Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

1959. JUNTOS 4. NAPLÓ 3 Ahol törődnek a fiatalokkal Járom a tsz-eket. Itt Is, ott is panaszkodnak. Hogy a fia­talok így, a fiatalok úgy. — Nem szeretik a földet, irtóz­nak a paraszti munkától. In­kább elmennek gyárakba, bá­nyákba. Seregestül hagyják ott a tsz-t, de még a szülő­falut is. És aztán rendszerint elhangzik az ítélet is: — Hát ilyen a mai fiatalság, fél a nehéz munkától, csak a könnyű életet keresi. És ha az ember elgondolko­dik a hallottalkon, ha mérle­gelni kezdi, hogy a mai fiata­lok valóban félnek-e a mun­kától, akkor kiderül, hogy az ítélkezők következetlenségé­ben sántít valami. Mert aki gyárban, bányában helyezke­dik el, arra lelkiismeretfurda- lás nélkül nem lehet rámon­dani, hogy fél a munkától, s a könnyű életet keresi. Kultúrált étet falun A városbaáramlás problé­mája persze fennáll, a fiata­lok sokszor valóban otthagyják a tsz-t, a falut. De vajon az öregek, a tsz és a falu vezetői tesznek-e valamit ez ellen? Panaszkodni panaszkodnak, ennyi tény, de ha az ember kicsit kutatni kezd a dolgok után, rájön, hogy bizony a leghangosabb méltatlankodók tesznek a legkevesebbet azért, hogy a fiatalokat a termelő- szövetkezetekben megtartsák. Pedig hát nem is kellene túl sokat cselekedni ehhez. Mu­tatja ezt a nagyharsányi Ság- vári Endre Termelőszövetke­zet példája is. Az 1300 holdas Ságvári Endre Termelőszövetkezetben a gazdálkodáson és sok egyé­ben kívül a fiatalokkal is tö­rődnek. A tsz vezetősége és tagsága szívén viseli a fiatal­ság sorsát. Ez kitűnik abból a sok-sok intézkedésből is, melyeket a fiatalok érdekében —... ezen a tavaszon megtették. A termelőszövetkezetben tizen­két pályaválasztás előtt álló fiatal fiú és leány dolgozik. Legtöbbjük 16—17 éves és ezen a tavaszon lettek a ter­melőszövetkezet tagjai. Néme­lyikük csak a szülői rábeszé­lésnek engedett, mikor vona­kodva belépett, de most már el nem mennének semmi pén­zért. Miért van az, hogy a nagyharsányi tsz-ből nem kí­vánkoznak el a fiatalok? Mert a tsz tagjai és vezetői egy pillanatra sem hagyták őket magukra. Nem csupán azért, mert megértették^ hogy az utánpótlással csmyján kell bánni, hanem azért is, mert ezek az emberek szeretik a fiatalokat, meghallgatják kí­vánságaikat, próbálják meg­érteni helyzetüket. Már kez­detben megígérték a tizenkét fiatalnak, ha jól dolgoznak, a tsz mindent megtesz, hogy kultúrálódási, és szórakozási lehetőségeiket megteremtse. Jó kereset És a fiatalok dolgoztak. Nem voltak válogatósak a munká­ban. Vetettek, kapáltaik, bor­sót szedtek, az építkezésből is éppen úgy kivették részüket, mint az öregek. A munkaegy­ségek meg egyre gyűltek. Az előlegosztásoknál azután né­melyik fiatal még a felnőttek­nél is több részesedést kapott. A 17 éves Petrovics Márton például májusban 32 munka­egységet szerzett, míg a tag­ság átlagos munkaegysége csak 21 volt ebben a hónap­ban. Még a tizenhat éves Mi- hálykövi János is túlteljesítet­te ezt az átlagot 28 munka­egységével. Ritkaság hallani, ahogy Vass Nándor, a tsz ag- ronómusa dicséri ezeket a fia­talokat: — Hasznavehető de­rék gyerekek, lelkesedésben pedig jóval az öregek előtt 1963-tól Lágymányoson rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt A fővárosi tanács végrehaj­tó bizottsága szerdai ülésén a Budapesti Nemzetközi Vásár beruházási programjáról tár­gyalt. Mint a programról szó­ló előterjesztés hangoztatja: fővárosunk jelenleg nem ren­delkezik nemzetközi viszony­latban is megfelelő vásárterü­lettel. A városligeti ipari vá­□ PAPÍR- és írószerhetet rendeztek Szentlőrincen a föld művesszövetkezet kultúfcikk- üzletében. Az üzletet és két kirakatát átrendezték. A kis kiállítást sok érdeklődő láto­gatta. sár területe ugyanis a Jelent­kező kül- és belföldi kiállítók­nak csák egy részét képes be­fogadni. Ezért Indokolt az a döntés, hogy 1963-tól kezdve a Budapesti Nemzetközi Vá­sárt a Lágymányoson rende­zik meg. Itt az eddiginél jóval nagyobb számú résztvevő mu­tathatja be termékeit, ugyan­is a városligeti 200 000 négy­zetméter alapterületű kiállí­tási térrel szemben 320 000 négyzetméteres terület áll majd rendelkezésre. Jelentős megtakarítást eredményez az, hogy a kiállítási csarnokok állandó jellegűek, lesznek. járnak, s a ikis gondoskodásért is nagyon hálásak tudnak len­ni. — Vass Nándor mondta még azt is, hogy — ha így dol­goznak az őszig, havonta át­lagosan megkeresik az 1500 forintot. — És ez nagy szó 16 éves korban. K ISZ-szerveset A Ságvári Tsz fiataljai ha­mar beilleszkedtek a közösség­be s ezen belül rövidesen még egy kisebb közösséget hoztak létre. Április végén megala­kították a tsz KlSZ-alapszer- vezetét, melynek valamennyi­en tagjai lettek. Titkáruk, a 19 éves Bálint Mária, a tsz harsányi zöldség- és tejboltjá­ban dolgozik. A tsz fiataljai most nagy esemény előtt áll­nak. Rövidesen felavatják klubhelyiségüket, melyet a termelőszövetkezettől kaptak jó munkájuk jutalmául. A termelősjzövetkezet vezetősége most festeti a termet. A kel­lékek, asztalok, székek, sző­nyegek és csinos függönyök már megvannak. Még egy vi­lágvevő rádiót is kaptak a fia­talok. Ezenkívül ping-pong- asztalt felszereléssel, futball- labdát és egyéb sportfelszere­lést. A nagyharsányi futball- pálya mellett pedig a napok­ban elkészül a fiatalok röp­labdapályája. Ég a Ságvári Tsz-ben nincs panasz a fiatalokra és ők sem panaszkodnak. Érzik, hogy tö­rődnek velük és ezt jó mun­kájukkal és ragaszkodásuk­kal hálálják meg. Elhunyt Móricz Zsigmond özvegye Simonyi Mária, az ismert színművésznő, Móricz Zsig­mond özvegye, 70 éves korá­ban elhunyt. Temetése szom­baton fél tizenkettőkor lesz a farkasréti temetőben. Befejeződött a mezőgazdasági tűz­rendészet! tanfolyam A Belügyminisztérium és Földművelésügyi Minisztérium együttes utasításukban ki­mondják, hogy az állami gaz­daságok, gépállomások, tan- és célgazdaságok rendszeres tűzrendészet] ellenőrzésével kapcsolatosan milyen felada­tok állanak e szervek előtt. A jobb megértés szempontjából minden szakkérdésre kiterje­dően hathónapos tanfolyamon vettek részt a gépállomások főmérnökei, valamint az álla­mi gazdaságok mérnökei, tűz­rendészet! felelősei. Hochrein százados, a tanfolyam vezető­je elmondotta, hogy a tanfo­lyam halLgatói, számszerint negyvenen, szorgalmasan ké­szültek a vizsgákra, ezt meg­állapította a vizsgabizottság és ő, mint szakelőadó is elége­dett a felkészülésekkel. El­mondotta Hochrein százados elvtárs azt is, hogy az előadá­sok és a szakfoglalkozások fontos tennivalókat tisztáztak a résztvevők előtt. Kedden tartolták a könyv ünnepi estjét Az ünnepi könyv­hét keretében ked­den este a városi művelődési házban irodalmi estet ren­deztek „a könyv ünnepi estje" cí­men. Az irodalmi est első részében klasszikus és husza­dik századi magyar írók és költők mű­veiből szerepeltek részletek a műso­ron. Vörösmartytól Radnóti Miklósig hangzottak ei ver­sek és elbeszélések az Irodalmi Szín­pad tagjainak tol­mácsolásában. A műsor második fele mai költők és írók műveit ölelte fel. Jelen voltak a könyvhétre váro­sunkba érkezett bu lapesti írók: Fodor József, Illés Béla is Goda Gábor, va­lamint a Jelenkor írói: Mészáros Fe­renc, Csorba Győ- ső, Pákolitz István, Bárdosi Németh Já­nos, Lovász Pál és Balambosi László. \z ő műveikből mutattak be néhá­nyat nagy sikerrel íz Irodalmi Színpad tagjai. Bánky József zon goraművész szép já téka is hozzájárult a sikerhez, Chopin: Cis-moll polonaise és a Forradalmi etűd, Debussy: Clalr delune és Liszt: La Campa­nula szerepeltek mú. ji'on. A közönség nagy lelkesedéssel üdvö­zölte Illés Bélát, aki megjelent a színpadon és elbe­szélte legújabban megjelent „Anek­doták könyvéből“ két érdekes élmé­nyét. A nagyszámban megjelent közönség is igazolta azt, amit Bárdosi Németh Já nos megnyitójában mondott: „napjain): ban egyre inkább megvalósulnak Széchenyi szavai a kiművelt fők soka­ságáról. Közönsé­günk egyre jobban megszereti a köny­veket, az irodai mat.“ Véget ért Komlón a zenélő május Egy hónapon keresztül tár­tott a zenei ünnepség. Több zenekar és karmester lépett ez idő alatt a pódiumra és kü­lönböző, szebbnél szebb, a ze­neirodalom remekeiben gyö­nyörködhetett a közönség. Horváth Gyula a komlói Erkel Ferenc Zeneiskola igaz­gatója nemcsak szervezte a hangversenyek sorozatát, ha­nem ezek közül kettőt vezé­nyelt is. A megnyitó hangversenyen a pécsi MÁV szimfonikus ze­nekar és énekkar énekelte irá­nyítása alatt az énekkari iro­dalom szép alkotásait. A kor­szerű műsorból ki kell emelni Beethoven: Kar-fantáziáját, amit az énekkar és zenekar nagyszerűen oldott meg. Tóth- mátyás Lajos zongoraszólója, a szólisták Spineth Ferencné. özörényi Olga, Nemerey Pé­ter dr. és Szabó Gyula közre­működése izzóvá emelte a pro­dukciót. Sugár, Bárdovs és Ko­dály műveit nagy tapssal fo­gadta a közönség. örvendetes tény, hogy a komlói iskolák is mutatós mű sorral vettek részt ezen a hangversenyen. Tóth Ferenc karnagy igényes műsora si­kert aratott. Meleg ünneplésben részesült a május 1.0-i hangverseny ka­maraegyüttese, a Budapesti Fúvósötös. Műsorukat olyan figyelemmel hallgatta végig a közönség, hogy a fúvósötös művészei meghatottam emlé­keztek meg első komlói hang­versenyükről és művészetük maximumát nyújtották. A harmadik hangversenyen hatalmas apparátusával megje lent a pécsi filhairmónikus ze­nekar és Liszt Ferenc kórus.. A közönség nagy tapssal fo­gadta Händel: Sámson orató­riumának részleteit, és Kom- lóssv Erzsébet rendkívül szép szólóját. A zenekar két Haydn-művel hódolt a Mester jubileumának. Antal György lelkes hozzáál­lással vezényelte a szimfóniát és a zongoraversenyt, melynek szólóját Bánky József tanár játszotta művészi tolmácsolás­sal. A negyedik esten a Komlói Zeneiskola növendékei léptek a hangversenydobogóra. Ismét bebizonyították, hogy művészi irányításuk jó kezekben van. Szinte ugrásszerűen fejlődnek. Igen tetszett Kiss Gyula, Tör­zsök Éva, Kárpáthy Gábor, Fekete László hegedűjátéka, a Dabóczy testvérek és Vörös Gabriella zongorázása, vala­mint Szabó Gyula, Kukay András, Czene Ferenc ének­száma. Készülnek az aratásra A vajszlói gépállomáson az uto'só csavarokat húzzák meg a kombájnon. Nem lesz könnyű dolguk az én a gépállomásoknak. A egnövekedett termelőszövet- szeíí terület több munkát •ényel. Különösen az aratás­át mutatkozik meg, milyen agy munkát kell végezniük ipállomásainknak ahhoz, ogy a gabonát időben learat- assák. A szentlőrinci gé pál- mváson is készülnek az ara- isra, cséplésre. Az udvaron )rban állnak a cséplő-, arató­épek és kombájnok várva, ogy munkába állítsák őket., z egyik cséplőgép előtt ■aktor áll. Hosszú szíjjá a stplőgépct hajtja. Egyelőre még csak üresen, próbakép­pen, de hamarosan a terme­lőszövetkezetek gabonáját csé­peli a többivel együtt. — A cséplésnél nem is lesz semmi fennakadás ■— mondja az igazgató. — Az aratás lesz a legnagyobb erőpróba a ré­szünkre. — Több kombájn és aratógép kellene — teszi hoz­zá. Kilenc aratógép és két kom­bájn van a szentlőrincí gép­állomáson. Nem is az a leg­nagyobb baj, hogy ez kevés, mert a munka megszervezésé­vel ezen tudnak segíteni. Saj­nos az időjárás nagyon sok helyen ledöntötte a gabonát. A gépállomás körzetében is 25 százaléka a vetéseknek a föl­dön fekszik. Ez viszont azt je­lenti, hogy ezeken a területe­den nem tudják használni a lép eket. Vagy ha tudják is, sak sokkal kisebb teljesít­ményt érhetnek el. A gabona 'earatásával pedig várni nem ’ehet. Ha eljön az ideje, ak- ~or a munkának menni kell, Szért a gépállomásokon, Így ’’zentlőrincen is mindent mag esznek azért, hogy az aratás­sal ne maradjanak le. Hód­mezővásárhelyről kapott a gépállomás öt fűkaszát. Azo­kat is átalakítják és felhasz­nálják az aratásra. A dőlt ga­bonát is kalászemelőkkel igyek szenek felemelni, hogy a gépe­ket ott is tudják használni mi­nél jobban. A kombájnokra, traktorokra a legjobb dolgo­zóikat teszik, akik már eddig is bebizonyították, nem ma­radnak le a munkákkal. Készülnek az aratásra a gépállomáson, de a termelő- szövetkezeteknek is segíteniük kell, hogy ahol a gépek nem dolgozhatnak, ott sem marad­jon learatatlanul egy kalász sem. A tsz-eknek is érdekük ez. Ezért tőlük várják a se­gítséget a gépállomáson, mert ahol a gép nem boldogul, ott bizony a tsz-tagoknak kell megfogni a kaszát és levágni a dőlt gabonát. A Va/Szloi gépállomás is számít arra, hogy a termelő­szövetkezetek is segítenek ilyen téren. — Ha másként nem megy, akkor a dőlt részeket kihagy­juk és azt majd kézzel vágják le — mondják a vajszlóiak. összefognak a gépállomá­sok a termelőszövetkezetekkel és akkor semmi különösebb fennemadás nem lesz az aratás idején sem. — Jövőre már könnyebb dolgunk lesz — mondja a vajszlöl gépállomás igazgatója. Akkor már egy tagban lesz­nek majdnem mindenhol a gabonák és jobban ki tudjuk használni a gépeket. Most ezért is lesz nehéz ez az Idő­szak, — magyarázza. — Sok az üresjárat a kis parcellák miatt és ez nagyon csökkenti a gépek teljesítményét, sőt sok helyen a kombájnokat nem is használhatjuk emiatt. A legtöbb termelőszövetkezetünk a tavasszal alakult, ezért van ez most még így — teszi hoz­zá. Azért a vajszlóiak is min­dent megtesznek, hogy ne le­gyen fennakadás. Éjjel-nappal ■műhelyügyeletét tartanak az aratás idején, hogy a hibákat azonnal kijavíthassák. A négy kombájnukou is házilag ki­sebb-nagyobb átalakításokat végeztek, hogy nagyobb le­gyen a teljesítményük. Ilyen átalakítás például a vágószé­lesség kisebbre vétele. Ezáltal elérik azt, hogy az idén a hosz- szú szalmájú gabonát köny- nyebben viszi fel a gép és ráadásul még gyorsabban is dolgozhat. A gépet is kímélik így és a teljesítmény is meg­nő. Munkaversenyt szervez­nek az aratásra és a legjobb dolgozókat pénzjutalomban ré­szesítik a munlcák befejezése után. Nem tétlenkednek a gépállomások. Készülnek az aratásra. A gépjavítással már mind a két helyen készen van­nak. Igaz Vajszlón még van egy aratógép, ami nem készült el, de erről nem a gépállomás dolgozói tehetnek, mert ahogy az igazgatójuk mondja, ezt a gépet nemrég kapták „kosár­ban", vagyis apró darabokban. Aratásra azonban ez a gép is munkába állhat. Ha nem is lesz könnyű a gépállomások dolga az idei aratáskor, azért mindenütt bíznak benne, hogy minden különösebb fennalcadás nél­kül, a termelőszövetkezetek­kel összefogva kiállják ezt a nagy erőpróbát is. H. L. Az ötödik esten a zeneiskola tanárai léptek fel. Tóthmátyás Lajos zongoraszólja aratott nagy sikert, különösen saját szerzeményével. Brahms triója művészi fokon szólalt meg. Spineth Ferencné énektanár szép. telt hanggal és átéléssel tolmácsolta műsorát. Mint ven dég, fellépett még a fiatal Ko­vács házaspár is, a Pécsi Ze­neiskola tanárai. Szép tónus, gondos kidolgozás és átélt já­ték jellemezte a fiatal tehetsé­ges művészházaspár előadását. Nagy esemény volt a Rigoletto teljes színpadi elő­adása a Honv. Közp. Művész- együttes előadásában. A fiatal gárda maradéktalan élményt nyújtott. Görgey György őr­nagy kiválóan vezényelte az előadást. A közönségnek igen nagy élményt jelentett, hiszen ez volt az első opera Komlón. A budapesti Honvéd Közo. Zenekar közreműködése nagy­ban emelte a hangversenyek színvonalát. Első zenekari hangversenyüket teljes egészé­ben Csajkovszkij emlékének szentelték. Itt kapott szerepet Horváth Gyula, aki lelkiisme­retes előkészület és több bu­dapesti próba után élükre áll­hatott, hogy Komlón is méltó tolmácsolásban hangozzanak fe] Csajkovszkij melódiái. Már a bevezető Anyegin: Polonaise után is megállapít­hatta a hallgatóság, hogy a zenekar és karmester tökéle­tes kontaktusban van. Ezek után hangzott fel Bod any i István hegedűművész előadá­sában a hegedűverseny. Tiszta intonáció, szép hang jellemez­te a kiváló hegedűművész elő­adását. A zenekar vezényletét és a kényes kíséretet kitűnő alkalmazkodással látta el a karmester. A műsor valóban fénypontja az V. szimfónia volt. Akik a hangversenyen ie len voltak, egyöntetűen, meg­állapíthatták, hogy Horváth Gyulának, mint karmesternek, vannak elképzelései és azokat meg is tudja valósítani. Külö­nösen kiemelkedett a II. tétel költői elképzelése és a IV. té­tel kézben tartott száguldó vi­harzása. Az utolsó hangverseny és egyben a záró hangverseny ünnepélyességét emelte a ki­váló zenekar élén Lukács Mik lós, az Áll. Operaház karmes­tere. Szép felfogással, művészi kidolgozással szólalt meg We­ber: Oberon nyitánya Liszt: Les preludes-jét lírai és drá­mai előadás jellemezte. A má­sodik részben Dvorzsák: Uj világ szimfóniáját adták elő. Érett felfogás, tiszta, egyszerű mozdulatokkal a legmagasabb művészi produkciót nyújtotta Lukács Miklós. A közönség szűnni nem akaró tapsokkal iutelmazta a karmestert és a ’enekart. A komlói zenélő május hangversenysorozat azt igazol­ja, hogy a színvonalas komoly­zenei műsorokat szívesen, ér­deklődéssel hallgatja meg a közönség. A komlói Erkel Zeneiskola dicséretes munkát végzett; a zenei ízlés fejlesztésével iól megalapozta a komoly zenei igények további kielégítését. Úi qéneV éhezlek a pécsváradi gépállomásra Ragyogó kék színekben pom­pázó gyors K. 25-ös típusú Ze- tor traktorok érkeztek a pécs­váradi gépállomásra. A gép­állomás vezetősége a négy leg­kiválóbb traktorosnak adja át az új gépeket szocialista meg­őrzésre. Újabb gépek érkezé­sével is számolnak. A gépállo­máson egyébként lényegében befejeződött a műszaki szem­lére való felkészülés. Mint Preisinger elvtárs, a gépállo­más igazgatója közölte. ..házi” szemlét tartanak hamarosan, hogy a ragyogóan elkészített, kijavított: 48 cséplőgarnitúra. 9 kombájn és 12 aratóeép minden mechanikai hiányos­ságát 'deip-korán fo-’Kir--- és csak tökéletesen működő gépi berendezésekkel kezdjek meg az aratás és a csépié« munkáját a járás területén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom