Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

»59. MA JUS 13. NAPLÓ 3 Baranya ifjúsága a bécsi fesztiválra készül Temérdek ajándék Messze van még július 26-a, a reltkenő melegek ideje, j Világifjúsági Találkozó meg' nyitásának napja. Mégcsak az első igazán tavaszias heteiknek örvendezünk, de már olyan lázas a megyében a készülő­dés, mintha csak két hét vá­lasztana el bennünket a vi­lág ifjúsága nagy békede- monstrációjától. 64000 VIT-sorsjegy ■: "t H« t<« T *» * * # Í »**&«** 1 Mint ismeretes, a KISZ Központi Bizottság VIT-bé- lyegeket és VIT-sorsjegyeket bocsátott ki, továbbá VIT-ala- pot létesített. A befolyt ösz- szegek egy részié a VIT-re utazó magyar küldöttség költ­ségeinek fedezésére fordítódik. A többségével a gyarmati or­szágokból érkező VIT-küldött- ségek útiköltség-gondjait kí­vánjuk enyhíteni, akik számá­ra a rendőri önkényen túl, a nagy távolságok és a nyo­masztóan rossz anyagi körül­mények is megnehezítik az utazást. A megyei postahivatal ösz- szesen 64 000 3,50 forintos AVIT-sorsjegyet adott ki. Eb­ből 5000-et a pécsi KISZ- szervezetek, To OOO-ret a me­gye KISZ-szervezeted, 12 000- et pedig az úttörőik vettek át. A VIT-sorsjegyek nagyon népszerűek. A mohácsi járás­ban például 1900 már elkelt és újabb 5—600-at igényel­nek. Ezrével. vásárolják a VIT-sorsjegyeket az idősebb dolgozók is. A kiadott VIT-bélyegek leg­nagyobb részét is megvették már. ■ A VIT-alap összege is egyre bővül. A szigetvári járás fia­taljai például 1170 forintot, a komlóiak 1400 forintot fizet­tek be eddig és sorolhatnék a számokat - tovább. Igen, semmi túlzás. Annyi ajándék készül az idén, amennyi még egyetlen VIT előtt sem. Az idáig elkészült vagy ké­szülő ajándékok listája is hosszú lenne. Komlón például szénnel töltött miniatűr csil­léket, kicsiny bányászlámpát, népes kicsinyített mását és még sok mást készítettek a ká- szesek. A mohácsi járásban 10 alapszervezet már bevitte az ajándékokat a járási székhely­re; A majsi, székelyszabari. görcsönydobotoai és nagynyá- rádi kiszesek babákat, a bó- lyi gépállomás és a Mohácsi Gépgyár fiataljai miniatűr ekét és kohót, a bari kiszesek hímzett vörös zászlót külde­nek a VIT-re. A csányoszróiak (több falu­si KISZ-szervezet támogatásá­val) ormánsági térítővel, a sellyeiek ormánsági babával kedveskednek a külföldi kül­dötteknek. Pécslbagotán, Té- senyben és Szabadszentkirá- lyon díszpámát, asztalterítő­ket, vitrin terí tőiket és még sok mást készítenek a lányok. A godisaiak ugyancsak dísz­párnát, a sásdiak hímzett ab­roszt készítenek Porcelángyári ifik a VIT-ért A porcelángyári kiszesek valamennyi KISZ-szervezet közül kiemelkednek az aján­dékkészítési' mozgalomban’. A porcelángyári ifik ugyan­is nemcsak a maguk szerve­zete ajándékát készítik el. Bu­dapestről is megbízták őket azzal, hogy készítsenek szá­mukra VÍT-ajándéktárgyafcat, számszerűit 40 magyaros por­celánfigurát. Amikor a porce­lángyári ifik ezt hírül vették, elhatározták, hogy társadalmi munkában csinálják meg a figurákat; Példás a pécsváradi járás­beli kiszesek ajándékkészítési mozgalma is. Különösen a hidasiak remekelnek, ahol a székely babától kezdve a „ma­gasra vetett“ székely ágyig sokmindent készítenek. A hi­dasi ifjúmunkások kisméretű szállítószalagot küldenek a VIT-re, amely elektromos meghajtással működik. A véméndiek csipkét, a szederkényiek térítőt készíte­nek. Az óbányai ifik — nem hiába nagymultű náluk a fa­zekasmesterség — díszedé­nyekkel, virágvázáikkal akar­nak kirukkolni. A pécsváradi gépállomás kászesei miniatűr gyűrűshengert készítenek. Levelezés — VIT-napok Megírtuk már, hogy külföl­di fiatalokkal lehet levelezni, s hogy a levelezés kétféle­képpen történhet: a KISZ- szervezet kollektívája levelez egy külföldi haladó ifjúsági szervezet egyik a>.pszerveze<é- vel, vagy predig egyénileg Íro­gatnak egymásnak a magyar és külföldi fiatalok; Nos, a levelezés már meg­kezdődött. Egyre többen ostro­molják a KISZ Központi Bi­zottságát és a megyei KISZ bizottságot címekért — nem­csak az’iskoláikból, hanem az üzemekből is; A VIT-napok is hamarosan megkezdődnek. „Prágától— Becsig“ címmel előadássoro­zatot tartanak az alapiszerve- zet^cben, ahol a VIT történe­tével, a kapitalista és gyar­mati országok fiataljainak életével és harcaival ismerte­tik meg ifjúságunkat. A sás- di járásból érkező hírek sze­rint náluk már hétfőn meg­kezdődnek a VIT-napók. |’ — ■ ii Megkezdték az új pécsi erőmű törzsgárdájának kialakítását A Pécsett épülő 228 000 kjlo- wattos erőmű első gépegysége ez év végén kezdi meg üzeme­lését. A termelés megszervezé­sére megalakult és már 120 fős létszámánál dolgozik a Pécsi Hőerőmű Vállalat. Munkájá­ról Kovács „Béla, az új erőmű igazgatója és Szetner Tamás főmérnök a következőket man dotta. — A szakmunkások egy ré­sze a beruházó vállalatok — a Darugyár, a VERTESZ — sze­relőivel együtt végzi a bonyo­lult gépek, automatikus ve­zérlőberendezések szerelését, belőlük kerülnek majd ki az új erőmű vezető szakmunká­sai, csoportvezetői. Dolgozik már az új erőmű karbantartó gépüzeme is, egyelőre a beru­házóknak végeznek különböző bérmunkákat; — A mérnökök, techniku­sok — akik termelő erőmű vekből, előzetes tap>aszfcalatok- kal kerültök ide — a beruhá­zás műszaki ellenőreiként, il­letve a tervezői számítások gyakorlati megvalósulására, a kivitelezésre vonatkozóan vé­geznek brigádvizsgálatokat. Javaslatot tettek p>éldául szén­por- és pemyelekötŐ-benende- zések pótlólagos beszerzésére és beépítésére, mivel ennek el­maradása a város levegőjében elviselhetetlen levegőszennye­ződést okozna. Javaslatukat az illetékes minisztérium magáé­vá tette. Látogatásokat tesz­nek a legújabb hazai erőmű­id» Szabályozták a burgonya, a zöldség és a gyümölcs felvásárlását A belkereskedelmi minisz­ter, a pénzügyminiszterrel, az Országos Árhivatal és a SZÖ- VOSZ elnökével egyetértésben szabályozta a burgonya, a vö­röshagyma, a zöldség és a gyű mölcsfélék felvásárlását. Az utasítás előírja, hogy a köz- pwniti árualap feltöltése, a bur­gonya, a zöldség és a gyümölcs felvásárlása az egész ország­ban alapvetően a földműves­szövetkezeti szervek feladata. Hasonló tevékenységet más szervek csak kiegészítő fel­adatként. láthatnak el; Az egyéni termelőktől — a konzendpar által termelési szerződéssel lekötött zöldség- féleségeken kívül — csak a földművesszövetkezetek vásá­rolhatnak vöröshagymát, zöld­séget, burgonyát és gyümölcs- félét. A földművesszövetkeze­tek ezt a tevékenységüket csak az alapszabály szerinti működési területükön folytat­hatják. Az állami gazdaságok­kal és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekkel, a föld­művesszövetkezetek szállítási, értékesítési, illetve termelési szerződést csak a mezőgazda- sági termékeket értékesítő megyei értékesítő központ megbízása alapján köthetnek. Az utasítás kitér az állami kereskedelmi szervek, intéz­mények közvetlen felvásárlási tevékenységére. Eszerint az ál­lami kereskedelmi, vendéglátó ip>ari, üzemi vendéglátó válla­latok, továbbá egészségügyi és szociális intézmények burgo­nyát, vöröshagymát, zöldséget és gyümölcsöt egyéni terme­lőtől nem vásárolhatnák. A szakemberek véleménye szerint a módosított felvásár­lási rendszer egységesebb és szervezettebb formában tudja ellátni feladatait és előrehala­dást jelént a múlthoz képest. Már rég elharangozták a delét, mikor a szavai alvé­gen az első májusfát megpil­lantottuk. A falu néptelen- nek látszott, csak a sűrűn felbukkanó égbenyúló pántli­kás fák árulták el, hogy ün­nepnapokon sok szép eladó lány sétálgat kart karba ölt­ve a falu utcáin. Ilyenkor persze a mezőn dolgozik a fiatalság és a nóta meg a ka­cagás is kiköltözött velük a mezőkre. A felvég felöl egy piros­arcú legényke lépkedett., szíjra fűzött táskával j vál­lán. — Megmondanád-e kisfiú, merre van az iskola? — Amott, ahol az a három májusfa áll — mutatott egy sárga épületre az apróság. És már tudtuk is, hogy a ta­nító, akit keresünk, leány, méghozzá szép eladó leány. Bertus Erzsébet mosolyog­va fogadott. Mikor a május­fáihoz gratuláltunk, szeré­nyen a tanítványaira hárí­totta a dicséretet. — Aranyos, figyelmes gye­rekek — mondotta, de az ab­laka alatt álló „faóriásról“ nem beszélt. Az titok. Pedig Erzsébet várost, lány volt. Pécsett nőtt fel, szép szőke, kékszemű lánnyá, ott végez­te él a képzőt. De azt a ked­ves, szelíd mosolyt, amely étitnduntalan az a^ka körül bujkál, azt már falun szerez* SzeLid szónál te, és érzelmeiben már in­kább a falusi ember érzel­meihez Ml közel. Lám, a fái­nak is mennyire örült, arról az egyről meg milyen kedve­sen hallgatott. A gyermekek meg a falusi szülők nyelvét meg annyira érti, hogy a kis és nagy szivek neki egy szó­ra kinyílnak. Hat éve tanít falun, és azok közé a fiatal értelmiségiek közé tartozik, akik nemcsak szeretik, de élvezni is tudják a falusi életet. A munkájáról kérdeztük, meg arról a nagy változás­ról, ami tavasszal az ő fa­lujában is végbement. Elmondta, hogy az első négy osztályt tanítja csak, mert, a felső tagozat Diós- vtszlón, a körzeti iskolában tanul. Tanítványainak szülei most már mind tsz-tagok. Ilyenkor a. mezőn dolgoznak és a gyerekek délutánonként bent maradnak az iskolában. Erzsébet felügyel rájuk a házi feladat elkészítésénél Önként vállalta ezt a segí­tést, hisz a szülök, tavasszal meg nyáron nem tudnak foglalkozni c gyerekekkel, Es Erzsébet nem panaszko­dik a szülőkre, megérti őket. Hz Mez « legnehezebb év. hisz most alakult a tsz. Sok még a probléma, össze kell Vonúi az állatokat. Van Vas­kapu-pusztán egy istálló, az utolsó közgyűlésen elhatá­rozták, hogy elkérik az álla­mi gazdaságtól Most még ugyan kevés a takarmány, de augusztusra már megvá­sárolják a teheneket és Er­zsébet sorolja: ennyit, meg ennyit. Tájékozott a legap­róbb részletben is. Mindig többes számban beszél, — ezt így szeretnénk vagy úgy szeretnénk, — mintha nem egy tsz-ről, egy egész falu­ról, csupán egy nagy család­ról beszélne. Bertus Erzsébet szelíd mo­solyára ezen a tavaszon a nagy indulásnál is megnyíl­tak a szivek. Hívták őt: „ta­nító néni, hozzánk, is jöjjön el! Tényleg jobb lesz nekünk abban a tsz-ben?“ gs a fia­tal lány, a tanító néni el­ment mindenhová és ko­moly embereket szelíd szávai győzött meg a jobbról. És a napközi otthon., ami­ről akkor, beszélt nekik, még ezen a nyáron megnyílik Szaván. Egyelőre csak nya­ranta működik majd, de Er­zsébet már az állandó óvodá­ért harcol. Micsoda segítség lenne, az a tsz-ben dolgozó asszonyoknak! Kultúrotthon van, de kicsi és ide jár szó­rakozni a környék fiatalsá­ga. Elhatározták, hogy ki­bővítik. A KISZ-nek és a nőtanácsnak van egy kis megtakarított pénze s’ a fia­tal tanítónő egyre sürgeti az építkezés megkezdését. Mert ő mindenben benne van, mindennek tagja, részt kér mindenből. Eljár a tsz-köz- gyülésekre, a nőtanácshoz, a kiszesekhez, hisz ő is KISZ- tag. Látogatja a gyermekek szüleit, délelőtt tanít. És még arra is jut ideje, hogy dél­utánonként. ha a gyerekek a házi feladatokkal készen van­nak, színdarabokat tanítson be nekik. Május végén elő­adják a Többsíncs királyfi-t é$ ebben minden tanítványa szerepel. Egyszer ügy volt. hogy másik faluba helyezik, de a szavai szülök nem engedték. Erzsébet az övék, a gyereke­ké, a falué. Két éve özvegy édesanyja is leköltözött hoz­zá. Most itt élnek a csendes kis tanítói lakásban kettes­ben. De kettesben már nem sokáig. Eay idő óta Erzsébet szekrényébe szaporábban vándorol be a kelengye. Bi­zony azon a sudár törzsű májusfán nem lengedez hiá­ba a pántlika. (R-NÉ) vekben — többek között Tisza palkonyán, Sztálinvárosban — és az ott szerzett tapasztalato­kat a pécsi erőműnél, a beru­házók felé tett javaslatok­ban ugyancsak hasznosítják, így például az erőmű javítá­sához, karbantartásához szük­séges szerszámokat a beruhá­zó a Pécsi Hőerőmű Vállalat mérnökeinek javaslatai alap­ján szerzi be. Feltétlenül megemlítendő még, hogy a Pécsi Hőerőmű Vállalat az új létesítmény munkásgárdájának kialakítá­sánál feltétlenül számol egy­részt a régi pécsi erőmű dől* gozóivaű, a pécsi technikumok­ból kikerülő fiatalokkal. To­vábbi munkaalkalmat jelent, hogy az új vállalat létszáma év végéig 400 főre, 1964-re, az erőmű építésének befejezésére pedig 1100 főre növekszik. Tér mészetesen a szakemberek egy részét továbbra is az ország más részén működő erőművek­ből kénytelenek felvenni. Le­telepítésükre a Pécsi Hőerőmű Vállalat eddig 66 új lakást ka­pott, az idén további 80, a há­roméves terv végéig pedig még 250 lakáshoz jut a vállalat) Gondolatok levelek olvasása közben Az embereknek nemcsak nagy, szent ügyei vannak, mint a szocializmus, a béke, a teremtő munka, a jólét, nemcsak örömei és boldog­ságai vannak, de gondjai is; Persze a gondokban, bajok­ban is akadnak nagyok, de sakkal több az úgynevezett „apró” baj és gond. Ilyesmi előfordul még a szólás-mon- dásos „legjobb családban” is. Ha maguk a gonddal és baj­jal küzdők egyedül nem tud­ják elintézni ügyüket, a kü­lönböző szervekhez fordul­nak segítségért. Szóban pa­naszkodnak, levelet írnak, esetenként még kisebb kül­döttséget is menesztenek oda, ahonnan remélik, vár­ják ügyes-bajos dolguk elin­tézését Az ilyen „apró” ügyek el­intézése, elintézésének segí­tése bizony nem könnyű munka. Volt hazánkban idő­szak, amikor az emberek ki­sebb-nagyobb sérelmeinek orvoslása, elintézése huszad­rangúnak számított. A p»- naszkodónak könnyen adtak „elvi” tanácsot, hogy „nézzen szét az országban, hogy mi­csoda nagy tettek és ered­mények vannak . és hason­lítsa hozzá a maga kis ba­ját és meglátja, hogy eltör­pül .;Valóban a nagy jó mellett eltörpült a kicsi baj, de viszont nem szűnt meg és telt az elégedetlenség px>ha- ra. Ide került a vélt sérelem és p>anasz, a jogos és a mondva csinált is, amit a né­pid demokrácia ellenségei eggyé gyúrtak és a népi ha­talom ellen aknának akar­ták használni. . Az utóbbi két és félévben sok minden jóra fordult az emberek „apró” ügyeinek elintézésében. Sok, igen ala­pos vizsgálat bizonyítja, hogy az állami és társadalmi szer­vek új módon, emberi má­don felelősségérzettel intézik az emberek problémáit. Ezt nem is a vizsgálatok, a mun­ka eredményei bizonyítják legjobban és a bizalom, amely megerősödött a taná­csokban, a bíróságokon, a különböző vezető szervekben és vezetőkben. Az új, munka­stílus, amit ma már kevés­bé emlegetünk, de mindin­kább a gyakorlatban valósí­tunk meg, olyan, mint az ál­landóan termő fa — min* dennap gyümölcsöt hoz. Eredmények hosszú sora jelzi, hogy a megyei és vá­rosi népri ellenőrző bizottsá­gok, a megyei, pécsi és já­rási tanácsok, a többi állami szervek nem afféle sablonos, feladatnak, „szükséges rossz­nak” tekintik a különböző bejelentések, panaszok meg­vizsgálását. Általában a tör­vényes határidőn belül elin­tézik a kérést, kijavítják a hibát és. levélben válaszol­nak a tettekről. E válaszok­ban is van egy új, szép vo­nás. Mind több olyan válasz­levéllel lehet találkozni, amelyben nemcsak azt írják meg, hogy igaza van az ille­tőnek. de azt is, hogy miért van igaza, és mit intézked­tek. fis ez nem lényegtelen, ez nagyon lénveees dolog. Megerősíti az illetőt a na- ga igazában és a maga igaz­ságát így mégínkább a nép>- hatalom, 6aját hatalma igaz­ságának tudja. De a vélt pa­naszokra, sérelmekre írt le­velek a szokásos nem mel­lett megmondják, hogy miért nem lehet a kérést elintézni, miért nincs az illetőnek iga­za és miért lenne rossz, ha úgy lenne, ahogy az illető akarja. Ezek már nem a régi han­gok, nem az agyonhallgatás jelei, nem emlékeztetnek ar­ra, hogy valaki lakást kért levélben és még választ sem kapwtt, mondván, hogy „mit válaszoljunk, úgy sincs la­kás”.’És ez más, „kényes” témáknál is előfordult. Ma azt tapasztaljuk, hogy (bár előfordul még az emberek ügyes-bajos dolgainak inté­zésénél hiba, főleg lassúság), ahol az emberek „apiró” ügyeit intézik, megtanultak igent és nemet mondani nyíl­tan és azt megokolni. Igen komoly politikai tevékeny­ség ez, még ha esetleg úgy is tűnik, hogy a lyukas eső­csatorna kijavításában, az elromlott vízcsap kicserélé­sében, az elfelejtett, de jogos nyereségrészesedés utólagos kifizetésében, a jobb munka- feltételek megteremtésében „semmi piolitika nincs”. Van! Ezekből az „apró" dolgok­ból, mint téglából az épület, rakódik a hit, az állandóan erősödő bizalom. A munkás-paraszt kor­mány rendelete a dolgozók bejelentéseinek, leveleinek intézéséről ebből az alapelv­ből indul Id és abból az alapi- igazságból, hogy első az em­ber, a dolgozó. Szükség volt erre a rendeletre, hogy tör­vényesen is helyet biztosít­son a dolgozók „apró” ügyei intézésének, hogy ez a mun­ka az eddigi eredményekre alapiozva tovább javuljon. Erre minden reményünk meg lehet. Érdekes világ (igen, szin­te, külön világ) a dolgozók­tól érkező leveleket átolvas­gatni, tanulmányozni. Ahány árnyalata van a roppant bo­nyolult életnek, annyi talál­ható e levelekben a lakás­építés örömétől és gondjától kezdve a csalódott szere­lemig, az életörömtől az élet- untságig. (16 éves lány írta.) És ebben mindben kell és lehet Is segíteni. Segíteni megkapni a gerinccserepiet, vigasztalást adni a csalódott szerelmesnek, hogy elmúlik és így tovább... És milyen szép, milyen jóleső érzés ol­vasni a köszönő levelet és tudni, hogy ismét kisimult emberek homlokán a ránc, a gondterheltség helyett fel- oldottság, öröm van az arcon. A dolgozók bejelentései­nek intézése igen szép fel­adat, mert segíti a tömeg­kapcsolat erősítését. Erre kell elsősorban gondolni, amikor kézbe kerül a napi posta és a többi között ezt olvasni a sok száz. levélben: „Tudom, hogy az én kéré­sem is munkát jelent önök­nek, de hiszem, hogy időt •találnak rá és fáradságot nem sajnálnak elintézésére. Higgyék el, egy család éle­tét teszik szebbé vele...” A sok ember, a sok család éle*é"°u crehhé tétele a dol­gozók nagy családja éledé­nek szebbé tételét jelenti K. J. :

Next

/
Oldalképek
Tartalom