Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-14 / 138. szám
pénv? HXcbÄlt NYAR-tündérke puha keze cirógatja már a fákat, ágyaikra ügyes-fürgén lombokból szőtt selyemsátrat. MARGARÉTÁK fehér szirmán pillék járnak párostáncot bajnalszóra harmatgyöngyből a pipacs fűz czüstláncot. ERDÖSZÉLI bokrok alól messze száll a madárének cinkeanyó énekórát tart most épp a kiscinkéknck. PAJKOSKEDVÜ szélgyerkőcök megoldják a felhők zsákját esőcseppek itatják a patak fényes paszom ántját. FICÁNKOLÓ halacskákat ringatnak a hűvös habok és a napfény szivárványból fon az égnek hajszalagot. RADNÓTI MIKLÓS: Q LLtlttLS Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz, az ég derűs, names homlokán redő, utak mentén virágzik mind az akác, a csermelynek arany taréja nő s a fényes levegőben villogó Jeleket ír egy lustán hősködő gyémántos testű nagy szitakötő. l/Ki a Uülüi&zéty ? Hasznos tanácsok kirándulásra Rekkenő hőségben jól esik a hűs sátorban megpihenni. Még akkor is, ha az nem igazi, csak pokrócsátor. Útközben vágj három ágat, ezekre teríted majd a pokrócot. Kettőt úgy szúrj a földbe, hogy a végük érintse egymást, a harmadikat pedig tőlük pokrócszélességnyire ferdén szúrd le, hogy a végét lefelé görbítve hozzáköthesd a másik kettőhöz. A vázra borí-t tott pokróc szélére tégy köveket, gyeptéglákat. Előfordulhat, hogy nyári zápor bőrig áztat, a ruhát hamar megszárítja az elvonuló felhők mögül kibukkanó napsugár, ha nem a vizes fűre, hanem két fáeskára kötözött zsinórra teregeted. Még ruhacsíp- tetőre sincs szükséged, ha a zsinórt kettősen véve megsodrod s a ruhák sarkait a csa- varulatokba szorítod. Kohzervet úgy melegíthetsz meg néhány száraz ágból rakott tüzecske felett, hogy a felnyitott doboz fedelét kellőképpen meggörbítve a földre ferdén letűzött ágra akasztod. A tűzrakásnál azonban nagyon óvatosnak kell lenned, mert már nem egy gondatlan gyerek okozott tűzvészt. Erdőben például tilos tüzet gyújtani, de egyébként is csak felnőtt jelenlétében rakhatsz tüzet a szabadban, akkor is távol fakerítéstől, szénakazaltól, gazdasági épületektől. A tüzet sohasem hagyhatod magára. Ha már nincs rá szükséged, föld rászórásával teljesen el kell oltanod, még parázs sem maradhat utána. Kedves pajtások! Jól nézzétek meg ezt a két képet és Írjátok meg, milyen különbségeket találtok a két rajz között. Akik a legtöbb különbséget találják meg, könyv- jutalomban részesülnek. Az eredményt Írjátok meg szombatig „Úttörő” jeligére szerkesztőségünknek. Jókai Mór két találós kérdése Találjátok ki, hogy mi ez? Veres inge neki vagyon, Karddal körülvéve nagyom Nem kell néki engedelem, S mégis ahol kell megjelen. (uednnx) Hát'erre ki ismer rá? Minden ujja veres plajbász, Nem barátja a haladás: Olló is van a kezében, Ha megfog, köszönöm szépen^ (>i?H> A nyu kiöntötte magáriak a ** kávéját, valaki Csenge- tett és ezért kisietett az előszobába. A kis Misi kihasználta az alkalnjat, fölmászott a székre és kíváncsian megmártotta a kiskanalat a kékcsikos csészében. És ekkor legnagyobb csodálkozására a párolgó kávé megszólalt: — Akarod, hogy meséljek neked, kisfiú7 — 0, in nagyon szeretem a meséket *— mondta örömmel Misi —, mesélj.;■ —- Elmondok neked egy igaz történetet, népes családomról, a kávéról. Figyelj csak! Abesszíniában történt, reges régen Kaffa város közelében. Egyszer o pásztorok arra lettek figyelmesei^ hogy kecskéik különösen viselkednek, nagyon élénkek és jókedvnek voltak. Megfigyelték ókét és rájöttek, hogy vidámságuk oka egy bokor termése, mely •— eltaláltad — én voltam: a kávéi Megkóstolták hát 6k is, * később arra is rájöttek, hogy pörkölve, ledarálva és forró vízzel leforrázva sokkal izletesebb vagyok. Nemsokára ez után a felfedezés után átkeltem a Vörös-tengeren és eljutottam.., — Arábiába.;; — kiáltott közbe Misi, mert egyjszer hallott valami ilyesmit, amikor a felnőttek beszélgettek, — Ó, nem! Tévedsz. Először Perzsiába jutottam, még a IX. században és onnan kerültem Arábiába. Nagyon gyorsan terjedtem és egyre több követőm akadt, bár sok volt az ellenségem. Megtörtént, hogy vallási okokból nyilvánosan elégettek, de ez nem akadályozott meg abban, hogy eljussak Törökországba is, ahol tiszteletemre hamarosan kávéházakat nyitottak. Ezzel később az európai államokban is megtiszteltek. Eleinte nagyon drága voltam, mert csak Afrikában és Ázsia kis részén termeltek, de aztán hosszabb útra keltem Indiába, Indonéziába, sőt Amerikába, ahol hamar meghonosodtam, s mivel nagyobb volt a termés, természetesen olcsóbb is lettem. De ekkor —> amikor már kezdtek mindenütt megszeretni — új ellenségem akadt. — Ki rolt ez az új ellenség? — Az orvostudomány. A tudó» orvosok megállapították, hogy káros vagyok az emberi szervezetre, és elkezdtek velem kísérletezni a gonosztevőkön. Svédországban például egy ikerpárt halálra ítéltek, de III. Gusztáv király megmásította az ítéletet az egyiket kávéhalálra, a másikat teahalálra ítélte. Az orvosok fc szült figyelemmel kísérték,akét bűnöst, akik naponta megkapták tea-, illetve kávéadagjukat. Az ered* ményt azonban nem tudták kivárni, mert időközben valamennyien elhuny• tak. A kávéhalálra ítélt gonosztevő p«« dig csak élete 83. évében fialt meg. Egy pillanatra elhallgatott, majd így folytatta: — A legmulatságosabb az volt, amikor az egyik országban áUami szaglászókat alkalmaztak, mert a kávépörkölést csakis az állam végezhette. Ezek • szaglászók házról-házra jártak és — M szó legszorosabb értelmében — kiszima- tolták, hol lépték át a pörkölést tilalmat. Még a múlt században is voltak ilyen szimatolók. Ma már mosoly púnk ezen. Majd minden házba bejáratos —t és dicsekvés nélkül mondhatom — szives vendég vagyok. Jtf isi szívesen hallgatta volna tovább lr± a mesét, de közben visszajött anyu és... felhajtotta a kávéscsésze párolgó tartalmát, Mi a szláiftó? Maca néni, teije» névén Schneider Andrásné, a Nádor Szálloda éttermének éjszakás szakácsnője lelkiismeretes háziasszony. Szabadidejében is süt, főz. s most hogy itt az ideje, gyümölcsöket tesz el télire. Megkérdeztük tőle, hogyan tartósítja az epret. — Az epret én szládkónak teszem el. Ez azt jelenti, hogy egy kiló gyümölcsre egy kiló cukrot számítok. Ennyi cukorral biztosan eláll és azért sem sajnálom a cukrot, mert szaporítja a gyümölcsöt. — A cukrot felfőzöm szirupnak. Amikor már habzik, a megmosott és lecsurgatott epret beleteszem és lehetőleg kevés keveréssel harminc percig főzöm. Azután az egészet tisztára mosott, száraz üvegekbe merem, lekötöm és párnák közé teszem, akárcsak a paradicsomot szokás. Másnap teszem helyére az üvegeket. Az így főzött gyümölcs kihűlés után kocsonyaszerű lesz. Ez a szládkó. A szládkóba nem kell szalicil, sem más tartósítószer, zjAkZUVA a D/t'Ar cA&azmij, család, otthon cÁ mn'urL tidillhiúL A mindennapi munka igénybeveszi és bizonyos mértékben koptatja szervezetünket. Napi háromszor nyolcórás) életritmusunk nagymértékben hozzájárul szervezetünk felfrissüléséhez. Mégis elengedhetetlenül szükséges, hogy évenként egyszer folyamatos pihenésben, környezetváltozásban, felfrissülésben legyen részünk. Az üdülésnél jelentős szerepet kap a környezetváltozás. Ma már jól tudjuk, milyen nagy szerepe van életünkben a környezetnek az emberi szervezetre gyakorolt hatásának. Ezért arra kell törekednünk, hogy fizetett szabadságunkat a- megszokott környezettől távol, új környezetben töltsük el. otthoni üdülés alatt nem tudja kivonni magát az ember az alól, hogy megszokott házimunkáját is el ne végezze — ez pedig már csökkenti a teljes pihenés értékét. Két fontos kérdés lehet ezekután: hol üdüljünk és hogyan üdüljünk? Az üdülés helyének kiválasztásánál döntő szerepet kap egészségi állapotunk, munkahelyünk esetleges behatása, ártalmi lehetősége. Ezért különböztetünk meg pihenő, szórakoztató üdülést és gyógy- üdülést. Akinek valamilyen idHlt betegsége van — légúti bántalma például a munkahely pora, füstje, gáza miatt pihenőhelyét keresse a hegyek tiszta levegőjében, a Balaton pormentes, napsütötte vidékén. A reumások gyógy üdülést választhatnak Harkány, Hévíz, Hajdúszoboszló gyógyüdülőiben. A pajzsmi- rigymegbetegedésben, nehéz légzésben szenvedők magas he gyeink között, Kékesen. Galyatetőn keressenek üdülőhelyet szakszervezeteik segítségével Az üdülésre utazó ember az üdülőhelyen ne akarjon egyszerre mindennel szakítani, ami eddig otthoni életét jellemezte. Aki nem szokott a hegyi sétákhoz, ne kezdje az üdülést fárasztó, egészna- jÄ>s túrákkal, mert már az első nap izomláza tönkre fogja tenni pihenését. A napsugár gyógyíthat és be teggé is lehet. Különösen akkor, ha az erős napsugárzáshoz nem szokott fehérbőrű ember mindjárt az első napon órákra fekszik ki a tűző napra. Az üdülés nem jelentheti az alkohol mértéktelen fogyasztóját, de azt sem nevezhetjük üdülésnek ha valaki barátaival reggeltől estig az üdülő szobájában kár tyázik, vagy billiárdozik. ‘ rí Az üdülés fő szabálya: min denből egy keveset és mindent a maga idejében. Tápláló étkezés, nagy pihenés, jóízű alvás, szórakozás, séták, a levegő, a napfény, a csend élvezése alkotó tényezői az üdülésnek. Éljünk ezzel a joggal és lehetőséggel, de ne éljünk vele vissza. (Dr. M. V.) Apró tanácsok Hosszú ideig gyenge, friss marad a kenyér, ha nylonból készült zacskóban tartjuk. Ha zöldborsólevest főzünkt Jcülön fazékba főzzük meg a tisztára mosott borsóhéjat. A kapott lével öntsük fel a párolt borsót, így lesz igazán ízletes levesünk. Halvány tojássárgáját'megsötétíthetünk úgy, hogy megsózzuk. Két-három óra múlva sötétsárga lesz és a tészta is szebb színt kap tőle. % A gyümölcslétől, sönől, vörös bortól eredő foltokat nedvesítsük meg és szappannal dörzsöljük be, majd a szappant nedves rongy segítségéivel eitávolítva hidrogénper- " oxiddal kezeljük. Utána bő vízzel alaposan öblítsük ki. * A zsírfoliot legjobban a trikoletilin tünteti el. Eredmé nyesen-távolítható él a zsírfolt úgy is, ha a folt helyét benedvesítjük, szappanozzuk, majd kissé nedves ruhadarabbal dörzsöljük. A keletkezett habot bőven nedvesített ruhadarabbal távolitjuk etT Virágos udvar Egy ház lakói a Szigeti úton évről- évre arra törekszenek, hogy kopár udvarukat virágossá és ezzel kicsit elviselhetőbbé tegyék. Ez a törekvésük évról-évre kudarcba fullad. Egy-két lakó tudniillik úgy véli, hogy az isten ezt a nagy udvart egyenesen baromfitenyésztésre teremtette. A két tábor minden tavasszá] rendít betetlenü] felvonul a küzdőtérre. — Az egyik fél ásóval, ge- Teblyével, virágmag vakkal, a másik tojással, kotióssal, itatóedónnvel. A virágok és csibék aztán rendszerint egyszerre kelnek ki. —• Növekedésük azonban fordított arányban áll egymással; Minél nagyobbra nőnek a csibék, annál kisebbre csipkedik a nővénykéket. A ház lakói ismerik a rendeletet, amely szerint a baromfiakat el kellene zárná. De haragtól, bosszútól tartva — feljelentést senki sem tesz és téiol nincsen vádló, ott nincsen bíró. Most meglepő fordulat állt be. Belátva a helyzet tarthatatlanságát, a baromi iked velők elhatározták, hogy elkerítik a virágoskertet. Ennék érdekében három oszlopot levertek, közülük kettőn feszül is valami rozsda drótháló, a csibéket azonban ez nem zavarja. Eddig körülbelül harminc forint értékű palántát legeltek le. A többit ezután fogják. Ha csak;;:, nos, igen, ha csak nem siet a virágpártiak segítségére a III. kerületi tanács. Ki tartja kellemes szórakozásnak a befőzést? Különösen nem tartják annak ezt a nehéz munkát azok az asszonyok, akikre a befőzés gondja még a második műszak után hárul. Hogy segítsünk magunkon, ha a családnak mégis kell a befőtt, a dzsem, a lekvár, a savanyúság és a főzelékíélesé- gek? A válasz egyszerű: várjuk meg, míg befőzik helyettünk ezeket a konzervgyárak és vásároljuk meg készen. A Szigetvári Konzervgyárban minden évben száz és száz vagon gyümölcsöt és zöldségfélét tartósítanak. Termékeik nemcsak a hazai boltok polcait töltik meg, jut belőlük a környező országokba is. Még most >s tárolódik a gyár hatalmas raktárában tavalyi birs-, körte- és cseresznyebefőtt, meggy-dzsem, sárgabarack-íz, cukorborsó, csemege- uborka. Gaják Sándor, a gyár kereskedelmi osztályának vezetője az idei tervekről ezeket mondotta: . _ összesen hálromezer- fttszáz mázsa befőttet készítünk. rse-es^nvZ-ből. mes°yből, birsből, körtéből, almából, sárga- és őszibarackból, ringlóból es más, erre alkalmas gyümölcsből. Az egyik legkedveltebb gyümölcsből, a sárgabarackból 800 mázsa dzsemet készítünk, «meggydzsemből 200 mázsa a tervünk. Ugyanezekből a gyümölcsökből 1 000 mázsa ízt készítünk. Főzelékünk és savanyúságunk is bőségesen lesz. — A zöldborsó feldolgozásának szezonja máris megkezdődött — Borsóból 1 800 mázsát tartósítunk, zöldbabból 1200 mázsa kerül feldolgozásra. Lecsóból 3 500 mázsát teszünk el télire, Savanyúságból óriási tételeink lesznek: 1 000 mázsa savanyúkáposztát, 3 000 mázsa ecetesuborkát, 8 200 mázsa csemegeuborkát, 500 mázsa ecetes paprikát, 600 mázsa ola- jospaprihát tartósítunk a következő télre. Lesz ezenkívül a tavalyinál sokkal bőségesebb mennyiségben üdítőitalunk és többféle szörpünk. A Szigetvári Konzervgyár július végén, auguszta* elején kezdi meg belföldre a szállításokat. Érdemes vámunk erre. mert amit ők tartósítanak, ezt nekünk nem kell betűznünk, és az e»r*> »z-’nrt időt PW henésre fordíthatjuk.
