Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-31 / 178. szám
»59. JÚLIUS 31. NAPLÓ Jól működő népművelési tanácsok - eleven kultűrmnnka Egy évvel ezelőtt hívták életre Baranyában a népművelési tanácsokat; Sokan azt mondhatnák, hogy ismét egy- gyel több népművelési szervünk van, de mit végez ez az áj szerv a valóságban? Van-e munkásságának eredménye? Hiszen csak ekkor van létjogosultsága. A népművelési tanácsok tevékenységének megfelelő értékeléséhez szükséges, hogy világosan álljon előttünk működésük célja. Nos, azt hiszem ezt nem lesz nehéz megállapítani, hiszen már az elnevezésében is megtalálható. Nem kis feladat ez? „Hiszen vannak erre hívatott emberek, akiknek ez a foglalkozása!“ — tehetnének ellenve test sokan. Ez igaz, viszont az is igazság, hogy ezek az emberek csak akikor végezhetnek eredményes mimikát, ha azok, akiknél ezt a tudatformáló munkát el akarják végezni, hajlandók és képesek közreműködni ebben, Éppen ebben van a nagy- szerűsége a népművelési tanácsok feladatának. Ők jelentik a kapcsolatot a kultúra és a nép között Ezért tagjai között tevékenykedjenek, működ jenek a kulturális ügyekben különösképpen járatos emberek is. A j ó mu nkához szükséges a tervkészítés is. Több községben el is készítették ezt a tanács tagjai, csak az volt a baj, hogy a tervek hemzsegtek az általánosságoktól, a frázisoktól. Például a hegyhátmaróci tanács végrehajtó bizottsági ülésén a következő határozatot hozták: ,A tanács felkéri az iskola igazgatóját, hogy az ifjúság szocialista nevelésével kapcsolatos hiányosságokat szá mólja fel, és többet foglalkozzon az ifjúság nevelésének kérdésével.“ A végrehajtó bizottságban dolgozó, kulturális ügyekkel foglalkozó emberek, akik valószínű a népművelési tanács tagjai is, nem intézhetik el a község fiatalságának jövőjét és szellemi életének irányítását ilyen semmitmondó határozattal! A bananyaszsntgyörgyi tanács ülésén készült jegyzőkönyv szerint „A tömegeikkel való viszony jó.” A község párt titkára ezt meg is erősíti, de hozzáteszi, hogy a párthatároza tokát nem hajtják végre a községben. Most csak az a kérdés, hogy miképpen áll a dolog a valóságban? Mert ha a párt határozatait nem hajtják végre, akkor a tömegekkel való kapcsolat sem lehet jó, hiszen éppen azok irányában kell hatni a párt határozatai alapján. Felületesség, ellentmondások, tartalmatlanság jellemzik ezt a beszámolót. Pedig rossz tervek alapján csak elvétve lehet jó munkát végezni. Vannak olyan községek is — és elég nagy számban — ahol semmiféle tervet sem készítenek a népművelési tanácsok. Itt ezek munkája (ha ugyan van ilyen) teljesen rap- szódikus, alkalomszerű. Eredményeket ilyen körülmények között nem várhatunk; A baranyai falvak egy jó részében a községi tanácsok, a kultúrához értő emberek szívügyüknek tekintik a népművelés ügyéi. A kölkedS, helesfai, gödreke- resztúri tanácsok, népművelési bizottságok pontos terv alapján végzik egész évben a kulturális munkát. Ezért ezekben a községekben van is kulturális élet, rendezvény; Nagyon lényeges, hogy a kultúra munkásai és az államhatalom helyi szervei egyetértésben tevékenykedjenek a községekben. A gyakorlatban sajnos előfordult, hogy a népművelési tanácsok hozzáértő szakemberei nem tájékoztatták megfelelően a községi tanácsok vezetőit a kulturális életről, nem segítették okét abban, hogy bekapcsolódhassanak a kulturális munkába. Pedig ebben az esetben talán több anyagi segítséget, megértést kaphattak volna! A községi tanácsok vezetői is gyakran érdektelenséget mutatnak a kulturális ügyek iránt; Ez természetesen szintén káros. Nem elegendő azonban csak a tervkészítés, a határozat, gondoskodni kell arról is, hogy ezek megvalósuljanak. Ez tulajdonképpen az egész munka célja. Szerencsére ilyenekből sincsen hiány. Akár az almamellékieket, a bólyiakat vagy a szentlőrincdefcet említjük, mindegyik esetben csak az elismerés hangján szólhatunk; Az ürögi népművelési bizottság tagjai a megalakulás óta három nagyobb színdarabot rendeztek. Ezenkívül a jelentősebb ünnepek alkalmával közreműködtek a rendezvényeknél ének-, zene- és táncszámokkal; , Nagyon fontos az, hogy a népművelés falusi munkásai ne idényszerűen űzzék tevékenységüket, hanem szívós, kitartó munkával fáradozzanak egész esztendőben. Valahogyan nem is lehet ezt a munkát teljesen „hivatalból“ intézni. Itt arról van szó, hogy valaki vagy szereti az embereket, vagy nem. Az, aki szereti, annak nincs nyugta addig, amíg a falusi ember tudata „érintetlen". És ha van a kezében olyan eszköz, amellyel ezt meg tudja változtatni, akkor nem vár segítséget, ösztönzést, hanem cselekszik. Alapvető dolog és követelmény az is, hogy a kulturális tanácsok tagjai valóban művelt emberek legyenek. Csak így tudják meg látni és elvégezni feladataikat. Éppen ezért legyen a tanács tagjai között a falusi iskola pedagógusai közül valaki, a művelődési otthon vezetője és a falu értelmiségei közül azok, akik vállalkoznak erre a megtisztelő feladatra; A pártszervezet és a tömegszervezetek képviselői szintén vegyék ki részüket ebből a munkából, hiszen ők azok, akik révén a tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúra minél több emberrel találkozhat László Lajos Amíg egy szerelvény elindul Magnetofon, televízió és távirányítású készülékek a vasút szolgálatában Közeleg a IX. vasutasnap. Dolgozó népünk a szeretet és a megbecsülés gondolatával fordul a vasutasok, felé, elismeri áldozatos munkájukat. Ám kevés azoknak a száma, akik ismerik is a vasutasok munkáját. Legtöbben csak akPedig ők csak kis részét alkotják annak a hatalmas gépezetnek, amely a zavartalan forgalmat biztosítja. Mennyi fáradság, ideg- es agymunka, mennyi pillanatokra rögzített koncentráló készség kell a vonatok menetrendszerű irányikor figyelnek fel rájuk, amikor az állomás pénztáránál jegyüket váltják. Rendszerint ismerik a forgalmistát, aki zöld tárcsájával engedélyt ad a vonat indulására, a pályaőrt, aki leereszti a sorompót, a moztásához, előkészítéséhez, balesetmentes vontatásához! Pécs állomására például majd minden környező vasúti csomópontról érkeznek tehervona- tok. Ezeket nem továbbítják azonnal, hanem itt rendezik, donyvezetőt, akinek szénporos átcsoportosítják, sokszor két arcát megbámulják a gyerekek a vonat ablakából, vagy a kalauzt, aki átlyukasztja a' menetjegyeket Ezeken túlmenően annál kevesebbet Megjelent vonatból egy szerelvényt állítanak össze. A szerelvények ösz- szeállításának gyorsan kell történnie, hisz a kongresszusi versenyben a tehervonatok menetrendszerűségét is vállalták. De hogyan sikerülhet ezt elérni olyan forgalomban, amikor például egy éjszaka a szokásos vonatokon felül tíz-tizenöt tehervonatot is kell indítani, s nappal is szinte min„a Sellyéi Jtflezőgazdasági Híradóí< pontossággal a megszabott irányban. Az állomásra befutó tehervonatokat rövid időn belül szétszedik a kocsirendezők. Hová kell üres kocsi, me- iyik állomáson mit raknak be, ezt a forgalmi szolgálattevőnek mind tudnia kell. Major Károly intéző, belső forgalmi szolgálattevő átveszi a t-'nr- dálból az értesítéseket és írásbeli rendelkezést ad ki a szerelvények összeállítására. A rámpák mellé felsorakoznak az üres vagonok, megkezdődik a pécsi áruk berakása is. Porcelán, építőanyag, fa, bútor, az áruk százféle fajtája indul útjára városunkból az ország különböző részei felé. A rakodónál a „Kerekes ifi brigád” hamar megtölti a vagonokat, melyeket aztán be lehet sorolni a menetkész tehér- vonat szerelvényébe. Előfordul az is, hogy csak két szabad vágány van. Ilyenkor bizony nehezebb a kocsik rendezése. Az idő viszont sürget, a forgalom óriás mértékben történő emelkedése szinte parancsolóan követeli vasutas dolgozóinktól, hogy újabb és újabb módszerekkel gyorsítsák a kocsirendezéseiket, a szerelvények összeállítását. A Szovjetunióban ehhez a munkához már felhasználják a magnetofont, mely rögzíti az egy huszonnégy óra alatt kiadott utasításokat, a televíziót, amelyen keresztül a forgalmi szolgálattevő állandóan figyelemmel kísérheti az állomás területén végzett összes munkát, a különböző automata távirányító készülékeket, melyeknek segítségével egy ember gombnyomása állíthat meg tolatásA seUyei járási ta nács mezőgazdasági osztálya és a járási mezőgazdasági éli an dó bizottság kiadásában június 26-án jelent meg első Ízben a Sellyéi Mező- gazdasági Híradó. A sokszorosított füzetet a járási tanács fiatal mezőgazdasági szakemberei szerkesztik, megjelölve benne a soron következő íegfontoInJcább alacsony, mint középterme* tű, bamahajú asszony Balogné. • Negyvenéves alig múlt, de homlokán mér sűrű ráncokat barázdált az élet. A szeme ma is fiatalos. Csillogó tüzek villannak meg benne, amikor életéről, munkájáról beszél. Azoknak van ilyen szemük, akik nemcsak egyszerűen élnek, hanem valamiért élvek, akiknek egy eszme, egy cél, egy nagy ügyért való élet forrósitja a szivüket. Balogné idestova már két évtizede jegyezte el magát a munkásmozgalommal. Két évtized még idősebbeknél is nagy szám. Különösképpen, ha a munkásmozgalomban eltöltött időről van szó. Balogné pedig kor szerint még nem tartozik éppen a veteránok közé. De hát a viharsarokban, Orosházán korán megismerkedhetett a mozgalommal a harmincas évek elején. Hiszen alig maradt ki az iskolából, már ment is a söprűgyárba dolgozni. Aztán így , mentek az évek egymásután. Télen a - söprűgyárban, nyáron pedig a mezőn kellett megkeresni azt a pár pengőt, ami szükséges volt ahhoz, hogy a nyolc tagú család költségvetése valahogyan szűkösen, de azért egyensúlyban maradjon. Hatan voltak testvérek, az apa kőműves, aki többször volt inségmun- kán, mint rendes állásban. Orosházán mar a századforduló előtt tekintélues volt a munkások és a sze- gényparasztok mozgalma. Már miben csendőrsortűz ontotta ver festette pirosra május elsején az orosházi utcát. Ezek a hagyományok éltek a soprugya- ri lányokban is. Meséltek róla az apák és a nagyapák. És erről beszélgettek a munkásotthonban es fejtegettek, hogyan lehetne harccal jobb jövőt teremteni. A munkásotthonon át vezetett Balogne útja is a munkásmozgalomba. Esperanto körbe járt a söprűgyári ■ \inyokkal, több mint három even at. / Persze az esperantón kívül mást is tanultak a körben. Kerültek ki az espe- ranló körből sokszorosított röplapok us, az esperantistakon keresztfa ■KB eljutottak a söprűgyárba, a kubikosok és a cselédek közé. Dumitrás Mihály, (ma az orosházi tanács elnöke) és Németh Mihály (ma a pártbizottság tagja) voltak akkoriban az eszperantókor vezetői. Ök sokat szenvedtek az eszméért — mondja Balogné elgondolkozva — sokszor úgy megverték őket a csendőrök, hogy menni alig tudott a két erős ember. — És Balogné, félt-e a csendőröktől? — Nem féltem — mondja komolyan. — Mindig csak arra gondoltam, hogy mi győzünk. Nagyon-nagyon tudtam hinni ebben. Ezért nem féltem. Akkor sem, meg később sem. Ez lenne talán úgymond Balogné életindulásának a történe~ “ te. És a mai életének a története? Az talán 1945 decemberében kezdődik, amikor a Kommunista Párt tagja lett. Aztán folytatódik azzal, hogy a viharsarokból Baranyába költöztek a férjével. Hidasra jöttek ők és még tizennégy család Orosházáról. Többen azóta már visszamentek, de Balogné itt maradt. Megszoktam itt, megszerettem a vidé- két, az embereket, furcsa lenne most itt hagyni ezt a vidéket. És az emlékek is idekötik. A jók is, meg a kevésbé jók is. — Mi alapító tagjai voltunk az itteni pártszervezetnek, — mondja — és 1946- ban mi vonultunk fel itt először vörös zászlóval május elsején. — És miközben ezeket mondja, szemében kigyúl egy kis fény, olyan, amilyen a söprűgyári lányok szemében gyúlhatott még rétien- amikor a» «US rönlanot vitték az eszperantó körből a gyárba; — Kevesen voltunk még akkor negyvenhatban. Sokan voltak ellenségeink, sokan pedig egyszerűen nem értettek bennünket. Azóta már tizenhárom esztendő lepergett a falu felett. És ebből a tizenháromból kilenc éve Balogné a falusi pártszervezet titkára. Milyen eredményeket ért el? Csak néhányat említ szerényen. És az elmúlt évek — helyesebben az elmúlt évtized — alatt sikerült a faluban felszámolni a széthúzást, egyetértést teremteni az „őslakók“ és a „bevándoroltak“ között, sikerült magasabb rangra emelni a falut: a parasztok, zöme már termelőszövetkezetben gazdálkodik. Szebb is lett a falu: új iskola, fürdő, sok kilométernyi járda és sok új lakóház épült. Mindezek természetesen nem Balogné egyéni érdemei. Hiszen nem ő vitt végbe mindent egyedül, de része van abban, nagy része, hogy a falu ma más, mint volt tizenhárom—tizennégy évvel ezelőtt. Balogné vágyai? — A gyrekekből szeretnék becsületes embert nevelni. A nagylány már férjnél van, a nagyfiú is dolgozik már, Pécsett a Sopianában vasöntő, de a három kicsi még itthon van, őket még nevelni kell. Ezen túl? Dolgozni szeretnék még sokáig, — mondja. — Itt, a bányánál. Szeretem ezt a munkát, öt évig a föld alatt is dolgoztam. Gépkezelőként és a MEO-nál mintaszedőként. A bánya már több is nekem, mint munkahely, ez már a második otthonom. És a mozgalomban is jó volna még sokáig dolgozni. Mert tennivaló még van. Nevelni, szervezni az embereket, hirdetni az igazunkat, mutatni az embereknek, hogy merre vezet a jobb jövő felé az út. . . \ magának Balogné. Ezek Ennyit kivan | a tervei. Nagy tervek?-------------------- Nem mondhatni. De sz épek és igazak, mindnyájunkért valók, (KVKVCZ) dem öt percben „rájár” egy szerelvény valamelyik vágányra? Pontos, lelkiismeretes munkával sikerült lényegesen leszorítani a vonatok rendezésére fordított időt. Elől jár ebben a munkában a kocsirendezők két brigádja, mely a szocialista brigád címért harcoL Minap ellátogattunk a pécsi vasútállomásra, hogy megnézzük, milyen munkával is jár, amíg egy szerelvény elindul rendeltetési helyére. Amikor a vonat még Pécsről ki sem indult, már a szállító fél tudja, mi érkezik az állomásra. A távirógépek szünet nélkül kopognák. Frey János- né és őri Erzsébet távirászok az érkezett táviratokat veszik fel és az értesítéseket továbbítják a forgalmi szolgálattevőnek. Az állomás sűrű sínhálózatán közben robognak a személy- és tehervonatok. Váltók .kattannak, kerekek gurulnak, mindig másodpercnyi ban lévő vasúti kocsikat és lassíthatja sebességüket. Nincs messze az az idő, amikor majd nálunk is egy 120 km-es pályán az összes jelzőket gombnyomásra egy ember állíthatja. Addig is azonban meg keU oldani a megnövekedett feladatokat, gyorsan továbbítani kell a szerelvényeket A lenti képen Garamvölgyi Károly a külső forgalmi szolgálattevő éppen utasítást ad Váraljai János mozdonyvezetőnek és Kiss Gábor tolatás- vezetőnek. Pálr perc múlva a tehervonat indulhat Mohács felé. A vasutas dolgozók fáradságot nem kímélve valósítják meg, amit a pártkongresszus tiszteletére _ vállaltak: menetrendszerű pontossággal indítják, most már nemcsak a személy, hanem a tehervonatokat is,- — ts — sabb mezőgazdasági munkákat, a főbb rendeletéket és azok végrehaj tásának módját. A füzet felhívja a figyelmet az egy-egy hónapban jelentkező legfontosabb munkákra és tanácsokat ad a munkák helyes elvégzéséhez. Külön rovatban foglalkozik a termelőszövetkezetekben felmerü lő vitás problémákkal, névszerint kiemeld és megdicséri vagy pellengére állítja a járás egy- egy termelőszövetkezetét és levonja a tanulságokat. A Sellyéi Mezőgazda- sági Híradó ezen túl minden hónap elején megjelenik s következő számaiban is hasznosan tájékoztatja majd a termelőszövetkezete két, szakcsoportokat és egyéni gazdákat egyaránt
