Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

»59. .TŰI.ICS 5

NAPLÓ

30 millió forintba kerül I001"ben kcs/ül cl Évi flOO lakájt avart

Két évvel ezelőtt, 1957. | problémára: Juhász Ferenc, a

panelgyártási kísérletek irányítója szívesen válaszol;

Az új gyár, amelynek építése augusztusban már még is kezdődik évente 400 í—2—3 szobás lakás előállítását teszi lehetővé. A gyár a tervek szerint már 1961-ben megkezdi a termelést 50 százalékos kapacitással s 1962. január 1-től kezdve évente 400 lakás készítéséhez elegendő épületelemet gyárt. A gyárban készítendő lakóházaknak a nagy része valószínűleg emeletes épület lesz, de gyártanak kis családi hazak építéséhez szükséges panelokat is. Az első ilyen 3 emeletes panelház a volt repülőtéren épül fel, de épül majd ilyen lakóház á belvárosban és a megye különböző területein is.

A panelgyár két részből áll majd. Az egyik részben a panel könnyű adalékának a duzzasztott agyagkavicsnak az előállítását végzik. A mecsek- nádasdi agyagot ugyanis ahhoz, hogy a panelkészítéshez felhasználhassák, téglaprése- ken kell keresztülnyomni 8— 12 milliméter átmérőjű 20—25 milliméter hosszú úgynevezett agyaghurkákat kell belőle készíteni, majd egy forgókemencében ki kell égetni, illetve fel kell duzzasztani. így jön létre az a duzzasztott gömbalakú agyagkavics, amelyből egy köbméter csak 450—550 kilogramm, szemben egy köbméter tégla 1650 kilogrammos súlyával. A gyárnak ebben a részében lesz az a gépi berendezés

ben kezdődtek meg Pécsett a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál a nagypanelos lakóházépítési kísérletek. A kísérleteket végző szakembereknek három problémát kellett egymás után megolda- niok. így a könnyűbeton készítéséhez szükséges alapanyagok felkutatását, a panelkészítés módját, valamint a házszc- relési technológia kidolgozását. Ahhoz, hogy Pécsett is lehessen előregyártott elemekből gazdaságosan házakat építeni, olyan anyagokat kellett találni, amelyek könnyebbek, szilárdabbak, jobb hang-, hőszigetelő és egyéb jó tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a hagyományos építőanyagok, nagy mennyiségben találhatók és felhasználásuk nem követel sok munkát. Ezt az anyagot részben az újhegyi salakdombban, részben Mecsekná- dasd mellett úgynevezett duzzadó anyag formájában meg is találták. Az új építőanyagokkal végzett kísérletek eredményei biztatóak voltak, igazolták az elképzeléseket. A múlt esztendőben elkészített nagypanelos családi házakat a szakemberek is, a város lakói is méltán megcsodálhatták. A kísérletek sikere, valamint a környező országokban — Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, az NDK-ban — e téren elért előrehaladás, a fejlettebb építkezési módok meghonosítására való törekvés szülte aztán a gondolatot: építeni kell Pécsett egy panelgyárat, hogy ezt a fejlett építkezési módot kiterjedten alkal- ■ mázhassuk. I

Az út, amelyet a javaslat- ; tevőknek a tervek megvalósí-; tásának kezdetéig meg kellett* tenni elég hosszú volt. Hosz- * szú volt, mert népgazdaságunk; jelenlegi helyzete megköveteli,; hogy alaposan, ha kell, több-; szőr is meggondoljuk, mire; költjük a népgazdaság fejlesz-; tésére rendelkezésünkre állói összeget, kellően megnlapo-1 zott-e az a terv, amit meg uka-I runk valósítani. A pécsi ia-I vaslat kiállta a próbát A kí-I serietek felülvizsgálása, az I ismételten elvégzett gazdaságii számítások ezt bizonyították.! így aztán az Országos Tervhi-I vatal június 12-én engedélyez-, te a 30 millió 269 ezer forint a Pécsi Panelgyár

i is, amelynek segítségével az | újhegyi salakdomb anyagát a panelgyártáshoz használhatóvá teszik. Az újhegyi salak ugyanis jelenlegi állapotában még 15—25 százalék éghető anyagot tartalmaz s eléggé szennyeződött. A salak előkészítését önégctéssel végzik cs végtermékül olyan vörös salakot kapnak, amelynek térfogat súlya 500—700 kg/m3 lesz.

Az égetőcsarpok és a salakelőkészítő közelében cpiil fel a panelgyártó csarnok. Ebben a csarnokban készítik majd a különböző panel elemeket. A nyílást záró szerkezetek és a gépészeti alapcsövek már a gyártásnál beépülnek a panelekbe s a panelek már kész külső és belső vakolással készülnek el.

A gyártást szalagszerű- en szervezik meg, a munkafolyamatokat, a szállítást gépesítik. A gyárnak külön vasúti iparvágánya is lesz. Kibővítik ezen kívül a jelenlegi kísérleti üzemet is, amelyet a későbbiek során az egyedi darabok •legyártására használják majd. Addig, amíg az új gyár termelni kezd a kísérleti üzemben továbbra is gyártanak paneleket. Az idén például még 11 földszintes családi házat készítenek itt a megyei tanács számára. Ezeket a panelházakat Sellyén, Szigetváron, Siklóson, Pécsváradon. és Sásdon állítják fel.

A 30 millió forinton tehát egy korszerű házgyár épül. Még néhány év és tanúi leszünk annak, hogy emeletes házak épülnek fel tégla nélkül, állványok nélküli

M. Gy.

A szervezeti szabályzat rtl

n párt és a tömegek kapcsolata

hJ

A párt és a tömegek kapcsolata a proletárdiktatúra egyik legfontosabb kérdése. Ha a párt cs a tömegek kapcsolata gyengül, gyengül a proletárcíiktartúra ereje is. A párt jelenlegi helyzetében, am ikor a párt tagság száma a munkásosztály számarányához mérten — helyesen — a korábbi évekhez képest kisebb, még nagyobb jelentősége van annak, hogy a prártot nagyon erős kapcsolatok fűzzék egybe a pártoaikivüli tömegekkel.

A szervezeti szabályzat a párttagok kötelességévé teszi, hogy ,Állandóan erősítse a tömegekhez fűződő kapcsolatait, mert a párt ereje és legyőzhetetlensége a dolgozó néphez fűződő eleven és elszakíthatatlan 'kapcsolatban van. Szakadatlanul küzdjön a dolgozók jogos igényeinek és szükségleteinek kielégítéséért\ világosítsa fel a pártonkívüli dolgozóNémet diákok jönnek Pécsre

Augusztus első napjaiban a Pécsi Pedagógiai Főiskola vendégeiként mintegy harminc pedagógiai főiskolai hallgató látogat Pécsre az NDK-ból. A német főiskolások itt-tartózko- dásuk alatt megismerkednek Péccsel és egy naprot a baharci Béke Termelőszövetkezet vendégeiként Babarcon töltenek, ahol a termelőszövetkezet elért eredményeivel, a tagok életkörülményeivel ismerkednek majd meg.

Áutóbuszt a vonat helyett Harkány és Drávaszabolcs között!

Régj-régi terv jába! És mit fizet már, hogy Harkány az utas egy útéirt? és Drávaszabolcs Ennek a tizedét! között a jelenleg Nép>i államunk közlekedő és igen- nem olyan gazdag, igen drága gőzvon- hogy ilyen óriási rá tatasú mozdonyos fizetéseket vállalni vonatközlekedés he tudjon! Nekünk lyett autóbuszokat minden fillérre állítanak be. A tér- szükségünk van. vet gondosan meg- Ebből az alaprelv- vdtatták, és ■ elhatá- bői kiindulva kell rozták, hogy megva ezt a „kényes“ kér- lósitják. Ez bizony dést is vizsgálni.

már régen volt és azóta is drága vo- natközlekedés folyik.

Mibe kerül a

hiszen van olyan vonatjárat, hogy 4— S bácsi, néni ül a vicinálison, és az végtelen kényelemMÁV-mak egy-egy mel p>öfög-r>öfög a utas átszámított vágányon és — eszi szállítási költsége az önköltséget, nö- Harkány és Dráva- véli a felesleges ki- szabolcs között? Fo adást! gódziainak meg: Ilyen esetben az

majd hatvan forint- autóbusz nemesik.

hogy gyorsabb, hanem mindenekelőtt olcsóbb közlekedési mód.

Persze vannak ag gályoskodók, akik az áruszállításokat féltik. Mert hát Har kény és Drávacse- hi, meg Harkány és Drávaszabolcs között olyan „gigászi“ méretű áruszállítások folynak, hogy azokat csak vaspályán lehet lebonyolítani? Ugyan, a lehel-gépkocsik gyor sabban-olcsóbban megoldják ezt is.

Megérett tenát az Idő arra, hogy a jó öreg vicinális nyugalomba vonuljon

Szigeti

kot a. párt politikájáról és határozatairól, legyen tanácsadójuk és vezetőjük. Kötelessége, hogy tanuljon a tömegektől.“

A tömegkapxsolatok erősítésében a legfontosabb annak a felismerése, hogy a párt az eszmei és proli tikui meggyőzés eszközével, valamint harcának, munkájának tényleges eredményeivel nyerje meg és erősítse a tömegek bizalmát, és mozgósítsa a tömegeket a szocialista építés feladatainak megoldására.

A történelem' alakítója a nép. A munkásosztály csak akkor teljesítheti küldetését, ha saját és az egész dolgozó nép erejére támaszkodik. Minél fej lettebb a néptömegek öntudata, aktivitása, alkotó kezdeményezése, annál jobban halad élőre a munkásosztály ügye, a szocializmus építése.

A torn egekért, a tömegek támogatásáért minden vonalon és minden vonatkozásban küzdeni és harcolni kell. Hozzátartozik a tömegek megnyeréséhez az is, hogy a pártban olyan szellem érvényesüljön, amelyben uralkodó a tömegek iránti bizalom és az ellenséggel szembeni bizalmatlanság.

Mvndcn kommunistának kötelessége — amint Lenin azt oly sokszor hangsúlyozta, — hogy tanuljon a tömegektől és egyben taníts^ a tömegeket. Jó tanító csak az lehet, aki tud tanulni a néptől. A múltban súlyos hibánk volt, hogy nem tanultunk a tömegektől, nem vettük figyelembe véleményüket, jelzéseiket. Ez a magatartás is hozzájárult all hoz, hogy a kritikus helyzetben az elleniforradalmi erők a dolgozók egy részét közömbössé tudták tenni, egyeseket maguk mellé tudtak állítani: Ma is találkozóink olyan jelenségekkel egyes párttagoknál, hogy lebecsülik a pjárfconkívüli dolgozókat, nem törekednek arra, hogy megnyerjék őket a pánt politikájának a követésére, támogatására. Az ilyen jelenségekkel szemben tel kell lépnünk, mert ez nem segíti

elő a szocializmus építésének ügyét.

A szocializmust nem lehet építeni a prár ton kívüliek bevonása nélkül. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tömegek egy részének a véleménye lehet helytelen és éretlen. De ezeket a véleményeket is figyelembe kell venni munkánk ban, hogy a helytelen hangulatokat meggyőzéssel sikeresen leküzdhessük. Fel kell világosítanunk mindenkit, nézete helytelenségéről és a helyes útra kell térítenünk. De tanulnunk is kel] a tömegektől, meríteni tapasztalataikból, abból a rengeteg értékből, ami a tömegek körében mindig megszületik, kifejlődik. Ebben példát mutatott póriunk központi bizottsága a munkásosztály helyzetéről hozott határozattal. Mielőtt ez a határozat megszületett, brigádokkal meg vizsgáltatta üzemekben és bányákban. a munkásosztály hely zetét, több ezer munkással beszélgették él, és a tapasztalatok felhasználásával született meg ez a nagyon fontos párt- határozat;

A pórt és a tömegek kspv. csólatának igen fontos formája a tömegszeirvezeteken keresztül érvényesülő kapcsolat; A tömegszervezerteknek a párt vezetésével, irányításával kell működniök. A pórt vezetése azonban nem valósítható meg parancsolgatással, mert így a tömegszerveaatek ahelyett, hogy összekötnék a pártot a tömegekkel, elválasztják tőle; A vezetés módja itt is csak a meggyőzés lehet;

A pánt jó tömegfaaipesolatai- rtak megteremtése nem kömy- nyű feladat, de még nehezebb e kapcsolatok megtartása és megerősítése, és szélesebbé, mélyebbé tétele. De a tömegek bizalma, ha azt elvi, politikai meggyőzés útján elmélyítjük; segít megoldanunk a legnehezebb feladatokat át Ezért a tömegkapcsolat erősítéséért harcolni minden kommunistának legfőbb kötelessége:

Hussonhárom községnek félmillió forint kártérítés

Baranyának 33 községét érte ebben az esztendőben jégverés, s többek között húsz termelőszövetkezet jelentett

jégkárt.

A kisharsányi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet földjeit kétszer érte jégverés. Ugyanitt kilenc tsz tag háztáji terményét is jégkár érte. A gerényesi termelőszövetkezetet sújtotta legjobban a kár, melyet a többivel együtt már mindenütt felbecsültek az Álla■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■•■■•■■• *

IHIÄRC Ä PILLANATOKÉIT

Mióta az aratás megkezdődött, Bártfai Tibor, a vajszlói gépállomás igazgatója többet kémleli az eget, mint azelőtt 5 év alatt összesen. Sokszor éjszaka is felkel, nyugtalanul vizsgálja a csillagokat elég fényesen ragyognak-e? Bizony egy kis eltévedt bárányfelhő reggelre bő esőt zúdíthat a földre.

— Száz évenként van egy ilyen nyár — mondogatja. — Meteorológiai Intézet? — Csak legyint.' Lám, a hét végére is 30 fokos meleget jósoltak és itt van, szinte lóg az eső.

Egy derült • nap mázsákat

nák meg úgy néznek ki, mintha éjszakánként úthenger járná össze őket. A helyzet kritikusnak látszik, de az emberek ...A dolgozók nem hagytak cserben. Nincs itt most jó és rossz traktoros, mindenki

ezt most már lassan befejezik. A búza fele annyira sem dűlt. Néhány helyen már elkezdték vágni és tapasztalaiból tudják, hogy gyorsabban megy. A 800 hold zabbal még kevesebb baj lesz. mert abban semmi

egyformán küzd a termésért, kárt nem tett az eső. A

a kenyér megmentéséért.

Amelyiknek nem jut gép, az kézi kaszát ragad és megy ki a tsz-ekbe aratni. Ilyenre még nem volt példa, és ez az, amiért bízom a sikerben.

Huszonkét- tsz gabonáját learatni ezen a nyáron, a munkákat jól megszervezni, bizony

vajszlóiak, bár tervüket még csak 10 százalékra teljesítették, reménykednek.

— Ha az árpát levágtuk, túl leszünk a nehezén — mondogatják s a közös aggodalom a termés megmentéséért megsokszorozza az akaraterőt es és a kitartást, amiben nem

Költségét. iSénylő pécsi panel- - rtlen£ meg a termésből, orszá- g>:ár„!p,.tésfnek J (7050« pedig tonnákat, vagonem kis gondot és feladatot je-' volt hiány eddig sem.

Beruházónak Bm. Állami Építőipari Vállalatot jelölte ki.

A kísérleti üzem mellé az újhegyi salakdomb tövébe tehát felépül a gyár, hogy az: évtizedekig kihasználatlanul heverő salakból és mecsékná- dasdi agyagból házakat emelinokat. De a vajszlóiaknak sok- I szór még egy egész napjuk se j volt az aratásra. Gyakran csak tórák vagy percek két eső kö- j zött, még se vesztegettek egy Jfelesleges pillanatot sem. Úgy ! álltak lesben felkészülve, mint | a vadász, amikor a legalkal- \ masabb pillanatot várja. S

hessünk, hogy gyorsabban, ol- i ahogy a nap kisütött, egyszer- csóbban építkezhessünk, mint- re indultak meg a gépek, hogy

idáig.

De hat, milyen is lesz ez az új gyár, mikorra készül el, mennyi lakást gyárt majd évente? Bizonyára sokan kíváncsiak erre a sok-sok más

sietve bepótolják azt az időt is, amit az eső ellopott.

— Es ez az, amiért én mégis bízok az aratás sikerében — mondja Bártfai Tibor. — Jú- ^niusban 157 milliméter csapaa panelgyárral kapcsolatos —• déle esőit a járásban, a gabolent a gépállomás szakembereinek. Ráadásul a sok esőtől gyomosak az árpák, a kombájnok gyakran elakadnak s csak lassan haladhatnak előre. Pedig a gépműhelyben minden kombájn vágószerkezetéböl 80 centiméteres darabot levágtak, hogy kisebb legyen a megterhelés. De még így is nehéz. Két tsz-nél egyáltalán nem tudnak géppel aratni. A vajszlói Zöld Mező Tsz-ben például, ahol a gépek tudománya végképp csődöt mondott, csütörtökön két KISZ- brigád vágta a termelőszövetkezet árpáját.

De Vajszlón is az árpa aratása volt a legnehezebb és

A sellyei gépállomás körzetében nyolc aratógép és három Tcombájn vágja a tsz-ek árpáját megállás nélkül. A gépállomás dolgozói talán túlságosan sietnek, talán nem elég óvatosak. Csütörtökön három aratógépük és egy kombájnjuk süllyedt be a sáros földbe, mert rámentek, mert nem bírtak már oly soká várni. De estére kiemelték őket és péntek reggel újra munkába állt a négy gép. Leszerelték a kombájnok szalmakocsiját, hogy azzal is kevesebb súlyt cipeljenek. Igaz, igy a szalma szétszóródik a táblán, de a szem a zsákba van, azt megfogják és ez a legfontosabb.

— Harc ez az aratás, küzdelem a szeszélyes időjárássá — mondja Fogl Ferenc igazgató.

De e fűire kimenetele már Sellyén sem kétséges. Még iegdültebb gabonának is neki mennek az új kalászemelőkkel, melyek ezen a gépállomáson nagyszerűen beváltak Ahol még kalászemelővel sem megy, oda kézi kaszásokat küldenek. A Ságvári brigád traktorosai — akiknek nincs ara- tógépük — már napok óta drávafoki Uj Esztendő Tsz-ben aratják kézzel az árpát. Még egy utolsó nagy nekirugaszkodás, és jövő héten megkezdik a búza aratását. Közben a tsz- ek fokozatosan osztagba hordják, elcsépelik az árpát, és traktorosok megkezdik a tarlóhántást. A munka azért megy, és hogy nem úgy, ahogy más években, az igazán nem az embereken múlik. A sellyei járás traktorosai, kombájnosai minden lehetőt megtesznek, hogy megmentsék, veszteség nélkül betakarítsák ezt az idei nagy termést, amely csak akkor lesz számunkra igazán nagy és bőséges, ha a veszélyeknek kitett szántóföld helyett a biztonságos magtárak- ! ban tomyosodik. J ház

mi Biztosító szakemberei a megyében;

A felbecsülés után az Állami Biztosító a napwkban fizeti ki a biztosítottaknak a kártérítést. Ilyen címen félmillió forintot adnak át a termelő- szövetkezeteknek, a tsz-tagok- nak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. A gerényesi termelőszövetkezet 190 ezer forint kártérítést kap, a kisliar- sányi II. Rákóczi Ferenc Tsz 49 ezer forint kártérítésben részesül a gabonaföldjeit ért kár után. Pellérdről nyolc egyéni gazda jelentett kárt, ezek összesen tizennégyezer forint kártérítést kapnak, közöttük legtöbbet Ózdi József, akinek ősziárpa- és búzatermését ért kár után 2 800 forintot fizet ki az Állami Biztosító.

Július 9-én Pécsen sorsolják

3 m

Az Országos Takarékpénztár a nyereménybetétkönyvek II; negyedévi sorsolását július 9- én Pécsett bonyolítja le.

A sorsoláson, — melyre a piécsi kamaraszínházban kerül sor — azok a nyereménybetétkönyvek vesznek részt, melyeket június 30-ig váltottak és a sorsolás időpontjában is még forgalomban lesznek. Minden ezer betétkönyvből tizennégyet sorsolnak ki nyereménnyel: Ezek közül egy betétkönyv tulajdonos a negyedévi átlagbetét 200 százalékát, kettő a negyedévi átlagbetét száz, tizenegy predig a negyedévi betét ötven százalékát nyeri.

A sorsolás alkalmával közel másfélórás műsorral szórakoztatják majd a jelenlévőket A műsor keretében fellépnek Szilvássy Margit, az Állami Operaház tagja, Misoga László és Barna Anci, a Vidám Színes Felföldi Anikó, a Kis