Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-06 / 104. szám
#959. MÁJUS «. NAPLÓ 8 Már most készüljenek propagandistáink az új oktatási évre! íz utóbbi években nőtt a dolgozó tömegek politikai tudatossága, lényegesen nagyobb lett a politikai, elméleti kérdések iránti érdeklődés. Tovább erősödött a hit és a bizalom a pártban — ezt mutatja az a tény is, hogy idén az elmúlt évhez viszonyítva csaknem kétezerrel többen tanulnak a partöktatás különböző formáim. Az alapszervezetek legnagyobb érdeme, hogy a megnövekedett érdeklődést ki tudták elégíteni. Ebben a munkában jelentős feladat hárult a párt propagandistáira, akik az első sorokban küzdenek, hogy mind többen elsajátítsák a marxi—lenini ideológiát — a szocialista világnézetet. A propagandisták többsége részt vesz gyakorlatban is a szocializmus megvalósításáért folyó küzdelemben. A falu szocialista átszervezéséért folyó harcban is igen sokan végeztek eredményes jó munkát. A gyakorlati életbe való aktív bekapcsolódás a jó propagandamunka egyik elengedhetetlen lényeges feltétele, mert csak így tudják a szocializmus építésében előttünk álló fél- 1 adatokra mozgósítani a hallgatókat, így tudják élővé, elevenné tenni az elméleti munkájúikat, A propagandistáknak a legfontosabb feladatuk — és ez legyen a pártmunkájukban a fő cél —, hogy önmaguk képzését biztosítva, a megnövekedett érdeklődést megfelelő színvonalon tudják kielégíteni. Ez egyébként az oktatási propagandamunkánkban az előre haladás egyik fő feltétele, hogy olyan propagandisták álljanak a párt rendelkezésére, akik az elméletet a gyakorlattal összekötve — a hallgatók összetételét figyelembe véve — színvonalas előadásokat és vitáikat tudnak levezetőn! A propagandisták jó felkészítését. biztosították a megyei és járási konferenciák. Ez komoly segítséget jelentett a propagandisták előadásához, a vitás kérdések tisztázódtak, biztosították az egységes állás- foglalást. Propagandistáink túlnyomó többsége megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Általános műveltségük is kielégítő, évről évre növekszik az érettségizett, egyetemet, vagy főiskolát végzett párttagok bekapcsolódása a propagandamunkába. Megyénkben a propagandisták nagy többsége már több éve végzi e nehéz és felelősségteljes pártmunkáiát. Ez egyrészt pozitív, mert nagy tapasztalattal rendelkeznek az oktató-nevelő munkában, negatív oldala —, amelyen elsősorban segítenünk kell —, hogy a propagandisták egy része megrekedt egy bizonyos színvonalon. Ennek az az oka, hogy a propagandisták többsége évek óta azonos fokú tanfolyamot vezet és ugyanakkor magasabb színvonalú pártoktatásban nem vesz részt. A szocializmus építése eiengedhetetlenné teszi a pártká- derefc fejlődését, mert a feladatok évről évre nőnek. Az elméleti munka terén is növekednek a feladatok, a pártoktatásban résztvevők igénye is évről évre növekszik. A bonyolult nemzetközi helyzetben eligazodni, világos, érthető választ adni csak az tud, aki rendszeresen képezi magát. A szocializmus és a kommunizmus építése közben — amint ezt az MSZMP Központi Bizottságának a határozata a mezőgazdaság gyorsabb ütemű átszervezéséről, vagy az SZKP XXI. kongresszusa is bizonyítja — sok új gyakorlati és elméleti kérdés vetődik fél. Ezekre a kérdésekre világos választ vámnak nemcsak a- párttagok, hanem a politikailag aktív széles dolgozó tömegek is. Ilyen volt pH. nálunk a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztésének a kérdése, amá a legkülönbözőbb társadalmi rétegek érdeklődését kiváltotta, egyrészt oly irányba, hogy biztosítva van-e a gyorsabb előrehaladás feltételei, másmésezt hogyan tudnának bekapcsolódni a • gyorsabb ütem elősegítéséhez és a meglévő szövetkezetek megszilárdításához. A pártbizottságainknak is munkájukban előtérbe kell ál- litaniok a propagandisták továbbképzését azért, hogy még nagyobb segítséget adhassanak a szocializmus építésének meggyorsításához és a dolgozó tömeg átneveléséhez a marxi- lenini világnézet alapján. A pártok tatása' év megkezdése előtt 1—3 hetes továbbképzést biztosítunk a propagandistáknak a pártiskolán, ahol a legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdésekről előadásokat és vitákat tartunk részükre. Az elmúlt év tapasztalata alapján a továbbképzésnek ez a módszere eredményesnek mondható. Megvan annak a lehetősége is, hogy a szakosított tanfolyamok propagandistái az Esti Egyetemen azon a szakon tanuljanak, amilyen szakon propagandamunkát végeznek és így biztosítják a továbbképzésüket. A legfontosabb feladat, hogy a pártoktatás szünetében. is tanuljanak a propagandisták. Az ágit. prop, osztályok bizonyos időnként — elsősorban a napirenden lévő elvi és gyakorlati kérdésekről — tartsanak elméleti vitákat, ugyanilyen hasznos dolog egy- egy párt-, vagy kormányhatározat megvitatása. Fontos feladat, hogy a propagandisták a szocializmus építésének gyakorlati munkájából is megfelelő tapasztalatot szerezzenek. Ebben az alapszervezetek is sokat tehetnek. Lehet pl. olyan feladatot adni, hogy a kongresszusi munkaverseny politikai irányítását a propagandista végezze, vagy falun a termelőszövetkezet gazdasági és politikai megszilárdításában adjanak segítséget; A gyakorlati tapasztalatokat az oktatói és nevelőd munkájukban a propagandisták hasznosítani tudják, elevenné tudják tenni az előadásaikat. A propagandamunka még közelebb kerül az élethez, s a szocializmus építésének gyakorlati feladatainak megvalósítását még fokozottabban fogja segíteni: Rozs László ÉLETHIVATÁSOK cA szülésznő f\ehett-e szebb hivatás, M J mint a világra jött Júj életeket ápolgat- ni? Nézzék meg a képen ezt a néhány napos barna kisfiút! Hát nem boldogság ezéken a kis magatehetetlen csöppségeken segíteni? 1948—50-ben végeztem Pécsett a szülésznőképzőt a az iskola után mindjárt a Szülészeti Klinikára kerültem. Már megszámlálni sem tudnám, hogy az elmúlt nyolc év alatt mennyi újszülöttet tartottam ^tarjaimban, De higgyék el. mindegyikben van valami, amiért tetszik. Az egyiknék a nagy bogárfekete szeme, a másiknak a turcsi kis orra, a harmadiknak a haja, mind-mind már valóságos „egyéniség“' az első perctől. Nem mondom, sok fáradsággal is jár a mi hivatásunk, de megéri. A fáradságért bőven lkárpótol az az ezernyi öröm, amit ezek a csöppségek tudnák nyújtani. Az aztán külön öröm, amikor az anyának először vihetem ágyába gyermekét. Érdekes megfigyelni: a legtöbb fiatal asszony, amikor először megpillantja az újszülöttet, egy kis ideig nézi, aztán halkan, szinte csak magának mondja: „Jáj, de csúnya!” De csak egy pillanatig tart ez az „elkeseredés“, mert a következő másodpercben már magához szorít a és csókolja, közben „ugye, milyen szép?“ ■— kérdezgeti tőlünk. Sdkszor gondolok arra, amikor egy-egy kicsit tartok a kezemben, hogy vajon mi lesz belőle? —Olyan jó lenne tudni merre jár, mivé serdül? Igaz, van nekem egy kis ismerősöm, a kis Csaba, 1953-ban született itt a klinikán, ővele sokat tiaA legsúlyosabb beteget kére». Asszonyom, parancsolton! laikozom. Mekkora gyerek már, pedig „tegnap” még én tartottam a pólyában ... ügy van. ez, mint minden szakma — szeretni kell, hivatást keU rá érezni. Vannak bizony olyanok, akik nem hivatásuknak érzik. Az ilyenék jobb, ha más pályát választanak, mert gyereken, anyán nem tud az segíteni, aki nem szereti a munkáját. És bizony néha éjjel is előadódhat olyan sürgős műtét, ami miatt behívhatják az embert. De az ilyen minden szakmában előfordulhat. Miért, például egy bánya üzemvezetőjét talán nem keresik telefonon néha éjjel is? I Ismerőseim közül, akik ke* vésbé jártasak az én munkám* bon, többen megkérdik: nem cseréltetek el még gyereket? Elmondhatom, hogy az ilyen csere teljesen kizárt, nálunk # még nem fordult elő, de vem is hiszem, hogy előfordulhat. Na még az lenne szép, ha ilyen megtörténne, pedig nálunk naponta legkevesebb 10 gyerek születik. Beszélgetnénk még, de egy ápolónő odaszól hozzánk, hogy Illés Györgynét keresik tele* fonon. IVlésné odalép a tele* fanhoz, kis idő múlva visszajön és mosolyogva mondja: — Ne haragudjon, mennem kell, mert ismét ä világra ké* redzkedik valaki.*4 (GARAY) A pécsi járásbél Jelentik Oélsáláv nemzetiségi nap A pécsi járás hét községének nemzetiségi lakói, — a birjániak, pogányiak, pécsud- vardiak, kokényiek, olasziák, átaiak és szökédiek. — részt vesznek a május 24-én Felső- szentmártonban rendezendő délszláv nemzetiségi napon. A pécsi járásbeli délszláv nemzetiségiek szolgáltatják majd a találkozó egyik érdekességét: az ősi dudás zenekart. A dudásokat a kökény lekből és a birjániakból állítják ki. Meavizwralja.V az egészségügyi helyzetet A munkásosztály helyzetének megjavításáról szóló párt- határozat alapján megvizsgálják a járás nyolc munkáslakta községében — Bükkösdön, Szentlőrmcen, Bakonyán, Kövágószőlősön, öcsőrdon, Kch zármislenyben, Nagykozáron és Romonyán — a községek egészségügyi ellátottságát. Ebbe a munkába bekapcsolódnak az egészségügyi, szociális és művelődésügyi állandó bizottságok is. A vizsgálat előtt és után járási értekezletet tartanak, amelyre meghívják a járás ötvenkét községéből az egészségügyi állandó bizottságok elnökeit. Orvosi rendelőt építenek Bakonyán uiiiNimiHiNiiMnNmimNnmmmnmininiii A bakonyai községi tanács tavaly vásárolt egy házat Azzal az elgondolással, hogy abban helyezik majd el a község orvosi rendelőjét. A szükséges átalakításokhoz a megyei tanács biztosított felújítási hitéit, s így még e nyáron elfoglalhatja a csaknem egy évig betöltetlen állást a Apám és fiam is. Kéréssel fordultam minap Horváth Józsefhez, a pécsi vasüt- allomás üb-elnökéhez: tudna- p olyan dolgozót mondani, akinek édesapja Is már a Magyar Allamvasút alkalmazásában állott! Horváth elvtárs nagyon kedvesen megígérte, hogy keres, és amikor elmentem hozzájuk, addigra vágj’ ötven nevet Íratott ki egy Óriási könyvből. Nem egy szál példa adódik tehát, hanem egész csokorra való. Egyet, közülük kiválasztottam és most bemutatom az olvasónak. A példa egyik tagja egyenes derekú, katonás tartású férfi, dercsaipta hajjal, névszerinti Somogyi Mihály. Azért írom, hogy egyik tagja, mert nem csak édesapja volt vasutas, hanem nagyapja és fia is. Szóval három emberöltő, a telikbe fordulva. A gyökér, lyböl ez a szép fa kibam- az első Somogyi 1890-ben vasútépítő munkás volt, f7Á szerint értve; kenyéren, hagymám és vizen kram- páosolta a köveket. A második Somogyi már egy ranglistával feljebb vitte, tudniillik váltó- őri staliungbam öregedett meg. Fiából, Somogyi Mihályitól viszont vasutast nevelt és belé oltotta a szakma szere te tét, becsületét- Somogyi Mihály pályjamunkásként kezdte 1930-ban, de ma már, egy csomó szakvizsga után, forgalmi tartalékos a pécsi állomáson. Most itt ülünk egy irodában és beszélgetünk. Somogyi elvtárs édesapjáról mesél éppen, aki egyszer Temesvár és Orsóvá között a hegyi pályán leszakadt szerelvényt állította meg egyetlen fékkel, mert akkor éppen kisegítő fékező volt a vonaton. A vasutasság tehát nemcsak nehéz, de veszélyes foglalkozás is. — Hivatás« ez kérem, nem foglalkozás; — mondja Somogyi Mihály. — A legszebb hivatás, ami csak létezik. — És mégis, mi szépséget talál benne? Mi az, ami magának a legszebb? — Hát.:. nehéz lenne erre most hirtelenjében válaszolni. Tudja, amikor felmegyek a Mecsekire, és lenézek a feJwte, vékony kis vashuzaloknak látszó sínekre és hallom a moz- danyfüttyöt, már órámra se keli néznem, tudom, hogy 16.92 van, vagy 17.45, (így mondja vasutas nyelven: 16.02 és 17.45, nem pedig mint mi, civilek, hogy 4 óra múlt 2 perccel, vagy háromnegyed hat). Aztán elgondolom, hogy most indul ki egy szerelvény, csattognak a kerekei, egymásra buknak a tájak, erdők, mezők ... s közben robog a vonat... a mi hivatásunkban talán ez a legszebb, hogy itt minden jön, megy, örök mozgás, élet van benne? — Nekem az tetszik legjobban, ha egy tehervonat végigszáguld az állomásom — mondja pár óra múlva, délután, a Nagyvárad utca 21. számú ház Ids kertjében Somogyi Mihály fia, László, aki (ez csak természetes) szintén vasutas és fiatal kora ellenére forgalmi szolgálattevő Pellérd állomásom. — Mondja Somogyi László, maga is szereti hivatását? (fog lalkozast már nem is merek mondani.) — Hogy szereti-e? — lép ki ezekkel a szavakkal édesanyja a szobából. — Amikor még írni-olvasni alig tudott, már a jelzői utasítás volt legkedvesebb könyve. — Igen, nagyon szeretem a hivatásomat — teszi hozzá a fiú — azért is mentem el Szegedre vasutas-technikumba. — Nős? — A ... kérem, én még csak 19 éves vagyok — válaszolja, és a komoly egyenruhás férfi majd elpirul. község orvosa. Az orvosi ren* Idelő mellett várószobát és or* S voslakást is építettek j Negyven forinton felül- A járás huszonkét új tér* S melőszövetkezetében és tizen- ^ S hat termelőszövetkezeti közsé■ • képzőbe szeretnék menni onnan az egyetemre.s; A fcrampácsoló dédapa. — Nehéz a szolgálat? — íját bizony, nem könnyű. Huszonnégy Óráig dolgozom, huszonnégy «almi — Most tovább képezem magam, a hat szakvizsga közül kettő van hátra, aztán tísztS gében befejeződtek a tervtár- S gyalások. A járási tanács ve... _ “aSzeíői és dolgozói mindenütt most haliamé, biztosan mosog^ vettek e2ehen A lyogna. • 8 bői megállapítható, hogy a já— Mi a kedvenc 6zórakozá- ■ rásban negyven forinton felül sa? ■ van az egy munkaegységre ju* — A lemezjátszó —i mondja S jövedelem átlagos értéke. ahitatosan. S uj kultúrházak CA> Mindjárt fel is teszi Chaplin! ^ , . .. _ . .. a „Kis cipőtisztító fiú“ szá-| Juí^ta^t-yStarUbűn mát. A szobában szótárad a! “ lágy hammönákaszó. Az ajtón S tartiak tíTiíí?6»^1 'me£ kisfiú robban be, karddal L kulturJia™vató So"’oeyl *“4 5 nek. Az átaiak is saját erőből — Mi leszel öcsiként. haj építik fel kultúrotthonukat, megnősz? — kerdezem a gye- ■ amelyhez az állam nyújt kedS vező feltételekkel hitelt. A — Vasutas, — vágja rá bíisz- ■ kultúrház felépítése 300 ezer kén és felemeli a kardot, mint- ■ forintba ■ kerül, ha Zöld indító tárcsa lenne. ■ Ebben a pillanatban valahol S messze, talán sok száz kilomé- S » , , tér távolságra innét egy ro- S sAOjaTaSjelentés bogó vonat kényelmes fűiké-8 jének utasa épp azon gondol-8 kozák, hogy miként is lehet • főként északon^eső^h rivaumh ennek a szörnyű nagy szerel-jKksé éiénkebb északira forduló vénynek percnyi pontossággal J tosz! n^Tbefutmj a pdkhálószserű vágá-S ^u0nzi^nérseklödlk- máshol äug nyok közé anélkül, hogy sze- ■ Várható legalacsonyabb élszakai rendetlenség lenne belőle. 8naJTplu*hőmérséklet s^rdá£aSke- Pedig nagyon is érthető, fi nyugaton m-m fok nem igaz? 8 Távolabbi kilátások: felhőátvo•-a«, I»fv4n ! kisebb csőkkel, a hómér» BZUto István “séklet nem változik. 'U,
