meggyőzzék a dolgozókat ’ a jól szervezett termelékeny munka végzé­sének szükségességéről, ad­dig ma egyesek elhanyagol­ják ezeknek az eszközöknek felhasználását, gyakran uta­sítással, műszaki fejlesztés­sel, beruházásokkal, egyszó­val csak a technikai vezetés módján akarnak eredménye­ket elérni. Pedig éppen az 1956 utá­ni közvetlen időszak győz­hetett meg igazán bennün­ket arról, mily sokat jelent az embereknek a saját ma­guk munkája és az ország helyzete közötti összefüggé­sek feltárása, a jövő ismer­tetése. Akkor a munkás-paraszt hatalomról volt szó. Létér­dekről, egy második újjáépí­tésről testben és „lélekben1* egyaránt* Ma talán nincs, ami lelkesítse a tömege­ket? Nincs mivel agitálni? A szopializmus építésének egyik legizgalmasabb, leg­szebb korszakába léptünk. A Szovjetunió hétéves ter­ve már a kommunizmus kü­szöbére juttatja el a világ legerősebb szocialista hatal­mát. Hruscsov elv tára ki­fejtette, hogy a kommuniz­musba nagyjából egyszerre érünk el a többi népekkel együtt. Micsoda gazdag táv­latai ezek az ember felsza­badításának?! S még kézzel foghatób­ban, mit jelentenek a mi számunkra ezek a célkitűzé­sek? A lakásprobléma végérvé­nyes megoldását. Rövldebb munkahetet, a szociális jut­tatások. javítását, nagyobb keresetet, több élelmiszert, jobb ruházkodást, r amit pénzzel soha nem lehetett megfizetni: további megbe­csülését a teremtő emberi munkának! Van hát mivel agitálni, van mivel odamenni a mun­kapad mellé, van mit mon­dani az embereknek. A gazdasági vezetők, igaz­gatók. főmérnökök, osztály- vezetők egy része úgy köny­veli el. hogy ez a pártszer­vezet feladata. Igen, kétség­telen, hogy a pártszervezet elsőrendű feladata a dolgo­zókkal megértetni, miért harcolnak, a harcba vinni őket a határozatok megvaló­sításáért, De ez kötelessé­ge az üzemi gazdasági ve­zetőknek is. Üzemeink gazdasági veze­tői a termelési tanácskozá­sokon is a munkahelyek lá­togatásakor is ragadják meg az alkalmat arra. hogy el­beszélgessenek a munkások­kal pártunk központi bi­zottságának márciusi hatá­rozatáról, Pártnapokon is­mertessék a dolgozókkal « határozat lényegét, célkitű­zéseit. Ne csak a technoló­giai utasítások be nem tar­tását vegyék észre, ne csak a mechanikai munkavégzés közben vétett hibát Javít­sák ki, hanem igyekezzenek elérni, hogy üzemükben ne legyen olyan dolgozó, kt ne ismerné lényegében a nép­gazdaság előtt álló jelenlegi feladatokat, a márciusi ha­tározat célkitűzéseit. A jó vezető nem mondhat le a politikai meggyőzés esz­közéről, még a gazdasági munkában sem. Az emberek általában tiudni szeretik, mit miért csinálnak és mun­kájukkal hová jutnak el? Egészséges hajlam ösztönöz mindenkit arra, hogy ismer­je Jövőjét, megalapozza éle­tét, s az általános megfi­gyelés azt mutatja, hogy az emberek igénylik az okos politikai munkát, a meg­győzés szavait. Nem egy Ba­ranya megyei üzemet tud­nánk felsorolni, ahol mind­ezek figyelembevételével hatékonyabbá vált a munka. Történelmünk folyamán soha még így nem érezhet­ték az emberek, mint ma, hogy minden, ami ebben az országban történik, 'őértük történik. A bizakodás hang­ján mondhatjuk: nekünk van perspektívánk, mi tud­juk, miért dolgozunk. Kétmillió iorint a munkásszállásoknak „A Baranya me­gyei Mélyépítő Vál­lalat 1958-ban 2 mil­lió 39 ezer forintot fordított a vállalat munkásszállásainak felszerelésére, csino­sítására ...“ Ez a mondat sze­repel a vállalat fe­lettes szervéhez kül­dendő jelentés beve­zetőjéül. Elgondol­kodtató adat. Vajon, mi van a több mint két milliós jóléti be­ruházás mögött? A munkaügyi osztály vezetője, Gátonyi Béla, válaszul a köz­ponti telep munkás- szállásaihoz vezet. Mintha bútorüzletben járnánk, annyi itt az új matrac, i-i Most vásárol­tunk ezret — világo­sít fel Gátonyi elv­társ. A szobák tiszták, világosak. Mindenütt rend uralkodik. Az egyik nagyobb, szin­te teremszerű szoba ablakain szép csipke­függönyöket lenget a szél. — Ez a klubter­münk, itt szoktak összejönni munka után a dolgozóink. Televíziós műsort néznek, máskor fil­met vetítünk szá­mukra. Egyébként minden szobában megtalálható a veze­tékes rádió ís. Büfét is rendeztünk be a szálláson, úgyhogy dolgozóinknak nem kell can pohár sör­ért az italboltba vagy vendéglőbe menniük. De nem is mennek, . este úgy $rzi magát ' itt az ember, mintha egy nagy családban lenne. — Úgy tudom a központi munkásszál­láson kívül még több ilyen legényszállásuk is van. Azokat is ilyen szépen ellátták? — Az igazgatónk, Tátrai elvtárs éppen most kereste fel a mohácsi építkezések­nél dolgozó munká­sainkat és a szállá­sukra vitt egy tele­víziós készüléket. Ezenkívül még két te (epünkön nézhetik már a televízió mű­sorát. A napokban beszéltem egy alföl­di munkásunkkal, aki elmesélte, hogy a felesége szinte hihe­tetlennek tartotta, amikor otthon el­mondta neki, hogy egy hónap alatt négy színházi közvetítést és öt filmet nézett meg a televízióban. — Biztosan van­nak olyanok is a munkások között, akik szeretnek ol­vasni Ezekről is gondoskodtak? Természetesen, Ván dorkönyvtárunk van, havonként végigjárja a szállásokat és el­látja őket olvasniva­lóval. Igen sok szép- irodalmi és szakmai könyvünk van. * * J

Next

/
Oldalképek
Tartalom