Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-31 / 126. szám

ns». május su

NAPLÓ

3

A modem dráma hete

őrsi Ferenc:

cÁ kapUámj

Ősbemutató a Pécsi Nemzeti Színházban

Hirtelenében nem tudnám megmondani, kinek gratulálnék először á hétfői bemutató után, a színigazgató vagy a rendező Katona Ferencnek? Megérdemli az elismerést, amiért ilyen országos viszonylatban is kitűnő kezdeményezést indított el útjára: megrendezte a modern dráma hetét. Rendkívül gazdag és értékes művészi programot állított össze, amely egyidejűleg reprezentálja a modem drámairodalom gyöngyszemeit és a Pécsi Nemzeti Színház kitűnő prózai együttesének magas színvonalon álló művészetét.

A színházigazgatónak jár az elismerés azért is, hogy egy igen jólsdkerült új magyar drámával nyitotta meg a színháza ünnepi hetét. Orsi Ferenc: A kapitány című alkotása méltán kér helyet az ellenforradalom óta született színpadi müvek első sorában. Feltétlenül dicsérendő egészséges témaválasztása, ameny- nyiben egy hős, magyar származású kapitány alakját választotta központi hőséül és énnek a kapitánynak az életét, pontosabban az ifjúságát akarja nézőközönségünknek megmutatni. Orsi Ferenc vállalkozása igen jól sikerült. Öarabja jól politizál, művészi színvonala magas, kifejezési formája modem, tán a legmodernebb. Figurái életteljesek, valamennyiüket jól ismerjük: ilyenek, igen, bólintunk, ilyen gonoszak, ilyen ostobák, ilyen derék emberek, ilyen becsületesek, il£en aljasak: ahogy a színpadi helyzet kívánja tőlük s ahogy az író által megszabott karakterük követeli. Olyan a darab, akár a lavina: lassan, hosszadalmasén indul, él a szélcsend, aztán — aztán majdnem észrevétlen vágtatni kezd minden; forró szituációk teremtődnek; jellemek csapnak ösz- sze szikrázó párharcban, akár a hajlékony damaszkuszi pengék; emberi arcok bontakoznak ki félreismerhetetlen józansággal és élességgel, mint a filmen a felvételek az előhívóban. Sokrétűen és gazdag árnyaltsággal ábrázolja az ifjú ember lassú öntudatraéb- redését, hogy hogyan veti meg az élet a hősben a jövendőbéli vértanú lélektani alapját.

Van persze néhány kifogásolni valónk is. Rosszalljuk, hogy az apa alakja halorvány, pedig rendkívül fontos figura, aki többízben is döntő módon befolyásolja a hőst életpályájának fordulópontján. Nem helyeslem, hogy átugorja a lö-es harcokat, amelyek színpadra kívánkoznak és hősünknek egész új, drámai arcát mutathatnák fel. Többhelyt fölöslegesen dikcióznak ■

a darabban.- Bármennyire is tudjuk, hogy a darab egy felerészben haladószellemű polgárcsalád életének krónikája, keveselljük benne a munkások megelevenítését. Csak a derék, aranyszívű cseléd, a harcok során népbiztossá emel kedő vasmunkás, meg az iskola bűbájos öreg pedellusa képviselik a munkásosztályt. Nagyon érdekes dolog és örsi vérbő színpadi szerzői vénájára jellemző dolog, hogy ezek a hiányoló gondolatok csupán az előadás után egy-két nap múlva jutnak az ember eszébe; előadás* közben úgy rohan a cselekmény, úgy lobognak meggyújtott fáklyaként a figurák, hogy elkápráztatják a néző szemét;

A nagy siker „w.

lánrésze Katona Ferenc ragyogó rendezése. Egyszerű, modem, jellegzetes díszleteit is ő tervezte és okos mérték' tartással alkalmazta a forgószínpadot is. Paulusz Elemér átkötő zenéje tiszta művészi és drámai eszközökkel szolgálta az író és a rendező eszmei célkitűzéseit. Rendkívül világos rendezői kompozícióval találkoztunk. Mindegyik figura — még a kifogásoltak is! — kájegecesedve, kristálytisztám, félreérthetetlenül állíttattak a színpadra. Modem drámát adtak elő a legmodernebb, legegyszerűbb színpadiművészi eszközök igénybevételével. Nem a gesztus; a szív az ész, a Shakespeare! színpadhoz méltó egyszerűségű átélés dominált. A tizenöt- tagú kis együttes, akár egy remekül összeszokott kamara- zenekar: tökéletesen felolvadt a mű és a színpad szolgálatában, a rendező láthatatlan dirigensi mozdulatait követve. Katona Ferenc ezzel az alkotásával jelenkori rendezőink legjobbjai közé emelkedett.

Elméleti elképzeléseinek kivitelezésében kitűnő társakra talált az együttes tagijainak személyében. Olyan jó előadást produkáltak, amely bármelyik pesti színháznak dicsőségére válna. Azt hiszem, most omlott le végkép a választófal Pest és az ún. „vidék” között. Nincs töb- té pesti és vidéki, csak jó és rossz színész van. „A kapitány” előadásán nem találtam egyetlen kárhoztatásra '< méltó művészt sem. Akár va-) lami Kempelen Farkas-i töke-} letességű gépezet — hajszálnyi) pontossággal keltették élet.e < mindazt, amit az író és a rendező megálmodott. Fülöp> Zsigmond ragyogó prózai hős< és mélyen emberi egyidőben.5 Ilyen lehetett a vergődő, ví-< vódó, majd útját tévesztheted) len biztonsággal meglelő szov-< jet kapitány is. Hamvay Lucy > az anya, Koós Olga a nővér, < Bódis Irén a cselédlány szere- S pét töltötte meg élettel. Mar-/ gittay Ági kitűnően oldatta s meg rendkívül bonyolult (a) darabnak második legjobban < megírt!) szerepét. Egyszerre) bűbájos kis bakfis, romlatlan, < ártatlan kis teremtés, aki iga- \ zán szereti az ifjú hőst ugyanakkor kitűnően érzékel-^ tett a vérében lakozó búr- < zsuj-csemetét, aki végzetül pi-) maszul szakít a vesztett forradalomból megtérő ifjú hős-< sei.

Petőhazy Miklós, az igaz-$ gató rendkívül karakteriszti- 5 kus, sokrétű alakját keltette^ életre, Dariday Róbert a munkás nehéz és eléggé vázlato-< san megírt figuráját elevenig tette meg, Fülöp Mihály pe-) dig a hadnagy érdekes szemé-< lyét bontotta ki darabbéli fon-) tosságának megfelelően. A ta-< nár nagyon hálás alakját Kutas Béla, a pedellus ugyan- csak igen rokonszenves figuráját Somló Ferenc oldotta meg nagy tehetséggel, igen inven- ciózusan, nagy átfűtöttsóggel. Sarmássy Miklós inkább komoly színészi kvalitásának köszönheti sikerét, mint szerepének, amelyet a szerző legtöbb helyütt Szerencsi Hugó, Berczelli Tibor és Szirmay Jenő szerepéhez hasonlatosan csak vázlatosan írt meg és inkább csak töltelék-figurának használt fel a cselekmény felépítése során.

Erényt és hibát egy.

aránt felróttunk, igazságos ítéletet hoztunk. MegáUapitjuk még egyszer; a darab — kisebb fogyatékosságaitól eltekintve nagyigényű, tiszta szándékú írásmű, amelynek minden erényét kidomborította és

minden hibáját jótékonyan

elkendőzte a kitűnő rendezés és a kiváló együttes magasszínvonalú játéka. Igen valószínű, hogy országszerte komoly sikert arat majd.

Hunyady József

Gyermeknapi ajándék

’ A városi művelődési osztály megértő segítsége révén új, hangos keskenyfüm vetítőgépet kaptak a pécsi Gyógypedagógiai Nevelő- intézet növendékei, mely az idei gyermeknap alkalmával kerül először használatba. A bemutatásra kerülő mese- filmek valóban felejthetetlen élményt jelentenek gyermekeink számára a gyermekek ünnepén.

A továbbiakban az intézet nevelő-oktató munkájában is megfelelő szerepet kap a film, mint az ismeretek elmélyítésének, az erkölcsi nevelésnek igen fontos segédeszköze.

Szülők, gyermekek, nevelők egyaránt hálájukat fejezik ki a művelődésügyi osztálynak ezért a nagylelkű gondoskodásért.

BERÉNY1 Ü. SÁNDOR igazgató.

Öten a Barka utcából

Rómaikori sírokat tártak fel Pécsett

/

A múlt évben a megyei könyvtár udvarán folyó építkezés közben, az alapásásnál sírokra bukkantak. A könyvtár vezetője felhívta a Magyar Nemzeti Múzeum figyelmét a leletre. A régészek megállapították, hogy értékes ókeresz- --------------15

0 éve halt meg Joseph Haydn

A szonáták, szimfóniák és a vonósnégyesek nagy poétája 1732 március 31-én született az alsó-ausztriai Rohraiu városkában. önéletrajzában így ír:

„Boldogult apám bognármester volt. Harrach gróf jobbágya... már hatodik életévemben miséket énekeltem a templom kórusán, s már tudtam valamit a zongorához és hegedűhöz is. Mikor hétesztendős voltam, Reutter bécsi karnagy meghallotta gyenge, de kellemes hangomat a templomban s nyomban felvett kórusába. — Igazi mesterem voltaképp nem is volt. Tehetséggel és szorgalommal jutottam előbbre“.

1761 tavaszán, indul el Magyarországra, Eszterházy kismartoni palotájába. Három évig másodkamagyi, majd zeneigazgatói állást tölt be. Felváltva dolgozik (1790-ig) Kismartonban és Eszterházán. Remekművek sorát alkotja ez idő alatt.

London, életének másik nagy állomása. Siker, elismerés, rajongás veszi körül! Itt komponálja a híres „Londoni szimfóniát“, itt hallja meg a „szász óriás“, Händel zenekolosszusát, a Messiást, amely a Teremtés ég Évszakok c. oratóriumok megírására inspirálja. Hatvanhárom éves, amikor végleg visszatér a „kedves B écsbe“.

A derűs kedélyek, életörömök, nemes érzelmek és fenséges gondolatok nagy alkotója, tolmácsolója 1809. május 31-ón hunyta le mindörökre szemet; Várnai F.

tény sírok kerültek napvilágra. Ezt követően még a múlt évben módszeres kutatás kezdődött, melyet az idén májusban folytattak.

A feltárások eredményéről dr. Fülep Ferenctől, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától, s egyben az ásatások vezetőjétől kértünk tájékoztatót.

— Van-e hasonlóság az itt feltárt és a Dóm téren lévő sírok között?

— Az általunk feltárt sírok megegyeznek a már ismert Székesegyház előttiekkel. Ezek kis festett falúak, a hosszmenti oldalakon három négyzetes mező van, benne körök. A festés igen változatos, hét szin fordul elő. Az egyik sír végén a fej felett egy körben Krisztus-jel van, ami azt a feltevésünket igazolta, ókeresztények temetkeztek ide.

— Hány sírt találtak?

— Kutatásaink során eddig húsznál több festett falú sirt tártunk fel. Az egyik különösen értékes, Magyarországon egyedülálló lelet. Hozzá hasonlót egyet ismerünk csupán, azt is Szicília szigetéről Egy nagyméretű sírról van szó, melybe tizenöt sírt építhettek be. Sajnos, csak a falakat találtuk meg, de ebből a leletből is rekonstruálható.

— Az érintetlen sírok egyikében a derék táján textil- zacskó volt, benne hét bronz pénz. A zacskóból csak egy darabkát Sikerült megmenteni. A pénzek közül haton Constantinus császár, egyen pedig Julianus császár képmása van.

— Miről beszélnek még a régésznek a leletek?

— A legérdekesebb az utóbbi két hétben feltárt sírkamrák egyike. Az érdekességet építészetileg értem. A nyugati oldalán két félkör alakú kis fülkét építettek. Igaz, a Székesegyház előtti sírkamrák között is van ilyen de ott a fülke falára kancsót és poharat festettek, mely az ókeresztény vallási felfogás szerint az utolsó vacsorát jelképezi. Ott egy fülke van, itt kettő. A különbség az, hogy itt két sírra számították, ezért a két fülke, ám ide kancsót és poharat tettek.

— Mi lesz a feltárt sírok sorsa?

— A múlt évben az ásatások északi fele vasbeton födémet kapott, ehhez hasonlóan járunk el a déli résznél is. Múzeumot rendezünk be, itt tesszük közszemlére a leleteket.

— Ezzel vége a kutatásoknak?

— Nem. a megyei könyvtár udvarán és a Székesegyház előtt talált sírok arra engednek következtetni, ösz- szefüggő temetőről van szó. További kutatásaink színhelye a könyvtár és a Székes- egyház között lévő házak kertjei lesznek, ahol a most találtakhoz hasonló leletekre számítunk.

A Belföldi Anyagokat Raktározó Kereskedelmi Alközpont igazgatója lélkdismeretfurda- lás érzett, de végül is elaltatta magában az önbírálatot: hiába, nem cselekedhetek másként. Igaz, az időszaki munkaterv összeállításáról szóló utasítást már hétfőn kézhez kapta, de még aznap délután kétnapos értekezlet re utazott a minisztériumiba. Csütörtökön a tanács kereskedelmi osztályán tárgyalt, pénteken

tapasztalatcserére érkeztek az egyik alföldi megyéből, szombaton pedig egyeztető ülésen vett részt a nagykereskedelmi vállalatok képviselőivel, s így maradt az egyet len lehetséges megoldás: az osztályvezetői értekezletet vasárnap délelőtt kell megtartani.

Végignézett az ünnepi öltözékén és a szépfényű reggelben szinte idegennek érezte magát a csendes hivatali szó bálban.

— Jó reggelt, igaz gató elvtárs — nyitott ajtót az áruforgalmi osztályvezető, s mögötte mindjárt feltűnt a tervosztály vezetőjének nyúlánk alakja. Két perccel később meg érkezett a pártszervezet titkára és utolsóként, de késés nélkül befutott a főkönyvelő is.

— Itt valami nem stimmel... — nézett órájára az igazgató, aki maga is ismerte a szólásmondást, amely ; , főkönyvelő körű igazsággá sűrűsödött az évek során a mérlegbeszámoló: pontosak, de ő maga sosem.

A célzást mindannyian elértették, s a máskor komái falak között langyos derű terült szét, amely az ablakon behulló sugarakban kellemes hangulattá olvadt.

Az igazgató rövid re fogta megnyitóját, de így is sikerült pontosan ismertetnie a közelmúlt tárgyalásainak legfontosabb mozzanatait, azokat az utasításokat, irányelveket és elképzeléseket, amelyek a munkaterv elkészítésének alapjául szolgálhatnak.

A vita hivatlan indult. A tervosztály vezetője gondosan sorolhatta fel észrevételeit, t— nem fenyegette az a veszély, hogy köziben telefonhoz kérik, s mire visz- szaér, elfelejti a megkezdett gondolatsor következő láncszemét. A főkönyvelő kezdetiben bizalmatlanul te- kintgetett a párnázott ajtó felé, de végül 6 maga is elhitte, hogy nem keresik a bankból, aláírni valót sem hoztak a mappában. Zavartalanul elmerülhetett hát a költségkeret és béralap langyos hullámaiban, s munkatársai segítő szándékkal adtak támogató javaslatot elképzeléseihez. Az áruforgalom vezetője megszokott feketéje helyett ezúttal a vevőszolgálat további javítására, a szállítási költségek csökkentésére vonatkozó, találó javaslatokat szürcsölte magába, s ő maga is perdöntő érveket említett fel fontos kérdésekben. A párttitkár az Alközpont dolgozóinak érdekeit igyekezett Ö6z- szehamgolná a teni nivalókkal, gondja 1 volt az újítómozga- - lom fellendítésére, : a fegyelem további i szilárdítására, s a szakmai-politikai oktatás problémáira is.

Tizenegyig megszakítás nélkül ' folyt a tanácskozás ; s akkor szinte egyszerre döbbentek rá 1 mind az öten: túl ; vannak valamennyi számbajöhetö kérdésen, alapos, részleteiben is helytállc munkatervet tudnak másnap délelőtt a postára adni.

Az igazgató befejezésül elnézést kért azért, hogy a vállalat vezető dolgozóinak pihenőnapját két órává megröviditette, ét baráti kézfogássá.' búcsúzott el tőlük Ö még előkészítette a másnapi diktálás- ra jegyzeteit, azután kilépett a csendes utcára amelyet a vállalai nevének kezdőbetű: tői egyszerűen Barka utcának kereszteltek el. Mikor a sarokra ért, arcú legyintette a meglepetés szele: osztályvezetői ott álltak a Nap felé hunyorító szemmel, t kibuggyant kedvvel meséltek tréfás történeteket

— Ejnye, eüvtár. sak — használt ki egy pillanatnyi szí ne tét az igazgató, ahogy a közelükbe ért —, ideje volna hazamenni.

— Gondoltunk rá mi ig — válaszolt a főkönyvelő —, de otthon úgysem < hiszik el, hogy az osztályvezetői értekezlet mindössze két óráig tartott

Mosoly futott mindahány arcára, és elindultak a liget felé, hogy érezzék május lüktetését.

Bánhidi Tibor