Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-24 / 146. szám

1959. .IflNIUS 24. NAPLÓ 5 jSe-tt^dsíXií. Eger váro6a nemcsak török­kori emlékeivel hasonlít Pécs­hez, hanem azzal is, hogy még a bennszülöttek sem tudják egy-egy utca nevét. Pár nap­pal ezelőtt tanulmányi kirán­dulást vezettünk Egerbe és megdöbbenve kellett tapasz­talnunk, hogy még a Kossuth Lajos utca hollétét is csak a rendőrségen sikerült megtud­nunk. Pécsett természetesen más a helyzet! Itt minden ut­cának, útnak ismerik a nevét, legalábbis az egyik nevét. Könnyebb lenne a tájékozó­dás, ha az utcai névtáblákat már mindenütt kirakták vol­na. Ami késik, az nem múlik. Egyes helyeken éppen most szegeztetik fel a kivétel nél­kül rossz helyesírással készí­tett táblákat. Amíg ugyanis a különböző intézmények és a sajtó is helyesen kötőjel nél­kül írja az utcaneveket, addig a kirakott táblákon az utca szó elé mindenütt kiteszik a kötő­jelet. Mindezt bizonyára azért, mert az új helyesírási szabály­zat szerint nem kell kitenni a kötőjelet az utcanév ég az utca szó közé. Nem tudjuk, mi az oka, hogy még a belvárosban is sok pé­csi utcának nincs névtáblája. Bizonyára az, hogy az illeté­kesek nem tudják eldönteni: utcát vagy utat írjanak-e. A kérdés eldöntése valóban nem könnyű. Mert mi is az utca és az út között a különbség? Érdekesen felel erre a kérdés­re a Czuczor Gergely és Fo- garasi János által szerkesztett A magyar nyelv szótára című munka VI. kötete: „Az útcza szónak gyöke a járáskelésre szolgáló út, melyből kicsinyítő cza képzővel lett az út-cza, mintegy kisebb út, honnan a hosszabb és széles útczák ne­ve csakugyan út, mint Pesten a váczi, kerepesi, üllői utak.“ E meghatározástól eltérően Pécsett gyakran kereszteltek el utcákat útnak és fordítva. Az alig pár házból álló, nyúl­farknyi Édesanyák útja pél­dául utca, míg a vele szom­szédos, igen hosszú Alkotmány utca nyugodtan lehetne út is. Ügyesen oldották meg a gordiusi csomót a belvárosi Mátyás király utcával kapcso­latosan. A keleti utcakezdés­nél még út, a nyugati utca- ----- . vége n pedig utca felírás olvas­ható. Valóban salamoni dön­tés! De baj van az utcanevek helyesírásával is! Egyik olva­sónk közlése szerint a Vájár utca nevét tévesen Vályárnak írták, miként a pécsi autóbu­szokon is eleinte ez a kiírás volt olvasható: Ujmecsekalya. Azokat az utcanévtáblákat is sürgősen ki kellene cserélni, amelyek rossz név helyesírás­sal íródtak. Csak egyet emlí­tünk: a nemzetközi és magyar munkásmozgalom nagy alak­járól, Frankel Leóról elneve­zett meszesi utcát tévesen Frenkel (Fräkel) Leó utcának írták eL Ugyancsak helytelen kiej­tésre csábít az autóbuszok Deindol névtáblája. Közis­mert, hogy a pécsi hegylakó „tükék“ még ma is inkább mondanak „Dándol“-t, mint Deindolt. Ég inkább nekik van igazuk, mert e név összetett szláv szóból ered: dáljin, amely távolit, és dől, amely völgyet jelent. A Daindol név magyar jelentése tehát: távoli völgy. Ebbe a gyönyörű fek­vésű, távoli völgybe a gyakori autóbuszközlekedés ellenére is nehéz eltalálni. Amíg a Me­csek útvonalain számok, színes útjelzések, táblák könnyítik meg a tájékozódást, addig a pécsi szőlőhegyvidéken csak az igazán bennfentesek tud­nak eltalálni. Célszerű lenne ezért a hagyományos szőlőhegy nevek (Aranyhegy, Szkókó, Bálics, stb.) meghagyásával 3Z összekötő dűlőutakat is elne­vezni. Mégpedig egy-egy jel­legzetes szőlőfajtáról, kiváló szőlőkutatókról és hellyel-köz- zel egy-egy tréfásabb névvel is. így lehetne például: Tele kupa dűlő, Korhelyek útja, Kutyaszorító, Lőre völgye, Cinkotai kántor útja, Kancsó koldusa, Térj haza dűlő, Be- csali köz, stb. E téren is kezd már vala­miféle rend kialakulni. Arany­hegyen például kitették a számtáblákat. De hogyan? Ak­ként, hogy a 24-es után, a 20- as, majd a 22-es számtábla kö­vetkezik. Hogy miért így? A rossz nyelvek szerint: hogy a számtáblák jobban fogyjanak, válogatni lehetett közöttük. DR. TÓTH ISTVÁN Tovább hull a pernye? A Pécsi Orvostudományi Egyetem rektori hivatala érte­sítette szerkesztőségünket, hogy a sokat panaszolt pernye- hullást az egyetem Rákóczi úti központi székházának kémé­nyéből — teljesen megszüntet­ni nem tudja. A központi kazánház kémé­nyéből áradó pernyét labora­tóriumi vizsgálatnak vetették alá különböző minőségű sze­nekkel fűtési kísérleteket vé­geztek, közben folyamatosan a szakértők légióját (Tervező Iroda. Fűtésszerelő, Kémény­seprő V., KÖJÁL) kérték fel véleményezésre, segítésre, mindez azonban hiábavalónak bizonyult. A pernyeleválasztó berendezés felszerelése hozna csak végleges megoldást, azon­ban annak beépítési költsége meghaladná a 100 ezer forin­tot, amennyi összeggel viszont az egyetem nem rendelkezik. Csak a következő év második felében nyílna rá mód a per­nyeleválasztó berendezés fel­szerelésére. Mindazonáltal a kornyék la­kóit meg tudja nyugtatni az egvetem rektori hivatala, mert úgymond — a meglehetősen nagy portartalmú szenek he- ■yett a kazánokban régebben használt darára, illetve mosott darára ha visszatérnének, a pernye mennyisége annyira csökkenne, hogy nem okozna panaszokat. , , ,, Mi annyiban szólnánk a té­mához, hogy ha a dara, illetve mosott dara tüzelése tényleg nem von maga után pernye­hullást, akkor a pernyeleva- lasztó berendezésnek felszere­lése sem szükséges, ez a meg- miAi.. ekkor már nem lenne hasznos senkiinek és nagyon sokba kerülne. A környék lakóinak nevében is megköszönjük azt a figyel­mes vizsgálódást, amivel a pa­nasz elintézését az orvostudo­mányi egyetem kezelte, s nem túlzunk, ha számos más hiva­tal vagy vállalat elé példaként állítjuk. CSALÁDI ügy? Tiszta kék ég ra­gyogott a városra. Vasárnap délután volt, mindenütt ün­neplőbe öltözött em berek. Derűs arccal sétálgató fiatalok, őszülő bácsik és né­nik, gyerekek és szülők — egyszóval a pihenésre, szóra­kozásra vágyó em­berek özöne árasz­totta el az utcákat. A vidám emberek hangzavarától zsi­bongó méhkas, amelybe néha egy fel-feltörő gyermek kacaj vegyült, a megszokott hétvégi ünnepi hangulatot keltette. S az ünneplő vi­dám emberek kö­zött egy 11 éves kislány szívetté­pően sirdogált egy külvárosi kiskocs­ma ajtaja előtt. Édesanyja verte meg, mert nem volt hajlandó bemenni egy részeg férfitár­saság közé... Ekkor egy idő­sebb, munkáskülse­jű férfi lépett oda, hogy a kislányt vé­delembe vegye, édesanyját pedig szép szavakkal pró­bálta meggyőzni tét te helytelenségéről. Az ittas anya dur­ván kiabálni kez­dett és szüntelenül azt hajtogatta, hogy ez „családi ügy“, amibe nem avatkoz hat bele senki. A kislányt egy nő vet te pártfogásba, az anyát pedig a rend­őrség vitte el. Eny- nyi az ügy. De mégsem lehet szó nélkül elmeami mellette manapsag, amikor az ifjúság neveléséről olyan sek szó esik. Meri az ilyesmi nemcsak csa'ádi ügy, hanem a közösség ügye is Csak — sajnos — kevesen vannak még olyanok, min' az a munkásember, ak; az ilyen „családi ügyet” saját ügyé­nek is tekinti. Nem ismerem azt a ked­ves bácsit, a nevét sem tudom, de egy biztos, gondolatban sokan megszorítot­tuk kezét azon a ragyogó szép vasár­napon. Braun Károlyné HleynyMt a tn&tyyc foty&ztáb’ Mifö­Baranyában a földművesszö­vetkezetek mind több korsze­rűen és ízlésesen berendezett boltot adnak át a vásárló kö­zönségnek. A közelmúltban át­adottak közül azonban elvitat­hatatlan, hogy a siklósi viszi el a pálmát. És méltán. Az új kereskedelmi formát képviseli: önkiválasztó cipőbolt. Kétszázötvenezer forintos beruházással épült és több mint négyszázezer forint érté­kű árukészlet várja a vásárló­kat a hatalmas raktárban. Az üzlethelyiséget neoncsö­vekkel és igen ügyes megoldá­sú rejtett világítással látták el. Mindenütt tükör, és minden csillog. Egyetlen jelző illeti meg az új boltot: nagyon szép. A vásárlók vitrinekből vá­lasztják ki az ízlésesen elhe­lyezett cipőket és ki tudná fel­sorolni, hogy hányféle lábbeiit lehet az új üzletben kapni. Grichisch Rudolf, a MÉSZÖV kereskedelmi főosztályvezetője üdvözölte a mintegy 300 főnyi érdeklődő tömeget, amely a bolt ünnepélyes megnyitójára gyűlt össze. Rövid avatóbeszéd után kisorsolták a tombolákat és a szerencsés nyerők ogy-egy pár nekik megfelelő és tetsző cipővel gazdagabban távozhat­tak. Aztán megkezdődött a vá­Elkészült m kércli-aialógép ItaingraiMt A Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár dolgozói az idén bekapcsolódta«: a kombájn-gyártásba, de ezen­kívül továbbra is százával készítik az egyéb mezőgazda- sági nagyüzemi gépeket. Többek között vállalták, hogy az aratásig átadnak száz ké­vekötő-aratógépet. A jól be­vált KA-jelű gépek elkészül­tek, s azokat a napokban rendeltetési helyükre szállít­ják. sáriás. A bolt vezetője elsőnek természetesen a legtürelmetle­nebb embert szolgálta ki. Az első, egy ifjú hölgy, névszerint Storcz Ági, az óvodai évzáréra vásárolt hószín cipőcskét. Sa­ját részére. És hatéves létére, meglepően gyorsan és ügyesen választotta ki a lábára való legjobbat. Majd fizetett — mint egy felnőtt. És utána következtek a töb­biek. Menyasszony, aki az es­küvőjére keresett lűsarkú fe­hér .cipőt, Szalay Irma, a sikló­si járásbíróság dolgozója,' aki alig tudott betelni a bolt szép­ségével. És sokan, nagyon so­kan mások. Mert valóban öröm ilyen boltban vásárolni. Most már nem kell Pécsre járni, hisz Siklóson is kapni mindent, mindenféle cipőt, amilyet ízlé­sesen öltözködő nő csak meg­kívánhat magának. És jó ér­zés olyan boltban vásárolni Siklóson, amely felér akárme­lyik pécsi cipőüzlettel. A Tettye vise Régi közlekedési hibája a pécsi Kossuth Lajos utcának a Tettye vízi nyílt lefolyó. Valamikor sem volt épüle­tes látvány, vagy pláne egészséges dolog, amikor év­századok óta, tavasztól őszig és ősztől tavaszig, egész éven át, hol kisebb érként csordogált, hol meg szélesre duzzadva hömpölygőit le a régi tettyei víz, a nedvesebb vagy szárazabb időjárás sze­rint. A kisebb-nagyobb víz nem ritkán hozott magával elpusztult állatot: macskát, kutyát. Amikor azután egy- egy kiadósabb zápor zúdult a budai városrészre, meg a Tettye környékére, nagyon megnövekedett az egyébként jelentéktelen kis utcai víz­folyás és néha már olyan képet is mutatott, mint egy kisebb fajta árvíz, melynek sodrában lyukas edényt, ágat-bokrot, kisebb kicsavart fácskákat is fel lehetett fe­dezni. Idők folyamán a várost észak-déli irányban átszelő vízfolyást a házak és kertek között beboltozták és ezzel eltüntették az egészségtelen, sőt sokszor életveszélyes nyílt árkot. Jónéhány évtizeddel ez­előtt, fokozatosan beboltoz­ták a vízfolyás északi, aztán a felső-közép szakaszát, majd a déli városrész lakott területek feletti részét egész végig. Hogy, hogy nem, tán éppen a legfontosabb szakasz, ta­lán elrettentő példaként, az Alsó-Havi utca, a Márton ut­ca és a vízfolyás legexponál­tabb szakasza: a Kossuth utcát átszelő szakasz nyi­tott maradt. Lehet, hogy annak idején egypár ro­mantikus hajlamú „város­atya" ragaszkodott a nyílt vízfolyáshoz és eredménye­sen küzdött a lesüllyesztés és beböllozás ellen. Hogy anyagiakban milyen károkat okozott ez a mara- diság, azt a szakemberek tudnák számszerűen bebizo­nyítani. A nagytömegű és nagy erejű víztömeg, az ide­jében ki nem javított kopás­helyeket és kátyúkat kimos­sa, felszaggatja és az aszfalt- burkolatot egész táblákban, a keramittéglákat meg tö­megével ■ sodorja magával, nem kis gondot okozva ezzel a befogadó árkot karbantar­tó más hatóságoknak. Mindez ma már a mi bő­rünkre megy. Ezért lenne egy javaslatunk: illetékese­ink sürgősen ejtsék meg azt a bizonyos helyszíni bejá­rást, hozzanak jó határoza­tot és tervezzék meg a mun­kálatokat. Az úttest alá süllyesztett és beboltozott árokban pedig majd azután szabadon zúdul­hat le az árvíz, de kártétel nélkül. Koppány Jenő Szombaton és Tasárnap békekölcsön-sorsolás lesz Az Országos Takarékpénz­tár június 27-én és 28-án tart­ja a II., a III. és IV. békeköl­csön 1959. évi első félévi sor­solását. A II. békekölcsön húzása szombatom, a III. és a IV. bé­kekölcsön sorsolása pedig va­sárnap lesz. A három békekölcsönből összesen 445 650 kötvényt sor­solnak ki 94 millió forint ér­tékű nyereménnyel, illetve törlesztéssel. A kihúzott köt­vények beváltását július 6-án kezdik meg az Országos Taka­rékpénztár fiókjaiban és a postahivatalokban. MÁQOÜSI MOZAIKOK Megkezdődött I A mágocsi Bé- az aratás I ke Tsz hétfőn-------------------- megkezdte az árpaaratást. 80 kaszás, égy kombájn, két fűkasza végzett próbaaratást a sok esőtől, zi­vatartól megdőlt 440 hold ár­pában. Eredmény: 40 hold. Győzött: a kombájn! Sok vita előzte meg az ara­tást. Kasza, kombájn, arató­gép, fűkasza? Melyik mód len­ne a legjobb, a leggyorsabb az erősen dőlt árpában. A gépál­lomás vezetői természetesen a kombájn mellett foglaltak ál­lást. A tsz-ben: süppedős a talaj, erősen dőlt az árpa — tehát a kaszára esküdtek. A hétfői nap eldöntötte a vitát. Cser János kormány­kitüntetéses kombájnos igen jó minőségű munkát végzett. Teljesítménye is kielégítő. Ol­Vigyázzatok a szemetekre! Borzasztó dolog. Tizenhat éves lesz a fiam és én még nem láttam, pedig együtt élünk, mindennap hallom hangját, megsimogatom, ha munkába megy, elbúcsúzik tőlem. Azt mondják: hasonlít rám. Lehet. Én a növését is csak tapintással éreztem. Gondolom, mégis igazuk lehet, akik azt mondják: rám hasonlít. Magas homloka van, göndör haja, nagy sze­me, lkissé sas orr, erős, előre ugró áll, az arc jobb oldalán és a nyakon szemölcs. Borzasztó dolog mindezt úgy kitapogatni. Kitapogatni és sohasem látni. A telefonközpontban, ahol dolgozom, tapin­tás és hang után kapcsolok. Gyakran lejönnek a telefonközpontba is telefonálni, mert azt mondják, onnan könnyebb vonalat kapni. A minap is lent volt az egyik tisztviselőnő, aki egy másik barátnőjével beszélgetett. Hallgat­tam beszélgetésüket, hisz nem mehettem ki, az én munkám a központhoz köt. Azt mondja a tisztviselőnő: — Gyönyörű 'kocsit vett a Pista. Ha látnád! Később meg ezt mondta: — Voltunk az ipari vásáron, hogy mi min­den szép dolgot lehetett ott látni? Látni, látni! Én a feleségemet tizenhat évvel ezelőtt láttam utoljára. Nagyon bájos volt akkor. Egyszer azt mondta: — Nézd csak, hogy rugdalózik a kis Péter! Mert fiú lesz, meglátod ... esőbb és gyorsabb kombájn­nal az aratás. Ezért szerdán már négy kombájn vágja az árpát. Ha az idő engedi, va­sárnap befejezik az árpa ara­tását. Haydn-est Nevetett. Ekkor láttam utoljára, mert nem sokkal később légiriadó volt. Bombák hullot­ták a városra rettenetes vijjogással, néhány felcsapódó lángot láttam, aztán melegség ön­tötte el a fejem. Szédültem, éreztem, hogy forog velem a világ. A kórházban tértem ma­gamhoz. Két nap múlva megmondták a legszömyűb- bet, amit egyáltalán mondhatnak egy ember­nek: soha többé nem látja meg a napot. Hogy elterveztem pedig magamban. Ha megszületik a gyerek, akkor kihozzák nékem és megmutatják, és akkor ... Kihozták, meg mutatták. Átöleltem a kis pólyát... A nővér­ke biztosan észrevette szerencsétlenségemet, mert kedves hangon ezt mondta: — Nagyon szép gyerek, fiú, magára hason­lít. Tizenhat éve már, hogy az éjszaka és a nappal között csak. úgy tudok különbséget tenni, hogy a fiam, a feleségem megmondja: — Szép, derűs ,reggel van ... Most esik az eső... Felhős az ég... Szép holdvilágos éj­szaka van... — Holdvilágos éjszáka!? Sok minden eszébe jut erről az embernek. Eszébe jut és gondolatban csak azt látja, amit tizenhat évvel ezelőtt látott. Borzasztó az, ha az ember csak az emlékekből élhet... Vigyázzatok nagyon a szemetekre, emberek! Sz. 3. Mohács, Pécsi Rádió, Eger, Er- ---------------1 kel Színház, Kos­suth Rádió — ez volt az útja a mágocsi földművesszövetke­zet kórusának egy év alatt. Ba latoni Mátyás kórusveze­tő szervezőkészsége, kiváló szaktudása párosul a kórus tagjainak lelkesedésével, fá­radtságot nem ismerő munka­szeretetével. Ez a titka a kó­rus fejlődésének, sikersoro­zatának. Egy év után most, június 20-án mutatkoztak be Mágo- cson közös hangversenyen a mohácsi földművesszövetkezet kis szimfonikus zenekarával. Haydn halálának 150. évfor­dulója alkalmából adtak hang­versenyt a zeneszerző művei­ből. Az öntevékeny csoportok­nak nincs fizetése, csak a taps. Ha így mérjük, akkor vasár­nap háromszoros gázsit kap­tak. „Tiszta udvar — rendes ház“ Vasárnap reggel me- ------------------------‘ gyei, járá­si kiküldöttek részvételével kettes bizottságok járták be a falut. A „tiszta udvar — ren­des ház“ mozgalom második szakaszát értékelték. Ké t hónapja kezdődött ez a mozgalom. Á helyi vöröske­reszt elnöke, dr. Oppenlender Dezsőné, a Vöröskeresztes ta gok, aktívák hetek óta fárad­hatatlanul munkálkodnak a község egészségügyi kultúrá­jának megjavításán. Az első szakasz értékelése után huszonhármán kaptak táblát. A második szakaszban 86-an. Az utóbbiak június 20- én nyilvános tanácsülésen ün­nepélyes keretek között veszik át a táblát. Júliusban már 109 ház falán húzódik meg szeré­nyen a vöröskeresztes kék tábla: „Tiszta udvar — rendes ház.“ Külön említésit érdemel a cigánytelep fejlődése, mely igen mély szintről indult eL Ma már minden lakás és kör­nyéke ragyogóan tiszta, két ház falán már ott kékük a tábla. Épül az I Mintegy 100 ezer Iskolafürdő | forintos beruhá- ——— zással megkezdő­dött az iskolafürdő építése. A fürdő villany-boyler fűtésis lesz. Csempézett kádakkal, és zuhanyozókkal lesz felsze­relve. A 120 folyóméter csator­na kiásását, az aknák elkészí­tését a KISZ-fiatalok vállal­ták társadalmi munkában. A tanév kezdetétől 420 ta­nuló fürdik hetenként ingyen. A falu lakossága minimális térítés mellett használhatja a fürdőt. Divatbemutató a kultúrházban Vasárnap este kelle­mes megle­petésben volt része a község lakosságának. A helyi föld­művesszövetkezet nyári divat- bemutatót rendezett. Ez volt az első a falu életében. A be­mutatón 130 lányka, fiú, bak­fis, női és férfi modellt mutat­tak be. A manekenek a tsz lányaiból kerültek ki. Dicsé­retükre legyen mondva, hoay minden előzetes, falusi elő­ítélettel szemben vállalták ezt. Pesti József üzemágvezető, Kertész János ruházati bolt­vezető és Hamar János deko­ratőr fáradtságos munkáját, Karádi József és Ságodi Jó- zsefné magánszámait sok-sok taps jutalmazta. Jól él a falu Termelőszövetkeze­tünk 30 forintot fi­---------- zet előlegként egy munkaegységre. Ez gondtalan megélhetést biztosít. A hitet- lenkedőknek egy pár adat. Mágocson a II. negyedévben 220 ezer forintért vásároltak cipőt. Több mint félmillió fo­rintért bútort és több mint egymillió forintért ruhériti cikket. Jól élnek a tsz paraszt­jai, érdemes volt a közöst vá' lasztani. Farkas Ádátn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom