Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-13 / 137. szám

4

NAPLÓ

1359. JÜNIUS 13.

A külügyminiszteri értekezlet pénteki ülése

(Folytatás az 1, oldalról)

miféle akadályt nem szabad

nak Nyugat-Berlinben. A nyugati hatalmak képviselői azt állítják, hogy nyugat-berlini csapataikra azért van szükség, hogy megőrizhessék Nyugat- Berlin társadalmi rendjét. A nyugati hatalmaknak ez az álláspontja azonban nem egészen világos. Amikor Nyugat- Berünt senki sem fenyegeti támadással, vagy elfoglalás^ sál.

Ami az össznémet bizottságról szóló szovjet javaslatot illeti, a nyugati hatalmak képviselői többek között azzal indokolták e javaslat elutasítását, hogy .az egy esztendős határidő elfogadhatatlan számukra. Gromiko ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy. a nyugati hatalmak javaslatai között is szerepelt egy két és fél évben megszabott időtartam: nem logikus a nyugati hatalmak álláspontja, amikor egyrészt maguk is meg szabnak bizonyos időhatárt, más esetben azonban nem hajlandók megszabott időtartamot elfogadni.

A nyugati hatalmak képviselői bizonyos kétségeket fejeztek ki a paritás elvével kapcsolatban is, amelynek alapján az össznémet bizottságot létre kellene hozni. A szovjet kormány véleménye szerint azonban egy ilyen bizottság csak a paritás elvén hozható létre*

A lakosság lélekszámúra

való hivatkozásnak nincs

semmi köze ehhez a kérdéshez,

Az ENSZ-ben sok állam van képviselve, s azok lakossága különböző lélekszámú, ennek ellenére mindegyik állam csak egy szavazattal rendelkezik és minden tekintetben egyenlőséget élvez. R konferencián is különböző lélekszámú országok vesznek részt, de teljes egyenjogúság alapján.

A nyugati képviselők bírálták azt az elgondolást is, hogy az össznémet bizottságra kell bízni a német újraegyesítés ügyét. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter kijelentette, az a benyomása, hogy a nyugati tárgyalófél meg akarja kerülni az össznémet bizottság létrehozásának kérdését, elvesztette érdeklődését a kérdés iránt, mihelyt a Szovjetunió elfogadta az eredetileg a nyugatiak által javasolt gondolatot

A szovjet delegáció azonban azt a reményét fejezi ki, hogy a nyugati hatalmak felülvizsgálják majd magatartásukat ebben a kérdésben, s lehetővé válik, hogy megegyezésre jussanak.

Gromiko ezután rámutatott, hogy a legújabb szovjet javaslatokkal kapcsolatban a nyugati hatalmaik képviselői semmi kivetni valót nem találtak abban, hogy kétízben Is megpróbálták ugyanazokat a javaslatokat előterjeszteni Nyugat-Berlini) el kapcsolatban és kétízben is megismételték: „vagy elfogadja a Szovjetunió a megszállási rendszer fenntartására vonatkozó javaslatainkat, vagy pedig nem lesz semmiféle megegyezés”. Valóban furcsa helyzet ez — folytatta Gromiko — a nyugati küldöttek kétszer is előterjesztik javaslataikat, s azt mondják, hogy vagy elfogadjuk, vagy nem lesz megegyezés, de ezt a magatartásukat nem tartják sem ultimátumnak, sem diktátumnak. Amikor azonban a Szovjetunió valóban új javaslatokat terjesztett a konferencia elé — előbb a keddi nem hivatalos ülésen, majd a szerdai hivatalos ülésen —, a nyugati küldöttek egyszere olyan kifejezéseket kezdtek használni, mint „ultimátum”, „diktátum”, „nyomási kísérlet" -tb. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, nincs semmi értelme az ilyen erős szavak használatának, nem lehet kétféle mértékkel mérni.

Néhány nyugati hatalom képviselője azt mondotta, ha nem jutunk megegyezésre a jelenlegi értekezleten, nem lesz kormányfői találkozó. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter a következőkben szögezte le a szovjet kormány álláspontját:

„A szovjet Kormány úgy véli, a csúcsértekezlet nem lehet alkudozás tárgya. A szovjet kormány hasznosnak tartotta a csúcsértekezletet és most Is annak tartja.

Úgy véli, egy vagy több ilyen értekezlet sikeres megtartása fordulópontot jelenthetne a nemzetközi kapcsolatokban. — Ha a nyugati hatalmak készséget mutatnak a függőben levő kérdések megoldásának keresésére, e megoldásokat meg is lehet találni, ha egyáltalán van valami kapcsolat a genfi külügyminiszteri értekezlet és a csúcsértekezlet között, ez csak abból állhat, hogy semgörditeni az államfők értekezletének útjába.”

Gromiko ismét hangsúlyozta: a szovjet kormány megegyezésre kíván Jutni a jelenlegi értekezleten. „Ha valamely állam mesterséges akadályokat gördítene a csúcsértekezlet elé — jelentette ki a szovjet küldöttség vezetője — az az állam a következményeket illetően, súlyos felelősséget vállalna.”

Ami Selwyn Lloyd angol külügyminiszternek azt a kijelentését illeti, hogy az új szovjet javaslatok előterjesztése visszavetette a tárgyalásokat, Gromiko aláhúzta, ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Fel kell hívni az angol külügyminiszter figyelmét arra, hogy a szovjet javaslatok előbbre kívánják vinni a tárgyalásokat és több vonatkozásban is eltérnek a 'korábbi szovjet javaslatoktól.

Ami Lloydnak azt az állítását illeti, hogy „nevetségesnek tűnik” a szovjet javaslatoknak az a pontja, amely szerint atom- vagy rakéta-berendezést nem szabad Nyugat- Berlin területén létesíteni, Gromiko felhívta a brit külügyminiszter figyelmét arra, helyesen tenné, ha alaposan át- fontolná ezt a kérdést,

ha ugyanig valóban így áll a helyzet, vagyis hogy nyugati részről magától értetődőnek tartják, hogy Nyugat- Berllnbe nem visznek atomfegyvereket és rakétákat — akitor miért nem mondják ki ezt nyíltan.

A szovjet külügyminiszter befejezésül hangsúlyozta, a szovjet küldöttség komoly tárMoszkva (MTI). A Déli-sarkon 30—40 fokos hidegben végzi kutatómunkáját az újabb szovjet antarktiszi expedíció. Csütörtökön akkora hó esett, hogy az állomást teljesen betemette és a kutatók az épület tetején vágott nyíláson járnak ki a szabadban lévő műszerekhez — jelentette az expedíció rádióállomása.

A tudósok ennek ellenére rendszeresen folytatják a meteorológiai, a földmágnességi és a jégvastagság-mórésd vizsgálataikat.

gyalusokat óhajt folytatni és minden lehető módon hozzá kíván járulni, hogy a konferencia munkája — akár csupán korlátozott területen is — sikerrel járjon.

Dr. Crewe nyugatnémet nagykövet tett ezután rövid nyilatkozatot, utána Couve de MurviUe-nek volt néhány megjegyzése.

Ezután rövid párbeszéd alakult ki Lloyd és Gromiko között, a szovjet javaslat előterjesztésének módjával kapcsolatban. A brit külügyminiszter kijelentette: tudomásul veszi, hogy a szovjet javaslatok nem jelentenek semmiféle kísérletet a,rra, hogy „nyomást gyakoroljanak“ a többi tárgyaló félre.

Herter amerikai külügyminiszter is fűzött ehhez néhány kiegészítő megjegyzést. A külügyminiszterek végül elhatározták, hogy hétfőn délután 15 óra 30 perckor nem-hivatalos ülést tartanak.

Harlamov, a szovjet küldöttség szóvivője a pénteki ülés után tartott sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva kijelentette, véleménye szerint a pénteki ülés légköre nyugodt volt; feltétlenül jobb és kedvezőbb, mint néhány eddigi ülésén. így például a szerdai ülésé, amelyen éles szavak hangzottak el.

A szovjet küldöttség határozottan kifejezi azt a készségét, hogy folytassa a tárgyalásokat, — mondotta Harlamov. H,a a nyugati tárgyaló fél alaposabban megfontolja a szovjet javaslatokat, felismeri, hogy azok nagyon jó alapot nyújtanak a megegyezés eléréséhez.

Az expedíció héttagú személyzete május 26. óta már a sarkvidéki éjszaka nehéz viszonyai között végzi munkáját.

Földreform Keralában

U j Delhi (Uj Kína). Kerala állam törvényhozó gyűlése elfogadta a kommunisták földreform törvény Javaslatát. Énnek értelmében a földbirtok felső határa egy öttagú család esetében hat hektár kétszeri termést hozó föld lehet..... — ........Sz

ovjet kutatók hősi küzdelme a délsarki éjszakában

Nemzeti érdekünk, hogy mindenféle kapcsolatunkat kifejlesszük a Szovjetunióval

— mondotta Nixon

San Francisco (Renter).

Nixon, amerikai alelnök csütörtökön este a Commonwealth Clubban beszédet mondott. Ki jelentette, az Egyesült Államok nem változtatja meg politikáját, el akar menni a csúcs értekezletre. Hozzátette azonban, hogy a csúcsértekezletet a genfi külügyminiszteri tanácskozásokon a haladás valamilyen jelének kell megelőznie,

Megállapította, bár a genfi értekezlet nem sok bátorítást adott, „az értekezletek mégis Igen hasznosak“. Másképpen a vitás kérdéseket nem lehet

megoldani. Sem az Egyesült államok, sem pedig más ország nem kockáztathatja, hogy műszakkal oldja meg a poli- íkai problémákat.

Nixon ezután kifejezte reményét, hogy jövő havi moszkvai utazása — az amerikai kiállítás megnyitójára — csökkenti majd a Szovjetunió és az Egyesült Államok nézeteltéréseit, „Nemzeti érdekünk, hogy mindenféle kapcsolatunkat fejlesszük a Szovjetunióval" — mondotta, — Hosszú távon ez az egyetlen módja a feszültség enyhítésének.

Elhalasztják a nyugatnémet el nö k válasz I ást ?

Bonn (TASZSZ). A Kereszténydemokrata Unió, hogy könnyítsen Adenauer kényes helyzetén — aki, mint ismeretes, először elfogadta, majd visszavonta elnökjelölését -- igyekszik levenni a napirendről az elnökválasztást.

Mint a Frankfurter Allgemeine közli, csütörtökön „CDU körökben szó esett róla, nem lehetnie meghosszabbítani i

Heuss szövetségi elnöki megbízatását. A válságos helyzetben el szeretnék kerülni az elnöki helyért folyó küzd'met. Heuss azonban mindedd ir •'em mutatott készséget erre. A dolog első feltétele az lenne, hogy a Szociáldemokrata Párt beleegyezzék, a szociáldemokrata körök viszont hangoztatják, nem • látnak okot, hogy visszavonják Carlo Schmid jelöltségét.“

Tanácstagok fogadóórái

' I. KERÜLET:

.Junius 15-én. este 6 órakor: Am- retn Istvftnné, Budai II. pártszervezetben, Dorn Lajosné, a Budai II. pártszervezetben.

Június 16-án délután 5 órakor: Abrahám Károly szabolcsiéiul kultúrotthonban.

Június 17-én este 6 órakor: Eder Józsefné Frankéi Leó utca 15. az. alatt, Győző Jenő az alsómeszesl iskolában, Pruzslna István az Erzsébet telepi kultúrházban.

Június 19-én este 6 órakor: Gye- nls József, Vasas II. telepi Iskolában, Pintér István, FUrj utcai Iskolában.

H. KERÜLET:

Június 15-én este 7 órakor: Po- mothy Károly, Nagyárpád, tanács- kirendeltség helyiségében.

Június 17-én délután 5 órakor: Bernáth Ferenc, DÉDÁSZ, Lég- szeszgyár u. 13. pz. alatti helyiségében este 6 órakor: Bücsek Júlia, Landler J. u. 23. sz. alatt,

Schnäbel Mária az Ágoston téri általános iskolában.

Június 18-án este 6 órakor: Szti- pánovlcs József a Kesztyűgyárban (műszaki iroda) Grif Jánosné Janus Pannonius Gimnáziumban, Tóth Károly a II, kerületi tanácson, I. em, ,47. sz. szobában.

Június 19-én este 6 órakor: Tá- borszky Istvánná az Ágoston téri általános Iskolában.

Június 33-án délután 5 órakor: Právlcz Lajosné a Szabadság áti általános iskolában.

Június 34-én este 6 órakor: Dar- nyi József a kertvárosi iskolában.

III. KERÜLET:

Június 15-én délután 5 órakor: Balogh Jánosné, Szász Antalné,

Bandies István, Kiss Istvánná,

Copf Ferenc az Alkotmány utcai gyakorló általános iskolában. Marton Istvármé, Radnlcs u. 28. sz. alatt. Szőke Istvánná Xavér u. 13. sz. alatt. Pálinkás György Buzéssv Abel u. 16. sz. alatt. Illés Gyuláné Tiborc u. 43. sz. alatt.

Csehszlovákiai kaleidosz

<í .......

Az Orloj óra, háttérben a Tin templom.

U-alakban kanyargó partján körülbelül ezer zelőtt született egy kis

_Prága. Először csali

t a folyóparti dombok itán terjeszkedni _ kez- s megőrizve mindazt.

amit egy ezredév adhat egy városnak, vált nagyvárossá.

Egy évezred halmozta fcl itt kincseit, amelyről számot adni szinte lehetetlen . feladatnak tűnik — legalábbis egy rövid- reszabott írás keretében. Legfeljebb vilLanásoklban lehet megmutatni ebből a gazdagságból néhány cseppnyit, amelyből legfeljebb csak az íze, de nem a tömege érzékelhető.

Az ember belép a sztrahovi trodalomtörtóneti múzeum kapuján, fel lépked az udvarba vezető hosszú, alagútszerűen boltozott lépcsősoron és Kö- zép-Európa legnagyobb román stílusú építészeti emléke elé toppan. A múzeum kolostor volt évszázadokkal ezelőtt. A premontreiek alapították 1140- ben.

Negyedmillió kötet könyvet őriznek itt a csodálatos freskókkal díszített termekben. Kétezer pergamenbe kötött kézírásos mű és ezerötszáz ősnyomtatvány sorakozik a polcokon. Az üvegvitrinekben pedig a kilencedik századbeli sztrahovi evangélium maradványait, a tizenharmadik századbeli toxánai bibliát csodálhatjuk meg a világ legkisebb könyve mellett. A világ legkisebb könyvének egy lapjára alig férne el egy írógéppel leütött nagybetű, a könyv lapjain mégis egy teljes miatyánk foglal helyet hihetetlenül parányi betűkből.

( A vendégkönyvben régi hírességek aláírásai tanúskodnak a könyvtár évszázados Híréről. A felütött könyvben Nelson admirális és ladi Hafprága

k ó p

kineiei

miiton aláírását is olvashatjuk. (Ez az egymás mellé leírt két név évszázados pletykák igazát látszik bizonyítani ...)

A Hradcany már nem is Prága kincse, hanem az egész emberiségé. Kőbefaragott történelem. A Hradcany téren valaha várárok húzódott. Ma paloták díszítik. Az érseki palota, a toscanai palota, és szinte valamennyi palota csodálattal tekint a hatalmas műre, a kőbefaragott csodára, a Hrad- canyra.

Amikor őseink még lovon járó, Európa-szerte kalandozó nép voltak, itt ezen a helyen már büszkén állott Vencel vára, amit feltehetőleg tűzvész pusztított el. De 1333-ban újra megindult itt az építkezés. IV. Károly, a nagy építő uralkodása alatt. 1344-ben már a csodálatos szépségű Vitus templom építésén dolgoztak és fél évezreden át megszakításokkal folyó munkával 1929- ben, szent Vencel halálának ezeréves évfordulójára fejezték be az építkezést. A nagy építkezés szemtanúja a dóm előtt strázsáló, sárkánnyal viaskodó szent György lovasszobor a magyar Kolozsvári testvérek alkotása, a Hradcany egyik legszebb dísze.

A Vitus templomban nyugszik az alapító IV. Károly, az itt nyugvó királyok között a

legjelentősebb. Körülötte négy szépasszony mellszobra. A feleségeié., Tréfásan mondják: ő volt a régiek közül a legnagyobb építő és a — legnagyobb férj.;.

A Hradcany harmadik udvarán ismét egy évezred köszönti a látogatót. A szent György templom, Prága legöregebb temploma. A1 templomot 912-ben építtette I. Vra- tislav herceg. A templomban nyugszik a templomépítő.

Sok csodát rejteget még a Hradcany, de azokat hagyjuk máskorra. Szaladjunk le az újvárosi lépcsősoron, vagy a Neruda utcán és Európa legidősebb kőhídján, a harminc szobor díszítette Károly hídon menjünk át a Moldva jobb partjára. Nézzünk körül a S£a- rosmestské Námestin, az Öváros téren.

A Tin templom tornyainak kőcsipkéi, a régi városháza épülete, az Orloj óra óránként körülsétáló apostolai fogadnak itt, és Húsz János szobra tekint végig a turistákkal teli autóbuszok sorain és az Orloj óra előtt tolongó kíváncsiak tömegén.

A Tin templom volt a husziták fellegvára. Podjebrád, a huszita király építtette a tizennegyedik században. Az előtte lévő Iskola épülete egy évszázaddal idősebb a templomnál. A régi városháza 1338- ban épült, az Orloj óra apostolai pedig 1490-ben indultak el első útjukra, akkor, amikor Amerika még fel sem volt fedezve, ez a még mai szemmel nézve is csodálatos mechanizmus óráról órára működésbe jött és csodálatba ejtette a szemlélőt Hanus Durzse, az

óra alkotója a monda szerint vakon fejezte be életét. Megvakították, hogy sehol másutt ne építhessen hasonló csodálatos szerkezetet..:

A harcok tere is ez a .tér. 1419-ben innét indultak e i huszita harcok, harc fo'.yi tt az 1945-ös felkeléskor, A rér házain emléktáblák őrzik a nemetek elleni felkelés hősei nevét, a régi városháza romosán hagyott szárnya pedig a fasizmus pusztító Őrjöngésének a nyomait őrizte meg, mintegy mementóként: emberek ne engedjétek ezt többé!

Ezen a téren zajlottak ie 1948 fagyos februárjában azok a tüntetések is, amelyek hitet tettek a népi hatalom mellett és elsöpörték a jobboldal, a burzsoázia hatalomra törő kísérleteit. Itt, Húsz János mester szobrának lábánál leplezte le Klement Gottwald elvtárs a reakciós kísérleteket és ismertette a Csehszlovák Kommunista Párt programját. ,mit aztán a tömegek akarata győzelemre vitt.

A harcos emlékű teret azonban átlengi valami könnyed zeneiség. Talán a nagy zenészek emléke ez. Hiszen Itt a téren áll a ház, ahol Smetana zeneiskolája állt, ahol ki tudja hány emberbe oltotta be a zene szenvedélyes szeretetét, ami ma is jellemzi a város lakóit. A Tin templom mögött pedig a Lőportomyon túl az egykori rendek színháza, a mai nevén Tyl színházban 1787. október 29-én Mozart halhatatlan operájának, a Don Jüannak a hangjai csendültek lel először a világon.

Csodálatos kincsek — csodá* latos emlékek. , ____[