Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-03 / 128. szám

1959. JŰNTÜS 3. NAPLÓ 5 A mohácsi tanács nemzetiségi kultúrpolitikai munkájáról / • Budzsáklia Mátyással, a mo­hácsi tanács végrehajtó bizott­ságának titkárával beszélge­tünk. — Mohács lakosságának je­lentős részét a nemzetiségiek alkotják, (délszlávok, németai- kúak és cigányok). Éppen ezért már a múlt évben tanács ülésen foglalkoztunk a nem­zetiségiek helyzetével. Minden nemzetiségnek van olvasókö­re, amely azt a célt szolgálja, hogy összefogja a nemzetiségi lakosságot. Újjáválasztották az olvasókörök vezetőit. A nemzetiségi kultúrcsoportok ünnepek és más alkalmaikkor szépen szerepelnek. — Milyen támogatást ad a mohácsi tanács az olvasókö­röknek? — Mindenekelőtt erkölcsi támogatást nyújtunk az olva­sóköröknek. Figyelemmel kí­sérjük működésüket és min­den támogatást megadunk. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy bizonyos alkalmakkor rendezvényeket tartsanak és az így befolyt összeget a saját céljaikra használhatják. Ju tányos áron a tanács gazda­sági telepéről tüzelőt biztosí­tunk a klubok részére. Mivel a nemzetiségiek nagyobbrészt földművesek, mezőgazdasági jellegű előadásokat szervez­tünk számukra. Gyakran tar­tunk társas-vacsorákat, film- előadásokat, egészségügyi elő­adásokat, amelyek mind azt szolgálják, hogy a nemzetisé­giek érezzék és lássák, hogy nekik is megadunk minden lehetőséget a művelődéshez és a szórakozáshoz. Az olvasó­körökbe szakma; és szépiro­dalmi folyóiratok járnak és megtalálhatók az anyanyelvi szépirodalmi könyvek is. A nemzetiségi klubokba szívesen járnak az emberek, sakkoz­nak, ping-pongoznak, elbeszél­getnek a napi gondokról, prob­lémákról, jól érzik magukat. A délszláv szövetség 30 tagú kultúrcsoportja most egy lg napos körútra megy. Ellátogat­nak az ország déli részének minden olyan községébe, ahol délszlávok laknak. A kultúrcsoportok lelkesen készülnek már augusztus 20- nak méltó megünneplésére is. A tapasztalat azt mutatja Mohácson is, hogy a nemzeti­ségiek még mindig nem élnek az alkotmány adta lehetősé­gekkel. Különösen a németaj­kú ak nem kívánják az anya» nyelvi oktatást. Mohácson az idén 50 százalékkal többen járnak a délszlávok közül anyanyelvi oktatásra mint az előző években. Ami annak köszönhető, hogy olyan tanár foglalkozik a fiatalokkal, aki­nek igen jó a kapcsolata a szülőkkel. A múzeum mellett most egy népviseleti házat is akarnak létesíteni, amely azt a célt szolgálja, hogy a már kivesző mányok jellegzetes darabjait összegyűjtse. Ehhez a megyei tanács biztosítja a szükséges összeget. A nemzetiségiek klubhelyi­ségeit a Hazafias Népfront patronálja. Ezzel is az a cél­juk, hogy a nemzetiségiek lás­sák, törődnek velük, művelő­désükben és szórakozásukban nem hagyják magukra őket. — A tanácsi szervben talál­hatók-e nemzetiségiek? — A tanácsban arányosan megtalálhatjuk a nemzetisé­giek képviselőit. Azokon a he­lyeken, ahol németaj'kúak lak­nak, nyilván németajkút is vá­lasztottunk be a tanácsba. A mohácsi tanácsiban hét dél­szláv, tíz német és három ci­gány van. A nemzetiségiek a társadal­mi munkából is jelentősen ki­veszik a részüket. A nemzeti­ségi klubokat is többnyire társadalmi munkával hozták rendbe. — A közelmúltban tartot­tunk a vöröskereszt rendezé­sében egy ankétet, amely a cigányok helyzetének felméré­sét tűzte ki. Az előadó beszé­de után az ankét résztvevői kimentek a helyszínre és ott vizsgálták meg a cigányok helyzetét. Mondhatom, hogy igen nagy volt egyesek megle­petése, mert többen is arra számítottak, hogy kis füstös putrikat találnak. Meglepőd­tek, amikor takaros kis háza­kat találtak, melyek előtt még virágos kertek is díszlenek, a lakásokban villany ég. A há­zaik. előtt járdát létesítettünk. Általában elmondható, hogy kultúrált körülmények között élnek ma már ők is. Mohácson kétszáz cigánycsalád él. Ta­lálható már olyan cigánygye­rek is, aki gimnáziumba jár. A fiatalok általában szakmát tanulnak, gépkocsivezetők, kő­művesek szeretnének lenni. Néhány évvel ezelőtt még ta­lálhattunk Mohácson kéregető cigányokat, de ma már ilyen nincs. Többnyire becsülettel dolgoznak és higiénikus körül­mények között élnek. (H. I.) Bakonyiak — Baranyában A nemzetiségi kultúrcsopor- tok egyike-másika évről-évre felkerekedik és bemutatja más megyékben, vidékeken, tudá­sát tapasztalatait. Idén is meg­indult ez az egészséges csere­utazgatás — a baranyaiak északra, nyugatra mentek, mig hozzánk hamarosan a farkas- gyepűi német népi kultúr­együttes fiataljai látogatnak el, hogy megyénk németanya- nyelvűek által lakott falvai­ban bemutassa vidám magyar­német műsorát. * A vendégszereplés műsora az alábbi lesz: Június 8-án: Öfalun, Június 9-én: Somberekén. Június 10-én: Görcsönydo- bokán, Június 11-én: Versenden, Június 12-én: Olaszon, Június 13-án: Kátolyban lép nek fel a fiatalok. * A vendéglátó községekben már most szívesen készülnek a vendégek fogadására. Baranya szeretettel várja a kedves bakonyi vendégeket és műsor kőrútjukhoz sok sikert kívánunk! Mióta az Idegen Szavak Szó­tára az előző kiadásoknál jó­val bővebb szóanyaggal meg­jelent, egyések a szótárt for­dított célkitűzéssel használ­ják. Nem azt nézik, mit jelent egy-egy idegen szó, kifejezés magyarul, hanem hogyan le­het idegen szóval minél vá­lasztékosabban előkelősködni. Ezért hallunk gyakran ilyen torzításokat: vica versa, De- mokles kardja (vice versa, Damokles kardja helyett). Az idegen szavak használa­tára nézve hosszú idő óta dúl a harc a nyelvészek között. Az idegen szók ellenzői szerint az idegen szó beszennyezi, elrútít­ja, korccsá teszi szép magyar nyelvünket. Ezért tűzzel-vas- sal irtanunk kell. Kosztolányi Dezső szerint az idegen szók belső betegségre vallanak. Ha kerüljük és irtjuk őket, ak­kor magát a belső betegséget kezeljük.” Vele szemben Zol- nai Béla azt hirdeti, hogy az idegen szó beszennyezi, elrútít nyelvben, mert „a nyelv örök zsenije lefoglalja valami kü­lönleges jelentésárnyalatra és hangzásban magyarrá teszi.” Azt hisszük, a kétféle állás­pont között kell keresnünk a helyes megoldást. Vélemé­nyünk szerint egyes esetekben kerülni kell, máskor megen­gedhető, és végül néha szük­ségszerű az idegen szók hasz­nálata. Nyelvünkben sok olyan idegenből átvett szó található, amely már beolvadt nyel­vünkbe. Ha ezeket kiakolbó- félben Tévő népviseleti hagyó- lintanánk nyelvünkből, ko­moly nyelvi zavarok keletkez­nének. Ki gondolná, hogy a csárdás táncunk, amely a múlt század negyvenes évei­ben honosodott meg, a perzsa eredetű csárda szóból képzett szó, amely szláv közvetítéssel a XVIII. században terjedt csak el nálunk? Ki kinné, hogy a kacagány, amelyet oly szívesen akasztunk őseink vál­lára, német eredetű szó? A selejt szavunk sem sejteti a német „schlecht (rossz) szó­val való rokonságát. A rádió, a sport, film, televízió szavak is állandósultak már nyel­vünkben. Nyelvészeink régebben meg­próbálták az oxigént az éleny- nyel, az iskolát a tanodával felcserélni, de nem nagy si­kerrel. Szinte minden tudo­mányágnak vannak olyan ide­gen szakkifejezései, amelyek használata nélkülözhetetlen. Ma már mindenki könnyedén megérti az ilyen idegen kife­jezéseket: szekszuális, abor­tusz, burzsoá, dialektikus, dik­tatúra stb. Nincs kárára nyelvünknek, ha az idegen szóval bizonyos stílusámyalatot tudunk érzé­keltetni. A nemrég még szél- tében használt poéta szavun­kat kiszorította a magyar költő szó. A fűzfapoéta szóban azon­ban tovább él, bár értékcsök­kentett jelentésváltozással. Ha meg akarjuk bélyegezni va­lakinek a rossz munkáját, ta­lálóan használhatjuk az ide­gen „vircsaft” szót, pedig csak gazdálkodást jelent. Ha egy Elkészült a Szegedi Szabadtéri Színpad nézőtér Az ország legkiválóbb terve­zői és kivitelezői együttműkö­dése megteremtette Szege­den a szabadtéri színjátszás történetében Magyarországon először azt a szabadtéri szín­padot, mely technikai feliké­szültségével új fejezetet nyit a szabadtéri játékok történe­tében. A sztereofonikus hang- közvetítés módszereit alkal­mazva, a színpadon szereplők térbeli mozgását követi a hang és most, hogy elkészült a színpad, és elkészült a néző­tér, a szakértők megállapítot­ták, hogy a nézőszög kialakí­tása is tökéletesen sikerült. Nincs az az ülőhely, ahonnan a néző az előbb említett hang­hatás és nézőszög együttes ér­vényesülésében ne tudná ma­radéktalanul élvezni a pro­dukciókat. Sokat beszélnek majd a játékok után az itt megjelentek a kényelmes ülő­helyekről, a tökéletes fényha­tásokról, melyek teljesen uj rendszerben a két oldalról ve­tített háttérben és egyéb tech- aflai újításokban jutnak er­és vényesü lésre. Fokozódott a kül föld érdeklődése is a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt. Az elmúlt napokban kapott értesítést az Idegenforgalmi Hivatal, hogy Kelet-Berlinben csoportok szervezése van fo­lyamatban a szabadtéri játé­kok megtekintésére. A Szovjet unióból és a környező népi de­mokráciákból számos csoport érkezéséről tett bejelentést az IBUSZ-igazgatóság. Nagy ütemben folynak a he­lyi előkészítő munkálatok an­nak érdekében, hogy a Szeged­re látogatók megkapják mind­azt, amit a propaganda ígért. A játékok maradandó él­ményt nyújtó, lenyűgöző lát­ványossága mellett gondosko­dás történik arról, hogy Sze­ged vendégei napközben is jól érezzék magukat a városban. A bársonyos, selymes vizű Ti­szán, a nap minden szakában sétahajók indulnak. A nemzet­közi hírnévnek örvendő Fehér­tó a vadvízország meglátogatá­sára kirándulásokat szervez az Idegenforgalmi Hivatal. A vá­rosismertető körsétákon kívül, melyek között esti, Szeged szó­rakozó helyeit megismertető autókörséták is szerepelnek, gondoskodik a hivatal, hogy Szeged vendégei az Alföld jel­legzetes tájadottságát kirándu­lásokkal megismerhessék. El­viszik a vendégeket a Kiskun- dorozsmai Szélmalomhoz, a Tisza—Maros vidékére, a Desz ki erdőhöz és sok más érde­kes, egyedülálló alföldi tájjel­legű helyekre. Az országos érdeklődésen fe­lül, a külföld számottevő ér­deklődésére mutat az a tény, hogy külföld kérésére, a Ma­gyar Rádió, a Magyar Televí­zió, a Magyar Filmhíradó már is megkezdte munkáját Szege­den, s az előkészületekről hír­adókat, riportokat vettek fel. A játékok időszakában a Ma­gyar Televízió teljesen újsze­rűén, egyenesből közvetítve, a szabadtéri előadásokról műsort sugároz, a mikrohullámú lánc beiktatásával az ország és. a külföld televízió nézői részére. hordárt trógrer-nek neveznénk, minden bizonnyal feljelentene bennünket, pedig csak német nevén szólítottuk. Ugyanígy ócsárlást kifejező szóámyalata van a dáma, perszóna, krea­túra, fráter szavaknak is.' A maga szakmájában a színész is lehet suszter, de cipész so­hasem. Néha viszont éppen ellenke­zőleg: az idegen szó hat fino­mabban. Ki merne ma kom­biné helyett alsószoknyát vagy pláne pendelyt mondani? Sokszor, nagyon sokszor fi­nomkodásból, kényeskedésből használunk csak idegen sza­vakat. Pár évvel ezelőtt a labdarúgás szakkifejezései kö­zött nyüzsögtek' a taccs, kor- ner, ofszájd, center, bekk — idegen szavak, míg ki nem szorították végérvényesen a partdobás, szöglet- vagy sa­rokrúgás, lesre futás, közép­csatár, hátvéd, stb. jó magyar szavaink. Ahol lehet, szorítsuk ki nyelvünkből az idegen sza­vakat! * Dr. Tóth István. Hősi Ének Szép, művészi hangversennyel zárult az ez évi hangver-i • senyévad hétfőn este, amikor olyan ünnepi jellegű nagy mű» vet hallhattunk, mint Sugár Rezső Hunyadi, Hősi ének c. oratóriuma. A Liszt Ferenc Kórus és a Pécsi Szimfonikus Zenekar, valamint magánénekesek Antal György vezetésével a műhöz méltó pompás átéltségben és monumentális hangha­tásokkal szólaltatták meg az újabb magyar zeneirodalom egyik legszebb alkotását. A Hunyadi oratórium egyik legnagyobb erényének azt tartjuk, hogy a szerző Romhányi József szép szövegét rend­kívül kifejező zenében álmodta újra, dallamszövése mindvégig könnyen felfogható és érthető, innen a közönségre való mély hatása is. Két esemény köré fonódik a cselekmény: a nándor­fehérvári diadal és a hős halála; ennek megfelelőleg az érzelmi skála egész sorozatát szólaltatja meg a szerző. Az előadásban pompásan érvényre jutott az oratórium minden drámai mozzanata: a vezénylő Antal György az ellen­tétek kifejező érzékeltetésével és valóságra váltásával a csúcs­pontokat mindenütt élesen kiemelte és ezáltal az érzelmi hul­lámzást elejétől végig biztosította. Hatalmas lendülettel áradt a muzsika és felejthetetlenül lelkűnkbe véste a nagy hős, Hunyadi János gigászi alakját. A kórusnak és a zenekarnak egyaránt nehéz feladata volt és örömmel számolhatunk be arról, hogy a nemrég nagy si­kerrel előadott Sámson oratórium után, pár hét elteltével is­mét nagy müvei léptek pódiumra és az egészen más stílusban tartott, modern hangvételű alkotás előadásával bebizonyítot­ták, hogy képesek mind technikailag, mind tartalmilag egy­mástól erősen eltérő, de egyaránt nagyigényü oratorális mű­vek művészi tolmácsolására. A Ligeti Andor vezetése alatt álló Mátyás kir. utcai általános iskola fiúkórusa üde színfolt­ként illeszkedett a végső fokozásba: a kétségbeesés, a drámai- ság, a gyász hangjai után a teljes együttes óriási lendülettel zengte a bizakodás, a remény, a jövőbe vetett hit diadalmas hangjait. A művészi élmények magasra hevítésében nem kis részük volt a magánénekeseknek. Keresztesi Hédi és Komlóssy Erzsi szárnyaló lendülettel tolmácsolta a nagy hős dicsőségét; a gyász, a fájdalom kifejezése felejthetetlenül szép volt Keresz­tesi Hédi áriájában; Petri Miklós és Nagypál László mély drámaisággal az epikai részleteknek is megrendítő eleven­séget adott. Külön meg kell említenünk mind a magánéneke­sek, mind az énekkar részéről a jó, érthetően tagolt szöveg­kiejtést: a cselekmény követéséhez ez elengedhetetlenül szük­séges. A műsor első felében Haydn „Oxford” szimfóniáját és Händel Vízizene szvitjét hallottuk stílusos, pontos és jól- hangzó előadásban. (A kürtök és trombiták nagy teljesítmé­nyét külön ki kell emelni!) Mindkét mű előadását nagy belső értékük mellett az is indokolta, hogy a két halhatatlan zene­költő halálának százötven, illetőleg kétszáz éves fordulóját ünnepeljük ez évben. A közönség hosszasan ünnepelte a vezénylő karmestert, a magánénekeseket, az ének- és zenekart, valamint a hang­versenyen személyesen is megjelent szerzőt. hm KÖN FVESPOLC rokiksomsiábain és nagy téteket kockáztató szerepkörében meg tehesse: bátorsága nem ismert határt. És hős volt, mert életét, ké­nyelmét, gazdagságát, gond­talanságát, öregkora nyugal­mát áldozta fel annak teljesí­tésére, amit kötelességének tar tott. Én ezt kivételes nagy emberi magatartásnak érzem. Uj könyvemben úgy írtam meg élete regényét, ahogy él­ményemben is leírtam, szere- tetemben és nagyra tartásom­ban a róla szóló történelem tükröződik. Dénes Zsófia új regényéről, a „Zrínyi Iloná“-ról. Serdülőkorom óta szeretem Zrínyi Ilonát. Történelmi alak­ja mögött azt az élő Ilonát, akit sorsa és magatartása sej­tetett velem. De mindaddig csak nagyjá­ból felvázolt jelmezzel, dísz­lettel, közhelyszólásokkal el­takart egyéniséget kaptam benne, amig magam nem ku­tattam élete után. Az ő leve­lei, a kortársak naplói, meg­szólalásai s a krónikások pon­tos feljegyzései kellettek ah­hoz, hogy Zrínyi Ilona előttem valóban feltámadjon. S akkor megértettem: nem­csak azért volt ő hős, mert asszony létére hosszú tűzharc­ban megvédte Munkács várát, de azért is, mert soha mást nem cselekedett, mint amil becsületessége, szívjósága és erkölcsi felfogása helyesnek ítélt. Hogy ezt mindentől füg­getlenül, az ő mozgalmas ba­bűvöLetekből, illanó gyönyö­rökből: egy keserű férfiélet minden tanulságából és öröm­vágyából. De már van emberi kapcsolaita. Egy asszony. S lassan, lassan megtörik a va­rázsa a testetlen szörnynek: a magánynak. Ezt mondom el a regényem­ben: hogyan győzi le magányát egy férfi, és hogy tér újra vissza az emberek közé, ami­kor egy októbervégi estén fel­borul életünk rendje, és okos, bátor emberekre van szükség, akik az ellenforradalom egyre pusztítóbb tűzvészével szem­ben az életet, a jövőt választ­ják. Az én hősömet is végül a történelem állítja talpára: az élet és a jövő igenlése. Hosszú és mostoha utat tett meg, de minden út hosszú és mostoha, melyet az emberi akarat és értelem nemes, te­remtő szigora jelöl ki. F. Rácz Kálmán: Utolsó alkalom Regényem hősét magára hagy ták. Egy embert, akiből fé­nyek áradhatnának, de ő ma­ga homályra van ítélve. Küzd a homály, a magány ellen, de már-már alulmarad, amikor történik valami. Valami, ami sok mindenből ötvöződik: ér­zelmi lázakbó^ elszalasztott Petőfi—Arany levelezése A világirodalom legmegha- tóbb költői barátságának do­kumentuma, s ugyanakkor Pe­tőfi és Arany prózájának leg-» szebb lapjai.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom