Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-19 / 115. szám

Í TW». MÁJUS 19. NAPLÓ 5 űz állategészségügy új feladatai a termelőszövetkezetekben Fiatalok szá7ezieil köszöntik a Nemzetközi Gmaielnapon A Nemzetközi Gyenmekna­Az új termelőszövetkezetekben kialakult közös állatállo­mányok, a vételből és a tagok által behozott állatokból létre­jött tenyészetek, állategészségügyi szerveinket is új feladatok elé állították. Ezekről a feladatokról és általában a termelő- szövetkezetek állategészségügyi problémáiról beszélgettünk dr. Láng Miklós megyei főállatorvossal. Kérdéseinkre Láng elvtárs a következőket válaszolta: A z állategészségügyi szer- vek és az állatorvosok feladatai az utóbbi időben va­lóban megnőttek, és ez egészen természetes. A megye egész te­rületén tömegesein vonják ösz- sze az állatokat a termelőszö­vetkezetekbe. Állattömégek összevonásánál a fertőző beteg­ségek terjedésének veszélye mindig fokozottabb mértékben áll fenn. így van ez most is. Ezért volt szükség védő intézkedésekre. Első intézkedésünk a lovak mailein ezésének elrendelése volt, mivel az új termelőszö­vetkezetek legkorábban a lova­kat vonták össze. Állatorvo­saink minden tsz-tag lován (a takonykor felismeréséire) Mal- lein-próbát végeztek, mielőtt azt az illető a közösbe bevitte. A szarvasmarhák összevonása előtt minden tehenet tuberku- linoztak. A gümőkórral fertő­zött állatok felkutatása után állatorvosaink javasolták a fer­tőzött és a nem fertőzött álla­tok elkülönítését. Ez pillanat­nyilag megoldható, hisz legtöbb helyen több kisebb istállóban vonták össze a szarvasmarhá­kat. De később, ha a közös Is­tállók felépülnek, ez újra prob­lematikus lesz, úgy, ahogy problémát jelent a régi tsz-ek- nél az állatok elkülönítése; — Termelőszövetkezeti el­nökeink éppen ezért — sajnos — sokszor káros módszerekhez folyamodnak. Ahelyett, hogy valami megoldást keresnének a fertőzött állatok elkülöníté­sére, egyszerűen szabadulni akarnak azoktól. Példa erre a drávafofci Uj Esztendő Tsz, ahol 20 literes teheneket csak azért, mert tíbc-re reagáltak, hízóba szerződtek le. A fertő- zöttség felszámolásának ez a módja pillanatnyilag nem se­gít rajtunk, sőt súlyosbítja a problémákat. Ebből a népgaz­daságnak csak kára származik. A fertőzés megelőzésének mód­ja pillanatnyilag az elkülöní­tés és a szakszerű utódnevelés. — A másik súlyos körülmény, amivel az állategészségügynek számolnia kell, a sok vegyes takarmány közösbe vitele. A különböző helyeken megter­melt szálastakarmány magában hordozza a lépfene elterjedésé­nek veszélyét. Állatorvosaink ezért lépfene ellen is beoltják az állatokat. A közösbe vitt ser téseken pedig a brucellózis és pestis elleni oltást is elvégzik. Egy olyan problémáról is szeretnék beszélni, amely ugyan csak félig állategészség­ügyi kérdés, de annál lényege­sebb és aktuálisabb. Az állatok elhelyezéséről van szó. Terme­lőszövetkezeteink — újak is, régiek is — építkeznek, de igen drágán építkeznek. Még mindig sok betont és ce­mentet használnak fel, pedig az drága is és rossz is. Tapaszta­latból mondom, hogy beton is­tállóban egészséges borjút fel­nevelni nem lehet Termelő- szövetkezeteink „építészeti mű­emlékeket” akarnak. Minek? Minden szempontból jobb és főleg olcsóbb egy vályogfal, alul egy bizonyos magasságban kőzoknival a patkányok ellen. A döngölt földpadlót pedig időnként felássák, kicserélik és meg van oldva a fertőtlenítés. Vannak is jó típusterveink, de a tsz-ek idegenkednek ezektől. Pedig a tégla kevés is, meg drága is. Készítsenek vert falat és ne féljenek attól, hogy egészségtelen. Jobb, mint a má­sik. — Az új termelőszövetkeze­teknek van még egy nagy prob lémájuk, legtöbb helyen nem tudnak mit kezdeni a sok be­vitt lóval. Sok tsz-nek még az Igen bőven számított lószük­ségleten túl Is sok felesleges lova van, amit eddig nem igen tudott értékesíteni. Az FM ér­tesítése szerint egy hónapon belül Baranyában felvásárolják a felesleges lovakat. A felvásárolt lovak exportra mennek Franciaországba, Szí­riába, a baranyai lovak főleg Olaszországba és Egyiptomba. L1 zen a tavaszon igen sok termelőszövetkezet kap csolódott bele a közös baromfi­tenyésztésbe. Hogy a tsz-eket egészséges állatokkal láthassuk el, külön állatorvost állítottunk be a megyébe, aki a tsz-ek ál­lományát átvétel előtt meg­vizsgálja és a továbbiakban is állandóan figyelemmel kíséri a nevelésüket. Baromfipestis ellen a régi költségesebb és több munkát igénylő' csepeg­tess eljárás helyett az új be­vált ködösítő eljárást alkal­mazzuk. A vakcinát köddé por- lasztjuk és egy-két beszippan­ts után a naposcsibe védetté válik pestis ellen. Állatorvo­saink jó munkáját dicséri az is, hogy baromfi- és sertés- pestistől megyénk egész terü­lete egy év óta mentes. pót országszerte május 31-én ünnepük meg. Az ünnepség-sorozat esemé­nyei közül kiemelkednek a külföldi fiatalokkal való talál­kozások. a szomszédos orszá­gokból érkező delegációk láto­gatásai. Az óvodákban, az iskolák­ban és a napközi otthonokban már május 30-án köszöntik a gyerekeket. A kerületi és a megyei nőtanácsok, valamin' a szülői munkaközösségek ezen a napon adják át a gyermek- . intézményeknek ajándékaika* Május 31-én országszerte zenés ébresztővel, térzenévé köszöntik a gyerekeket Megyei lőállatienyésztöi tanácskozása a Földmű ve­tésügy M1misztériumban A megyei főállattenyésztők hétfőn az újonnan alakúit ter­melőszövetkezetek tenyészál­latállományának kialakításá­ról, takarmányellátásának megszervezéséről tárgyaltak a földművelésügyi minisztérium­ban. A minisztérium szarvas- marhatenyésztési, illetve ser­téstenyésztési szakembereinek tájékoztatása után a megyéi főállattenyésztők számoltak be a helyi tapasztalatokról. Külföldi írók megnyilatkozásai a szovjet írókongresszus alkalmából Moszkva. Ma nyílik meg Moszkvában a szovjet írók harmadik kongresszusa. A Li- tyera túrna ja Gazeta ebből az alkalomból külföldi írók cik­keit és nyilatkozatait körii. Megszólal a lap hasábjain Mao Tun kínai, Ludmil Sztojanov bolgár, Bölöni György magyar író, továbbá a kapitalista or­szágok több írója. Milliók aktív részvétel ével A tanácsi rendszerre való áttérés olyan államhatalmi és igazgatási formát hívott életre, amely képes arra., hogy a néptömegek bevoná­sával biztosítsa á törvények és rendeletek végrehajtását. A tömegek mozgósításának legalkalmasabb testületé az állandó bizottság. Az állandó bizottságoknak azonban nem­csak a mozgósítás a felada­tuk, ellenőrző murikát is kell klfejtenlök. Ellenőrző mun­kát kell gyakorolniok a vég­rehajtó bizottságok osztályai­nak munkája felett, de a ta­nács alá rendelt vállalatok, intézmények működését is felülvizsgálhatják. Nemrég megyénk keres­kedelmi helyzetének tárgya­lására ült össze a kereske­delmi állandó bizottság, ahol többek között megvitatásra került az állandó bizottság egyéves perspektivikus terve. Földvári János elvtárs, a VB elnökhelyettese a munkáterv- ben rögzített feladatok közül többek között a Harkányfür- dő fejlesztésére bocsátott ösz- szeg helyes felhasználásának helyszínen történő ellenőrzé­sét javasolta, de történtek javaslatok a bányászellátás, az aratásra való felkészülés ellenőrzésére is. A v. b. ke­reskedelmi osztályvezetője tájékoztató jellegű beszámo­lót tartott az állandó bizott­ság számára, a kereskedelmi osztály eddig végrehajtott munkájáról. Többek között a nagykereskedelmi vállalatok áruellátási helyzetéről törté­nő beszámoltatásáról, az élel­miszer- és vegyesipari cik­kek házhozszállításának megszervezéséről, amelyek­nek díjtalan megszervezésére Mohácson, Komlón és Szi­getváron intézkedést is foga­natosított. Továbbá beszá­molt a különböző beruházá­sok felhasználására vonatko­zó utasításokról és egyéb igazgatási feladatok végre- j hajtásáról, de részletesen fog- ♦ lalkozott az áruellátás jelen- | légi helyzetével is. Kérte az J állandó bizottsági tagokat, j hogy a boltellenőrzésük al- ♦ kaiméval észlelt hiányokat * közöljék az osztállyal. : Ezt követően az állandó ♦ bizottság tagjai számoltak be | eddig végzett munkájukró. t és megoldásra váró feladata- : ikról. Arról, hogy a termelő- | szövetkezeti községek szá- í mára mielőbb biztosítani kell > hogy piaci árusító helyet lé- | tesítsenek, de ezt megelőző- f leg a szerződéses termelés t fokozásával — amely a terv- i szerű ellátás alappillére — f kell fokozottabban foglalkoz- l ni. I Az állandó bizottságok tő- ♦ megszervezeti jellegét az is ♦ aláhúzza, hogy a tanács alá t nem tartozó szervek (földmű- j vesszövetkezetek, erdőgazda- « ságok stb.) munkája felett is í ellenőrzést gyakorolhatnak, x Azok a tanács alá nem ren- t delt szerveik, amelyek szín- | tén a lakosság gazdasági. | szociális és kulturális szűk- f ségleteinek kielégítésére hi- * vatottak, kötelesek az állan­dó bizottságok számára az ellenőrzést lehetővé tenni, il­letve részükre tájékoztatást adni. De az állandó blzottsáe nalk szoros kapcsolatot kell tartania a Hazafias Népfront bizottságaival, a különböző tömegszervezetekkel és a la­kosság egyéb szervezeteivel is. Ezek észrevételeit, javas­latait figyelembe venni é« arra törekedni, hogy a he­lyes javaslatokat a tanács megvalósítsa. Ha az állandóbizottságok jól működnek, feltárják a megoldandó kérdéseket, meg­jelölik a megoldás módját, amihez mozgósítják a töme­geket is, igen eredményessé tehetik a tanácsok munkáját. —« —gy­mekcsoportből, melyet tűszú- rásos gyógymóddal kezeltek, 26 esetben teljes gyógyulást érték el, 34 esetben, komoly javulást, más 23 esetben is némi hatást. Hogy ennék e gyógymódnak az alkalmazását mégánkább tökéletesíteni lehessen, ahhoz további alapos kutatásra van szükség. A Kínad Népköztársa­ság igen sokat tett ebben a vonatkozásban. Az enre a cél­ra alakult intézetben már több mint 1000 embert vetettek alá gyógyskezelésnék a legkülön­félébb betegségek miatt, olya­nok miatt, melyeket más mód­szerekkel nem tudtak gyógyí­tani. Az esetek túlnyomó ré­szében jelentős javulás követ­kezett be. Mint említettük, e gyógy­mód lényege: hatás gyakorlá­sa meghatározott szervekre megfelelő pontok közvetítésé­vel. A kínai orvosok mélyre­ható tanulmányokat folytattak e pontok feltérképezésére az emberi test felületén. Ma 693 ilyen pont ismeretes, közülük 150 a leggyakrabban használt. Általában 10—15 alkalom­mal kell a tűt bevezetni, még­pedig másnaponkénti időkö­zökben. Szükség esetén a kú­rát megismétlik. ARANY-, EZÜST- ®5 ACÉLTÜK A tűszúrás normális esetben nem okoz fájdalmat. Más ér­zések kísérik, melyeket a kí­nai orvosok „előre tudásnak“ hívnak Ez a kifejezés abból ered, hogy egy gyakorlott or­vos már előre tudja, hogy a betegben milyen érzések kelet keznek a szúrás alatt. Ezek az érzések függenek a betegség • fajtájától, a kiválasztott pont- tói, valamint a tű bevezetésé­től és kihúzásától. A régi Kínéban kilencféle tűt alkalmaztak: prizmásokat, kétélűeket, hengereseket, stb. Ma csak hengereseket hasz­nálnak, más-más hosszúság­ban, hegyeseket, illetve kevés­bé hegyeseket; Íme, az anatómiailag meghatározott pontok az általuk gyógyítható betegségek feltüntetésével. Összesen Sí3 pont, köztük azok is, melyek szúrása aranytűvel történik, illetve melyeknél égetést alkal­maznak. A középső képen egy modern anatómiai atlasz egyik ábrája látható a pontok megjelölésével, a két szélső kép pedig régi kínai orvosi könyvekből való. Világosan látható, miként helyezkednek el a pontok egy-egy vonal mentén. A két pont közti távolság a régi kínai felfogás szarint állandó volt s ennek megállapítására az tin. „egyéni mértéket" használták. Ez úgy keletkezett, hogy a jobb kéz mutató­ujját behajlították s ez két ráncot képezett a középsó ujj-perec alatt. A két ránc alsó vége hegybe fu­tott össze, a két felső vége közötti távolság pedig az említett „egyéni mértéket" adta. A tűk lehetnek aranyból, ezüstből, vagy más fémből (olykor rozsdamentes acélból.). A tűnek a testibe való beve­zetésére három módszer hasz­nálatos. Az első a tű lassú for­gatásával történik; a másik felületi szúrással (a szívműkö­dés zavarainak eseteiben, sokknál, vagy gyermekek gör­csös rángásámál); a harmadik esetben előbb egy szúrás törté­nik, majd a tű forgatása kö­vetkezik. A hosszú, vékony és rugalmas tű egyszerű mozdu­lattal bevezethető a testbe (kb. 1 cm-re), aztán lassú forgatás­sal mélyítik, egészen addig, míg a betegben nem támad valamiféle érzés. Ha a tű be­vezetésekor ez elmarad, annak a jele, hogy a tű nem ért ide­get. Ebben az esetben a tűt valamennyire kijjebb húzzák és tovább forgatják. Előfor­dul, hogy a tűt 20—30 percig, sőt tovább is benne hagyják a beteg testében. A TÜZES KÖVEK MÓDSZERE Az „égetés“ elnevezés igen régi. Hajdanában ezt a gyógy­módot úgy alkalmazták, hogy a test meghatározott pontjaira tüzesített köveket helyeztek el. Az így megégetett bőrfelü­leten először hólyagosodás je­lentkezett, aztán bőrkemény e- dés. Később felhagytak ezzel a módszerrel. Ma abszint-nö- vényből készült cigarettákat használnak. A cigarettát meg­gyújtják és a beteg bőréhez közelítik, hőt sugározva egyik vagy másik pontra. Ilyen mó­don kezelik pl. a bélrendszer neurózisait, az ekcémát, bőr­gyulladást, stb. Gyakran együt tesen alkalmazzák a tűszúrá- sos gyógymódot és az égetést; amaz mélységi, ez felületi vo­natkozásban fejti ki hatását. Jóllehet e gyógymódok po­zitív hatását az esetek egy ré­szében vitatni sem ’ehet. e ha­tás r.—>1 sikerült teljes mértékben fel­fedni. A hatás — amint kide­rült — abból a tényből ered, hogy a bőrfelületen, valamint az izmokban és más szövetek­ben koncentrált érzékeny ideg végződések, s ezek közvetíté­sével az ideggócok mérsékelt izgatása helyreállítja a szerve­zet normális idegműködését, rendezi az izmok és a mozgás összhangját, biztosítja a gátló és az ösztönző idegtevékeny­ségek állandóságát. Azzal, hogy a tű-gyógymód és az égetés voltaiképpen az idegrendszer közvetítésével fejti ki gyógyító hatását, s az 5 idegrendszer az egész szerve-5 zet működésének őre, nyilván-S való, hogy a szúrás, illetve» égetés nem korlátozódik aj testnek arra- a pontjára, me-j lyen alka’mazták, hanem igen ■ gyakran a szűrési, vagy azj égetési pontoktól messze esőj területeken. illetve szervek- 5 ben érezteti hatását. A Színjátszó Akadémia vizsgaelőadása \_/ Vasárnap tartották a Városi Művelődési Házban év végi vizsgaelőadásukat a Színjátszó Akadémia középiskolai és a munkás stúdiójának hallgatói. Színre vitték Möllere: Kényes- kedők című egyíelvonásos víg- játékát és Schiller: Ármány és szerelem című tragédiájá­nak főbb jeleneteit. A mesteri munkák Igen. alkalmasak ar­ra, hogy a színésznek és a né­zőnek is maradandó élményt nyújtsanak. Ezen túlmenően azonban egy másik célt is szol­gáltak előadásukkal. Schiller születésének most van 290 éves évfordulója. Möllere: Kényes­ig ed ők című vígjátékénak elő­adására pedig az ősbemutató ráiramszázadik évfordulója al­timából került sor. A középiskolás stúdió hal'- gatói jól megjelenítették Mö­llere tipikus alakjait. Érdeme játékuknak, hogy híven vissza tükrözték a kor szellemét, az emberi jellemvonásokat. Dicséret illeti Jablonkay Má­ria, Simon Erzsébet, Hajducz- ky István és Olasz István já- ékát. Elismerést érdemel Fi­iszár Tibor és Mozsgay Ró­bert, akik jó arcmimikável és mozgástechnikával játszottak. A munkás stúdió hallgatói nehezebb darabot választot­tak. Az Ármány és szerelem komoly felkészültséget, tehet­séget kíván. Kevés díszlettel, főként hanggal, arcjátékkal és némi mozgással kellett életre kelteni Schiller örökéletű alak­jait. Ez a világirodalom egyik legszebb, szívhezszóló drámája több mint másfél század kö­dös, bQroriigós távlatán át is tud mindig újat és az emberek lelkében maradandó élménye­ket fakasztani. Ebben termé­szetesen oroszlán része van a szereplőknek, akik néhány órára elérik varázsolják, élet- rekeltik, messzetünt századok rokonszenves alakjait. A munkás stúdió hallgatói az Ármány és szerelemnek legfőbb részeit mutatták be, de nem maradt csonka a da­rab, mert az összekötő szöveg­ben dr. Litványi László tanár ismertette a közbeeső jelenete­ket. Dicséret Illeti Bedekovícs Jánost, aki Müllert, a városi zenészt alakította. A zenész, akinek a leánya a legdrágább kincse, akinek mélyen a be­csületébe gázolnak, lelki le­targiáiba kerül, a drámai han­gulatot kisugározza a hallga­tóság közé, akik vele együtt vívódnak, mélységesen felhá­borodnak az új világ erkölcs­telenségein, melyek örvénybe sodorják a tisztalelkű és tiszta szívű embereket is. Jó alakí­tást nyújtott Hasznos Miklós, aki von Wattért, a kancellárt alakította. Elismeréssel keli szólni Rausch Károly és Fá­bián János játékáról, akik kettős szereposztásiban Ferdi- nándot keltették életre. Vala­mint Török Györgyi, Vendé Ildikó, Lisziák Elek és Árvái József alakításáról. A középiskolások és munká­sok lelkiismeretesen készültek fel vizsgaelőadásukra. Áldoza­tos munkájukért valamenv- nyien elismerést érdemelnek. Az előadás sikeréhez nagyban hozzájárultak a díszes jelme­zek és a mesteri maszkírozás. örvendetes jelenség, hogy a Színjátszó Akadémia is mind többet hallat magáról az utób­bi időben. Ez az előadásuk is méltó bizonyítéka volt annak, hogy jó úton haladnak. A Színjátszó Akadémia tagjai többnyire fiatalok, akiktől még sokat várunk. A vizsga­előadásuk komoly ígéret. Re­méljük, hogy a jövőben még sok szép élménnyel gazdagít­ják a színházkedvelő közön­séget (H. I.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom