Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-06 / 104. szám

m». MÁJUS s. NAPLÓ 5 „Hz erőviszonyok drámai változásainak leszünk szemtanúi“ A kommunista társadalom­ról — mint már írtam — Bo­káit álmodoztak, majd Marx és Engels megállapították leg­főbb alapelveit, aztán Lénán és Sztálin foglalkozott részle­tesen konkrétabb és gyakor­latibb kérdéseivel. A kommu­nizmus általánosam kibonta­kozó építésének tervét azon­ban elvi és gyakorlati vonat­kozásban az SZKP XXI. kong­resszusán körvonalazták elő­ször. A történelemben első- ízben itt találkozunk vele meg fogható közelségiben, itt jelen­tették be a nagy gyakorlati célkitűzést, amely nem más, mint a kommunizmus felépí­tésének terve: történelmileg rövid időn belül be kell érni és túl kell szárnyalni a leg­fejlettebb tőkés államot, az Amerikai Egyesült Államokat, a népgazdaság, az életszínvo­nal minden területén, s ezzel létre kell hozni a szocialista tábor világméretű győzelmé­nek objektív gazdasági alap­ját. Előadói beszédében Hrus­csov elvtárs részletesen foglal­kozott a kommunizmus építé­sének belső fő feladatával, a kommunizmus anyagi-technikai bázisa létrehozásával, amely folya­mat részeként, az eddigi gi­gászi építőmunkát is túlszár­nyaló tevékenység bontakozik ki a Szovjetunióban. A kommunizmus amyagi- techmikaá bázisának megte­remtése, a termelőerők és a műszaki haladás szakai atlan és rohamos fejlődését írja elő. Ezt a célt szolgálja a 13 éves távlati terv, amelynek szer­ves és lényeges része a hét­éves terv, ennek számadatai­val pedig a XXI. kongresszu­son ismerkedtünk meg. Nem célom itt felsorakoz­tatni a 7 éves terv irányszá­mait, néhány adat és szám idézése azonban feltétlenül szükséges. Ilyen például a hét­éves terv beruházási összege, amely 3 billió rubelt tesz ki. Hogy ennek az összegnek va­lódi nagyságát megértsük, tudnunk kell, hogy a Szovjet­unió népgazdaságában az elő­ző 40 év beruházása összesen tette ki az említett rubelösz- szegeti Ebből a beruházásból 7 év alatt annyi erőmüvi kapaci­tást helyeznek üzembe, mint amennyit Angliában, Francia- országban és Nyugat-Németor- szágban valaha is építettek. Az ipari termelés 7 év alatt mennyiségileg és minőségileg akkorát nő, mint a megelőző 20 év alatt összesen. Az iparnak ebben a mére­teiben alig elképzelhető fejlő­désében jelentős szerep jut az új tudományos technikai for­radalomnak, amely a termelés komplex gépesítései és auto­matizálását, az atomenergia békés, széleskörű felhasználá­sát a vegyipar gyorsütemű fejlesztését, a termelés kérni- zálását és a különféle mű­S V JSSS& hozza magával. A komplex automatizál«« ’ hogy már a közeli *"■*«« legmodernebb gépekke^^J ják fel a gépipar vaJan^rnyr ágában a teimelőberendezése kot. A technikai haladás másik fontos velejárója a teljes A villamosítási terv ^ megvalósítása évtiz^e'| folyik. (Lenini ™ fá­sítási terv). A ötéves . ben azonban ez a nagy ^ eszme megvalósításénak szakaszába lép. Hogy h„itágg ™.í,é,i terv mit jelent, azt talán w_ szavaival lehet legjobba^ __ zonyftami: kommuniZ"1 . szovjethatalom 03 ország villamosítása. Termé­szetesen Léván itt nemcsak az elektromos erőművek létreho­zására gondolt, hanem ezzel kapcsolatban a legfejlettebb technika, a modem nagyüze­mi termelés megvalósítására. Úgy gondolom, itt ismét hasznos lesz néhány számadat ismertetése. A cári Oroszor­szágban 1913-ban 1,9 milliárd kwó vitlamosenergiát termel­tek; a Szovjetunióban 1937- ben 36,2 milliárd kwó-t, 1958- ban 233 milliárd kwó-t, 1972- re pedig 800—900 milliárd kwó-t termelnek. A nehézipar fejlődése mel­lett igen nagyarányú lesz az ipar egyéb területén is az elő­rehaladás. Pamutsző vebből például a jelenlegi 5800 mil­lió méter helyett 8000 millió métert gyártanak. Ez km-ben kifejezve, 8 millió km. Gyap­júszövetből a hétéves terv vé­gére annyit termelnek, ameny- nyivel a földet az egyenlítő mentén tízszer körül lehetne csavarni. Cukorból 10 millió tonnát, ami egy főre évenként 45 kg-t jelent. Megdöbbentően hatalmas számadatok ezek, de oly köze­liek és oly megfoghatók, hogy rég eloszlatták a kételkedés­nek utolsó maradványát is. Nem véletlenül írta a New York Times kommentárja 1959 februárjában: t,A hidegháborúban az alap­vető harc átkerült a gazdasági térre és itt vereséget szenved­tünk. Ha nem teszünk energi­kus erőfeszítéseket ennek a tendenciának megváltoztatásá­ra, akkor a következő 10 év­ben a nemzetközi erőviszo­nyok drámai változásainak le­szünk szemtanúi.” Keli még szólni arról is, hogy a Szovjetunióban a 7 éves terv megvalósításával távolról sem fejeződik be a kommunista társadalom fel­építése. Ebben az időszakban a kommunizmus építésének csak egy döntő szakasza zárul le eredményesen és jobb felté­telek teremtődnek a kommu­nizmus további építése szá­mára: Világosan kell látnunk azt is, hogy milyen tényezőkből ered a Szovjetunió fii gazdasági feladata. A szocializmus nem győzött egyszerre az egész világon, a világméretű győzelem szükség­szerűen egész történelmi kor­szakot ölel fel. Ez alatt egy­más mellett két egymástól tel­jesen különböző társadalmi rendszer létezik. A kettő kö­zött folyó harc alapvető ele­me a gazdasági verseny, amely objektíve létezik és egyáltalán nem befolyásolja az akarom, vagy nem akarom. A nagy történelmi küzdelmet az dönti el, hogy a gazdasági versenyben melyik társadalmi rend bizonyul erősebbnek. A kommunizmust építő társadal­mi rendszernek a munkater­melékenység, az egy főre jutó termelés és fogyasztás tekinte­tében kell elérni ég túlszár­nyalni a kapitalista partnert. A két társadalmi rend közötti harcot a két rendszer vezető erejének, a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Álla­moknak kell első fokon eldön­teni. A szocialista rend már eddig is sok területen bebizo­nyította fölényét, különösen az Ipari fejlődés ütemét tekintve, vagy például abban, hogy a szocializmust építő országok­ban a dolgozók nem ismerik a gazdasági válságokat, a kró­nikus munkanélküliséget. Ah­hoz azonban, hogy a fölény abszolút és minden oldalú le­gyen, el kell érni és túl kell szárnyalni az Egyesült Álla­mok egy főre eső termelési és fogyasztási színvonalát. Azért az Egyesült Államokét, mert a Szovjetunió már be­érte és túlszárnyalta a többi főbb kapitalista ország ez irá­nyú színvonalát és az Egyesült Államokét tekinthetjük a ka­pitalista termelési szint pla­fonjának, ez az a végső vonal, ameddig a tőkés gazdaság fel tudott emelkedni. íme, ezek azok a tényezők, amelyekből a fő gazdasági feladatok ered­nek. 1 nagy cél megvalósításának már nem áll útjában a Szovjetunió elszige­teltsége sem, mert a kapita­lista tengerben nem egyedül álló sziget — szocializmust építő országok veszik körül. A Szovjetunió és a vele együtt haladó szocializmust építő or­szágok megvalósították a jövő társadalma szempontjából kö­telező munkamegosztást, amely a közös erőfeszítések mellett, különös tekintettel a szovjetállam nagy eredmé­nyeire — lehetővé teszi, hogy nagyjából egyidőben jussunk el a kommunizmusba. Csorba Tivadar A tsz-tagok társadalombiztosításáról Gyógykezelés, anyasági segél y A termelőszövetkezetek tagjai­" nak betegségi biztosítása ön­kéntes. A termelőszövetkezet meg­állapodást köt az SZTK Alközpont­tal. Annak a termelőszövetkezet­nek a tagjai jogosultak a beteg- ellátásra, amelyik a megállapo­dást a betegségi biztosításra vo­natkozóan megkötötte. Az aláb­biakban részletesen ismertetjük azt, hogy a megállapodás alapján milyen szolgáltatásokra jogosultak a termelőszövetkezeti tagok, ille­tőleg családtagjaik. Abban az esetben, ba a termelő- szövetkezet az SZTK-val megálla­podást kötött betegellátásra, a megállapodás értelmében mind a tagok, mind családtagjaik! a) orvosi, szakorvosi, rendelőin­tézeti gyógykezelésre, b) foghúzásra, fogtömésre, c) a szükséges gyógyszerekre és gyógyvizekre, d) kórházi (gyógyintézeti) ápo­lásra jogosultak ugyanolyan mér­tékben, mint a munkaviszony alap ján biztosított dolgozók és család­tagjaik. A fentieken kívül anyasági se­gély jár szülés esetén a termelő­szövetkezeti tagok és igényjogo­sult családtagjaik részére, akár kötött a szövetkezetük megállapo­dást az SZTK-val — betegségi el- tásra — akár nem. Az előbb felsoroltakon kívül egyéb szolgáltatás nem jár. Nem jár tehát: útiköltség, táppénz, ke­vésbé költséges és költségesebb gyógyászati segédeszközök, müfog- pótlás, szemüveg, talpbetét, ge- rlncrögzitő fűző, művégtag, stb. A szövetkezeti tagok és család­tagjaik jogosultságukat különle­ges, a szövetkezeti tagságot Iga­zoló „BETEGLAP”-pal igazolják, amelyet a termelőszövetkezet ve­zetősége állít ki és amely három­szor meghosszabbítható. A beteg minden alkalommal „BETEGLAP”-pal a kijelölt kör­zeti kezelőorvoshoz fordulhat. Szakorvosi, rendelőintézeti keze­lésre, felülvizsgálatra csak akkor mehet a beteg, ha a kezelő orvos erre engedélyt ad. Kórházba utalásnál az orvos be­utaló Javaslatot ad, a beteg ezzel a javaslattal és a „BETEGLAP’ ■- pal Jelentkezik a kórházban. Ab­ban az esetben, ha a beteg keze­lőorvosa javaslata és az SZTK beutalása nélkül, vagyis sürgős­ségi alapon megy a kórházba, a felvételnél a „BETEGLAF”-ot ok­vetlenül fel kell mutatni, a szel­vényt pedig át kell adni a kórházi irodának. Sürgős szükség esetén a beteg kórházba mehet a körzeti orvos tudta és javaslata nélkül is. Ma­gánorvos csak életveszéllyel járó sürgős szükség esetén vehető igénybe és akkor Is csak első ke­zelésre. A termelőszövetkezetek tagjai n szülés esetén az első gyer­mek után 500.— forint, a második és minden további gyermek után 400.— forint anyasági segélyre Jogosultak. Az anyasági segélyre azok a ter­melőszövetkezeti tagok jogosultak, akik az előző naptári évben 120, kisgyermekes anyák pedig 80 mun­kaegységet teljesítettek. Kisgyer­mekes anyák alatt iskolaköteles koron aluli (6 évesnél fiatalabb) gyermekes anyákat kell érteni. Az újonnan belépő termelőszö­vetkezeti tag abban az esetben Jogosult az anyasági segélyre, ha a belépéstől a szülés napjáig a szükséges munkaegységet megsze­rezte, vagy ha azt, a szülés napját kővető egy éven belül megszerzi. A termelőszövetkezeti tagot ab­ban az esetben kell ÚJ belépőnek tekinteni, ha a szülés napját meg­előző egy évnél rövldebb ideje tag la a termelőszövetkezetnek. Abban az esetben ha a tag a kö­telező munkaegységet, saját hi­bájából nem teljesíti, a Jogosult­ság megszűnik. Abban az esetben, ha az anya nem termelószövetkezetl tag, de mint bedolgozó családtag dolgozik a termelőszövetkezetben és leg­alább 80 munkaegységet, a férje pedig legalább 160 munkaegysé­get teljesített, a férje jogán ré­szesül anyasági segélyben. Ilyen esetben az első gyermek után 400.— forint, a második él minden további gyermek után 300.— forint anyasági segély jár. Ha az anya nem tagja és nem is bedolgozó, úgy anyasági (szülési) segélyre nem Jogosult. A termelőszövetkezetben család­tagként dolgozó anyát az anya­sági segély akkor Is megilleti, ha a férje katonai szolgálat vagy bent lakásos tanfolyamon való részvé­tel miatt — a kötelező munka­egységet nem tudja teljesíteni. Ikerszülés esetén az anyát saját jogán az első szülésnél minden gyermek után 500—500.— forint, minden további szülésnél gyerme­kenként 400.— forint anyasági se­gély, férje jogin pedig az első szülésnél gyermekenként 300.— fo­rint anyasági segély illeti meg. Minden halvaszületett gyermek után 120.— forint anyasági segélyt kell kiutalni. (Folytatás következik.) Mi a cipődivat? Hogy ^ milyen is igazán az 6zín, világosszürlke. Nagyon idei cipődivat, azt egyszeriben 6ökan veszik a ikisipari, csinos niog sem lehet mondám, mert tíferdíszes papucscipőket be­igen változó a vélemény róla. vont talp- és sarokrésszel, de Van ugyanis nem egy cipő- az erősen kivágott, vékony fazon, amely már rég kiment talpú masnis papucscipő is di- a divatból, az emberek mégis vatos, csináltatják. Hogy mit keresnek legin­kább? A Bem utcai önkivá- lasztó bolt eladóinak vélemé­nye szerint legkeresettebb, a legdivatosabb a fehér köröm- cipő. Alkalmakra, nyári és sö­tét ruhákhoz egyaránt csinos viselet, műanyag talpú szandálokat nyárra. Nagyon keresik « tör­pe tűsarkú színes körömcipő­ket, szandálokat is, Ugyanolyan divatos és szép a sokpántos tűsarkú fehér szandál. Az idei divatszín a tojáshéj­ÉJSZAKAI LESEN Igaz történet egy veszélyes vállalkozásról Főszereplő I: Hat­vanöt éves éjjeliőr. Nevezzük: Baksai bá­csinak. Melléksze­replők I: Hatvan­négy éves éjjeliőr, nevezzük: Raksai bácsinak, melléksze­replő II: Hatvanhá­rom éves éjjeliőr, ne­vezzük: Maiksai bá­csinak. Főszereplő (a nagy ö) egy titokzatos asszony. Neve nincs. Történik a XX. századiban, anno 1959 május havában este 11 ifikor Pécsett, egy nagy építkezés- újonnan át­•S* „.hóz között. Szín: Sötétség, csil- lagtalan égbolt, vi- gyorgó hold és kutya ugatás nélkül A te­rep csendes, ' kihalt, nép télén. A bevako- latlan hatalmas épü­letek ablakaiból ve­tődik csak fény a sáros, hepe-hupás földre. Egyéb világí­tás nincs. Jönnek a szerep­lők. Baksai, Raksai és Maiksai bácsik, éjjeliőrök. Megállnak egy leendő tér köze­pén, felosztják ma­guk között az őrizen­dő dolgokat, aztán ki jobbra, ld balra, el­búcsúznak egymás­tól. Baksai bácsi is, az I-es számú fő­szereplő. Elindul a sinek felé, megnézi figyelmesen a sötét égre meredő derűt, ott megáll és meg­törni pipáját. Az idő csendben, percet morzsolva telik. A közelben lévő ház egyik földszinti abla­kában egyszeresek világosság gyűl. Bak­sai bácsi felpillog, összehúzza szemét. A redőnytelen ablak mögött egy bordó huzatú rekamié han­gulatvilágításának • rózsaszínű fényénél megjelenik a titokza­tos asszony, a máso­dik főszereplő. Rá­néz a fekhelyre, majd sietve megágyaz. Aztán lebontja dús, fekete haját a tükör előtt s gombolni kez­di blúzát... — Ejnye, láncos teremtette — mond­ja a sötétségben Bak­sai bácsi és elrugasz­kodik a daru mellől. Közben a zsemlye­képű, gömlbölyded alakú menyecske le­veti a szoknyáját és gombolyítani kezdi lefele, — de valami nagy gyönyörűséggel — telt combjairól selyemharisnyóját. Baksaj bácsi közben megindul az ablak felé, egyre közelebb, állhatatosan az ab­lakra szegezve öreg szemeit. A szép asz- szonyról lekerül a blúz is, és már csak egy kis apró holmi van hátra..: Baksai bácsi meg- bűvölten lép egyre közelebb, mintha csak a mennyekben járna és amikor azt a kis holmit is meg­fogják azok a szép hosszúujjú kezek, akkor..: — Aúúúú! — ordít az öreg, mert lába alól hirtelen kisza­lad a talaj és sze­gény öreg teste el­merül egy nagy me­szesgödörben, amely­ben ugyan már csak víz van, de hót így is szörnyen kellemet­len. — Segítség, segít­ség! — visszhangzik kiáltása, felriasztva az éjjel békés csend­jét és bizony éppen az utolsó pillanatban érkezik Raksai és Maksai bácsi, hogy kimentsék lubickoló társukat. Aztán nagy csönd­ben elviszik a für­dőbe, leáztatják a jó meleg vízben és sajnálkoznak is, hogy kötelesség tel jesí tésé- nek közepette mily veszélyek várnak egy derék éjjeliőrre. (Sz. I.) Azt mondják, hogy a gojzer varrott cipő már a múlté, s mégis: az önlknválasztó boltban igen sókan vásárolnak gojzer- varrott, sőt vastag gumitalpú cipőket is. Nem így a Ruha- és Cipő­ipari Vállalat Bem utcai bolt­jában. Itt nem tűsárkú, ha­nem trotőrsarkú cipőket ké­szíttetnek a női vásárlók ró­zsaszín, zöld és kék színek­ben. A férfi szandálók áttör­tek, ugyanúgy a papucscipők is. A műhelyben rendelésre hegyes orrú, olasz fazonú ci­pők vannak munka alatt, és rendelésre férfiak számára még fehér szandál is készül, Gyermekeknek legcsinosabb a fűzős lakk félcipő és a tar­ka, fehér, piros szandál ízlé­ses bőrdíszítéssel. Az Állami Áruházban külö­nösen a vidéki vásárlók kere­sik az egyszerű, bevált fazonú, Végérvényesen; divat min­den olyan cipő, amely jól áll a lábon, és a fazonja nem ré­gibb 2—3 évnél. Divat a tű­sarkú és trotőr sarkú köröm- cipő tavaszi színekben, a pa­pucscipők színes bőrből, bőr- díszítéssel, nőknek, férfiaknak egyaránt. Divatos az olasz fazonú ci­pő, bár a „férfias” lábfejet igen-igen megsanvargatja, "eg- alább annyira, mint a hegyes- orrú tűsarkú köröméi pö a női lábakat. Hogy praktikus-e ez a divat? Egyrészt igen, mert áttört, benne könnyen szellő­zik a láb, rossz tulajdonsága viszont, hogy a talpa vékony és nagyon gyorsan elszakad. Wesztl-------------­„Zenélő május” Komlón Komlón a baranyai ünnepi hetek megnyitása alkalmával május 2-án , az Erkel Ferenc teremben „Zenélő május“ cím­mel hangversenyt rendeztek. Az ünnepségen Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács elnök helyettese mondott megnyitót. A megnyitó után a belvárosi általános iskola énekkara, majd a Komlói Állami Gimná­zium leánykarának műsora következett. Ezután került sor a Pécsi MÁV szimfonikus ze­nekar, valamint az énekkar hangversenyére. A közönség nagy tapssal köszönte meg a sikeres hangverseny b

Next

/
Oldalképek
Tartalom