Dunántúli Napló, 1959. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1959. JÚLIUS 22. Tizenöt év Ma, július 22-én ünnepli a lengyel nép felszabadulá­sának tizenötödik évfordulóját, az új, népi Lengyelország megszületésének napját. 1944. július 22-én, a szovjet hadsereg és a szovjet had­sereg kötelékében harcoló lengyel katonák által felszaba­dított első földdarabon, bubimban létrejött a Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság, amely kiáltványában köz­zétette a megalakuló népi hatalom programját. Megszületett a független népi Lengyelország. A len­gyel nép életében először munkás-paraszt kormány ala­kult, amely a munkásosztály és a népi forradalmi erpk támogatásával, a munkásosztály pártjának vezetésével, a szovjet hadsereg és a vele vállvetve küzdő Lengyel Népi Haderő által felszabadított területeken, a hitleri, kényura­lom romjain megkezdte az új, népi Lengyelország felépí­tését. 1944. július 22. az ezeréves lengyel történelem új fe­jezetét nyitotta meg. Lezárta a tőkések és földesurak, a pánok és a feudális elmaradottság Lengyelországának' kor­szakát és megnyitott egy új, egy szocializmust építő kor­szakot. Az elmúlt tizenöt év alatt a lengyel nép nagy utat tett meg. A második világháború iszonyú károkat okozott Lengyelországnak. A hadműveletek és a megszállók ter­rorja következtében több mint hatmillió lengyel vesz­tette életét. A rendkívül súlyos életkörülmények követ­keztében több mint 1 millió volt a ■ tbc-megbetegedések száma és félmilliónál többen rokkantak meg. Az ország minden ezer lakosa közül 220 fő lelte halálát a háború idején. Szörnyű számok! Az anyagi veszteségek is hatalmasak. A nemzeti va­gyon 38 százaléka elpusztult, (összehasonlításképpen: Franciaországban a nemzeti vagyonnak csak 1.5 százaléka, Angliában pedig 0.8 százaléka pusztult el a háború évei­ben.) Megsemmisült többek között 162 ezer lakóépület, 354 ezer falusi lakóház és 986 ezer háztartás. Megsemmi­sült mintegy húszezer ipari üzem, a közlekedési berende­zéseknek a fele, és nagy veszteségeket szenvedett a mező- gazdaság is. Ilyen állapotban vette birtokába az országot a lengyel nép. A népi hatalom és a dolgozók azonban nem ijedtek meg a nehézségektől. Haladéktalanul hozzáfogtak a mun­kához. A parasztok között szétosztották a földesúri földe­ket. Ezzel hozzájuttatták a parasztot évszázados álmához: a földhöz és felszámolták a nagybirtokos osztályt, a re­akció, a sötétség és elmaradottság fő erejét. A földosztás során a munkások ezrei mentek falura, segíteni a föld­osztás végrehajtását, amely eltéphetetlenül erőssé ková­csolta a munkás-paraszt szövetséget. A gyárakban is megindult a munka. A munkások a romok alól kiásták a gépeket, hihetetlenül nagy nehézsé­gek leküzdése árán megindították a termelést cs rendbe­hozták a közlekedést. Az újjáépítéshez és az élet megin­dításához igen nagy segítséget nyújtott a lengyel népnek a Szovjetunió. Az élelmiszerszállitmányok, a gépek, nyers­anyagok cs a műszaki segítség felbecsülhetetlen értékű anyagi cs erkölcsi támogatást nyújtott a fiatal népi hata­lomnak az alapvető nehézségek leküzdéséhez. Az eltelt tizenöt év alatt Lengyelország újjászületett. A lengyel nép győzedelmeskedett a reakciós, földalatti mozgalmak felett, megszilárdította a népi hatalmat a visz- szacsatolt nyugati területeken, kemény politikai harcban győzött a Mikolajczyk-féle Parasztpárt népellencs politi­kájával szemben, felszámolták az idegen tőkétől való füg­gést. Majd a hatéves terv időszakában a Szovjetunió se­gítségével, a lengyel munkásosztály nagyszerű munkájá­val felépítették az ország korszerű iparát, lerakták a szo­cializmus alapjait. Lengyelország tizenöt év alatt romhalmazból gazdag országgá vált. 1958-ban az egyfőre jutó ipari termelés az 1938. évinek a közel hétszeresét tette ki. Közkinccsé lett a tudomány. Csaknem minden gyermek elvégzi már az ál­talános iskolát éji a felszabadulás óta eltelt tizenöt év alatt 230 ezren szereztek felsőfokú képesítést. Csupán az elmúlt nyolc év alatt megháromszorozódott a mérnökök száma. A Lengyel Népköztársaság sikereit annak köszönheti, hogy a munkásosztály harcokban edzett marxista—leninista pártja áll a nép élén, élvezve a tömegek bizalmát, a szo­cialista tábor valamennyi országának támogatását. A LEMP III. kongresszusa kidolgozta a legközelebbi hét esztendő programját is, amely Lengyelország szocia­lista fejlődésének újabb nagy eredményeit hozza létre. A hétéves terv során nyolcvan százalékkal emelkedik majd Lengyelország ipari termelése és mintegy harminc százalékkal a mezőgazdasági termelése. A reálbérek és a parasztság reáljövedelme 30—35 százalékkal emelkedik és biztosítja a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedé­sét. A városokban és falvakban 3 millió 200 ezer lakó- helyiséget építenek. Nagyszerű, nagyratörő, lelkesítő prog­ram ez. amelyet szívvel-lélekkel támogatnak a lengyel dolgozó tömegek. Ez a program reális és megvalósítható, és megvalósításával Lengyelország a jólét és gazdagság országává válik. A lengyel nép felszabadulásának tizenötéves évfordu­lója egybeesik a lengyel állam megalapítása ezredik év­fordulójának előestéjével. Ez teszi még ünnepélyesebbé az idei évfordulót. Hiszen a tizenöt év, amely a lengyel nép tel szabadulásától napjainkig eltelt, egy újabb ezredév alap­jait rakta le, erősen és sziklaszilárdan. A magyar és lengyel nép közötti barátságnak már rég', hagyományai vannak. Ezért, régi barátságunkból követke­zően is, szívből örülünk a lengyel nép sikereinek, amelyet pártja vezetésével elért a szocializmus építésében. Szí­vünk minden melegével kívánunk a testvéri lengyel nép­nek felszabadulásuk ünnepén újabb sikereket, új, sike­rekben gazdag tizenöt éveket és újabb ezredévet. Ünnepség Varsóban Varsó(TASZSZ) Varsóban kedden a Kultúra és Tudo­mány Palotájában ünnepi ülést tartottak a népi Lengyel ország megalaikulásánaSk 15. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülésen Wladyslaw Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára mondott beszédet. Azután N. Sz. Hrus- ‘csov fordult üdvözlő beszéddel a megjelentekhez. W. Gomul- ka beszédét és N. Sz. Hruscsov i felszólalását a megjelentek óriási figyelemmet hallgatták meg. A teremben ismét és is­mét felharsant a viharos taps. Elindult Pécsiül a VIT-staféta Térképünk a VIT-staféták útvonalát mutatja. Kedd, déli 12 óra. A megyei pártbizottság épü­lete elé egymásután érkeznek a fiúk és lányok, akik a város üzemeinek, a járások fiatal­jainak képviseletében elhoz­ták az ünnepségre a forró üdvözleteket, a stafétabotra szánt díszes szalagokat. Pontosan 13 órakor Hetesi Lajos elvtárs, a megyei KISZ bizottság szervező titkára áll a mikrofon elé, üdvözli a meg­jelenteket, méltatja a staféta jelentőségét és a béke és ba­rátság jegyében átadja a sta­fétabotot a fiataloknak. A se­lyempapírokból, aktatáskák­ból, zsebekből előkerülnek a piros, a világoskék és nemze­tiszínű szalagok, amelyeket a KISZ-szervezetek leányai hí­meztek, festettek, készítettek. A szalagokat a DÉDÁSZ vál­lalat nevében Kelemen László, a bőrgyáriakét Brucker Erika, a Sopiana Gépgyár fiataljaiét Csázmán József, a pécsbányai bányászokét Nemes Gyula köti ■fel. Majd sorra jönnek a 26. sz. AKÖV, a Finommecha­nikai Vállalat, a siklósi járá­siak és a többi KlSZ-szerve- zetek. Pár perc alatt már fél­száznál több szalagot lenget a fel-fel éledő nyári szél. Bizonytalan Időre elhalasztották Hruscsov elvtárs skandináviai útját Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány,. a moszkvai, dán, svéd és norvég nagykö­vetségeknek emlékiratot adott át, amelyben közli azt az el­határozást, hogy kedvezőbb időpontra halasztják Nyikita Hruscsov miniszterelnök dá­niai, svédországi és norvégiai utazását. Az emlékiratok tények fel­sorolásával bizonyítják, hogy a három skandináv országban Hruscsov utazásának közeled­tével több szervezet és sajtó- orgánum fokozta a szovjetel­lenes. tevékenységét. így mes­terségesen olyan légkört alaki tanak ki, amely nem kedvez egy hivatalos miniszterelnöki látogatásnak. A szovjet kor­mány arra a következtetésre jutott, hogy a meglévő hely­zetben a szovjet miniszterel­nök utazása aligha lenne idő­szerű, s ez az utazás elhalaszt­ható anélkül, hogy ezzel kárt szenvedne a Szovjetunió és a skandináv államok viszo­nya. A szovjet kormány- reméli, hogy a jövőben •— esetleg egy év múlva — a skandináv or­szágokban kedvezőbb feltéte­lek lesznek a látogatáshoz. A szovjet kormány a finn nagykövetségnek átadott em­lékiratában közölte, hogy mi­vel a skandináv országokba tervezett látogatás elmarad, a szovjet kormány ez idő sze­rint a finn kormány meghí­vásának sem tehet eleget; Motorkerékpáros fiatalok viszik tovább a feldíszített stafétabotot, a kijelölt állomás helyekre. A 26. sz. AKÖV, a bőrgyár, a Sopiana Gépgyár, az MHS motoros fiataljai pontosan 13,10 órakor verófé- nyes napsütésben indulnak el a KISZ-bizottság székhelye elől és a Rákóczi úton át. a hatos műút vonalán szágulda­nak az első találkozóhely: Va­sas felé. A fiatalok már vár­ják a küldötteket. Néhány üd­vözlő szó, vágyakozó szavak aVIT felé, szalagkötés és már indulnak is tovább Hirdre majd Pécsváradra. A motoros karavánt Pécsváradon Szabó Máté elvtárs, a járási KISZ- bizottság munkatársa fogadja és üdvözli. Apátvarasd, Erdös- mecske, Szederkény, Monyn- ród és Szebény ifjúságának szalagjaival gazdagodik itt a stafétabot. Bonyhád a következő állo­más. A zománcgyár előtt kék trikós fiúk veszik át a stafé­tabotot a motorosoktól és las­sú futólépésben kanyarodnak a kultúrház elé. Egyenruhába öltözött kiszesek, Bonyhádnn nyaraló pesti iskolások vár­ják már az ünnepség kezde­tét. Közben megérkezik Szek- szárdról a Tolna megyei fia­talok stafétája. Fátrai Jakab elvtárs, járási TSB elnök ün­nepi szavai után indul a sta-< féta: Baja felé ;; s' Budapestre érkezeit a vietnami kíiliigyminisMelyettes Dr. Sik Endre külügyminisz tér meghívására kedden dél­után baráti látogatásra Buda­pestre érkezett Nguyen Duc Duong, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság külügymi­niszterhelyettese. Irak népe nagyra értékeli a forradalom vívmányait Szarka Károly külügyiülniszterhelyettes nyilatkozata iraki látogatásáról Kedden délután hazaérke­zett Bagdadból Szarka Ká­roly külügyminiszterhelyéttes, aki az Iraki Köztársaság meg alakulásának első évfordulója ünnepségein részt vett magyar kormányküldöttséget vezette. A külügyminiszterhelyettes megérkezése utáii nyilatkozott az MTI munkatársának: Új erőtakarmány-gyárakat létesítenek Egy év alatt a kétszeresére növelik az ERRA iakarmánykiegeszilö gyártását Hazánkban jelenleg két erő- takarmány-gyár működik, összesen 8600 vagonnyi évi ka pacitással. A Földművelésügyi Minisztérium most újabb két erőtakarmány-gyárat építtet. Az új gyárak a tervek szerint 1960. júliusában munkához kezdenek, s akkor 12 000 va­gon lesz a négy gyár évi ter­melése, 1965-re pedig 25 000 vagonra akarják növelni az erőtakarmány évi gyártását. A gyárakban előállított takar mánykoncentrátumokat a hib­ridkukorica előkészítő üzemek ben. a felhasználási hely kö­zelében keverik majd össze a kiegészítő takarmányokkal. Az állati fehérje előállítást igyancsak szorgalmazza a mi­nisztérium. Jelenleg az ország nyolc különböző vidékén mű­ködik egv-egy üzem, amely­ben elsősorban vágóhidak hul­ladékanyagait dolgozzák fel vegyes húslisztté. Nemrégiben készü’t el Sárvárott Közép- Európa legkorszerűbb állati- 'ehérje előállító üzeme, Ha- -onló nagyságú, új, korszerű üzemet létesítenek Szolnokon A következő öt év alatt még »oväbbi két új üzemet létesí­tenek. Néhány év óta rendkívül -épszerű hazánkban az ERRA nevű antibiotikumos tajkar- nánykiegészítő. Az üzemi ta- naszta’atok szerint az abrak- 'akarmányoknak egy-eay má­giához kevert 30 dekányi ~,RRA a stimuláló hatásánál ‘o’va általában 15—20 s:ázr- lékkal fokozza ez állatok ter­melését, azonos takarmányo­zás mellett. A nemrégiben még csak kísérletekre hasz­nált takanmánykiegészítőt az idén a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok már nagy tételekben, az egyéni gazdák pedig kis csomagok­ban vásárolhatják. A kereslet olyan nagy, hogy a jövő év­ben új gyárat létesítenek és a termelést a jelenleginek leg­alább kétszeresére növelik. — Nagy. élmény volt részt venni az iraki nép forradalma évfordulójának ünnepségein — mondotta többek között. Különösen két dolog tett ránk mély benyomást. Az első az a szeretet, amellyel az irakiak a szocialista országok küldötteit mindenütt körülvették. Nem kevésbé emlékezetes marad az a benyomásunk, milyen ma­gasra értékeli az Iraki Köz­társaság népe azokat a politi­kai változásokat, amelyeket a forradalomban és az azóta el­telt évben elértek. Alkalmunk nyílt különféle megnyilvánu­lásait látni ennek, így például egy rendkívül lelkes hangula­tú földosztó ünnepséget. — Erre az időszakra esett — folytatta — az iraki kormány átalakítása. Nagy jelentőségű politikai esemény volt ez, a forradalom ünnepségeinek elő estéjén. Az átalakítás számot­tevően- megerősítette a kor­mány demokratikus jellegét. — Az ünnepségek idején hírt kaptunk arról — folytat­ta — hogy Irakban reakciós megmozdulások történtek. Ezé két a megmozdulásokat a leg­határozottabban felszámolták; Ebben nem kis része volt a haladó gondolkodású tömegek nek, tamegszervezeteknok, nem utolsó sorban az Iraki Kommunista Pártnak is. — Bagdadi tartózkodásunk idején alkalmunk nyílt beszél­getni a kormány több tagjá­val, elsősorban Kasszem mi­niszterelnökkel, aki a legna­gyobb elismerés hangján be­szélt országaink kapcsolatai­nak alakulásáról. E kitűnő kapcsolatok alapjait Kasszem többek között az imperializ­mus ellen vívott közös har­cunkban látja; A baráti ma­gyar—iraki viszony egyik rreg nyilvánulása volt művész- együttesünk sikeres bagdadi szereplése. Az ünnepségeken magyar filmoperatőrök is részt vettek, akik dokumentumfil- met készítettek Irakról. Ebben az időszakban eredményes tár gyalások után magyar—iraki külkereskedelmi megállapcdá sokat Írtak alá — fejezte be nyilatkozatát Szarka Károly külügyminiszterhelyettes. Á termés 85 százalékát géppel aratták le az állami gazdaságok A.z utolsó tíz nap­ban. a gyakori esők ellenére a gazdasá­gok gyorsítani tud­ták az aratás és eséplés ütemét. Nagy segítség volt a búza­aratás idején érkézén négy szovjet és 10 magyar kombájn. Az új gépekkel és a ré­giek jobb kihaszná­lásával a.gazdaságok elérték, hogy július 22-ig a kenyérgabona 50 százalékát és a ta­karmánygabona 94 százalékát learatták Az őszi és tavaszi árpa aratása teljesen befejeződött és a zao vágását is megkezd­ték. Magtárakba ke­rt" t r-,ár a búzater­més 30 százalék)!, az őszi árpa 65 és a ta­vaszi árpa 50 száza­léka. Az aratást 85 szá­zalékban géppel és 15 százalékban kéz­zel végezték a gaz­daságok. A gépi ara­tásban legjobbak a siklósi, bikali, sátor­helyi és ormánysági állami gazdaságok, ahol kézi aratásra nem is került sor. A Bükkösdi Állami Gazdaságban a vár­ható termésnek 80 százalékát learatták. Ezután következik a bogádmindszenti gaz­daság 85, valamint a eörösgalli és pécsi gazdaság, egyenként 70 száza’ék fölötti teljesí téwd) A takarékosságot és a forinttal való helyes gazdálkodást mutatja, hogy az ál­lami gazdaságok ösz- szes gépi aratásuk­nak 60 százalékát kombájnnal végez­ték. Csakis így ér­hették el, hogy az utóbbi tíz nap alatt összesen 4700 hold gabonát, 850 hold borsót learattak. Ezenkívül a tíz nap­ban 2000 holdon kombájn-szalma be- hordást. 430 kh tarló vetést, 300 kh nyári szántást és 100 hold istállótrágy ázást is elvégeztek. A kombájnotok ver sémában alsó a Görősgalli Állami Gazdaságból Kovács Ferenc, aki 220 hold­ról 29 vagon termést takarított be. Ugyan­csak kimagaslóan teljesített Máris Jó­zsef (Bikali , Állami Gazdaság), aki 186 holdról 32 vagon ga­bonát aratott. Har­madik helyen áll Ko­vács József (Bere- mendi Állami Gazda­ság), 210 holddal és 26 vagonnal. Legjobb aratógépvezetők Ju­hász József 166 hol­das és Csőmé Sándor 161 holdas teljesít­ménnyel, mindketten a Bogádmindszenti Állami traktorosai* Gazdasí^J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom