Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-20 / 143. szám

4 N APLÖ 1959. JÜNIUS 20. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Pénteken ülést' tartott a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa. Megjelent az ülésen Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnö- ke, ott volt Apró Antal, a kormány első elnökihelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke^ az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság pót­tagja, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára, vala­mint az MSZMP Központi Bi­zottságának, az Elnöki Tanács­nak és a forradalmi munkás­paraszt kormánynak több tagja; Az országos tanács résztve­vőit, dr. Harrer Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának alelnöke üdvözölte, ’ majd Kállai Gyula tájékoztat­ta a tanácsot az időszerű po­litikai, gazdasági és kulturális kérdésekről; Ezután Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ismer­tette a népfront-mozgalom munkájának főbb vonásait. * A referátumot vita követte, a vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Berlinben tartják az NSZK elnökválasztását Bonn (AP). Gerstenmaier, a nyugatnémet szövetségi gyűlés elnöke pénteken este hivatalo­san bejelentette, hogy az NSZK elnökét július elsején Berlin­ben választják. fl lottó nyerőszámai A lottó 25. heti sorsolását pénteken délelőtt Szolnokon, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház szabadtéri színpadán tar­totta meg a Sportfogadási és Lottóigazgatóság. Erre a hétre 4 072 734 db szelvényt küldtek be a fogadók, s így egy-egy nyerőosztályra 1 527 525 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 9, 18, 29, 56, 80. Önt is várja új könyveivel a Széchenyi léri könyvesbolt Villamos motorok tekercselése, átkütése, javítása, határidőre. PÉCSI VILLAMOSGÉP­JAVITÓ-, TEKERCSELÖ­ÉS KARBANTARTÓ KSZ. Pécs, Heim Pál u. 5. sz. Tel.: 15-23. MEGNYÍLT a Sallai u. 19. sz üzlet- helyiségben a Pécsi Üvegező Ktsz 1. sz. Üvegező és képkeretező RÉSZLEGE Üvegezést, üvegcsiszo­lást, tükörkészítést, képkeretezést, tükör- újraborítást, üveghomá­lyosítást, autóüveg ké­szítést vállalunk. Hívás­ra házihoz megyünk. Előzékeny kiszolgálással várjuk kedves megrende­lőinket. 39 Szovjet—német barátsági nagygyűlés a Kremlben (Folytatás az 1. oldalról) A békeszerződés aláírása a Német Demokratikus Köztár- gal — mondotta Hruscsov — a megszállás minden maradvá nyának megszüntetését jelenti majd és a Német Demokrati­kus Köztársaság élni fog vala­mennyi szuverén jogával* Ha pedig más államok erő­szakkal kísérelnék meg a megszállási rendszer vissza­állítását, a Szovjetunió min­den rendelkezésére álló esz­közzel támogatni fogja a Né met Demokratikus Köztár­saságot és a varsói szerző­désnek megfelelően hű szö­vetségesként fogja védel­mezni a Német Demokrati­kus Köztársaság területi sérthetetlenségét, Hruscsov eloszlatta azokat az illúziókat, hogy Nyugat- Berlin és a Német Szövetségi Köztársaság közötti közleke­dést illetően a Német Demok­ratikus Köztársasággal való békekötés után fennmaradnak az egykori megszálló hatal­mak jogai* Hruscsov kijelentette, ha a Szovjetunió által megjelölt natáridő nem felel meg a nyu­gati hatalmaknak, ezt a kér­dést meg lehet vitatni. Tárgyi lagos szemlélettel esetleg más határidőben is meg léhetne egyezni; „Ultimátumnak“ vi­szont csak az nevezheti a szov jet javaslatokat, aki nem akar megegyezést. A határidő kitű­zése egyáltalán nem a fő kér­dés, fontos az, hogy a legfőbb elvi kérdésekben egyetértésre Mi azért javasoljuk pontos határidő kitűzését, hogy ne adjunk lehetőséget Ade- nauemak arra, hogy tovább ra is meghiúsítsa a német béke rendezését és Németor­szág egyesítését — mondotta Hruscsov, s így foly­tatta: — Nem gondoltuk volna, hogy konstruktív javaslatain­kat ennyire durván elferdítik. Ha a nyugaton fenyegetésnek tekintik javaslatainkat, ez ugyancsak furcsa fenyegetés; hiszen nem háborút akarunk kezdeni, hanem békét kívá­nunk kötni. Ha javaslatainkat fenyegetésnek tartják, mi csak büszkék lehetünk erre a „fenyegetésre“, amely becsü­letére válik hazánknak, mint a béke védelmezőjének. Tény, hogy szándékunk megkötni a német békeszerződést. Csak az ítélheti el az ilyesfajta szándé­kot, és óhajt, akit a természet megvert és elvette az eszét. A Szovjetunió hajlandó minden rendelkezésére álló eszközzel szavatolni, hogy senki se avatkozzék bele Nyugat-Berlin szabad város életébe és hogy e város lé­tének társadalmi alapja ugyanez maradjon, mint ami lyen most. jelenleg Adenauer a veze­tője a Hitler nyomdokában haladó militarista, revansista erőknek — folytatta a szovjet miniszterelnök. — Minden jel arra vall, hogy Adenauer nem vonta le a múlt tanulságait, „erő politikát“ játszik, s eköz­ben nem törődik vele, hogy ez a politika igen veszélyes, vég­zetes a népre. Minden ország népeinek, köztük a Német Szövetségi Köztársaság, az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia népeinek kötelessé­ge megakadályozni, hogy olyan tűrhetetlen helyzet alakuljon ki, amikor egy nagyzási hóbortba esett em­ber saját politikáját más országok vezetőjének nyaká- kába varrhatja és megaka­dályozhatja a rendezésre , megérett nemzetközi kérdé­sek megoldását. Hruscsov reményét fejezte ki, hogy a nyugati hatalmak józanul fognak majd hozzá a megérlelődött nemzetközi kér­dések rendezéséhez. Ezután megállapította, hogy a Genfben felszínre került né­zeteltérések ellenére is bizo­nyos fokig pozitív jelentőségű a miniszterek által eddig el­végzett munka. Véleményünk szerint, ha a miniszterek Gertiben esetleg nem is tudnak megegyezni, a csúcsértekezlet ettől csak még szükségesebbé válik, — mon­dotta Hruscsov, s kifejezte meggyőződését, hogy a csúcs- értekezlet összeül, mert ezt parancsolóan megköveteli a kialakult helyzet. i Befejezésül méltatta a szo­cialista tábor egységének és összetartásának nagy jelentő­ségét, majd bejelentette, hogy ma — pénteken — aláírják a Szovjetunió és az NDK tár­gyalásairól kiadott közös köz­leményt. Megelégedéssel álla­pította meg, hogy valamennyi kérdésben teljes volt az egy­öntetűség a két fél között. jussunk* Wolter Ulbricht elvtors beszéde Felszólalt a gyűlésen Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára. Hangsúlyozta, hogy a né­met—szovjet barátság életbe­vágóan fontos a német nép számára. Meggyőződésem — mondot­ta — hogy Nyugat-Németor- szág munkásosztályának és lakosságának mind nagyobb tömegei támogatják a Szovjet­unió békepolitikáját. A német népnek Nyugat- Németországban is saját ke­zébe kell vennie sorsa inté­zését. Az erőviszonyok a Szovjetunió és a béke erőinek javára to­Háztartási gyors javítása PÉCSI VILLAMOSGÉP- JAVITÖ-, TEKERCSELÖ- ÉS KARBANTARTÓ KSZ. Pécs, Sallai u. 23. Tel.: 41-08 Ma este 8 órakor Hosszú- heténybem a 44. sz. italbolt­ban (vásártér mellett) „TARKA-BARKA“ c. műsor keretében fellépnek: Rónaszéky András, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, Rabb József, a Pécsi Rádió magyamóta énekese és Bdmel Károly. Belépődíj 3 Ft. 103 Vállalatok, állami gazdaságok, intézmények és egyéniek, figyelem! A BIZOMÁNYI ARUHÄZBAN vaságyak darabonként 100,— Ft-ért kaphatók. Pécs, Bem u, 2. lódtak el és így megvan a le­hetőség, hogy egyszersminden- koT~ra száműzzék a háborút az európai népek életéből. A feszültség enyhülésének fő akadálya — folytatta Ulb­richt — Nyugat-Németország uralkodó köreinek revansista és atomfegyverkezési politiká­ja. Csak egy út van: a népek­nek, különösen a német munkásosztálynak és Nyu- gaA-Németország lakosságá­nak rá kell kényszeríteni az Adenauer-kormányt, mondjon le az atomfegyver- kezesről és a revansvágyó politikáról, ha pedig ezt nem akarja, adja át a helyét a békeszerető erőknek. Ulbricht a német nép nagy lehetőségének nevezte a Szov­jetuniónak azt a javaslatát, hogy meghatározott időn be­lül rendezzék a helyzetet Nyu- gat-Berlinben, s a két német kormány képviselőiből alakí­tott bizottság tegyen előkészü­leteket a békeszerződés meg­kötésére és az egység helyre- állítására. Ha az Adenauer-kormány továbbra is makacsul ellenez­ni fogja a békeszerződés meg­kötését— mondotta Ulbricht — al'V-or § Német Demokrati­kus Köztársaság népi kamará­ja és kormánya szükségesnek tartja majd. hogy megkösse a békeszerződést a Szovjet­unióval és az érdekelt álla­mokkal, s így mutasson pél­dát a német kérdés békés meg oldására. 10 éve épít ük Komié szociaüs'a bén av'nminhat ÉM Komiéi ÁltJénos Éjíiői?ati ValalatKoml IVegyven eve ült össze a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének I. kongresszusa A magyar ifjúsági mozga­lom, éppúgy mint a magyaror­szági munkásmozgalom, ese­ményekben gazdag, hősi múlt­ra tekinthet vissza. Hasznos és tanulságos visszatekinteni a magyar ifjúmunkásmozgalom hősi korszakába, amikor a Ma gyár Tanácsköztársaság di­csőséges napjaiban a mozga­lom egyik legjelentősebb ese­ménye, a KIMSZ I. kangresz- szusa lezajlott. A Magyar Tanácsköztársa­ság hősi küzdelmeinek napjai­ban, a tanácskongresszussal egyidőben ült össze a Kommu­nista Ifjúmunkások Magyaror­szági Szövetsége L kongresz- szusa is. Erről a kongresszus­ról az „Ifjú Proletár“ többek között így írt: „A felnőtt mun kasok arról tárgyalnak, mit kell tenni ma a proletárdikta- túra érdekében, mi arról fo­gunk beszélni, mit kell ten­nünk most, hogy a felnőttek által épített prole tárállamot majd kommunista elvék sze­rint, öntudatosan építsük fel... Itt nem apró javításokról fo­gunk beszélni, hanem a távol­ba nézünk, valóban ifjúmun­kás programot adunk. Kikutat ]uk az útját és módját annak, hogy emberékké legyünk, akik széppé .és boldoggá tudjuk majd tenni jövőnket, akik úgy tudjuk felépíteni a kom­munista államot, hogy minden egyelnek és mindnyájunknak együttvéve szép és boldog éle­te legyen. Uj emberek legye- nék belőlünk és azokból, akik ezután lesznek ifjúmunkások. Uj emberek, ■ alak lerázzák magukról azt szennyet, amit a kapitalista állam romjaiból még felénk fúj az idők szele...“ Ilyen gondolatokkal indul­tak a munkásfiatalok a kong­resszusra és a kongresszus ta­nácskozásai ezeknek a gondo- latoknaik a továbbfejlesztését, a gyakorlatba való átvitelének a kérdéseit helyezték az első helyre. Nagy eredménynek számí­tott a kongresszus összehívá­sának a puszta ténye is. Hi­szen a tanácsköztársaság győ­zelme előtt az ifjúmunkás­mozgalom nem igen jelentett többet néhány száz, később ta­lán néhány ezer iparostanonc félig öntudatos, félig öntudat­lan lázongásánál a kapitalista elnyomás ellen. A kongresszu­son azonban már nem az üldö zott, megfélemlített, titokban iázadozó ipairostanomcok kis­ded csapata vett részt: itt már együtt voltak az összes dolgo­zó fiatalok. A szellemi mun­kások éppúgy, mint a fizikai munkások. Harcrakész, a múlt szenve­déseiben megacélosodott ifjú­munkások tartották ezt a gyű­lést, és már a kongresszus el­ső napja megmutatta: nagy lelkesedés, erős temnivágyás hevíti a tanácskozás valameny nyi résztvevőjét. A kongresz- szust követő hetek és hónapok pedig megmutatták, hogy a szavakat tettek is követik. Nem hiába hangsúlyozta a kongresszus, hogy „.. .az a szép jövő, amit az ifjúmunká­soknak a szocialista társadat lom nyújtani fog, az kötelessé- get is ró reájulk. Tanulniok és dolgozniok kell, Meg kell is­merniük a múlt küzdelmeinek a célját, a jövő feladatait, meg kell tanulniok az önfegyelmet s a dolgozó munkástestvérek iránti kötelességeket, hogy ne csak haszonélvezői, de hasznos tagjai is legyenek a dolgozók társadalmának. Hisszük és lát juk. hogy így lesz. Az a ko­molyság és öntudatosság, amellyel szervezkedésük ügyét intézik, garanciája ennek...” Hevesi Gyula, Kun Béla és Kázmér József felszólalásai is ezeket a gondolatokat tolmá­csolták. A kongresszus befe­jezte után a kongresszus rész­vevői világosan látták a ten­nivalókat és társaikat is moz­gósították a feladatok végre­hajtására. Végeredményben a kongresszus új., szakaszt nyi­tott meg az ifjúmunkásmoz­galom életében. Sajnos, az ifjúmunkások nem élvezhették sokáig a szabad* boldog, alkotó életet. A ta­nácsköztársaság vívmányait porbatiporta az ellenforrada­lom, véresen megtorolva az ifjúmunkások ellenállását. A KIMSZ első kongresszu­sának eszméit azonban a Ku- szonötéves elnyomás sem tud­ta feledtetni. A haladó ifjúság nem felejtette el 1919. június 20—22-t. Emlékezett azokra a nemes és nagyszerű gondola­tokra, a ragyogó távlatokra, amelyekről azon a kongresszu­son volt szó. A haladó ifjúság, — mindenekelőtt a munkás­ifjúság — nem szűnt meg az elnyomatás éveiben sem har­colni azokért a célokért, ame­lyeket 1919 dicsőséges napjai­ban elért, vagy maga elé tű­zött. A Horthy-fasizmus évei­ben is az illegalitásban dolgo­zó kommunista párt kimerít­hetetlen tartaléka volt a mun­kásifjúság, amelynek legjobb­jait a Kommunista Ifjúmun­kások Magyarországi Szövet­sége tömörítette soraiba és nevelte őket a nép igaz fiai­vá, akik elődeikhez híven szenvedélyesen és bátran har­coltak a nép szabadságáért, hazánk függetlenségéért. A KIMSZ első kongresszu­sának szelleme hatott" akkor, amikor a kommunista ifjúsági szövetség harcbahívta a mun­kásifjúságot, amikor megszer­vezték a tanoncsztrájkot az éhbérek és a munkanap meg­hosszabbítása ellen, amikor harcoltak a munkás- és na- rasztifjúság politikai jogaiért» a gyülekezést és a sajtószabad« Ságért, a fiatalok választóio- gáért, sőt és ha kellett akkor fegyverrel is szembeszálltak az elnyomókkal és életüket is fel­áldozták a munkásosztály igái ügyéért. Negyven év múltán büsz­kén tekinthetünk vissza a kommunista . ifjúsági mozga­lom megtett útjára, az 1919-es ifjúság harca példát mutat és lelkesíti ifjúságunkat, hitet, erőt ad máj ifjúságunk mun­kájához. ÁLLAMI VÁLLALATOK, KTSZ-EK, MAGÁNSZEMÉLYEK FIGYELEM! SZÜKSÉGLETÜKET A MÉH VÁLLALATNÁL SZEREZZÉK BE! Pécs, Doktor Sándor utca 14. szám Telefonszám : 23—84

Next

/
Oldalképek
Tartalom