Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

2

NAPLÓ

1959; MÁJUS IS. 1

HÍREK—íhJ&Iczsséjbolc

A hatékonyabb ellenőrzés

útján

Hírt adtunk már arról, hogy az

Építőipari Tudományos Egyesület pécsi csoportja és a Hazafias Népfront városi bizottsága szervezésében az EM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat „Műszakiak Pécsért” kiállítást rendezett a Hazafias Népfront Janus Pannonius utcai székházában. A fenti szervek a kiállítással kapcsolatban ankétot is szerveztek. Az ankétét ugyancsak a Janus Pannonius utcai székház kultúrtermében 14-én, csütörtökön 15 órai kezdettel tartják meg. A megnyitót Szoyka Pál elvtárs tartja. Ezután Pécs város vízellátásának problémájáról Temesrékási Mihály és Honti Gyula tart előadást. A vitában felszólalnak: Márki László a városi tanács vb. építési és közlekedési osztályának vezetője, Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet vezetője, valamint Bellosevich Sándor és Szabó László.

Az ankéten előadást tart még Martos Ferenc bányamérnök a ..Bányakárok csökkentésének lehetőségei” címmel. Hozzászólnak: Novák Frigyes és Hargita! Béla.

*

Emelkedik Pécsett a gázfogyasztás. Egy évvel ezelőtt Pécsett még mindössze S2S0 gázfogyasztó volt s ebből 4828 volt a háztartási fogyasztó. Az elfogyasztott gázmennyiség 3,777 000 köbméter volt s ebből a háztartásoknak 533 000 köbméter futott. Most 195» első negyedévében már 4 472 000 köbméterre emelkedett az értékesített gáz mennyisége s ebből 092 000 köbméter már az 5345 háztartási fogyasztónak jutott.

*

A légzőszervi — szilikotíkus —

megbetegedésben szenvedő pécsi bányászok elektro-aerosol lnha- láló készülékkel történő kezelését már a múlt év tavaszán megkezdték Pécsbányán. A kezelésre járó hányászok véleménye szerint a rendszere« Inhalálás megkönnyíti a légzést, étvágyat kelt és éjszaka Is jobban tudnak pihenni. A Pécsi Szénbányászati Tröszt vezetői éppen ezért lehetővé tették, hogy elektro-aerosol Inhaláló készülékkel történő kezelést az aktív bányászok mellett a nyugdíjas bányászok is igénybe vehessék.

*

Tanácsi beruházások célfára az első negyedév végéig 78,1 millió forint értékű beruházási keretet nyitott meg a Beruházási Bank két fiókfa. Az elmúlt esztendőben téliesített tanácsi beruházások értéke 112,3 millió forint volt. A korábbi évek tapasztalataiból feltételezhető, hogy a tanácsi beruházások összege az év során még emelkedik.

*

195* első negyedévében jelentősen csökkent a közúti balesetek száma. Amíg például 1958 első negyedévében a közúti balesetet szenvedők száma 49, a második .negyedévben 55, a harmadik negyedévben 77, a negyedik negyedévben pedig 57 volt, 1959. első negyedévében a közúti balesetet szenvedők száma 28sra csökkent A múlt évben a legtöbb közúti balesetet még mindig a motorkerékpárral közlekedőket érte s igen sok balesetet okoztak a tehergépkocsik Is. A legkevesebb baleset a fogatolt járműveken közlekedőket érte.

*

Hatvankilenc tűzeset történt Baranya megyében az első negyedév alatt. A tűzesetek a gyáriparban 15 ezer, a mezőgazdaságban 32 ezer, a lakóházakban 10 ezer, összesen pedig 81 500 forint értékű kárt okozták. A tűzesetek száma kilenccel haladta meg az 1958. évi IV. negyedévben előfordult tüzesetek számát, az okozott kár azonban ezer forinttal kevesebb volt.

Megyénk, kereskedelmi forgalma az utóbbi időben lényegesen megnövekedett. Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva, kereskedelmi szerveink az áruellátás terén 1959.

I. negyedében is igyekeztek mindent megtenni a lakosság, a fogyasztók szükségleteinek kielégítésére.

Az utóbbi időszakban javult a kereskedelem kulturáltsága, egyre több a példásan rendezett ét tiszta bolt, de kielégítővé kezd válni az élelmiszer- üzletek hűtőgépekkel való ellátottsága is. A kereskedelmi dolgozók, az eladók, a boltvezetők többsége, lépést tartva az igények fejlődésével, egyre inkább ragaszkodik a szocialista kereskedelem kívánalmaihoz s egyre jobban ebben a szellemben dolgozik.

Nem így azonban az elárusítók egy vékony rétege, mely a megélhetésen, a fizetésen kívül még külön pénzkereseti forrást is lát az üzletben. Ezt mutatta az 1958-as év összesített leltáreredménye is, mely jelentős összegű többletről és hiáriyról ad számot. Ezeket a meglévő hiányosságokat kiküszöbölni csakis a hatékonyabb ellenőrzés útján lehet. A Belkereskedelmi Minisztérium Baranya megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőségének vezetőjét kerestük fel, hogy nyilatkozatot kérjünk az ellenőrzés terveiről. Faludi Armin elvtárs kérésünkre az alábbiakban válaszolt:

A kereskedelmi szektorokban elsősorban a vállalati ellenőrök végeznek vizsgálatokat, melyekért a vállalatok igazgatói felelősek. A vállalati ellenőrzés hivatása kiterjed a Boltokban a vevőkkel való foglalkozásra, a pontos fogyasztói árakon történő árusításra, a kulturált kiszolgálásra és a társadalmi tulajdon védelmére. Sajnos, előfordul, hogy az ellenőröket is ellenőrizve hiányosságokat tapasztalunk és akkor pénzbírságot szabunk ki. Ilyen eset történt a Pécs-Budai Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat és a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat egyes ellenőreivel, akik a leltárban teljes értékű árunak vettek fel selejtárukat is, s ugyanakkor a boltvezetőt sem vonták felelősségre a 6elejteződés miatt. A vállalati ellenőrzés legnagyobb hibája, hogy nem veszi igénybe munkájához a társadalmi ellenőröket és nem végeznek próbavásárlásokat. Mi felkértünk egy társadalmi ellenőrt a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 9. számú vasboltjában különböző cikkek vásárlására. A vásárolt tízféle áru közül négynél 13.55 forint árdrágítást követtek el. Kétféle árut olcsóbban számláztak, tizenkét folyóméter gázcsövet pedig 183.60 forint értékben le sem blokkoltak. A társadalmi ellenőr, mint ismeretlen egyén tehát árdrágításon és hanyag kezelésen érte a bolt eladóját, amiért is 300 forint pénzbírsággal sújtottuk. Ugyancsak más üzletekben hasonló árdrágítást észleltünk, ami természetesen a többletek keletkezésének* fő oka. Az eladó ilyen kor megkárosítja a fogyasztót, a le nem blokkolással pedig az államot;

A Kereskedelmi FelUgyelŐSeg most különösen azokat az üzleteket tartja szem előtt, ahol többletek adódtak, de ugyanakkor hatékony ellenőrzést gyakorolt az egész kereskedelmi tevékenység felett,

• • —

j Nemrégiben Mázán jártam a 105. sz. boltban — folytatja Faludi elvtárs, ahol éppen a Tejipari Vállalat által leszállított árut vették át. Persze ez az átvétel nagyon simán ment, mert a bóltvezető méretlenül rakatta be az árut. Mi próbamérést csináltunk, s kiderült,, hogy az egyik sajttételnél például 5 dekagramm differencia i ejtőzött. Ez két forint összegnek felel meg. De ez csak egy tétel, s egy nap. Sok kicsi sokra megy, sokra rúghat egy hónapban. A boltvezető persze hogyan hozza be a hiányát? Kevesebbet mér a vevőnek. Ezért szükséges megkövetelni, hogy a boltvezetők méretlenül ne vegyenek át árukat, viszont a nagykereskedelmi vagy ipari vállalatok se csomagoljanak pontatlan súlyú anyagokat.

Érdekes s kenyérprobléma is. Szentlőrincen a Szigetvári Sütőipari Vállalat 4-es számú boltjában 10 kenyeret lemértem. Tudvalévő, hogy a szabvány szerint a kenyér súlya 1.98 kilótól 2.02 kilóig terjedhet. A tíz kenyér közül csak egy volt 2.02 kiló, a többi 1.77, 1.83, 1.85, 1.95 stb. Ugyanakkor a boltvezető a próbavásárlásnál két darab kenyérnél 0.95 forint árdrágítást követett el. Hát ez igazán csekélység — mondhatná bárki, viszont meglepődne, ha kiszámítaná, hogy abban az üzletben négy mázsa kenyeret adnak el naponta, s ha minden négy kiló kenyérnél majd egy forint az árdrágítás, akkor ez csinos kis ösz- szeget jelent.

Ez a példa bizonyítja, hogy az előállító vállalatnak a kenyér súlyára nagyobb gondot kell fordítania — mondta végezetül a Kereskedelmi Felügyelőség vezetője.

A példák persze csak kiragadott esetek, > kereskedőink többsége szorgalmas, lelkiismeretes munkát végez. A jó ellenőrzés (5két is segíti, támogatja. A vállalati ellenőrzésnek is fel kell javulnia oly mértékben, hogy az előforduló szabálytalanságokat minimálisra lehessen csökkenteni. így el lehet érni, hogy 1959-ben már nem lesz olyan sok többlet és hiány a boltokban. A kulturált, szocialista' kereskedelem ezt is megköveteli a kereskedelem dolgozóitól.

(Szűts)

— EGY KIS STATISZTIKA a Szigetvári Cipőgyárból: 1949-bem 143 762 pár cipőt

gyártottak, ez évi tervük pedig 372 000 páir cipő. Az emelkedés: 258 százalék.

Hűvészi alkotások bemutatója Űj-Mecsekalján

A Képzőművészeti Alap Képcsar noíka az új-mecsek- aljai munkásklub helyiségében (Rendőrségi épület II. em.) május 8—16-ig részfletvásárlással egybekötött bemutatót tart. A bemutató cél ja, hogy a dolgozók fáradság nélkül otthonuk kö zeleben megtekinthessék és megismerhessék a mai

művészi alkotásokat és ha lakásukat díszíteni kívánják, előnyös feltételek mellett valóban értékes dolgokhoz is juthassanak. ' Sajnos, a bemutatók elhelyezése nem a legmegfelelőbb, és így eddig kevesen vettek róla tudomást, de aki elment, azok közül alig volt, aki ne egy-egy szép olajfestménnyel, rézkarccal!, vagy szoborral hagyta volna el a hellyiséget.

A bemutatón a legnevesebb művészeink alkotásai áll nak az érdeklődők rendelkezésére, melyek köre a mai naptól újabb értékes darabokkal bővült. Még annak is, aki nem szándékozik vásárolni érdemes megtekinteni a bemutatót, mely naponta 11—13 óráig és 16—19 óráig van nyitva:

■ HíltlElCB

Hétfőn ÍZ óra tájt a szigetvári országúton az FB OS—11 rendszámú gépkocsival Fodor Sándor, a Baranya megyei Építőipari Vállalat gépkocsivezetője beleszaladt a MÁV álló gépkocsijába és azt az árokba lökte. A baleset oka: Fodor Sándor gépkocsijának rossz volt a fékje. Személysérülés szerencsére nem történt, de tetemes anyagi kár keletkezett a szabálytalan közlekedés miatt.

— TÍZTŐL negyven százalékos árkedvezménnyel árusítják ki a Pécsi Ruházati Bolt Kossuth Lajos utca 23— 25, Kossuth Lajos utca 17 és Bem utca 6. szám alatti boltjai a kishibás méter-, konfekció, cipő- és kötöttáru cikkeket.

□ KERÉKPÁRJÁVAL hegyről lefele jövet hirtelen fékezett, arról lebukott és agyrázkódás érte Piszkor József 27 éves, Kán, Arany Jánog utca 10. szám alatt lakó pályamunkást. A II. számú Sebészeti Klinikán részesítették elsősegélyben.

□ A „CSAK NŐKNEK“ hetek keretében a nők második műszakjának megkönnyítése érdekében a háztartási kisgépek egész sorát bocsátják az Állami Áruházban Q vásárló asszonyok rendelkezésére; nagyobb választékban lesznek kaphatók majd a zománcai és tűzálló-edények, valamint a közkedveltté vált műanyag háztartási cikkek is— ÜLÉST tart a városi tanács végrehajtó bizottsága május 15-én, pénteken délelőtt kilenc órakor a tanácsháza v. b. üléstermében. A végrehajtó bizottság megtárgyalja a helyiipar fejlesztési tervét, valamint a munkásosztály helyzetére vonatkozó intézkedési terv végrehajtásáról indítanak vitát.

□ TÁNCOSTALALKOZÓT rendeznek május 24-én Mohácson a városi művelődési házban. A találkozón a megye legjobb földművesszövetkezeti táncegyüttesei vesznek részt.

□ ZÁSZLÖAVATÖ ünnepélyt tartanak május 16-án, szombaton délután hat árakor a Pécsi Erkel Ferenc Zenei Gimnáziumban az iskolai KISZ-szervezet és a szülői munkaközösség. Mind az iskolai, mind a KlSZ-zászIót az iskolát patronáló Siklósi Állami Gazdaság adományozta a fiataloknak.

— MESTERVIZSGÁKAT tartanak ezen a héten a nőí- szabó, kádár és bognár szakmákban először — Pécsett, a KIOSZ Rákóczi út 24. alatti székházában. A mestervizsgák nyilvánosak, azokon szerdán, csütörtökön és pénteken bárki részt vehet.

— ÚJABBAN tolókocsival viszik be a Pécsi Húsipari Vállalat füstölőibe a töltelékárut, amely füstölés után ugyanezen a kocsin folytatja útját a főzőbe, majd ismét a füstölőbe. Ezzel lényegesen könnyebb és gyorsabb., g munka, nem kell fáradozni az árú rakosgatásá val.

□ ZÁSZLÓT bontanak a pécsi fűtőház KISZ-szervezetének tagjai is. Az avató ünnepséget május 14-én, délután hat órakor rendezik a Vasutasok Szakszervezetének Várad! Antal utca 7/2 szám alatti kultúrotthonában.

□ HETVEN lovat vásárolt exportra és vágási célokra a Baranya megyei Állatforgalmi' Vállalat a vasárnapi pécsi vásáron,

— NYERSBŐR érkezett a pécsi vasútállomásra. A 28 tonnányi szállítmányt, melyei Nyugat-Németországból importáltunk — a Pécsi Bőrgyár dolgozza fel.

Májusi eső

A rádió mér a kora reggeli adásában je»

lez te, hogy első lese, de hát ki veszi komolyan a rádió idő jóslatait... És lám, kilenc óra felé sűrűsödő felhők tollászkodtak a nap előtt. Nekieredt a szorgalmas, langyos, aranyat érő májusi eső. A. hirtelen jött meleg napok után úgy várta, szomjazta a föld, oly mohón szívta magába a cseppjét, mint a méhecske a táráig mézét.

Csáti János jó időre számítva, felső kábáit véllkiU baktatott iki az erdőszéli ikukorioa- fötdre és bizony az első cseppek után bosz- szankodva szidta könnyelműségét. Nem, nem az esőt szidta, annak nagyon, is örült, őrömében szinte észre sem vette és máris pocsékká ázott a ruhája és lassanként minden cseppet külön érzett a hótón.

— Abbahagyom — döntött végtére is öles gyors léptekkel a közeli erdőszélhez sietett, hogy meghúzódjon a fák alatt.

— Elszívok egy cigarettát, — gondolta közben majd csak kiderülha ki alkar.

Nem állt meg a szélső fánál, beljebb csörtetett, oda, ahol a legterebétyesebb fát tudta.

— Na, most már eshetsz — csúfalódcM vissza a biztonságos lombok alól az esőre.

Az eső közben egészen nekibuzdult. A sűrű, nagy cseppek valóságos vízfüggönyt bocsátottak a fák köré. Csáti már éppen dicsérni akarta eszét azért, hogy a tegdúsabb koronájú fát választotta, amikor véletlen a szomszédos fa alá pillantott. Egyszeriben oda lett a jókedve.

A jószerencse éppen a legnagyobb haragosával, —1 Szíva Pállal — hozta össze, aki csakúgy, mént 6, csuromvizesen a szomszéd fa törzsét támogatta és szemmel láthatóan bosszankodva konstatálta a kellemetlen találkozást.

Valamikor, nem is olyan régen, még a legjobb barátok voltak. Együtt■ tegényeskedtek,

együtt voltak a katonaságnál is. Egyszóval jól megvoltaik egymással, egészen tavaly őszig, Akkor aztán egyszeriben végeszákadt a barátságnak.

Csáti még ötvenhat őszén vett egy vetőgépet. Nem volt ugyan égetően szüksége rá és nem is vetőgépre szánta a pénzt, de mivel rossz hírek járták és mindenáron szabadulni akart kis pénzecskéjétől, hát vetőgépet vett. Az volt, azt kapott és végeredményben nem is járt vele rosszul.

— Legalább nem szorulunk senkire — bizonygatta felesége előtt, dkinek szemmel láthatóan nem tetszett a vásár.

Meg is mondta, miért nem.

— Most majd boldog-boldogtalan kölcsön kéri — tromfolt vissza és mint mindig, most is neki lett igaza. Sorba jöttek az ismerősök, szomszédok, színét sem látták a gépnek, a vetés-szezon végéig.

Akkor megfogadták, hogy többet nem adják kölcsön senkinek sem.

Nem is adták, még Szíva Pál komájuknak sem, aki ősszel újra el akarta kérni a gépet.

— Mondtam, hogy nem. Senkinek sei

Szó szót követett, úgy összevesztek, hogy Csáti végül is vasvillával kergette ki gyermek kori kenyerespajtását az udvarából.

Azóta köszönés nélkül mennek el egymás mellett és jó magyar szokás szerint ott sim- felik egymást, ahol leket. Setva csak mint

„zsugori gazember" beszél Csátiról, az meg véletlenül sem mondaná másnak, mint „potyázó kódisnak“. ■

Hát ezért érezték magúkat kellemetlenül most, hogy ez a nyavalyás eső így összehozta őket. És még csak segíteni sem tudtak a dolgon. Az eső egyre jobban nekísürűsödött, odakényszeritette őket a fa alá.

Egy ideig tüntető közömbösséggel elnéztek egymás feje felett. Mindegyik a másik köszönését leste és jellemző, hogy végül is egyszerre gondolta meg magát mind a kettő.

— Ad}' Isten.

Ez volt a legnehezebb, ezt az első szót kimondani. A többi már könnyebben kiprése- lődött.

— Jó kis eső... — kockáztatta meg Csáti, akiben azért mindig nagyobb volt a hajlandóság a megegyezésre, elvégre mégiscsak ő fogott vasvellát a másikra.

Szíva egy ideig tartotta magát, mutatta, hogy engesztelhetetlen, de aztán megérezte a másik hangjában a jóindulatot.

— Jó kis májusi eső... — válaszolt, de hogy Csáti el ne bízza magát, még hozzátette: — Nagyon kellett a vetéseknek. Az enyémnek különösen kellett, mivelhogy az ősszel nem kaptam vetőgépet és későn tudtam elvetni.

Ezt egyébként azért is mondta, hogy alkalmat adjon a ktmegyaráskodásra.

Csóti kapott is a szón.

— Az pedig nem jó. Kár volt a gépre várni«

— Géppel sokkal jobb a vetés.

— Csakhogy a gép drága és hamar tönkremegy.

— Ha kevesen használják, tíz év se látszik meg rajt.

— Ha egynék odaadom, mindenki kéri — inkább eladnám.

— Kár volna eladni — folytatta most már megenyhülten Szíva Pál. — Nem a gépben volt a hiba. Bennünk, mert mindegyikünk csak a maga érdekeit nézte.

— Gyújts rá — szíveskedett Csóti is — aztán egy-két slukk után hamiskásan kacsintott oda a másiknak,

— Mégiscsak eladom... azaz hogy beadom...

a közösbe.

Nagy szemeket meresztett erre Szíva Pál.

— Beadod-e?

— Be hát. Belépünk a szövetkezetbe... — mondta ki a nagy szót Csáti.

Most Szivén volt a sor. Jól tudta, hogy komája helyeslést vagy szemrehányást, — de mindenképpen választ vár. Egy szusszanáá- nyvt várt, kétszer is megszívta a cigarettáját, közelebb lépett és úgy rnondta:

— Ezek szerint mégiscsak igazam lesz. Emlékezz csak, már akkor is mondtam, amikor összevesztünk, hogy vetek én még azzal a nyavalyás géppel.,-. Most is csak azt mondom ... Ha minden jól megy, már ezen az őszön. Veletek együtt... .

Az eső közben elállt, A szétfoszlott felhők mögül egyszereseik előbukkant a nap.

— Hát. akkor mehetünk... — szók Szíva és a kezét nyújtotta.

— Jó kis eső volt.— fogadta el a parolát Csáti. — Jó, kis májysi eső.

VASVJmi FERENC