Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI ÉVFOLYAM, M2. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1959. JÚLIUS 24. A verseny nyilvánossága Széleskörű munkaverscny-mozgalom bonlakozott ki meg a tavasszal. A közelgő pártkongresszus tiszteletére ■ver­senybe léptek az ipari üzemeken kívül az állami gazda­ságok, a gépállomások és a termelőszövetkezetek is. A munkaverseny célkitűzései általában helyesen, a legfontosabb feladatok megoldására irányították az állami gazdasági, gépállomási dolgozók és a termelőszövetkezeti tagok figyelmét, a vállalások is reálisak, megvalósíthatók. ■ t A' munkaverseny indulásakor a vállalások és célkitű­zések kidolgozásába bevonták a dolgozókat is. Vélemé­nyük, elgondolásaik helyet kaptak a szépen kidolgozott és, papírra fektetett versenyfelhívásokban és ezeket'széles körben ismertették is mindenkivel értekezleteken, gyűlé­seken. A munkaverseny tehát jó úton indult el. Most, az év derekán azonban mégis az a tapasztalat, hogy a ver­senyzés több helyen mégsem eléggé élő. Éppen az hiányzik a versenyből, ami valójában ver­sennyé teszi a dolgozók jobb eredmények eléréséért való küzdelmét. Sok helyen hiányzik a verseny nyilvánossága, a menetközbeni értékelése, a' versenyagitáció. Valahogy olyan helyzet alakult ki, hogy dolgoznak mindenütt becsü­lettel, jó eredményeket is érnek el, de maguk a versenyző dolgozók nem tudják pontosan, hogy közel vannak-e már a célhoz, vagy még távol, elől járnak-e, vagy le vannak maradva. Sokáig tartotta magát az a nézet például a mohácsi járásban, hogy a versenyt évközben nem kell értékelni, elegendő, ha az év végén értékelik és ismertetik az ered­ményeket a dolgozókkal. Ezt a nézetet támogatta a tanács mezőgazdasági osztálya is, de sokan mások is hasonló vé­leményen voltak. Nos, ennek a nézetnek a hívei bizonyára nem, számol­tak azzal, hogy versenyzés nem pusztán gazdásági 1 tevé­kenységet jelent. A versenyzés nem csupán termelés, ha­nem ennél több. A munkáverseny azt jelenti, hogy a dol­gozók tudatosan többet, jobbat akarnak produkálni, mint amennyi az átlagos, célokat tűznek maguk elé, amilyet cl akarnak érni és mindenképpen többet szeretnének el­érni, mint amennyit a versenytársuk elér. Igaz az, hogy aki becsületesen dolgozik, az rendesen kihasználja a mun­kaidejét, mindennap ledolgozza a magáét úgy, hogy nem lehet semmit sem szólni a munkájára. De aki versenyez? Az is dolgozik becsülettel, mégpedig úgy, hogy nemcsak a maga munkáját figyeli, hanem a társaiét, a verseny­társakét is, és fűti a lelkesedés is, hogy ha lehet,, akkor megelőzze a.versenyben a többiekét és első legyen, vagy ha le van maradva, akkor utolérje, a legjobbakat, ügy mint a futóknál van. Lehet egyedül is futni — akár kilométere­ket is —,t sőt jól is lehet futni, de ha többen futnak, akkor könnyebb a jó eredményt elérni. Miért, mert a fizikai erő­höz és a felkészültséghez még pluszként erőt ad a verseny lendülete, ami folyton újabb és újabb erőbedobásra sar­kallja az izmokat, az egész szervezetet és feledteti a futás egyhangúságát, a fáradtságot és csak a cél lebeg a futó szemei előtt és versenytársak, akiket utói kell érni és le­hetőleg el kell hagyni. Persze, a futóknak könyű. Látják egymást, végig az egész verseny során. De a munkaversenyben résztvevő dolgozók nem egy „pályán futnak”. Több munkahelyen dolgoznak. Távol egymástól. Itt tehát kapcsolatot kell te­remteni a versenyzők között, hogy a verseny előrelenditő ereje itt is érvényesüljön'. Milyen lehet ez a kapcsolat a versenyzők között? Itt a kapcsolatot csak a verseny nyil­vánossága biztosíthatja. Az, ha a versenyzők ismerik egy­más eredményeit, rendszeresen tájékoztatást kapnak a verseny állásáról. A verseny nyilvánosságáról lemondani.és lebecsülni a verseny nyilvánosságának a fontosságát, káros. Azt ered­ményezi, hogy a verseny elsekélyesedik, a munkaverseny­ben .résztvevők nem kapnak időről időre újabb és újabb előrelenditő erőt a küzdelemben. Amint a példák is iga­zolják, csökken a versenyzők ambíciója, elpárolog a ver­seny heve. Nincsen igaza tehát a liptödi tsz vezetőinek, akik azt tartják, hogy: „a versenyt elkezdtük, majd végig dolgoz­zuk, aztán majd az év végén kiértékeljük.” A Bólyi Állami Gazdaságban is bizonyára jobban menne a munkaverseny cs nagyobbak lennének az eredmények — bár igy sincs szégyenkezni valójuk —, ha a verseny nyilvánosságát az év elejétől biztosították volna. Itt alaposan kidolgozták a verseny célkitűzéseit, kidolgozták a munkaverseny díjazá­sát. így többek között megszabták, hogy az üszőnevelés­ben az első és második helyezettek és a többi tenyésztési és termesztési ágban kitűntek díjazását. Ez helyes és jó: De mivel, a munka közbeni értékelés elmaradt, a dolgozók, maguk a munkaverseny résztvevői nem tudják, hogy tulaj­donképpen hogy is állnak. Ki számíthat az első helyezésre, ki másodikra, stb. Hasonló helyzetet másutt is találhatunk. A verseny nyilvánosságát biztosítani, a munkaverseny- mozgalomnak. a verseny szervezésének egyik alapvető kö­vetelménye. A verseny nyilvánosságának a biztosítására a lehetőségek mindenütt meg is vannak. Sehol nem gond egy versenytábla elhelyezése, esetleg a hangosbenxondo ilyen célra való felhasználása, de mindenütt lehetőség van a szóbeli megbeszélésre is, a r&pgyúlések, a csoportos be­szélgetések és egyéb megbeszélések keretében a munka­verseny eredményeinek az ismertetésére. Sokan a verseny nyilvánosságának a biztosítását hói­mé bürokráciának, tartják, mivel elengedhetetlen hozzá a nyilvántartás is. De akik ezen a véleményen vannak, azok­nak nines igazuk a verseny nyilvánossága, a m,unkgver*e- n.yek egyik, fontos rugója, ösztönző ereje, amiről nem mond-hatunk le, mert nélküle nem teljes értékű a mynka- verseny. re ' Bécsbe érkeznek a VIT küldöttei Becs (MTI). A bécsi Süd- banhofan szerdán és csütörtö­kön sok ezer főnyi töméig nagy szívélyességgel és ünnepélyes­séggel köszöntötte .a VII. VIT- re érkezett első külföldi cső* portokat, így a Kínai Népköz- társaság és’ a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kül- dötsegeit; á bolgár küldöttség első részlegét. A‘ Magyarország felől érke­zett csoportokat már a határ- állomáson melegen üdvözölték a VIT nemzetközi és osztrák előkészítő bizottságának kép­viselői. Szocialista táborunk erős és megbonthatatlan Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai nagygyűlésen Moszkva (MTI) A Lengyelországban-ján szovjet párt- és kormányküldöttség vissza­érkezése alkalmából csütörtök délután nagygyűlést rendeztek Moszkvában. A nagygyűlést — amelyen 15 000-en jelentek meg — Usztyin, a városi pártbizott­ság első titkára. nyitotta meg, majd a moszkvai munkások, értelmiségiek, fiatalok, a moszkvai terület mezőgazdasági dolgozóinak küldöttei köszöntötték meleg szeretettel a baráti látogatásról visszaérkezett küldöttséget. ­Az üdvözlések után a jelenlevők hatalmas tapsa közepette N. Sz. Hruscsov lepett a szónoki emelvényre. Beszéde elején igen meleg szavakkal szólt a látogatáson megnyilvánult őszinte, baráti, szeretetteljes fogadtatásról. Hangsúlyozta, hogy a lengyel munkások, parasztok, értelmi­ségiek helyesen értékelik a lengyel—szovjet barátságot, amely országunknak, népünk­nek, az egész szocialista tábor­nak kizárólag hasznot hoz. „A Szovjetunió és Lengyelország szomszédok s nem akármilyen szomszédok — állapította meg Hruscsov. — Mi a1 kommunizmust épít­jük, a lengyel dolgozók pe­dig a szocializmust s a népi hatalom 15 éve alatt nagy sikereket értek . el.“ . A Központi Bizottság első titkára emlékeztetett a múltra, amikor az orosz és a lengyel nép elnyomói ellentéteket szí­tottak a két nép között. Nyu­A Komiéi Szénbányászati Tröszt az első félévi párosverseny győztese Tegnap délután Komlón a szénbányászati tröszt igazgató ságán értékelték a komlói és a Pécsi Szénbányászati Tröszt közötti hagyományos páros­verseny első félévi eredmé­nyeit. Az értékelést a két tröszt gazdasági, műszaki ve­zetői végezték. A két tröszt eredményeinek összehasonlí­tásából kitűnt, hogy ez év el­ső félévében a komlói bányá­szok végeztek eredményesebb munkát, mivel a termelési tér vüket 103,9 százalékra,.az ossz üzejmi teljesítménytervüket 102,3- százalékra teljesítették és a szén minősége, a termelé­st költségek alakulása is jobb volt, mint a pécsi trösztnél. S bár a pécsi bányászok is jól .dolgoztak az elmúlt félévben — *htsz tervüket 104,2 száza­lékra teljesítették és az össz- üzemi teljesítményük is 101,2 százalékos volt — a szén mi­nőségének és a. balesetek szá­mának kedvezőtlen •alakulása miatt az elmúlt félévi ered­mények alapján a Komlói Szénbányászati Tröszt bányá­szai lettek a két tröszt közötti párosverseny győztesei s ä győztesnek járó vándorzászió tulajdonosai. Mongol államférfiak válasz­táviratai magyar államférfiaknak Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának első titkára-, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke és Szambu, a Mongol Népköztár­saság nagy népi hurálja el­nökségének elnöke táviratban mondtak köszönetét pártunk és kormányunk vezetőinek •azokért -a jókívánságokért, amelyeket a mongol nép nem­zeti ünnepe alkalmából hozzá­juk intéztek. . Ugya.npsak. köszönő távira­tot küldött dr. Sík Endre kül­ügyminiszternek Sagdarszurem mongol külügyminiszter. Tenyészállatok a termelőszövetkezeteknek Az idén különös gondot for­dítanak a termelőszövetkeze­tek közös állatállományának kialakítására. A 30O4/l-es kor mányrendelet előírása szerint | például 30 000 kiváló tenyész- értékű tehenet, illetve üszőt, továbbá 38 000 tenyészsüldöt, 5000 törzskönyvezett anyaju­hot, valamint félmillió napos­csibét, nagy mennyiségű előne veit jércét és vegye; baromfit kapnak' a termelőszövetkeze­tek közös állatállományuk ki­egészítésére, minőségének ja­vítására. A termelöszövetkeze teknek szánt tenyészállatok szállítása jó ütemben halad. Az első félévre előirányzott szállításokat, általában teljesí­tették, sőt egyes állatcsopor­toknál — az igényeknek meg­felelően — többet szállítottak az előirányzottnál is. Tehén­ből és üszőből például kétezer rel többet adtak át a közős gazdaságoknak, mint ameny- nyit az első félévi terv elő­irányzott. A félmillió tenyész­Kisi 9Z atomfegyverek betiltása mellett Párizs (AP). A Párizsban tartózkodó japán miniszterel­nök sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, Japánt szomorú tapasztalatai meggyőzték ar­ról, hagy feltétlenül szükséges az atomfegyverek betiltása. Hangoztatta, csökkenteni kell a hagyományos fegyverzetet is és Japán készségesen részt venne egy ilyen irányú prog­ram kidolgozásában. naposcsibét máris teljes egé­szében megkapták a közös gazdaságok, s az előnevelt j ércekből is többtízezret vet­tek át. Az idén először kap­nak a termelőszövetkezetek napos-libát, kacsát, pulykát és gyöugycsi’bét. Több, mint százezer vegyes baromfit vet­tek át. eddig továbbtenyész- tésre. gáton ma is akadnak sötét erők, arpelyek megpróbálják a múlt árnyékát a barátság meg rontására felhasználni. Az ilyen kísérletek azonban telje­sen kilátástalanok. Az impe­rialista országokban ma is nacionalista jelszavakkal akarják félrevezetni a mun- kásosztályt.’ezzel akarnak kár* okozni á proletárintemaciona- lizmusnak. Hruscsov emlékeztetett ar­ra, hogy a haladó eszmék el­len az elnyomók, mindig meg­próbálták kihasználná ezeket a jelszavakat, mindig keszeg voltak a nemzeti érdekek el­árulásával is összefogni a ha; ladás . ellen, . mint . ahogyan 1849-ben a cári Oroszország segítséget nyújtott Ausztriának a Kossuth vezette magyar for­radalom • elfojtásához, mert félt, hogy e forradalom Péter- várig is elér. „De ha a burzsoázia össze­fog a munkások ellen, ak­kor a munkásoknak még inkább össze kell fogniok, mert csak az egyesült mun­kásosztály harcolhat ered­ményesen osztályérdekeiért“. A továbbiakban méltatta a szovjet-lengyel kapcsolatokat, amelyek a barátságon, kölcsö­nös együttműködésen alapul­nák. Ez kifejeződik a kiadott közös közleményben is. Hruscsov hangsúlyozta, hogy mindkét párt a 12 kommu­nista párt 1957 novemberi deklarációjának alapján végzi munkáját. Az a véleményünk, hogy a nemzetközi munkásmozga­lom számára a fő veszélyt -a revízión izmus jelenti — mondta. Pártjaink szilárd elhatározása, hogy nem csök­kentik erőfeszítéseiket a revi- zionizmus elleni harcban. Ugyanakkor az a vélemé­nyünk, hogy a revizionizmus elleni harc nem csökkentheti harcunkat a dogmatikusok el­len, akiknek tevékenysége ko­moly kárt okozhat a nemzet­közi ' munkásmozgalomnak. A nemzetközi kérdésekben ugyancsak teljes volt az egyetértés. Megvitattuk a né­met rpilitarizmus kérdésér, amely ismét , árnyékot vet Európára; Az a véleményünk, minden lehetőt meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk a harmadik világháború elő­készítését, amelyben a lő szerep az Adenauer kancel­lár vezette nyugat-német revansistáké. Ma nem olyan idők járnak, amelyekben a militarista kö­rök minden akadály nélkül keresztülvihetik akaratukat. A béke erői a nagy szocialista tábor, egységére és erejére, a (Folytatás a l, oldalon!) Az olaszi Május I. Termelőszövetkezet hatholdas dohányát sokan megcsodálják. A sokhelyütt embermagasságú szabolcsi dohány dús termést és sok pénzt ígér a termelőszövetkezet­nek. Képünkön Wendorfer Fülöp elnökhelyettes a dohányban gyönyörködik. Majtií augusztusban Mecseknadasd legmagasabb pontján van a művésztelep, egy 4 szobás, szépen berende­zett ház. Felkapaszkodom a dombra, célom: mcgérdeklöd- ni, milyen itt az élet, kik töl­tik itt szabadidejüket, kiket ihlet alkotásra a szép környe­zet, a jellegzetes baranyai táj? Csendes a ház, kihaltnak látszik. Azaz mégsem. Régi is­merőst, Tamási Mártont, a Vámház utacai általános isko­la rajztanárát találom itt. — Mi vagyunk csak egyedül áz egész házban — mondja. — Ez az igazi pihenés, csend, nyugalom., ez kell nekünk pe­dagógusoknak így nyáron — fűzi hozzá. Elmondja, hogy július l-töl 15-ig úttörőtábor­ban volt, a Vámház utcai dir talános iskolásoknak mintegy 100 főnyi úttörőcsapatával Máriaalsón, a Balaton, mellett.. Szép vált, jó volt ez a táboro­zás — de azért elfáradt. — Most pihenek egy kicsit itt a feleségemmel, s lehet, hógy festek ís majd = mond­ja. — - Nagyszerű kirándulási lehetőségek nyílnak erre felé — magyaráz tovább. — Öbá- nya, Kisii>i>dnya, Réka-völgy mind-mind valóban festői tá­jak, érdemesek a megörökí­tésre, a festő ecsetjére, a raj­zoló ceruzájára. Kis füzetet, a művésztelep emlékkönyvét mutatja. Az em­lékkönyvben sok bejegyzés, köszönetnyilvánítás, hogy itt tölthettek szabad idejüket, vé­lemények a táj szépségéről, s néhány sor arról, hogy mi volt a maradandó élmény. Forga­tom a füzetet, nézegetem a be­jegyzések alá írt neveket: Lan­tos Ferenc, Budai Lajos, Ne- mecz József, Érdi Győző, Bal­ia Irocska, Martyn Ferenc, Vincze Győző s még sók pécsi képzőművész nevén kittül szá­mos, más városbeli művész neve is szerepel. Mind az el­ismerés hangján ír a művész- telepről és környékéről. — Mára a szegedi pedagó­giai főiskola 4 rajtanár növen­dékét udrju ki JelMntettémi hogy itt akarnak néhány na­pot eltölteni — mondja Ta­mási Márton, aztán végig- Kalauzol az épületben. Rendes, tisztántartott épület, turista­ház jelleggel. A szobákban a rendes szobaberendezésen kí­vül festőáRványok, kis székek vannak. Megjegyzem., hogy na­gyobb életre számítottam itt, azt hittem, az alkotás vagy munkájában számos művészt találok. — A főszezon az augusztus — mondja Tamási Márton. — Augusztusban minden bizony­nyal „telt ház” lesz. A jó gondolatnak ügyes megvalósítása eredményeként létesült a művésztelep. Az em­lékkönyv s néhány kiállításon látott, itt készült képek szerint is hasznos ez a létesítmény. Vegyék csa.k igénybe művé­szeink, alkossanak szebb cs szebb, a magyar, a baranyai tájat megörökítő képeket! Ezt kívánjuk, az ideérkező művé­szeknek. (-**rö*»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom