Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-16 / 113. szám

1959. MÁJUS 18. NAPLÓ 3 A Baranya megyei szakszervezeti napok programja Május 20 Május 16 Baranya megyei szakszer­vezeti napokat a munkások megváltozott élet- és munka­körülményedről szóló kiállítás vezeti be, melynek megnyitója ma, 16-án déli 12 órakor lesz. Szombaton 13 órától 14 óráig a Széchenyi téren a dohány­gyári zenekar közreműködésé­vel térzene lesz. Ugyancsak ma 14 óraikor a KISZ és Szakszervezeték Dok­tor Sándor Művelődési Háza dísztermében szaSkszervezeti Tfagy aktíva ülésezik, melynek előadója Gáspár Sándor elv- társ, a SZOT főtitkára. Az ün­nepség után kultúrműsor szó­rakoztatja a megjelenteket, közreműködnek a művelődési ház kamarakórusa és az 50 tar- gú szebényi népi együttes. Este 19 órakor a szabd téri szín pádon a helyi szakszervezeti és válogatott keret sportolói­nak közreműködésével vívó, ökölvívó dfeztornar-bemutatót tartanak a pécsi tornászok, az országos válogatott tagjai, to­vábbá a fővárosi szakosztá­lyok élsportolói. 19.30 órakor kezdődik a KISZ és Szakszervezetek Dók tor Sándor Művelődési Házá­nak kerthelyiségében, a szak- szervezeti nagybál; < Május 17 Május 17-én, vasárnap reg­gel a Pécsi Dohánygyár, a Pécsszabolcsi Bányász, a Pécs- bányatelepi Bányász zenekar, valamint 100 tagú cigány- zenekar közreműködésével ze­nés ébresztő, utána térzene lesz a Széchenyi és sétatéren. Az Állami Áruház délelőtt 10 órakor tartja nyári divatbe­mutatóját. 17.00 órától a Tety- tyén, a Balofcány ligetben vi­dám szórakozás címmel külön böző tánccsoportok és zeneka­rok felléptével műsoros dél­utánt rendeznek, Május 19 Pécsett és a járási székhe­lyeken érdekes témájú előadá­sokat tartanak. Május 19-én, kedden 18 órakor a Doktor Sándor Művelődési Házban Pécs fejlődésének távlatai, la­káshelyzet, lakásépítés pers­pektívái címmel Gócz Béla vb-élnökhelyettes tart elő­adást. Ugyanaznap 18 órakor Vasason Lakatos József tart előadást „A munkásság ellá­tása a szocialista társadalmi életben“ címmel. A bőrgyár­ban Tihanyi János beszél a munka- és balesetvédelemről, valamint a nyugdíj-rendezés­ről. Sellyén a „Fejlett szocia­lista mezőgazdaságért“ cím­mel Czégény József élvtárs tart beszámolót. Právicz Lajos elvtárs, a Szi­getvári Cipőgyár kultúrottho- nában tart előadást a „Szak- szervezet tevékenysége a dol­gozók szocialista juttatásai­ban, 10 éves a szakszervezeti üdültetés" címmel. A Kesztyű­gyárban Pécsett Kiss Istvánná élvtársnő a nők érdekében hozott rendelkezésekről, a „Nők helyzete a kapitalista és a szocialista arszágoíkban" — témáról tart beszámolót. Vajda József elvtárs a Nyugdíjinté­zet helyettes vezetője az öneg- meszesi szakszervezet helyisé­gében az „új nyugdíjtörvény­ről“ beszél. Lakatos József elvtárs Erzsébetteüepen tartja meg előadását a „szakszerve­zeti dolgozók harca felszaba­dulásunktól napjainkig“ •— témárőlj Lesz elég boroshordó A Mecseknádasdi Kádár KTSZ-ben Oiegkezdrték az új hordók gyártását. A téli hónapokban javítással foglalko­zott a szövetkezet. A nagy sörszezon kezdetéig 13 OOö sö­röshordót javítottak meg a Pécsi Sör­gyár és a budapesti sörgyárak részére. Bár a szüret még messze van, a me- cseknadasdi kádá­rok már a boros­hordók készítését is megkezdték. Az el­múlt év őszén a szó katlanul nagy sző­lőtermés miatt ke­vés vdt a hordó. A S'kadaságoikmak és 02 egyéni szőlőter­melőknek egyaránt súlyos gondot oko­zott a hordóhiány; Ezért a mecsekná- dasdiak az idén már korábban meg kezdték a gyártást. A tavalyi 3 800 hek toli térnél szemben ebben aiz évben 5000 hektoliter be­fogadóképességű különféle méretű hordót gyártanak. Az országban mű ködő 7 kádár ktsz közül a mecsékná- dasdiak méltán ér­demelték ki az első helyet. Hordóik mi­nősége kiváló és ha megfelelő faanya­got kapnának, akár exportra is termel­hetnének; Az el­múlt évben épített új üzemházukat most ismét korsze­rűsítik. 180 ÖOO fo­rintos beruházással Ezeülőztető-berende- zéssel látják el a gépházat, hogy az ott dolgozó kádá­rok és főleg a fia­tal ipari tanulók egészségét megóv­ják a portól; A kádár ktsz tag­jai elhatározták, hogy terven felül még további 500 hektoliter befoga­dó-képességű hor­dót gyártanak eb­ben az évben. A na gyobb választék ér­dekében pedig a 25 literes hordótól a 7 hektóéig minden méretet készítenek, így a termelők már a nyáron megvásá­rolhatják hordóikat bármilyen méret­ben ben; raemnyiseg­Pécsbányatelepen május 20- ám, szerdán 18 órakor Hűdkor Ferenc elvtárs „A szakszerve­zetek szerepe a munkáshata­lom erősítésében" címmel tart majd előadást Ugyancsak má­jus 20-án a KPVDSZ kultúr- otthonában Biró Sándor elv­társ a szocialista kereskede­lemről beszél. Pécsett a Neve­lők Házában Bihari Mór elv­társ a magyarországi' tanító- mozgalmat ismerteti. Siklóson a „Fejlett szocialista mezőgaz­daságért" címmel Kapusi Mi­hály elvtárs tart előadást. Dr. Hídvégi Tivadar Mohácson a „Szervezett dolgozók harca a Horthy-fasizmus ellen“, vala­mint a „dolgozók megváltozott élet- és munkakörülményei- ról” számol be a hallgatóság­nak. Komlón a Május 1. Kul- túrotthonban több előadást, is tartanak. Május 21 Május 21-én folytatódik az előadássorozat a porcelángyári kultúrotfhanban és a Puskin Kultúrotthonban. Pécsváradon Biró Bódis József elvtárs „A fejlett szocialista mezőgazda­ságért" címmel tart előadást. Május 21-én, csütörtökön 18 órakor a pécsújhegyi kulitúr- atthonban Czetf J ózsef élv- táns ismerteti iparunk fejlődé­sét a hároméves tervben. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának Elnöksége valamennyi rendezvényre és előadásra szeretettel várja a dolgozókat. CSODAGYEREKEK (Nyugatnémet film) Végre egy új film, amelyik­nek nem a címe a jó. Mert ed­dig sorozatosan követték egy­mást a jobbnál-jobb című ás a rosszabbnál-rosszabb filmek. A „Csodagyerekek” szerencsére nem ilyen. Az eléggé igényte­len cím egy nagyszerű szatírát rejt. Talán úgy lehetne jelle­mezni a filmet, hogy „modem fintor a fasizmus felé”. Ma már minden művészeti ágban igényeljük az újat, a forradal­mit. A filmművészetben is. Az útkeresés és a különböző irány zatok között való tévelygés, a sok próbálgatás rengeteg vitát és marasztaló, megdicsérő kri­tikát szült. A filmművészet kü­lönösen alkalmas a modern irányzatok befogadására és egészséges fejlesztésére, hiszen itt érvényesülhetnek legjobban fioii íelevízió-késziiléket hoznak forgalomba Az Orion Rádiógyár öt éve készít televíziós készülékeket, az eddigi típusokkal mind a belföldi, mind a külföldi vevők elégedettek. Az idei első új tí­pust, az AT 403-as televíziót már gyártják, a kereskedelem a napokban hozza forgalomba. A 12 csatornás, 43 centiméter képernyőjű készülék jóval kor­szerűbb, érzékenyebb az eddi­gieknél, s így képminősége is jobb. Áramfogyasztása igen csekély, havonta körülbelül 4—5 forint értékű. a technikai fogások. Sok mo­dem filmet láttunk már, sok érdekes, helyenként meglepő művészeti megoldást. Igaz, több volt köztük a rossz, mint a jó, de ahol az alkotóknak sikerült megteremteni az összhangot a mondanivaló, a cselekmény és a technikai fogások között — nagyot alkottak. Az „Átkelés Párizson”, a „Szállnak a dar- vak”, a „Fehér éjszakák” már mind a haladó, modern irány­zat térhódításának útjelzőkö­vei. És mostantól fogva ide­sorolhatjuk a „Csodagyere- ,kek”-et is. Azt azonban hozzá kell tennünk, hogy a felsorolt filmek között igen nagy felfo­gásbeli különbségek vannak, annak ellenére, hogy mindany- nyian a „modem” címszó alá tartoznak. És közülük is leg­érdekesebb a „Csodagyerekek”, egészen egyéni hangjával. Első­sorban a brechtd dráma hatá­sát érezni a filmen. S amilyet hatásos a brechti formabontás a színpadon, éppen olyan hatá­sos a filmművészet formanyel- véhez alkalmazva, A film a fasizmust átvészelő nemzedék sorsáról szól. Még­hozzá gyermekkortól (19l3) napjainkig. Az idó áthidalása Versenyben a pártkongresszus tiszteletére MI OKBÓL? A szerelőcsarnokban szánté törpének érzi magát az ember. Középén daru jár, hatalmas két karma géprészeket emel pehelyként a magasba. Beton­oszlopok, betontetők, betonalj és a kezekben is oly erő, mint a betonban. Pengve cikkanó kalapácsok, fúrók, esztergák durüzsoLása, acél-, vas- és fes­tékszag. Ez a Sopiana Gép­gyár. Félrevágott micisapka, finom fémporülte barna haj, szürkés­kék hunyorgó, csillogó szem­* Készülődés az új szezonra Gabonát Is tisztítanak az idén a bólyi hibridkukorica-gyárban Még egy hete sdncsi, hogy az utolsó íém- záras kukoricával megrakott teherautó elhagyta a bólyi hifb- ridüzem udvarát, de a gyár dolgozód már a gabomaszenzonra készülődnék. A telje­sen kihaltnak látszó p*'árépületből időn­ként furcsa zörejek szűrődnek ki, ove- rálos munkások nyi- togatják a géptermek ajtajadt, olajozzák, tisztogatják a gépé­ket s az egész beren­dezést átalakítják gabona tisztításra. Múlt év őszén, mi­kor a kukoricagyáx felépült, még szó sem volt arról, hogy éh­ben a speciális üzemben más szemes termény szárításával és tisztásával is fog­lalkozzanak. Az ok­tóber elejei 6ákeres ^próbaüzemei tatás é --isi teljes kapacitás­sal indult meg a kukoricaszáritás, — amely egészem a ta­vaszi hónapokig el­húzódott. Amikor az­tán az utolsó gép is leállt, a bólyi gazda­ság, meg a hibrid­üzem vezetői össze­ültek tanácskozni. Felmerült a kérdés, zárják-e be a gyár kapuit őszig, vagy pedig merészen más termények szárításá­ra is vállalkozzanak? Elhatározták, hogy a lehetőségekhez ké­pest folyamatossá te­szik a gyár munká­ját. Sok ötlet és ja­vaslat született. Ki­derült, hogy a hibrid üzemet kis átállítás­sal komlószárításra sőt gyümölcsaszalás­ra is alkalmassá te­hetnék. De mivel ezek a munkák a ku- koricaszezonban je­lentkeznek, az ötletet elvetették. Megma­radtak a gabona tisz­títás (és esetleg szá­rítás) mellett, mert ez a munka júniustól augusztusig, a nyári holt szezonban bizto­sítja a gyár üzemel­tetését Az előkészületeket már megkezdték. — Még néhány hét és újra megindulnak a gépek. Augusztusig 400 vagon vegyes gabonát tisztítanak a bólyi gazdaság ré­szére. Augusztus hó­napban bérszárítást végeznek. 100 vagon korai kukoricát szá­ntanak meg ebben a hónapban a. Magter- meltetó Vállalatnak. Szeptember derekán pedig megkezdődik a nagy kukoricaszezon, amely eltart a jövő tavaszig. Ebben a szezonban 350 mázsa csöves kukoricát fog­nak feldolgozni, 100 vagonnal többet, mint tavaly. Az ál­lami gazdaságok és termeHőszö vetkezetek 2100 hold heterózis kukoricavetésre szer­ződtek le eddig a gyárral. Ez a szám azt jelenti, hogy ta­vaszra a bólyi hib­ridgyár egész Bara­nyát sőt a környező megyéket is ellát­hatja hiforidvetómag- gal. A bólyi hiteidgy ár­ban tehát az év na­gyobb részében si­került megoldaná a folyamatos üzemelte­tetést. Egyedül a ta­vasza időszakot nem sikerült még az idén kitölteni. Jövőre azonban ezen is vál­toztatnak. Tervbe vették, hogy egy daráló- és keverőgép beszerelésével itt a gyárban fogják az abrakkeveréket el­készíteni a gazdaság állatállománya ré­szére. pár, olajos, csontos, fekete ök­lök, sötétkék munkakabát. Ez Jeckl József lakatos. Született Vasason 1910-ben. Huszonöt éve kapott először munkát a gyárban 1934-ben, éppen abban az időben, amikor a ívoltó így dalolt: ;;. „áruid magad, míg leng a szoknyád; feküdj hanyatt és deszkázz aknát: tanulj, vagy ne tanulj ki szakmát, — a tőkéseké a haszon...” Ö akkor tanulta ki a szakmát, azokban az időkben, melyre jobb nem emlékezni. Hát ez az egyik oka annak, hogy most a versenyben két kézre kapta a munkát, hegy még egyetlen egyszer sem ké­sett el a gyárból, hogy az el­múlt hónapban 161 százalékot krétáztak fel a neve mellé. A másik? A másik ok négy név. Sztar- csevics János, Kiss Ferenc, Diskai Dénes és Fónai Ferenc. A brigádja. A fiatalok, akikbe mint formába ömlő folyékony acél, úgy önti lassan saját pél­dáján keresztül az öntudatot. Hogy megkössön és kemény legyen. Aztán amikor szab, acélle­mezt szab, melynek kilója 100 forint, akkor minden idegszá- Iával rácsüng az anyagra, ho­gyan lehetne dekákat takarí­tani. Mert a dekák évek alatt hej de megnőnek, s tálán ép­pen a Kiss Feri motorjának ára takarodik meg abból. Nézem, amint kezébe kavja az ákombákom műszaki leírást, a tervrajzokat. Szürkéskék szeme a szakértelem könnyed­ségével futja gyorsan át, s middjárt látja a „teknőt”, vagy gépfedqjet, amit készíteni kell. — Hívom a mérnököt, ha nem jó, igazítsa ki — mondja nevetve. — Mert ez is előfor­dul. A kongresszus munkaver­szót. senyről adjuk-vesszük a Hogy még mi okból? — Abból, hogy idén több mint két hét nyereségrészese­dést kaptunk, s jövőre szívesen megdupláznák. Kossuthtal kínálom, elfogad­ja. Állunk a műhely közepén s csak méregetjük egymást szóf­ián, mert a fiai éppen kalapál­ják a lemezt, s olyan zajt csap­nak vele, nem értjük egymás szavát. — Gyermeke van? Saját gyermeke, úgy értem? (Magya- rázkodnom kell, nehogy a bri­gádra értse.) — Kettő. Két fiam. Az egyik Pesten a MÁVAUT-nái eszter­gályos, a másik is szakmun­kás ... — Merre lakik Jeckl elvtárs? — A Barátúr utcában. A Tettye alatt. Látja, hogy elgondolkodom, hozzáteszi még. — A volt Tücsök vendéglő­nél kell jobbra kanyarodni. — Gyalog jön a gyárba? — Gyalog. Elsétálgatok. Reg­gel, még az utcán lépegetek, tisztázom magamban, hogy az­nap mit is csinálok, mert a mi munkánk, a lemezmunka na­gyon fontos. A gépek exportra mennek. A többieknek ponto­san kell adnom a tetőket, fe­deleket, mert csak így folya­matos a termelés. Én hiába készítenék többet, vagy mást esetleg, ha a gyár érdeke, a többiek munkája nem úgy kí­vánja. Ömiattuk is kell szor­goskodni, hogy ugye... azok is tudják a tervet teljesíteni. Hát persze! A sok guggoló, esztergáló, kalapácsoló, kék- overálos, vasporos arcú, olajos­kezű többiekért. Ez az utolsó ok. A többiek érdeke! Akik, ha már kitanulták a szakmát, vagy most tanulják, minden­képpen saját maguknak tanul­ják. Mert övék a haszon.. ■. Seflts István mindig nagy gondot okozott és sok sikertelen megoldást ered­ményezett a filmművészetben. Itt azonban minden egy-’, -erűvé válik. Hiszen az egész egy né­mafilm előadás keretében zaj­lik le, ahol egy férfi — hosszú bottal a kezében — magyei ás­za, hogy mi történik a filmem Időközönként megszaKad az előadás és a kommentár és a „zenei aláfestő”, énekeinek egy-egv kis szellemes dalocs­kát. Gyorsan pergővé, mozgal­massá válik így a film, és an­nak ellenére, hogy Vilmos csá­szár őfelségével kezdődik és Adenauer kancellár úr korával végződik, semmi törést nem érzünk. S ha ezek után valaki azt gondolná, hogy a történet összefüggéstelen, csakis szelle­mes képek egymás mellé raká­sa — az téved. A főszeren'ók Kirsten Hans Boeckel és Bruno Tiches (Johanna von Koczian, Hansjörg Felmy, Robert Graf) sorsát végigkíséri a film Csak­hogy egészen újszerűén, Pél­dául egy kicsiség: Bruno Ti- chesről minden nézőben meg­marad egy mozzanat; mikor összecsapja a bokáját. Látjuk összecsapódni lábán a kis gyer­mekcipőket, az if júi vadászba­kancsot, a feketeingesek csiz­máját, a Führer banfentesének lakkcsizmáit, a háború után a feketéző, gyűrött nadrág- legyezgette kopott cipőjét és később a fényes vezérigazgatói cipőiket. Csak egyszer nem csapja össze Tiches úr nagy“ becsű bokáit, mikor a lifthofba való szerencsétlen kimenetelű berantása után álbarátai rosz- szul álcázott kárörömmel a te­metőbe kísérik. És ha jól meg­nézzük, csupán ezekben a bo- kacsattogtatásokban benne van egy ember egész életútja. Bármilyen meglepő, ebben a modem filmben romantika is van. Olykor-olykor még k ;csit túlzott is. Kirsten és Hans sze­relme és házasságuk snfc ked­ves percet szerez a nézőnek. A lényeg természetesen a fasizmus kigúnyolása, * régié és újé egyaránt S ha tettek már nevetségessé valaha is po­litikai irányzatot, akkor most leginkább. Ez a film minden tekintetben megállja a helyét Mondanivalóban, feldolgozás­ban és művészileg egyaránt. (Lázár) a szerető gondoskodást Otthonunk legtöbb növen­déke nem tudta eddig, mit je­lent az, hogy „édesanya“. Nem éreztük azt a féltő gondosko­dást amely az édesanyák minden gondolatában, minden cselekedetében benne van. Most úgy érezzük, hogy a me­gyei nőtanács tagjaiban édes­anyákra találtunk. Tiszta szívből köszönjük azokat a szép kézimunkákat, amelyeket tőlük kaptunk. Ezekkel szebbé tesszük ott­honunkat A kicsik is jól szó­rakoznak és sokat tanulnak a kapott mesekónyvékből. Anyák napján, a nőtanács tagjaira gondoltunk és gon­dolatban hálás szeretettel kö­szöntöttük őket Beck Erzsébet a bükkösdj Hámán Kató leánynevelő otthon lakója. Uj gépeit érkeztek az állami gazdaságokba Hét új S 100-as és DT 413 típusú lánctalpas traktort ka­pott a Baranya megyei Álla­mi Gazdaságok Igazgatósága. A gépeket a bólyi, görösgalli, ormánsági, zengőaljai, pécsi, bogádmindszenü és bükkösdi állami gazdaságoknak adták át. Ugyanekkor tizenhat ‘ per­metezőgépet is kaptak. A kö­zeljövőben várják, hogy újabb gépek, többek közt szovjet gyártmányú kombájnok is ér­keznek. Az aratás megkezdé­sével több állama gazdaság olyan gépkomplexumot állít munkába, amely a gabona- Msztítást és osztályozást telje­sen automatikusan végzi el. A csővázas épületekben mű­ködő gépegységtől a gabonát azonnal szállításra kész álla­potban viszik el;

Next

/
Oldalképek
Tartalom