Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

1959. JÚLIUS 24.

N \ P í 0

5

Nyári gondok, őszi tervek

a siklósi járási művelődési otthonban

Csak. látszatra van uborka- szezon nyáron a kultúrmunká- ban. Igaz, a művelődési otthonokban kevesebb ilyenkor a rendezvény, a szakkörök tevékenysége is eléggé foghíjas. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy kihalt az élet a művelődési otthonok falai között. Nem, mert ha a „látványos rendezvény” kevesebb is, azért akad tennivaló.

A siklósi járási művelődési házban erről beszélgetünk Tövisházi László elvtárssal, az otthon igazgatójával.

— Most kell előkészíteni az őszi munkát. A jó szervezés, az előkészítés fél siker — mondja.

A napi munkáiról, a nyári gondokról, az őszi tervekről kerül szó. Elmondja, hogy szombaton Anna-bált rendeznek, ennek megszervezésén dolgoznak most. Működik a motoros szakosztály. Júliusban kezdte meg a szakosztály a működését, s azonnal 50 tagja lett. Háromhónapos a tanfolyam, ahol a hallgatók a ' motorvezetéssel megismerkednek. Hetente háromszor jönnek össze s nemcsak Siklósról, hanem a környező községekből is számos tagja van.

Néhány napja KlSZ-taggyű- lést tartottak. Voltaik hatvanam Tehát lesz Siklóson az ősszel jól működő KlSZ-szer- vezet. Lényeges kérdés^ ez, hiszen egy járási művelődési otthon életére jelentősen kihat a jól, vagy rosszul funkcionáló KISZ-szervezet. A fiatalok a művelődési otthonban klubhelyiséget, titkári irodát kaptak.

Az őszre 12 szakkör megindítását tervezik, s a szakkörökben szakfilmeket is vetítenek majd. Eddig se tánc-,, se színjátszó csoportjuk nem volt. Az őszre igyekeznek ezeket a csoportokat is megszervezni. A művészeti csoportok és szakkörök szervezése mellett azonban nem feledkeznek meg munkájuk másik lényeges oldaláról sem. A járási pártbizottság és a művelődési otthon vezetősége már megbeszélte az őszi politikai oktatás tervezetét. Megállapodtak, hogy az előadókat a járási pártbizottság jelöji ki s az előadásoknak különösen az időszerű politikai kérdéseik megmagyarázása lesz a céljuk.

A művelődési otthonok őszi tervei majd csak szeptemberben öltenek végleges formát, de nagyon hasznos, ha a művelődési otthonok igazgatói a siklósiak példájára már most gondolkodnak az őszi munkán, ha már most tervezgetnek, mert „a jó szervezés, a jó előkészítés fél siker”,

Az otthon falai között nyert elhelyezést a járási tanács könyvtára is. Tavaly június 30-án 515, ez év június 30-án pedig 911 állandó olvasót tartottak nyilván. Lényegesen nőtt a kölcsönzött könyvek száma is. Míg 1958 első felében 17, addig ez év első felében csaknem 22 ezer könyvet kölcsönöztek. A siklósiak szívesen olvasnak mai tárgyú könyveket. Ezt bizonyítja, hogy a legolvasottabb művek közé tartozik Berkesi: Októberi vihar, Vihar után; Kőszegi: Szívet cserélni című könyve. Legközelebbi feladatuk: Kislippón megszervezik a falusi könyvtárat s ezzel nem lesz a járásban olyan község, ahol ne lenne könyvtár.

Egy nagy problémájuk megírására külön megkérnek. Arról van szó, hogy a könyvtár helyisége kicsi. A pécsi, illetve mohácsi példa nyomán ifjúsági könyvtárat akarnak létesíteni. Sok gyerek jár ide, szeretnének a gyerekekkel külön is foglalkozni, de ez a mostani körülmények között szinte megvalósíthatatlan. Az ifjúsági könyvtárnak egy helyiség kellene. Egy helyiség — semmi más, hiszen a könyvek megvannak, a berendezést is „ösz- szehoznák”. Szép gondolat, segítsen megvalósításában a községi és a járási tanács is!

II kongresszusi verseny élvonalában

. ... . _ nz ifjúság szocialista szellemű

Kiváló minőségi munkát reges 1 * HfiVBléSéÉFt

Lutár Ferenc brigádja

A Komlói Állami Építőipari Vállalat Pécs, Kolozsvári utcai építkezésén dolgozik Lutár Ferenc 18-tagú KISZ komplex- brigádja. A brigád tagjai eredményesen vesznek részt a kongresszusi munkaversenyben, tervüket az elmúlt hónapban is 113 százalékra teljesítették,

e/Alí^lLAN©©IK< MELYÉN

A gyermekeket és felnőtteket egyaránt vonzza a barlangok ismeretlen világa, a sötéten tátongó üregek romantikája. A barlangkutatás nemcsak sport, szenvedély, szórakozás. Sokkal több ennél: tudományos munka. A barlang- kutatás különösen itt, Baranyában érdekes, hiszen Borsod után a mi megyénk a leggazdagabb barlangokban. S még nagyon sok a feltáratlan, ismeretlen.

Vass Béla MÁV mérnök, nemcsak a város, de talán az egész ország egyik leglelkesebb önkéntes barlangkutatója. Nagyon szerény, és így az ember az eredményeit is mástól tudja meg. Vass Béla mintegy hat évvel ezelőtt, KeszTér Hubert barlangkutató vetítettképes előadása után jelentkezett a Dunántúli Tudományos Intézetnél,. hogy önként társadalmi munkában hajlandó barlangkutatáson részt venni, így kezdődött. Azóta nagyon sokat tanult, tapasztalt és még több élménye volt.

— Legelső alkalommal egv érdekes víznyelőbe vittek le a munkatársak, — meséli. — A szűk helyeken összepréselődve, alig tudtam átjutni. Az egyedüllét, a sötétség eleinte szorongó érzéssel töltött el. Természetesen ez az érzés nem volt olyan erős, hogy az első út okozta élményt elhomályosítsa. Nekifeküdtem a szakkőnyveknek. Meg kellett tanulnom a magyar, de főleg a baranyai barlangok keletkezési körülményeit, sajátosságukat. Ez azért is szükséges, hogy az ember következtetni tudjon egyik adatból, az ismeretlen másikra.

— Hol végzett először komolyabb feltáró munkát?

— Abaligeten. Az abaligeti barlang, akkor szinte járhatatlan, borzalmas állapotban volt. Azóta keressük a szifon kerülőjáratot, ugyanis a barlang végét még ma is egy nagy szifon zárja el.

*— Úgy tudom a barlang

„nagytermét“ ön találta meg?

— Igen. Egyik vasárnap délután történt. Mit is tehet egy barlangkutató szabadidejében? — Barlangba megy. így mentünk a feleségem, egy barátom és én Abaligetre. A barlangban járva, jobboldalon kis nyílást vettünk észre. A társam azonnal nekilátott, s így kúszva, nagy nehezen tovább jutott vagy három métert. Ott aztán már bontani kellett, annyira szűk volt a járat. Rendkívül kényelmetlen helyzetekben, hanyatt, majd magunk körül teljesen átfordulva küzdöttük magunkat tovább. Mintegy három órás út után, mely idő alatt mintegy nyolcvan métert tettünk meg, egy hatalmas üregbe jutottunk, melynek az alja omla- dékkal f>olt tele. Annyira izgatott voltam, a felfedezéstől szinte lázas, hogy megfeledkeztem a legelemibb óvatosságról. Egy sziklára léptem, amely dübörögve szakadt le alattam. A lábam szerencsére beszorult egy résbe, így fennakadtam és megúsztam mintegy 12 méter zuhanást. A nagytermet azóta felbetonozták, s a kirándulók dz épített lépcsőn, fél perc alatt teszik meg azt az utat, amelyet mi akkor három óra alatt.

— Még sohasem tévedt el barlangban?

— Csupán egyszer — a Kő- lyukon. A kőlyuki barlangban egy szifonon kúsztam keresztül teljes sötétségben, any- nyi levegővel, amennyit egyszeri lélegzéssel venni tudtam. A víz alatt egy szikla miatt 90 fokos szögben el kellett, fordulnom. Ez nagyon megzavart. Volt ugyan egy kifeszített gumitömlő, amely mellett tapogatva kellett úsznom. A tömlő azonban meglazult és hurok alakúra tekeredett. így visszafelé jövet, elveszítve a helyes irányt, a hurok mentén körben úsztam a víz alatt, és nem -tudtam elképzelni, miért nem érek ki. Szerencsémre világosságot láttam derengeni és egy kis légkupolába felmerültem levegőt venni.

— Természetesen számtalan ilyen epizódot mesélhetne az ember, nemcsak a nagyobb, de a kisebb barlangokról is, hiszen Baranya szinte valameny- nyi barlangjában jártam. Nagyon sok munka vár még. Es nagyon sok önkéntes barlang- kutatóra volna szükség, akik szabadidejük egy részét, ennek a hivatásnak áldoznák. Természetesen, azt ' tudnia kell mindenkinek, hogy a barlangban mindig érheti meglepetés az embert, tehát nagy megfontoltságot és lélekjelenlétet igényel a munka. A szikla és kötélmászástól az úszásig, és kőzetismeretig mindent kell tudni.

— Hol kutatott legutóbb?

— Mintegy két héttel ezelőtt az abaligeti „Kispaprika“ elzáró szifonját szívattuk le. 5 méter mélyről, mintegy 800 köbméter vizet szivattyúztunk ki. Ha a feltevéseink igaznak bizonyulnak, akkor a „nagy

Több mint nyolcvanezer éj rádióelelizetö, 11500 új televizióelölizető félév alatt

A Posta Vezérigazgatóságon elkészült az első félév eredményeit mutató statisztika. A rádió-szakosztály jelentéséből kitűnik, hogy félév alatt több mint nyolcvanezer új rádióelőfizetőt vettek nyilvántartásba. Ezzel az országban

2 025 325-re emelkedett a rádióelőfizetők tábora.

A televízióinál is rohamos a fejlődés. Az év első hat hónapjában 11 500 új előfizető jelentkezett, s ezzel együtt az országban már 27 499 televíziós készüléket tartanak nyilván.

vy

szám“ nem Abaliget, hanem az orfűi vízfőforrás mögött fel tételezett barlangrendszer lesz. Valószínűleg ez tartogatja a legtöbb megleptést. Ha a vízügyi igazgatóság segít és megkapjuk a két szivattyút, akkor rövid időn belül gumimatracokon úsztatva át az iszaptavon, megkezdjük a barlang felderítését.

— Búcsúzóul még annyit. Várjuk a kutatni, tanulni vágyó fiatalokat. Biztosíthatom őket, hogy ez a munka bármely filmnél izgalmasabb, férfiasságra, önfegyelemre nevel.

WESZTL MARTA __

ff ontos és jelentőségéhez *- illő felelősséggel ösz- szeállított dokumentum látott az elmúlt hetekben nap világot: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz ponti Bizottsága nyilvánosságra hozta az ifjúság eszmei és politikai nevelésének irányelveit.

A nagy érdeklődést keltő és széles körökben máris sokoldalúan megvitatott dokumentum legfőbb jellemzői: a tudományos alaposság, a gondos rendszerezettség, s a vitát kirekesztő, tisz tázott eszmei alap. Nem újkeletű hazánkban a fiatalok nevelési elvetnék marxista- leninista alapokon való kidolgozása, az ilyen tézisek megszövegezése és végrehajtását illetően a társadalmi felelősség hangsúlyozása. S hogy e tekintetben eredményekkel is dicsekedhetünk, aligha tagadhatná bárki is. Alapjaiban megváltozott ifjúságunknak a munkáról, a hazafiságról, az élet céljairól, a gazdasági és politikai élet eseményeiről alkotott felfogása, s noha a vallásos élet, a burzsoá világnézet korlátáit maradéktalanul nem sikerült még eltüntetni, ifjúságunk oly messzire távolodott — eszményekben és gondolkodásmódban — a nyugati világ fiataljaitól, hogy a differenciáltság fóka csupán‘óriások lépteivel mér hető. Csak egyetlen példát! Nyugaton és elsősorban az Amerikai Egyesült Államok ban' a nyári szünidő legfőbb jellemzője, hogy a fiatalkorúak bűnügyi statisztikája ijesztő méretekben emelkedik. Nálunlk■ táborokban, szervezett kirándulásokon, csoportos üdülések keretében élvezi az ifjúság a nyár örömeit, ismerkedik a közösségi élettel, az alkotó munkával. Eredményeink azonban még nem kielégí- tőek, s az irányelvek kendőzetlenül leszögezik: „Kitartó nevelőmunkával kell leküzdeni a még fellelhető rosszat és táplálni a legtöbb fiatalban meglévő jószándékot, tettvágyat, áldozatkészséget, hogy az elmaradottak is mindinkább a szocializmus öntudatos építőinek színvonalára emelkedjenek.’1

Melyek a legfontosabb teendők, alappillérek, amikre a fiatalóknál a kommunista világnézet és erkölcsi arculat erős vára épül? Mindenekelőtt a népköztársaság iránti hűségre való

nevelés. Az ifjúsági szövetség szervezeteiben a fiatalok ismerjék és szeressék, meg a kommunista társadalom ■megteremtéséért folyó munka célkitűzéseit, öntudatosan vállaljanak részt eb bői, s a boldogulás útjára ne társtalanul, hanem a közösséggel együtt igyekezzenek rátalálni. Ide tartozik továbbá népköztársaságunk vezető erejének, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a párt tevékenységének, eredményeinek megismerése, a meggyőződésből való követése; a szocialista tábor országainak, s elsősorban o felszabadító Szovjetuniónak tisztelete, szeretete.

A KISZ másik fontos feladata: a fiatalok ifjúkommunistákká való nevelése. Azók nőnek fel az ifjúsági szervezetekben, akik helyünkre lépnek a szocialista építés állványain, — a társadalmi haladás tudatos ha• cosaivá kell tehát válniok a nevelés éveiben. Az ifjúkom munistában meggyőződéssé érik a szocialista világnézet, életét és cselekedeteit a kommunista erkölcsi szabályok irányítják, magatartását a szerénység, segítőkészség,

embertársai iránti tisztelet, bátorság, őszinteség, a jövőbe vetett szilárd hit jellemzi.

Helyénvaló megállapítása a dokumentumnak, hogy a kommunista világnézetet igazán elsajátítani a szocialista országban csak a mar- xizmus-ieninizmus megvalósi tásáért vívott politikai és gazdasági harcban lehet. Azt jelenti ez, hogy a szocialista építésért végzett munka a kommunista nevelés legfőbb módszere. A fiatalokat vonz zák a merész feladatok, él bennük a kockázattól, nehézségektől sem visszariadó tettvágy — csak helyes irányba kell terelni ezt, úgy. hogy a hazafias célok, s a szocialista építőmunka romantikája betöltsék érdeklődésüket, lekösség cselekvőkészségüket.

Tf jóságunk nevelésében

jelentős eredményeket értünk el az elmúlt évtized során. A most közreadott irányelvek megszabják a további előrehaladás irányát, s hosszú időre utat mutatnak a KlSZ-szervezeteSknek a tennivalókban. A cél — a felnövő nemzedék szocialistává formálása — lelkesítő és nemes: munkálkodjunk hát a sikeréért közös erőtől, egységes akarattal.

Pogány és Pécsudvard

\

Régóta ismerem a baranyai községi állapotokat, s ha a régieket a mostanival összehasonlítom, e téren csak elismerőleg kell szólnom az utolsó évtizedben megnyilvánult haladásról.

Mivel utam többször is arra vezet, két kis falut és annak tanácsát látogattam meg a minap, Pogányt és Pécsud- vardot.

Pogányban 1957 óta Gyönki Jánosné a tanácstitkár, ki az elnöki teendőket is végzi. Pécsudvardon Blaskovics Mihály a tanácselnök és Fili- povics Margit a tanácstitkár. A falu népe szereti és tisz-' teli őket.

Pogányban az utolsó két év alatt a tűzoltószertárt hozták rendbe, bevezették a villanyt, a vizenyős réten 3 km vízlevezető árkot ástak, fürdőt létesítettek, 2

holdat fásítottak, s megkezdték a járdaépítést. Ezek vagy 500 000 forintba kerültek. A villanybevezetéshez az állam 201 000 forinttal járult hozzá.

Pécsudvardon be- vezették a villanyt,/ járdát javítottak, q tető alatt van a kb. 400 000 Ft-ba kerülő emeletes tanácsháza, melyben kultúrterem, tanácsiroda és orvosi rendelő lesz.

Mindeme alkotások csak azóta létesülhettek, amióta népi kormányunk a kisebb községekben ;s tanácsokat szervezett melyek közvetlen ismerik a falu igényeit és szívükön viselik a nép ügyeit.

Az iskolák államosítása folytán a falusi tanügy is fejlődésnek indult. Mindkét község jobbára sokac lakóinak gyermekei kiváló eredménnyel vizsgáztak. Miklósy Gyula pécs- udvardi körzeti igazgató-tanító elmondta, hogy régebben egy tanterem volt

egy tanerővel, most 3 tanterem, 5 tanítóval. A tanulók száma 66 volt és a megyei könyvtárral 500 könyvet kezeltek./ Pogánnyal együtt/

egy sokac népi kul/ túrcsoport működik, pécsudvardi zenekarral. i

Pogányban Lukács János igazgató bemondása szerint két tanteremmel két tanító működik, jövőre 3 tanerő lesz. A tanulók száma szintén 66 volt: jövő tanévre beiratkozott 71. Iskolai könyvtárkönyv száma 150.

Óvoda sajnos még egyik községben sincs. Pedig falun különösen fontos volna nyári óvoda megszervezése, mert hiszen a parasztság egész nap a földön dolgozik. Mi kell a nyári két hónapos óvodához? Egy pajta, ahova az eső elől behúzódhatnának, — egy árnyékadó diófa, alatta homokkal és az állam által kiküldött óvónő.

Lukács igazgató panaszolja, hogy Pogány télvíz és sártenger estén szinte meg közelíthetetlen, nincs bekötőútja. Pogány- tól Pécsudvard vasútállomásig terjedő kb 4 km dűlőutat kellene megcsináltatni, melyen naponként a dolgozók százai keservesen törtetnek a vasútállomásra, pécsi munkahelyükre és piacra. Ez út kiépítésével a pécsudvardi orvosi rendelőhöz is köny- nyebben eljuthatnának a pogányi betegek.

E bekötőút két oldalát a község tanuló ifjúsága bevonásával — miután, ezen úgyszólván egyetlen húsét adó fa sincs — már az ősszel mézelő fákkal (akác, hárs) kellene beültetni, hisz a Föld- művelési Minisztérium is elrendelte a mézelő fák fokozatos ültetését.

v. K