Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-16 / 139. szám

f999« JÜNITJS IC»

NAPLÓ

3

> Eredmények, feladatok Mohácson és a járásban

„Apu, miért nem ssólss?

Sok földet tettek rád?“

'tsz, etetőit héten & megyei párt-végrehajtó bizottság több tagja és a pártbizottság dolgozói a gyakorlatban nézték meg, milyen a mohácsi járás és Mohács városi politikai, gazdasági és kulturális helyzete, hogyan érvényesül a párt vezető szerepe, milyen gondjaik, bajaik vannak a mohácsiaknak és járásbélieknek, mi a véleményük egyes gazdasági és politikai kérdésekről,

A megbeszélésen, amelyen részt vett Laki István élvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is, Török Károly elv“ , társ, a megyei pártbizottság másodtitkára értékelte az ösz- szegyűjtött tapasztalatok alapján a városi és a járási párt- bizottság munkáját; Török elvtárs hangsúlyozta: ennek a munkának különös jelentőséget ad az, hogy mindkét részről kicseréljük tapasztalatainkat; A járási és a városi pártbizottság megismeri a megyei pártbizottság munkamódszerét és fordítva. A másfélnapos tájékozódás nem adhatott teljes képet — mondotta Török elvtárs —, de feltétlenül hozzájárult ahhoz, hogy jobban megismerjük a járás és a város eredményeit, azokat a gondokat, problémákat, amelyek megoldásra várnak;

Milyen tapasztalatra tett szert a megyei pártbizottság? v A tapasztalat azt mutatja, hogy a mohácsi járási és városi pártbizottság munkája nem marad el a többi járási párt- bizottság munkájától;

A nagy feladatok megoldása jó,

míg a kisebb feladatok mintha egy kicsit háttérbe szorulnának. A mohácsi járás a mezőgazdaság szocialista átszervezésében évekig az élen volt, kulturális téren is jó eredményeket értek eL Az eredmények nagyok, ennek ellenére itt-ott kisebb-nagyobb hibák mutatkoznak;

Mohács, ha nem is nagy, de . ipari centrum; Az ipar meglehetősen tarka képet mutat Van egészen modern gyáruk, a farostlemezgyár és van egészen elavult téglagyár, , mint például a szajki, ahol még kezdetleges módszerekkel gyártják a téglát. A farostlemezgyárban és több más üzemben a dolgozóknak modem fürdőjük, öltözőjük van, de akad olyan hely is, ahol a szociális ellátottság egészen kezdetleges. Az igaz, hogy egyszerre mindenütt nem építhetünk modem fürdőt, öltözőt, de meg kell keresni annak a módját, hogy mindenütt egyre javuljon a dolgozók ilyen irányú ellátása is. Több üzemben elmondották a dolgozók azt, amit a Temafortnál: a Békéből hozzák a kasztot és ez sem mennyiségileg, sem minőségileg nem kielégítő. Úgy határoztak: saját üzemi konyhát állítanak fel;

A mohácsi üzemekben is, mint mindenütt kongresszusi munkaverseny van. Szép eredmények születtek már a verseny során, de hibaként mutatkozik: a pártszervezet és a gazdasági vezetők keveset beszélgetnek a dolgozókkal arról, hogy a verseny az egyéni érdeken tül miként válik társadalmi érdekké, miként lesz a versenyből haszna a társadalomnak és az egyénnek egyaránt. Erről pedig beszélni kellene, méghozzá jóval többet, mint eddig. Mindenütt élénken érdeklődtek a dolgozók a politikai kérdések iránt, b-'lmondották: jó lenne, ha a pártszervezet, a gazdasági vezetők többször tájékoztatnák őket a napi politikai események nagy nemzetközi összefüggéseiről, de kérdéseket tettek fel a belpolitikai helyzetre vonatkozólag is. E tények azt mutatják: a dolgozók igénylik a politikai tájékoztatást, azt, hogy a pártszervezet, a gazdasági vezetők minél gyakrabban beszéljenek nekik ilyen kérdésekről. A járási és a városi pártbizottság helyes, ha felfigyel erre és arra is, hogy a sütőipari vállalatnál és a húsüzemnél nincs pártszervezet. I Igaz, hogy nem nagy üzemek"

ezek, de jelentőségük annál nagyobb a dolgozók ellátásában;

Szó esett a kereskedelemről is. Mohács kereskedelme Pécshez viszonyítva is kultúrált: önkiválasztó, önkiszolgáló boltjai vannak és az üzletekben bőséges az áruválaszték;

A mezőgazdaságban is igen jelentősek az eredmények

A járási vezetők alaposan foglalkoznak a mezőgazdaság kérdéseivel; Ennek ellenére itt is akadnak hibák; Ilyen például az állattenyésztés kialakítása a termelőszövetkezetekben; A mohácsi járás kitűnt állattenyésztésével is. Itt van az országosan tavaly első habard tsz. tehenészete, a Bőlyi Állami Gazdaság tehenészete, amely szintén országosan híres; Az állatok minőségével nincs is baj. Érdemes azonban megnézni a járási tanács által készített kimutatást; A kimutatás szerint az új termelőszövetkezetekben 100 hold szántóra számítva 1,4 anyakoca jut; A járásiak ezt azzal magyarázzák, hogy nincs elég sertés a járdában. Borjúdon így vélekedtek erről a tez-parasztok:

— Volna ftt akár száz sertés is eladó, ha megvennék.

Az új termelőszövetkezetekbe bevitt 224 szarvasmarha között is kevés a tehén. Ahhoz, hogy 100 holdra mind össze négy tehén jut, többek között ez is hozzájárul; Ezek a számok azt mutatják: figyelni kell a számok alakulását, mert különben komoly gazdasági bajok származhatnak;

A megyében, az országban

férőhelyhiánnyal küzdünk; A mohácsi járásban is van ilyen gond bőven; Einnek elleniére van olyan hely is, mint például az udvardá tsz, ahol férőhely volna, de állat nincs, nem gondoskodtak eddig a férőhely benépesítéséről. A homorúd! gépállomáson is volt mit tapasztalni. A megye egyedüli gépállomása, amely nem teljesítette a tervét. A tervteljesítése, mindössze 70,3 százalékos. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a gépállomás körzetében kevés a tsz-terület, a gépállomás főleg az egyéniekre van utalva. Amíg ez a helyzet meg nem oldódik, a megye sokat segíthetne abban, hogy a homorúdi gépállomás gépei — más területre irányítanák át egy részét — ki legyenek használva.

A járás és a város kulturális élete

sokat fejlődött az elmúlt évek hez viszonyítva. Mohács ma már valóban a járás kulturális centruma. Szinte minden ipari üzemnek van kul- túrcsoportja; Csupán a Téma- fort Vállalatnál a könyvhét alkalmával 12 000 forint értékű könyvet vásároltak a mun kásák, hogy a könyvesboltokból tucatjával hordják a zöldségtermeléssel foglalkozó szak könyveket, hogy a délszlávok egyre inkább rátérnek a zöldségtermelésre, hogy rengeteg családi neveléssel foglalkozó könyv kerül az emberek kezébe;

A mohácsi járás Hazafias

Népfront bizottságai derekas munkát végeznek, lényegesen jobban dolgoznak, mint a választás előtt; A mohácsiakban él az egészséges lokál- patriótizmus. Nem egy ember elmondotta:

— Mohács nemzetközi kikötő. A parton azelőtt futórózsa volt Szebbé kellene tenni :: s — vonták le a végkövetkeztetést;

A népfront-bizottság meghallgatta az embereket és segít a problémák megoldásában. Társadalmi munkáiban csatornázni akarjuk a II; Lajos utcát, a gőzfürdő megépítéséhez is már szerveztek társadalmi munkát; A járási nép front bizottság is nagy terveket dédelget; Több tízezer forint értékű társadalmi nmünkét szervezett az új bekötőutak építéséhez::; Azonban itt is van egy megoldandó feladat; Meg kellene szüntetni a városi és a járási népfront bizottság mellérendeltségét, mert így sokkal többre mennének;

Néhány gondolatot ragadtunk csak ki abból, amit a megyei pártbizottság vezetői másfél nap alatt összegyűjtöttek és elvtársi segítségként elmondtak a mohácsi elvtársaknak; A munka eredményes volt és hatását egyre inkább érzik majd a mohácsi üzemek, a termelőszövetkezetek dolgozód, s az értelmiségiek;

ISZ-zászlót avatták a vasutasok Váradi Antal utcai kultúrotthonában. Vége van az ünnepségnek, lelszáradtak a könnyek, amik özv. Sziklai Sándomé szavaira peregtek végig az arcokon. Suhognak a ruhák, tüzes csárdást húz a zene, kacagnák a lányok.

Nagy a vigasság, s így van ez jól. Ez az élet rendje, örökké nem sírhatunk, nevetnünk is keXL

özv. Sziklainé az asztálfön ül, és elmerengve nézi a tán- colókat. Mellette ötéves, porcelánarcú kislánya és ősz édes anyja.

Vajon mi járhat a tzőke- hajú asszony eszében?

Harmadszor látogat a városba. Először 1957-ben volt itt, az ellenforradalomról szóló kiállítás megnyitásán. Később

K. Farkas elvtárssal (államvédelmi sorkatona volt, akibe a Köztársaság téren belelőttek és megrokkant), a PUV-nál tartott egy gyűlést. Azután a pécsi asszonyok előtt beszélt

Járt Sopronban, Győrben, Szabadszálláson, Salgótarjánban, Debrecenben, Szolnokon — az egész országban. Százezrek előtt beszélt két év alatt a férjéről és édesapjáról

Egyszerre haltak meg 1956 október 26-án, budakeszi házukban.

Egy héttel az ellenforradalom előtt fenyegető tartalmú röpcédulát dobtak át a kerítésükön. Október 23-án bekiáltották hozzájuk, hogy lógni fognak. Október 25-ről 26-ra virradó éjjel-.-.,..

“ A férjem és édesapám felszólított Bennünket, hogy azonnal meneküljünk eL

Es Ők? —> kérdem. — ök miért nem menekültek?

— Nem akartak. Azt mondták, ők sohasem futottak meg. Csak az édesanyám és én menekültem a két kislánnyal.

Igen, Sziklai Sándor, a néphadsereg ezredese még sohasem futott meg, pedig sok helyen járt, 1917 után fél

— DONGÓ segédmotoros

kerékpárral jött lefelé vasárnap este a Mindszent utcából Kozma István 49 éves fuvaros. Egy kanyarban elvesztette az egyensúlyát, neki ment a falnak. A mentők eszméletlen állapotban szállították a megyei kórházba;

Balról Jobbra; Sav. Sziklai sándorné, as édesanyja és kislánya, Zója

Oroszországon át kergette a fehéreket, 1936 után a spanyol fasisztákat, 1943 után a nácikat a szovjet hadsereg kötelékében. Sziklai Sándor mindig előrement.

Ketten maradtak hát a házban. A férje egyetlen szál pisztollyal, az édesapja pedig fejszével. Velük szemben az e llenfqrradahnárok egész légiója, puskákkal és kézigránátokkal fe Ifegyverkezve.

— öt-hat házzal odább voltunk az erdőszélen. Hatottuk a lövéseket és a robbanásokat, de nem gondoltuk, hogy nálunk folyik a harc.

Negyvenkét lövést és öt L ’ kézigránátrobbanást számoltak meg később a házban. Kiss Lajosnak fejszével verték szét a fejét, Sziklai Sándort sebesülten kínozták és gyaláz- ták halálra. A bútoroknak is nekiestek a fejszével A tíz és féléves Julika idegösszeroppanást kapott. Zója, a porcelánarcú kis Zója két és féléves volt akkor. November negyediké után minden csengetésre kifutott. Azt hitte ,Apud“ és ^Nagytati“ jön.

Csöppnyi eszecskéje ma sem érti meg a tragédiát. A temetőben így szokta kérlelni az édesapját:

— Apuciként, miért nem szólsz? Sok földet tettek rád?

Sziklai Sándor édesanyja Aradon éL Fiát 1914-ben vonultatták be katonának, és csak 1944-ben látta viszont szovjet katonai egyenruhában. Harminc év múlva! Százszor elsiratta é$ eltemette magában. Nem is ismerte meg, hiszen tizenkilenc esztendős legényke volt, amikor bevonult, akkor negyvenkilenc éves őszülő férfi ölelgette.

Az édesanyja ma már nyolcvanöt éves. 1956 őszén a román rádió is közölte, hogy a fiát megölték. A szomszédok elmondták a szörnyű hírt, de nem sokkal később ott termett özv. Sziklainé. A „zűrzavaros közlemények“-re hivatkozva, sikerült megszépíteni a valóságot. A mama abban a hitben van, hogy a fia él. Szerencsés mama! öreg már, nem olvas újságot, nem hallgat rádiót, nem tudja, hogy az egész világba eljutott a fia halálhíre. Magyarországon a KISZ-szervezetek egymásután veszik fel a nevét, a Rudé Pravó, a Krasznaja Zvezda, a Remmin Ribao, a bolgár, albán, lengyel, román, német lapok — a fél világ sajtója meg írta fia hősi halálát.

Scsogoljev és Markovejev ezredes, a Krasznaja Zvezda munkatársai tavaly Magyar- országon jártak, megtekintették azokat a helyeket, ahol Sziklai Sándor é$ Kiss Lajos élt és dolgozott. Könyvbe akarják foglalni a Sziklaicsalád tragédiáját. Kínai, szovjet és ki tudná megmondani milyen nemzetiségű emberek írnak meleghangú leveleket hozzájuk — magukhoz ölelte őket a világ.

A ndalító tangót húz a zene. A kis Zója jóízűen eszeget a virsliből, a fiatalok egymáshoz simulva táncolnak. Nagy a vígasság, g így van ez jól. Ez az élet rendje. Örökké nem sírhatunk, nevetnünk is keU. De időnként idézzük magunk élé a mártírok emlékét és gondoljunk ezer helxjen járó feleségére, aki ahányszor csak elmondja férje és édesapja tragédiáját, mindig elsírja magát. Frissek még a sebek.

MAGYAR LASZLÖ

Csehszlovákiai kaleidoszkóp

Eusdázddoő UuüétBUtHok

Az arany csinálok utcája

Prága ősi falai között mindenütt felbukkan egy-egy már mondává patinásodé mesécs- ke, amely ha nem is mindenben felel meg a történelmi valóságnak, azért odavaló az ódon kövek közé, beleillik a hangulatba és szép és megragad az ember emlékezetében.

A Hradcainyban a György kaszárnya mögött húzódik meg egy aprócska utca. Zlatá Ulicfca — az aranycsámálók utcája; Pöttömnyi házak, tolongó turisták, két korona belépődíj. A hagyomány szerint itt éltek II; Rudolf — a bolondos császár — aranycsiná- lói. A házacskákban szegényes felszerelés, rozzant bútorzat fogadja a látogatót. Aranycsinálók lakhattak itt? Hát ide lehet képzelni lombikok zavatos folyadékában pan csoló, hajlott hátú aranycsi- nálókat, — a hangulat nékik való. A rejtelmes félhomály, a titokzatos zárkózottság őket vár*»,

De bárt a valóság egy kicsit

eltér a hagyománytól Ugyanis itt a város szegényei laktak évszázadokon ét és legfeljebb néhány koronáról álmodtak itt az ősd várfal boltívei alatt Az utca évszázadokkal ezelőtti tűzvész után született, ami- koris a város szegényeit nem volt hová telepíteni és úgy oldották meg az elhelyezésüket hogy a várfal boltozatai elé aprócska homlokzati falakat húztak, tetőt eszkábál- tak főléje és laktak, ahogyan tudtak a boltívek alatt Az utolsó család 1948-ban költözött ki innét, és akikor vált igazában múzeummá ez a kis utca;

A Zlatá Ulicfca végén áll egy kerek bástyatorony a vár- kert fád között. II; Ulászló építtette még. Itt raboskodtak a királyi foglyok. A legmélyebben fekvő cellák három emelettel a föld alatt vannak. Ide már lépcső sem vezet. Egy kerek lyukon eresztették oda le a „legértékesebb“ rabokat. A monda szerint egy Dalibor nevű ifjú is raboskodott itt, akit kedvese szabadított Id igen romantikus körülmények között, dalával az őrök kegyébe férkőzve. A monda nyomán a tornyot ma is Daliborkának hívják; Halhatatlanná azonban Smetana muzsikájában vált a történet és a zene szárnyán jut él az egész világba;

A Hradeamy egyik nevezetessége a koronázó, vagy lovagterem. Ezt a lovagi tornák na és koronázásra szolgáló termet még Ulászló építtette az 1500-as években. Azóta itt veszd át hivatalát valamennyi cseh államfő. A jelenlegi köz- társasági elnököt is itt iktatták be tisztségébe;

Ennek a lovagteremnél: az egyik mellékajtaján juthat el az ember abba a helyiségbe, ahol a híres prágai defemesz- táció történt 1618-ban, amikor is pfalzi Frigyes huszonhét protestáns párthíve az ablakon át kihajította a tizenhat méteres mélységbe a helytartót és kiét tanácsosát; Az eset akkoriban nagy port vert fel, — bár időlegesen happy end- del végződött A helytartó és a tanácsosok ugyanis az ablak alatt felhalmozott szemétre estek — és a puha szemét megmentette az életüket; A rendtenskedőknek mégis halállal kellett bűnhődniük. Ott végezték fcd őket két évvel az eset után a régi városháza előtt Emléküket a mozaikkockákból kirakott dátum őrzi a városháza előtt. Vajon milyen büntetést kaptak volna a lázadók, ha meg is halnak a városatyák?

Lőw rabbi és a régi zsinagóga Prágának talán legrégibb nevezetegadge. Hiszen a zsinagóga 1270-ben épült —, mégpedig a ciszterciták építették a zsidók számára, — Lőw ratobi pedig már életéis hires ember volt már. A monda szerint 6 készítette a gélemet, az agyagembert, akit emberfeletti tulajdonságokkal ruházott fel. Ez monda, de tény az, hogy Lőw a legbölcsebb ember hírében állott a gettóban; Halála óta senki nem ült az ő helyén a zsinagógában az egyes számú székben Lőw rabbitól még ma is sokan kívánnak csodatételt. A sírja ott van e régi zsidó temetőben, ahol hihetetlenül szűk helyen több mint százezer embert temettek el, tizenkétezer sírkövet állítottak olyan sűrűn egymás mellett, mint a hnfcoricavetés. Nos Lőw rabbi sírjáról az a hit járja, hogy aki egy kis cédu-' Iára felírja a kívánságát és becsúsztatja a bölcs rabbi sírjába, az meghallgatásra talál és vágya teljesül; Sokan dobnak be cédulákat; Teljesülnek-e a kívánságok? Ki tudja; Egy vidám német fiatal- asszony w mert csehek járnak itt a legkevesebben — egy egész borítékot csúsztatott a rabbi síremlékébe. Nagyon sokat kíván, sok lesz majd a jóból e— ugratták többen; Alig tudott kimagyaráz- bodni, hogy ez egy barátnője reklamáló levele, áld m,ár egy éve dobott be egy cédulát, és a borítékban most egy goromba levelet küldött a rabbinak, hogy ideje már teljesíteni a kívánságokat; így állunk hét a csodákkal JM