Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-29 / 176. szám

S§59. JÚLIUS 29. NAPLÓ a Autót vásárló tsz-tagok Somogyi József, a siklós- nagyfalusi tsz elnöke Moszk­vics személyautót vásárolt a napokban. Nagyfalusi viszony­latban nem okozott meglepe­tést a hír; Mindössze annyi történt, hogy a vadonat új ko­csi láttán néhány tsz-tag így kiáltott fel: „Lám, ha sietek, ^tnár az enyém is itt lehetne!” Mert Siklósnagyfaluban nem Somogyi József az egyetlen, aki autót akart venni, csak hát ő volt a legügyesebb. A töb­biek — tsz-tagok — most bosz- szankodnak lassúságuk miatt, mert lemaradtak a listáról: Némelyikük már tavaly fel­iratkozott volna, de hát — és ez a legnagyobb problémájuk — nem értik az autó kezelését, Ez az egy tartja ókét vissza már régem De most, hogy az áj kocsit meglátták, sokan elszánták magukat a nagy lépésre. — Csak néki kell vágni, eny- nyi az egész — mondja Somo­4 gyi József. ■— A pénzt meg­olvasni, az már nem probléma. «— Hát igen::: Valaki megkérdezte tőlük, hogy mit szólnak a kocsi árá­hoz? Ezt válaszolták: — Tavaly az aszályos évben 75 forintot ért egy munkaegy­ségünk, az idén még többet ér. És hát sokat dolgozunk; Ennyi az egészj | A pártkongresszus tiszteletére Egymillió forint többletnyereség 2519 köbméter bányafát, 463 köbméter szőlőkarói szállított terven telöl, 90 hektáron telepített nyárfát a tsz-eknek a Mecseki Erdőgazdaság Az ország legjobb erdőgazda ságában a kongresszusi ver­seny is szép eredményeket ho­zott; Június 30-ával a gazda­ság valamennyi üzemében fel­mérték a kongresszusi felaján lások állását: mit teljesítettek eddig, — mennyit kell még tel­jesíteni, hogy vállalásuknak eleget tegyenek, és az élüzem címet újra elnyerjék. A vizs­gálat sorén kiderült, hogy a SBepteflnber 30-ra vállalt feladatok zömét már most teljesítették, sőt azok egy részét (bányafa átadlás, sződökarókitermelés stb:::) túl is teljesítették; Ezek az eredmények azt bi­zonyítják, hogy a Mecseki Er­dőgazdaság dolgozói az elmúlt három negyedben kiváló mun kát végeztek. A pártfeongresz- szus tiszteletére 2519 köbméter bányaiét adtak át terven felül a pécsi és komlói szénbányá­nak, 519 köbméterrel többet, mint amennyit vállaltak. A me gyében folyó nagy arányú sző­lőtelepítésekhez 463 köbméter szőlőkaró kitermelésével járul tak hozzá s ez a vállalt meny- nyiségnek majdnem a kétsze- A város lakásépítkezései­Vasutasnapra készülnek a Pécsi Fűtőházban V Á Pécsi Fűtőház dolgozói se­rény, szorgalmas munkával ké- 'J szülnek -a közelgő kilencedik vasutasnapra. A napokban ter­melési tanácskozásokon tárgyal ták meg a kongresszusi mun- kavarseny eddigi eredményeit és a következő félév tenniva­lóit; A mozdony-javító műhely dolgozói az elmúlt negyedév­ben annak ellenére, hogy a .fűtőházban jelenleg nagysza­bású átalakítás folyik, negyed­éves tervüket maradéktalanul teljesítették. A verseny eddigi szakaszában a legszebb ered­ményt Jókai János, Farkas Ist­vánná, Kovács János, vala­mint Szemen Géza és Kemény Lajos érték el, akiket a terme­lési tanácskozás résztvevői egy hangulag a kiváló dolgozó cím re is méltónak találtait A kocsijavító műhely mun­kásai az elmúlt hónapban 105.2 százalékra teljesítették tervü­ket és így a negyedévi terv- teljesítésük is 104,3 százalékra al almit. A tervezett 15 helyett 17 személykocsin végezték ei a részlegvizsgát, négy helyett pedig hat poggyászkocsit javí­tottak meg. Ezen kívül 150 he­lyett 155 egyéb kocsin végez­tek részlegvizsgát, valamint 60 helyett 63 kocsin középjavítást. A kocsijavító műhely dolgozói közül Siklósi Jakab, Kőkuti Imre és Kárász István érde­melte ki a kiváló dolgozó cí­met. A termelési tanácskozás rész vevői elhatározták, hegy a vas­utasnap tiszteletére ünnepi mű szakot is tartanak, többen Pe­dig vállalkoztak arra, hogy szó cialista brigádot alakítanak. A villomas műhely dolgozói közül ugyancsak többen meg­fogadták, hogy a kongresszusi munkaverseny hátralévő idő­szakában kiérdemlik a szocia­lista munkabrigád címet, jó munkával segítik elő, hogy a legjobbaknak járó vándor zász­lót a Pécsi Vasútigazgatóság nyerje el. A villamos műhely dolgozóinak munkáját nagyon nehezíti, hogy a villanymoto­rokba szükséges golyóscsapá- gyak minősége nem kielégítő. Ezért a műhely dolgozói ké­réssel fordultak a golyósgsa- págy-gyár dolgozóihoző javít­sák termékeik minősegét. Az utazó személyzet sem akar elmaradni a fűtőház dol­gozói mögött, ők is méltóan * kívánnak résztvenni az ünne­pi előkészületekben. Tancsik Lajos és Gaál Sándor mozdony a 424 sorozató mozdo. A nyakat szocialista tulajdonba vették és az erre vonatkozó szerződést is megkötötték. Pél­dájukat Kövesdi Béla és Kese­rű Árpád mozdonyvezetők, KISZ-fiatalok is követték, sőt Darazsacz Ferenc és Gyarmati Mihály mozdonyvezetők is el­határozták, hogy megkötik a 424 sorozatú mozdonyuk szo­cialista tulajdonba vételéről szóló szerződést. Ezek a moz­donyvezetők a kongresszusi mnukaversenyben olyan ered­ményesen kívánnak dolgozni, hogy munkájúikkal a szocialis­ta munkabrigád cím elny-ö-ésé re is érdemessé váljanak. V. L. hez 85 köbméter parketta lécet adtak terven felül, s a gazda­ság kőbányáiból 3866 tonna építőkövet termeltek ki és szállítottak tsz-ek építkezései­hez. Az erdőgazdaság dolgozói június 30-ig 13 darab 20 fé­rőhelyes sertésfiaztató fa anyagát készítették el a me­gye termelőszövetkezetei­nek. Vállalták, hogy falu-villamosí­tásihoz és a tsz-majorok villa­mosításához 180 vezetékoszlo­pot termelnek Id terven felül és ezt a felajánlásukat is — három hónappal a vállalt ha­táridő előtt — már június vé­gére teljesítették; Az erdőgazdaság üzemeiben ezekben a napokban is meg­feszített munka folyik. Az év végéig még 35 000 köbméter faanyagot kell értéikesiteniök s ezért a szállítások még szom bat, vasárnap sem szünetel­hetnek. A jobb minőségű há­mozott szerfát, rönköt már má jus elején leszállították az üze­meknek. Most a bányafa, tűzi­fa szállítása folyik. A gazdaság szántóin most aratják és csépelik a gabonát. Szép gabonatermést vannak. Az időjárás az idén a facse­metéknek is kedvezett. Kü­lönösen szépen fejlődnek a nyár-csemeték és suhángok. Ebből az igen fontos fából — mely a papír- és. farostlemez- gyártásnál nélkülözhetetlen — az idén 35 hold csemetét és suhángot nevelnek. A nemrég működő mohácsi farostlemez-gyárnak eddig 2000 köbméter nyárfát szállított a gazdaság. Ezen kívül a megye termelőszövetkezeteit is ellát­ják nyár-csemetével. Az idén 90 hektáron végeztek a tsz-ek­nek nyár-telepítéseket. Ezen felül a 6-os műút szegélyét Pécstől Hidasig, az újmeszesd lakótelepet és a görcsönyi vas­útszakaszt is nyárfásították. A Mecseki Erdőgazdaság ve­zetői és dolgozód olvasták és megvitatták a megyei pártbi­zottság levelét és azzal vála­szolnak rá, hogy ebben az utolsó negyedben még jobjjan dolgoznak, s a vállalat 1 mil­lió forint többletnyereségüket határidőire teljesítők; Remélik, hogy nemcsak a tavalyi él­üzem címet szerzik meg újból, hanem a pártbizottság vörös zászlaját is elnyerik, Lene, a Bőlyi Állami Gazdaság ki váló magyartarka bikája tizenkét leány utódával vesz részt ősszel az Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon« „A véres augusztus“ legendája Sallai Imre és Fürst Sándor elvtársak vér tanúságának évfordulójára N agy volt a kavarodás Horthy-Magyarországon 1932 júliusában. Párizsban élő honfitársaink — a korabeli saj­tó szerint kommunisták — kő­záport zúdítottak a magyar követség palotájára. Falain vö­rös fektékkel rajzolt „gyilko­sok” felírással örökítették meg véleményüket a Horthy-rend- szer vezető embereiről. (Pécsi Napló,. 1932. júl. 26.) Budapesten Hetényi főkapi­tányhelyettes egyre-másra kap­ta Berlinből a legkülönbözőbb fenyegető telefonhívásokat a letartóztatott kommunisták ér­dekében. (Pécsi Napló). Bécsből egy ismert ügyvéd utazott a magyar fővárosba, hogy Zsitvay Tibor igazság­ügyminiszternél közbenjárjon a fogoly kommunisták ügyé­ben. Budapesten július 24-én, vasárnap a kommunista ifjú­munkások városszerte jól sike­rült tiltakozó gyűléseket ren­deztek. Az egyik jobboldali, a kommunista letartóztatottak ellen uszító lap (Pesti Hírlap) szerkesztőségének ablakait be­zúzták. A Magyarországon észlelhe­tő nyugtalanságra külföldön is felfigyeltek és izgatottan kö­vették a további fejleménye­ket; A gazdasági világválság kö­vetkezményeit az ország még nem heverte ki; Minden, a közéletben tapasztalható zavar súlyos veszélyt jelentett. Kül­politikailag és gazdaságilag csökkentette az ország hitelét és tekintélyét; Belpolitikailag pedig, éppen a német hitler- őrület küszöbén, könnyen vál­ságos helyzetbe sodorhatta a tömegektől elszakadt, a töme­gekkel szembenálló, ellenfor­radalmi kormányzatot. Ezt mindenki tisztán látta, csak az egymást váltó kormányok nem. A „vörös veszélytől” való páni félelem elvakította őket * A kommunisták éllen indí­tott vad hajsza egyik kimagas­ló pontja az 1932. július 29-én, a vádlottak kivégzésével befe­jeződött Sallai—Fürst-per volt. Ennek pécsi vonatkozású rész­leteit a sajtó alapján is nyo­mon követhetjük. A vezető pécsi lapok (Dunán­túl és Pécsi Napló) 1932. júliu­sában sokat foglalkozott Sallai és Fürst elvtársak ellen indí­tott perrel. J " " ~n be­Véletlen riport Pellérdről Nem akarjuk megsérteni kedves pellérdi ismerőseinket, de az igazság kedvéért be kell vallanunk, hogy ez alkalom­mal nem Pellérd volt szokásos reggeli rdpartszerző utunk cél­ja. Tulajdoniképpen az onmánr- sági termelőszövetkezeti köz­ségek munkájáról akartunk ír­ni, de hát a szerkesztő tervez, a gépkocsi végez. Alighogy elhagytuk a mecsekaljaí vas­útállomást, autónk motorja többször is kihagyott. Gépko­csivezetőnk egy ideig veszkő- dött vele, próbálgatta, végül is a pellérdi faluszélen, néhány elkeseredett túráztatás után kénytelen volt megállná. Ki­szállt, felnyitotta a motoirház tetejét, föléjehajolt. Pár perc­nyi vizsgálódás után bosszús hangon közölte: — Már me­gint a dinamó.;: — Gyakorlatias emberek lévén azonnal megkérdeztük, meny­nyit kell várni. — Talán fél órát. Legjobb lesz, ha besétálnak a faluba, rendibehozom a kocsit és utá­nuk megyek. Mit tehettünk? Megfogad­tuk tanácsát, elindultunk be­felé. Száz métert sem men­tünk, máris ismerősbe botlot­tunk. Kuti elvtársba, akit a megyei pártbizottság az év elején küldött a pellérdi Uj Barázda Tsz élére. A szoká­sos „mi újságok“ után egy­kettőre a termelőszövetkezet munkájára terelődött a szó. A tanácsházán újabb ismerős fo­gadott, a tanácselnöknő sze­mélyében. — Jó, hogy eljöttek — mondta — legalább megírják a Tiszta falu — Tiszta ház moagaloca értékelését. Vasár­napra vártuk ugyan magukat, de most sem lesz késő... így történt, hogy mire a gépkocsi jó óra múltán meg­javítva előállt, már együtt is volt a riport anyaga. Jó termést takarít be a termelőszövetkezet A pellérdi Uj Barázda Ter­melőszövetkezt a kisebbek kö­zé tartozik. Az idei csaknem száz holdas felfutást is bele­számítva, mindössze kétszáz holdas gazdasággal rendelkez­nek. Az aratás nagy próba elé állította a szövetkezet tagsá­gát. Kuti elvtárs nagyon elé­gedett a munkával, de a ter­méseredményekkel is. A ta­valyinál mindenből jobb lesz a termés, — mondja, de „nem akarja elkiabálni a dolgot“, ezért konkrét számokkal nem szolgál. Mindössze annyit árul el, hogy a tervezett negyven forintos munkaegység most már egész biztos meglesz, sőt... Szépen fejlődik az állatállo­mányuk is. 30 anyagöbe, 40 süldő, 45 marha, 8 ló, 400 ba­romfi jelentős „aranyfedeze­te“ a tavalyinál jóval maga­sabb értékű munkaegységnek. A tsz ebben az évben már úgy megszilárdult, hogy a ko­rábbi évekkel ellentétben az idén az egyéni parasztok men­tek a termelőszövetkezethez takarmánygabonát kölcsönkér­ni, mert nem volt kitartásuk cséplésig. A tsz pénzügyi hely­zete megszilárdult, havonta minden munkaegységre tíz fo­rint előleget kap a tagság. A Sopiana Gépgyár — a patro­náló üzem — segítségével tíz vagon férőhely«® vasgórót épí­tettek 60 ezer forint értékben, alája száz férőhelyes süldő- szállás, fiaztató kerül. — És a jövő? — kérdezzük befejezésképpen Kuti elvtárs­tól. — A tsz-fejlesztési bizottság Pellérden is megalakult. Ta­vasszal több jómódú ^zda kérte a felvételét. Az ősztől sokat várunk. Erős, jól dolgo­zó kis közösség a miénk, jól jár az, aki közénk jön.... — így az elnök, és mi teljes mértékben igazat adunk neki. A járás legtisztább községe Lehet, hogy túlzás és a „Tiszta falu“ mozgalom bíráló bizottságának munkájába való beavatkozás ezt állítani, de valóban meglepő a község tisz­tasága. A járda mindenütt betonból van, javarészt társa­dalmi munkával építették. Fe­hér karával megtámasztott fia­tal fák szegélyezik. S virág, virág, csaknem valamennyi ház udvarában. Úgy látszik, nem méltatlanul állnak olyan előkelő helyen a „Tiszta falu“ mozgalomban. Immár a köz­ség házainak 50 százalékát „Tiszta udvar, rendes ház“ feliratú dicsérő tábla díszíti. Azok a lakók, akik randszere- tetükkel kiérdemelték, hogy házukon ez a kis tábla dísze­leghet, valóban büszkék lehet­nek a portájukra. Olyanok az udvarok ezekben a házakban, mint egy kis virágos park. A házak legtöbbje szépen me­szelt, tiszta. Most újabb mun­ka indul a tisztaságért. Meg­kezdték a Kossuth-utca rend- bozatalátr. makaóim utat ké­szítenek itt társadalmi mun­kával. Csak egy baj van : nem kapnak hengert! Nem lehetne egy hengert 4—5 napra a pel- lérdiekhez irányítani? Ha már ilyen lelkesedéssel dolgoznak községük csinosításán, meg­érdemlik a segítséget; Tatarozzák a kultúrházat A község kulturális életére Pécs közelsége nyomja rá a bélyegét. A nagyváros, a szín­ház, mozi, mind-mind könnyen elérhető, nem okoz gondot a mozi- vagy színházlátogatás. Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy magában a. községben nincs kulturális le­hetőség. Ennek a másfélezer lakosú községnek tágas, szép kultúrotthona van, valóban a község dísze. Tágas terem, szobák, szépein felszerelt szín­pad nyújt lehetőséget műso­rok rendezésére. Nem is hagy­ják kihasználatlanul. Jól mű­ködő líultúrgárdájuk van s egy-egy előadás alkalmával bizony még kicsinek is bizo­nyul a 400 személyes nagyte­rem. A kultúrcspport sikeres szerepléseire jellemző, hogy a színpadi felszerelést, a füg­gönyt és még számos berende­zési tárgyat a műsoros rendez­vények bevételeiből vették. Most újabb terveket szőnek. Belülről rendben van a kul­túrotthon, hanem kívülről rá­fér egy kis csinosítás. Tataroz­ni akarják, a parkját is csino­sítani, bővíteni. A mellette lé­vő telket házzal együtt már megvették. Azt is tervezik, hogy gondnoki lakást építe­nek az otthon mellé. fi.—*. számoltak a kommunista ve­zetők letartóztatásáról, a buda­pesti illegális pártközpont le­foglalásáról és a magyarorszá­gi „kommunista front” felgön­gyölítéséről. Jelentették, hogy Sallai és Fürst elvtársakon kí­vül többek között még Kilián Györgyöt és Karikás Frigyest is őrizetbe vették. A helybeli sajtó a kormány politikájának megfelelő hatás­keltés céljából a fővárosi lap­jelentések nyomán továbbadta „a véres augusztus elseje” le7 gendáját. Eszerint Sallai és Fürst elvtársak kezdeményezé­sére, Kilián György vezetésé­vel augusztus első napjaira vö­rös tüntetést szerveztek, ami­vel nagyszabású romboló és szabotázsakció is együtt járt; A „Dunántúl” azt is tudni vél­te, hogy az elfogottaknál talált haditervek szerint az akciót a katonaságra, a rendőrségre is ki akarták terjeszteni. Fegyve­res felkelésre készültek. A lap arról beszélt, hogy „lángba akarták borítani Budapestet”; De még ez sem volt elég; A nyomozók a lapok szerint egy gyanús listát is találtak: Ezen első helyen álltak: Heté­nyi főkapitányhelyettes, Schweinitzer-Sombor rendőr­főtanácsos, Hain Péter hírhedt detektívfelügyelő és mások: Valamennyien pontos lakcím­mel. Ebből arra következtet­nek, írják az akkori lapok (bi­zonyítékuk megint nincs, szo­kás szerint, csak feltevésre építik a vádat!), hogy merény­letet terveztek az említettek ellen. Ilyen mondvacsinált vá­dak alapján hoztak ítéletet Sallai Imre és Fürst Sándor elvtársak ellen. A nagy kommunista kirakat­per részletei, Sallai és Fürst elvtársaknak a bírákat meg­szégyenítő, bátor magatartása nagyszerű példája volt a kom­munista helytállásnak. Ez a helytállás ismeretes is. Viszont kevesebben ismerik azt, hogy a pécsi reakció milyen politikái fegyvert igyekezett kovácsolni a per alapján a „vörös ve­szély” ellen. A Dunántúl július 26-i számában a kommunista­ellenes egységfront létrehozá­sát sürgette. Más alkalommal sopánkodott, hogy az emberte­len kommunistaellenes hajszá­ra a külföld is felfigyelt, töb­bek között az „Emberi Jogok Ligája” is és tiltakozott a gya­lázatos eljárás ellen. A sajtó ezeket a tiltakozásokat illeték­telen beavatkozásoknak minő­sítette, az „Emberi Jogok Li­gáját” pedig „szovjetbérenc” szervezetnek titulálta, amely „rubelekkel megfizetett sza­vát” hallatja. (Dunántúl, 1932; júl, 28.) A Id rakatperrel, a hős ” kommunisták kivégzé­sével a népelnyomó vezetők áz ország valódi bajairól akarták a néptömegek figyelmét elvonni és port hinteni a tömegek sze­mébe,' hogy ne lássák meg áz égető problémák valódi okait: A kommunisták ellen indí­tott hajsza azonban nem tudta szétzúzni a pártot; Az illegali­tásban működő kommunista párt még acélosabbá vált, a kommunisták még szilárdab­ban harcoltak az elnyomók el­len. És ország-világ előtt bebi­zonyosodott, hogy az az eszme, amelyért követői életüket is feláldozzák és a bitófa árnyé­kában is bátran hirdetik a kommunizmus eljövendő győ­zelmét, az igaz eszme, legyőz­hetetlen és győzedelmeskedő!. Sallai és Fürst elvtársak mártírhalált haltak; A nép igazi érdekeinek harcosai vol­tak. Áldozatul estek a nép­elnyomó rendszer kegyetlen dühének. De áldozatuk nem volt hiábavaló. íme, huszonhét évvel a gyalázatos kivégzés, mártírhaláluk után már valóra válnak az ő álmaik, amelyben az illegalitás nehéz éveiben is hittek, amelyért harcoltak és meghaltak: épül a szocialista Magyarország és a kommuniz­mus napja ragyogja be utun­kat. Dr. Wimmer Imre ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom