Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-12 / 136. szám
NAPLÓ 1959. JUNIUS It hallózás Cj gyógyszer a vérszegénység ' gyógyítására Mannon Azizov üzbég vegyész évek óta kíférletezik olyan gyógyszer előállításával, amellyel gyógyítani lehet az annemlát, vagyis a vérszegénységet. Munkáját nemrégiben siker koronázta. Előállította a koamicl nevű vegyületet, amelyről így nyilatkozik: — Közismert, hogy a kobalt normális vérkeringés elengedhetetlen feltétele. Ha az emberi szer vezetben a kobalt tartalom normája megbomlik, különböző betegségek lépnek fel, többek között súlyos vérszegénység. Valamennyi kobalt-preparátum szerves anyagokból készül. Éppen ezért előállítása bonyolult és drága. Az általam javasolt Koamld _ kobalt és a nikotin-savamid komplex vegyülete, amely gyorsan és eredményesen hat. Az amerikai nők nem rokonszenveznek az elektronikus házasságközvetítővel Az USA-ban egyre több a „házasulandók klubja". Ezekben a klubokban elektronikus agy segítségével állapítják meg, kinek ki az Ideális élettársa. A nők azonban szemlátomást idegenkednek a fér) „gépi úton" történő kiválasztásától. A klubok nehézségekkel küzdenek a női . tagok lényegesen kisebb száma miatti Caltfornldban például e klubok 6009 tagja közül mindössze 1500 eladó lány van, s egy jól nevelt elektronikus agy mégsem adhat hozzá egy leányt egyszerre három férfihez. Hiába a nagy reklámhadjárat, hiába hirdetik a klubok, hogy .,férjjelöltjeink feddhetetlen er- kölcsüek feleségjelöltjeink egytől egyig csinosak" — az amerikai lányok zöme inkább a régi hagyományos úton kérést az i,igazit". Mitől fáj a fejük? A kormány külpolitikája-, avagy a nyugtalan életmód az oka — teszik, fel a kérdést az amerikai újságok —i hogy az amerikaiak olyan sűrűn szenvednek fejfájásban? Az Egyesült Államok lakosai az elmúlt évben 2S milliárd fejfájáscslllapító tablettát nyeltek le. Ennyi tablettával több mint nyolcszor körül lehetne rakosgatni az Egyenlítőt. A Times a legudvariasabb Ginger Rogers ismert amerikai filmszlnésznő keserűen panaszolta az újságíróknak és barátainak, hogy milyen udvariatlan a brit sajtó, amikor megírja a színésznők életkorát. A filmcsillag május 10-én lépett fel a londoni televízióban és Londonba érkezésekor valamennyi lap vastag betűkkel közölte: •,>Hogyan kell 4? évets korban csinosan kinézni '■„4? éves korban; négy házasság után milyen fess") stb. A Daily Telegraph udvariasabb volt és nem említette a filmszlnésznő életkorát, de a legudvariasabban a Times viselkedett: egyszerűen tudomást sem vett Ginger Ro- gers-ról.., Botrány a canned film-' fesztiválon A fesztivál rendezői •» akik az idén mindent elkövettek, hogy a nemzetközi filmbemutató botrányoktól mentes maradjon •— felháborodottan elítélték azokat az ,,ismeretlen tetteseket"-, akik „levetkőztettek” egy francia filmcsillagot, miközben kétszáz riporter fényképezte. Az eset Cannes közelében egy kis szigeten történt, ahol Nathalie Nattier egy sziklán modellt állt a fényképészeknek. Közbeni állítása szerint, lerántották róla aprócska fürdőruhájának mindkét részét. A riporterek, akik persze buzgón fényképezték a ritka látványosságot, azzal védekeztek, hogy az ötlet magától a filmcsillagtól eredt, aki különben is valaha strip-tease s,művésznő" volt egy francia bárban. Erkölcs a fegyházban A columbusl (USA) f egyház lapjában, amelyet a foglyok szerkesztenek, heveshangú vezércikk jelent meg egy rab ellen, akit azzal vádolnak, hogy ellopta cellatársának borotvakrémjét és más használati tárgyát. „Nem tűrhetjük, hogy ilyen erkölcstelen személy éljen közöttünk" — hangzik a vezércikk, amely kéri a bűnös teljes elkülönítését. Mivel foglalkozik egy volt császámő? Az olasz lapok oldalakat töltenek meg Soraya volt iráni császárnő római életmódjának leírásával. Az iráni sah elvált feleségéről Szóló beszámolók tartalmát a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Soraya Capriban tölti a nyarat, 2. villát készül venni úszómedencével, 3. hat különböző színű parókát rendelt, 4. menés topáz nyakék megvételére készül, , . 5. még nem döntött, hogy férjhez menjen-e Orslni herceghezt vagy sem, 6. egy dalszerző csa-csa-csa ritmusban írott „Soraya-hímnuszt” ajánlott neki. Semmi sem maradt ki a felsorolásból. Ugylátszik, a volt csá- szárnők fantáziája nem valami gazdag. Szép lány a víz alatt Alberta Jones csinos 36 éves kaliforniai titkárnő megdöntötte a négy amerikai i,békaember" 4S órás rekordját és 50 óra 2 perc. <1* mp-et töltött víz Lukács György nézeteinek . bírálatáról ÜZ 1956-OS magyarországi ellenforradalom után a modem reviziomizmus ellen kibontakozott eszmei-ideológiaj küzdelem egyik elkerülhetetlenül szükséges mozzanata a Lukács György ideológiai munkásságában jelentkező revizionista hibák bírálata. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban számos vitacikk, tanulmány látott napvilágot. A Lukács-bírálat eddigi eredményeit abban összegezhetjük, hogy egyrészt kimutatták az 1956-os ellenforradalom időszakában, az azt közvetlenül megelőző, s az azt követő időszakban tanúsított gyakorlati-politikai magatartása és elméleti munkáinak revizionista hibái közötti ösz- szeggést. Másrészt Lukács bírálói rámutattak arra, hogy az elméleti-politikai, filozófiai és esztétikai munkásságában felbukkanó revizionista tartalmú megállapítások, tételek szoros kapcsolatban állnak egymással, kölcsönösen hatnak egymásra, s ennek következtében összefüggő, a marxizmus alapvető tanításaitól eltérő rendszert alkotnak. Igen figyelemreméltó — s ezért külön említést érdemel — a MTA Filozófiai Intézetében le zajlott Lukács-vita, amelynek során az intézet munkaiközössége Fogarasi Béla akadémikus irányításával Lukács egyes filozófiai és esztétikai műveinek kritikai elemzésére tett kísérletet. A kritikai kutatómunkának nyilvánvalóan ebben az irányban kell tovább haladnia. A fentiekhez hozzá kell fűznünk — a teljesség kedvéért, — azt is, hogy Lukács elméleti munkásságában vannak pozitív eredmények is, amelyek főként íilozófia- és irodalomtörténeti, valamint esztétikai témákat tárgyaló munkáiban jelentkeznek; Lukács György széleskörű elméleti tevékenysége és az ehhez fűződő terjedelmes bírálat számtalan filozófiai és esztétikai kérdést érint, amelyeknek még csak vázlatos ismertetésére sem vállalkozhatunk e cikkben. Ezért inkább azt a megoldást választjuk, hogy a cikk további részében nagy probléma-komplexumból kiragadunk egy kérdést, nevezetesen a pártosságot, s főbb vonásaiban megvizsgáljuk annak filozófiai és esztétikai vonatkozásait; Már most az a kérdés számunkra, hogyan jelentkezik a reviziomizmus Lukácsi pártosság-koncepciójában. Az ész trónfosztása c. monografikus munkájában, amely a modern reakciós polgári filozófia egyik áramlatának, az irracionalizmusnak a történetét dolgozza fel, a következőket olvashatjuk: „ az ész mellett, vagy ész ellen való állás- foglalás eldönti egyúttal egy filozófiának, mint filozófiának lényegét, a társadalmi fejlődésben betöltött szerepét. Már csak azért is, mert maga az ész nem lehet a társadalmi fej lődés felett lebegő, pártatlanul semleges valami, hanem mindenkor egy társadalmi helyzet, egy fejlődési irány konkrét ésszerűségét (vagy ésszerűt- lensógét) tükrözi vissza, fogalmazza meg, s ezzel ezt a fejlődési irányt előbbre viszi vagy gátolja;;; Az mármost, hogy ezt az előremozgatót észnek, vagy ésszerűtlen ségnek fogjuk fel, hogy mint Ilyent vagy olyant helyeseljük, vagy elvetjük-e, döntően lényeges mozzanata a pártosságnak, az osztályharcnak a filozófiában". (I. M. 4—5. 1.) E sorok tanúsága szerint Lukács először is akkor követ el súlyos hibát, amikor a filozófia alapvető kérdését nem a lét és tudat, természet és gondolkodás viszonyában jelöli meg, mint a marxizmus-leni- nizmus klasszikusai, hanem a racionalizmus és irracionalizmus viszonya kérdésének ilyen vagy olyan módon történő eldöntésében. Ezáltal szembe kerül azokkal a filozófiatörténeti tényekkel, amelyeknek elemzése alapján Marx, Engels és T-entn arra a következtetés- re jutottak, hogy a filozőfi'aieszmei hiarcok gyújtópontjában mindenkor, de különösen az új korban az anyag és a szellem egymáshoz való viszonyának kérdése állott, amelynek eldöntése két egymással szembenálló „pártra“ osztotta a filozófusokat: materialistákra és idealistákra. Az irracionalizmus és racionalizmus tendenciáinak szembenállását is a materializmus és idealizmus ellentéte határozza meg, s ezért az előbbiek nem alkotják egyetlen filozófiának sem mint olyannak a lényegét. Annál is inkább így van ez, mivel a racionalizmus materialista és számos idealista filozófusnál megtalálható. (Pl. Hegel objektív idealista filozófiájában.) Következésképp a racíomaliz musnak, (illetve irracionalizmusnak) a filozófia alapvető kérdéseként való kezelése Lu kácsnál a materializmus és idealizmus alapvető filozófiai ellentétének elkenését, elmosását szolgálja. Egyébként a Lukács által elemzett irracionaliz mus is, lényegét illetve, szubjektív idealizmus, amely leghatározottabban talán Schopenhauer misztifikált akaratelméletében jut kifejezésre. A filozófia alapvető kérdésének Lukács álltai véghezvitt revideálásához szorosan hozzákapcsolódik felfogása a filozófia pártosságáról. Lukács eltorzítja a filozófiai pártosságot azáltal, hogy a filozófia társadalmi funkcióját és pártosságát mint az ész vagy a ésszerűt- lenség mellett való állásfoglalást értelmezi. Ez alapvetően hamis felfogás. A filozófiai gondolkodás története ugyanis azt bizonyítja, hogy a feltörekvő társadalmi osztályok érdekeit, szándékait általában a materializmus képviselte a filozófiában. (Gondoljunk a XVIII. sz.-i francia felvilágosodás materialista gondolkodóirar Diderot-ra, Holbach-ra, Helvétius-ra, akik filozófiájukkal a francia forradalom eszmei előkészítőd voltak.) Az önmagukat túlélt történelmi osztályok viszont az idealizmusban találták meg azt az eszmei-ideológiai fegyvert, amellyel érvényre juttathatták reakciós osztálytörekvéseiket. (Ezzel kapcsolatban utalunk Piaion arisztokratikus visszaemlékezés-elméletére, re-, akciós államelméletére, stb.) Mindebből kiderül, hogy a filozófia pártossága, azaz meghatározott társadalmi-történelmi osztályok érdekeinek eszmei-filozófiai kifejezése és kép viseleté más osztályok törekvéseivel szemben mindenekelőtt és döntően a materializmusban, illetve idealizmusban ölt testet. Az osztályharc filozófiai visszatükröződése alapjában véve a materializmus és idealizmus harca. Racionalizmus és irracionalizmus küzdelme ebbén a vonatkozásban is csupán függvénye a materializmus és idealizmus ellentétének; következésképpen az előb bi nem lehet a filozófia pártosságának döntő mozzanata mint Lukács véli. Lukács György 1956 őszén az Irodalmi Ujság-ban megjelent nyilatkozatában burkolt reviziónak vetette alá a művészet pártosságának lenini elvét is, amelyet Lenin A pártszervezet és a pártos irodalom című, 1905-ös cikkében fogalmazott meg. „Lehetetlenség — írja Lenin —, hogy valaki bizonyos társadalomban éljen és ugyanakkor független legyen ettől a társadalomtól. A polgári író, festő, színésznő szabadsága csak álcázott (vagy képmutatóan takargatott) függőség, hiszen mindegyikük függ a pónzeszsáktól, attól, aki megvásárolja, aki kitartja. És mi, szocialisták leleplezzük ezt a képmutatást, letépjük a hamis cégéreket — nem azért, hogy minden ősz- tályjellegtől mentes irodalmat ég művészetet teremtsünk (ez csak az osztálynélküli szocialista társadalomban lesz majd lehetséges), hanem azért, hogy a szabadnak hazudott, valójában azonban a burzsoáziához kötött irodalommal szembeállítsuk a valóban szabad, nyíltan a proletáriátus hoz kötött irodalmat". Lukács említett nyilatkozatában azt hangsúlyozza, hogy Lenin eme megállapítása csak a párt politikai publicisztikájára vonatkozik, sőt még arra is csak az 1905-ös időszakiban. Semmi kétség sem férhet azonban ahhoz, hogy Lenin kitétele a szépirodaiamra és a művészetre vonatkozik. Később, az októberi forradalom után Lenin a pártirányítás elvét kiterjesztette a pártomkívüli irodalomra is. Lukács fenti álláspontja nem egyéb, mint a pártvezetés szükségességének tagadása a szocializmust épitő társadalom művészetében, ami pedig egyenlő azzal, hogy a művészeknek nem kell a proletáriátus álláspontjára helyezkedniük. Mivel a pártosság mind a marxista filozófiának, mind pedig a marxizmus esztétikájának sarkalatos kérdése, lényegi kelléke, benne, mint cseppban a tenger, tükröződik és félreérthetetlenül felismerhetővé válik Lukács hibáinak revizionista jellege. Somogyi János untait A FUSIZÓ Még a tél folyamán disznóvágás közben a húsdarálómon a hajtókart a hengerhez rögzítő csavar letört. Mit tesz ilyenkor az ember, keres egy hozzáértő Iparost, aki egy-kettőre megcsinálja. így kerültem üzleti kapcsolatba S ... bácsival, akiről az a hír járja, hogy mindenféle lakatos- és vasmunkához ért. Elvittem a hangért a letört csavarral, el is vállalta, hogy egy-két nap alatt jól mecsinálja. Az egy-két napból négy hónap lett. Közben otthon tűrni kellett feleségem epés megjegyzéseit, ahányszor húst akart darálni. — Na te aztán jó „iparost?’ találtál, nyilván egy új gépet készít, azétt tart ilyen soká. — Majd holnap kész lesz — éltem S ... bácsi szavaival. A napokban négy hónap után S ... bácsi „feifuslszta" a tartócsavart a hengerre és diadalmasan átnyújtotta — mondván csekély 30 forintba kerül. — Mennyi? — csodálkoztam. — Nem sok érte egy kissé? — Márpedig ez 30 forint —» volt a könyörtelen válasz. — Jól van S ... bácsi, megnézem előbb mennyiért lehet venni egy új húsdarálóhangert. A boltban kérésemre 22 forintért elém tettek egy vadonét ú) hengert csavarral együtt. Egy új húsdaráló ára 10 forint. Diadalmasan mentem vissza S . .. bácsihoz. Am tévedtem. S ... bácsi rám mordult: — Hát jó, ha az új henger 23 forint, visszaadok a már kifizetett 20 forintjából s forintot, legyen 22 forint. így jártam pórul a „fusizó” ,.iparossal", hogy saját húsdaráló hengeremet 4—5 forintos munkadíj helyett vissza kellett vásárolnom egy új henger áráért. V. J. — A MEGYEI Idegenforgalmi Hivatal, az Országos Műemléki Felügyelőség által jóváhagyott tervek alapján most kezdi meg a siklósi vár korszerű követelményeknek megfelelő csatornázását. □ KENYÉRSZELÖ-kisgópet kapott a Bem utcai kenyér- szaküzlet. A kisgép könnyebbé teszi a dolgozók munkáját és meggyorsítja a kiszolgálást. □ KIÁLLÍTOTTÁK Sásdon az 512. számú Iparitanuló- Intézet vizsgázó tanulóinak munkáját. Kiemelkedően szép darabokat — kisgépeket, ruhákat, konyhagamitúrákat, szekrényeket, használati tárgyakat — állított ki természetesen kicsiben Pónya Béla kaposszekcsői, Wágner Béla gerényesi, SÚli László gödre- keresztúri, Tervez Katalin csi- kóstöttösi, Giszler Mihály gödre keresztúri, Mátis Erzsébet baranyaszentgyörgyi, Balaskó János kaposszekcsői ipari tanuló. □ „KINCSES BARANYA“-! propagáló nagyméretű plakát nyomását kezdik meg rövid időn belül Pécsett. A közeljövőben megjelenik a ..Mecseki képes Útikalauz“, „Siklós és környéke útikalauz“, valamint „Abaliget“, „Harkány“, „Péosivárad“, „Siklós” és „Szigetvár“ színes, rajzos leporellói; □ MEGSZÁMOZZÁK a cigánytelepülések kunyhóit az első kerületben. Házszámot ka pott az István-akna melletti Zsigmond-telepen 23, valamint Pécs-szabolcson a Majális téren huszonnégy kunyhó. A számozás nagy könnyebbséget jelent a postásoknak, akik eddig jóformán el sem tudták látni a kézbesítést a cigánytelepüléseken. — JUNIUS 22-én kezdődik a szakmai és az ideológiai továbbképzés a népművelési dolgozók számára. A tanfolyamok Szigetváron lesznek, a művelődés politikai továbbkép zés hat napig tart. A középfokú tánc- és karvezetők kéthetes tanfolyamot hallgatnak végig, a bábjátékosok és a fotósok egy hetesek. — KÉSZÜLNEK az új gabona fogadására a Terményforgalmi Vállalat raktáraiban: A régi gabonát a malmokba hordják és fertőtlenítik a gabona tárolására szolgáló helyiségeket; □ MASFÉLMILLIÖS költséggel elkészült a kátolyi Uj Élet Termelőszövetkezet száz férőhelyes marhaistállója. Az állategészségügy szempontjából kifogástalan istállót korszerű felszereléssel látták el és teljesen gépesítették. — ÖT osztály érettségizik idén a Leőwey Klára Gimnáziumban. Az érettségi vizsgák egy hete kezdődtek és június 26-ig tartanak. Ezekben a napokban a IV. B. osztály nővén dékei érettségiznek; — A PECSVARADI járási KISZ-bizottság és a járási tanács m-űvefődésilgyi osztálya június 14-én járási ifjúsági és kulturális találkozót rendez Pécsváradon. A délelőtti órákban a fiatalok szpartaíkiád:a zajlik le, melyet a pécsváraii sporttelepen tartanak. Délután a járás művészeti csoportjai adnak színes és érdekes kultúrműsort. — DIVATBEMUTATÓT rendeznek a kisipari termelő- szövetkezetek jövő hét végén Mohácson. A bemutatón a Hámán Kató fehérnemű és felsőruházati szövetkezet Színház téri dolgozói több, mint tíz modellel vesznek részt. 6ei&OBt3 ■ BfíTA&Oln (17.) 4. fejezet. Dél felé, amikor kissé elcsendesedett a front, Ponomarjov törzsőrmester elindult az ütegparancsnoki figyelőbe. Máskor a kocsist küldte volna el az Az egy esztendő alatt, amióta az ütegben szolgált, Dolgovu- sinnak már sok tisztsége volt, de egyikre sem bizonyult alkalmasnak. Véletlenül került az ezredhez, menetelés közben. Éjszaka történt. A tüzérség vonult a frontra: az út szélén, a ebéddel. De ma, ilyen tűz után, fekavart porban, szétszóródva áradt a gyalogság És mint mindig, néhány gyalogos fékére zkedett az ágyúkra. Köztük volt Dolgovusin. A többiek később leugráltak, de ő elaludt. Mire fölébredt, a gyalogság már eltűnt az útról. amely a parancsnoki figyelőre zúdult, úgy vélte, nem lenne ildomos neki, a törzsőrmesternek, ott csücsülni a konyha melletti tüzelőállásban, és maga indult el az ebéddel. Hosszú, termetesebb alakra - _ ---- — sz abott köpenyében, amelyet Hová ment a százada, mi volt azért választott ki, mert job- a száma — nem tudta, mert ban bele lehet burkolózni, szi- csak két napja került oda. így gorú, csupasz, gyűrött arccal, csöppent be Dolgovusin a tu- melyen negyvenhárom év eile-, zérezredbe. Először híradósnak nére szinte alig nőtt őzörzet, osztották be Bogacsov mellé, haladt előre, s a kötelesség- a parancsnoki törzsbe. A tudaton kívül nem engedett Dnyeszteren túl, Iasi alatt, Bo- utat semmilyen mellékes érze- gacsov mindössze egyszer vit- lemnek. Mögötte termosszal a te magával az előretolt figye- hátán és mindkét kezében lobé, amelyet szüntelenül ve- csajkákkal Dolgovusin kocsis rettek a géppuskák, s az em- bukdácsolt, egy bús képű fia- bér nem hogy nappal, de még tál legény, akit kizárólag ne- éjjel sem emelhette fel a fejet, vetési célból bíztak meg az- Itt Dolgovusin merő butaség- zsl, hogy h figyelőbe vigye az ból minden ruhadarabját kiebédet. mosta, csak a köpeny takarta — alatta anyaszült meztelen volt. így üldögélt telefonnál, beburkolózva, társa meg futott, kúszott a vezetékdobbal a vonalon, amíg csak meg nem sebesült. Másnap Bogacsov elzavarta Dolgovusin t: ő olyan embereket válogatott össze a szakaszba, akikre úgy (•' tasz- kodhat a harcban, mint saját magára. így került aztán Dolgovusin a lövegkezelőkhöz. Engedelmes, hallgatag, igyekvő — minden rendben lenne, csak nagyon nehézfejű. Ha valamilyen felelősségteljes vagy veszélyes feladat hárult rá, ezt mondták róla: „Képtelen lesz vele megbirkózni!” És valaki mást bíztak meg vele; miért — No és? A gyalogság is emberekből áll — felelte egykedvűen Dolgovusin, noha a világon a. legjobban attól félt, hogy visszakerülhet a gyalogsághoz. Ezzel a törzsőrmester hozzá is látott a neveléshez. Dolgom vusinnak nem volt maradása tőle. Most is, a lövöldözésben, a megfigyelő pontra megy, kizárólag a nevelés kedvéért. Két kilométer nem nagy távolság, de milyen hosszúnak tűnik a fronton, kivált, ha lövöldöznek. Dolgovusin félénken sandított a távoli robbanások felé, igyekezett nem elmaradni a törzsőrmestertől, s mogorván nézte a hátát, ezt a rövid, erős, egyenes hátat. Poküldjenek olyasvalakit, akiről nomarjov egész jellemét tűk- már előre tudják, hogy csak rözte ez a hát elrontja a dolgot? így alakult i tiS ™g, de Dolgovusin már izzadt a termosz súlya alatt. Időnként äSÄÄf snsí- «-#. -»ohol egy élelemraktárban ban botladozott a fagyott buc- harcolt volna, de a sors arra káfcon, a leves pedig lötyögött ítélte, hogy mint kocsis Pamo- az edényben. marjov törzsőrmester fennhatósága alá kerüljön. Pano- marjov nem hitt a fiú mulya- ságában és mindjárt meg is magyarázta elveit: — A hadseregben az a helyzet: ha nem tudod — megtanítanak rá, ha nem akarod — kényszerítenek. És még hozzátette: — Innen már csak egy út vezet: a gyalogsághoz. Ezt ne felejtsd el! A hó még mindig hullott, de már ritkásan. Tőlük jobbra két tank lángokban állt. Nem lehetett kivenni, mifélék. A föld felszínén vékony, olaj- fekete füstcsíkok tekeregtek, felfelé szállva megvastagodtak, összeolvadtak és szinte meg támasztották az eget. (Folytatjuk.)
