Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-23 / 119. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA KVI. ÉVFOLYAM, 119, SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1959. MÄJÜS 23. Mai számunkban: Áz SZKP Központi Bizottságénak üdvözlete a szovjet írók kongresszusához Az Elnöki Tanács rendeletéi Szovjet nyilatkozat Lengyelország és Csehszlovákia részvételéről A béke hívei erősebbek! Húszezer pécsi dolgozó tüntetése a csúcstalálkozó gondolata mellett Pénteken délután a szemerkéld esd ellenére is több, mint húszezer embert gyűlt össze a Széchenyi téren, hogy meghallgassa Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának; a Központi Bizottság titkárának beszédét. A városi tanács tornyának óramutatója még negyed 5 órát mutatott csak, amikor megérkeztek a csoportosan felvonuld dolgozók első oszlopai. Eljöttek a gyárak, a bányák, az intézmények dolgozói, iskolások és háziasszonyok ezrei, öt órakor, amikor Marosán elvtárs a megyei pártbizottságtól a helyi párt- és állami vezetők kíséretében a pécsi utcákon gyalogosam, végigsétálva a térre érkezett, már húszezer ember várta az esd ellenére a nagygyűlés kezdetét. A megye és a város több vezetője és a szakszervezeti mozgalom. idős harcosai üdvözölték Marosán elvtársat. Gregor Sándor elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnök- helyettese köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit és a pécsi és Baranya megyei szervezett dolgozók nevében a szakszervezeti napok zárónagygyűlése alkalmából hozzánk érkezett kedves vendégünket, Marosán György elvtársai. Ezután pontosan 5 órakor Marosán elvtárs lépett a mikrofon elé és beszédet mondott. Marosán elvtárs beszéde Aimikar megrendezték önök a szakszervezeti hetüket, áldozni akartak ennek a történelemnek; Az én feladatom az, hogy bezárjam ezt a szakszervezeti hetet, s ezért megvallom őszintén két dolgot fogok tenni. Beszélek egy kicsit a mi közvetlen ügyeinkről, a világ ügyéről, ami a miénk, de nem vállalkozom arra, hogy ezt a langyos, meleg esőt megállítsam, mert én szívesebben vállalok több búzát, több burgonyát, répát és gyümölcsöt. Hadd essen! Én is ázom, maguk is! Ezt a másfél órát kitárjuk. Ebben as országban a munkásosztályé a hatalom Kedves .Elvtársak! 1923 óta vagyok szervezett munkás és körülbelül 20 esztendővel ezelőtt mint szakszervezeti funkcionárius voltam először Pécsett Nem messze -.de, ettől a tértől a Zrínyi utcában volt a szakszervezet helyisége. Feladatom az volt, hogy a pécsi és Baranya megyei sütőipari munkásokat szervezzem meg. Pécsnek és Baranyának a magyar szervezett munkásmozgalomban azonban régebbi története és múltja van. Több mint százesztendős története van itt Baranyában és Pécsett a szervezett munkásságnak. Története új történelem. Mert mi vagyunk az új rend. A francia forradalom alatt a harmadik rend a polgárság volt. Aztán jöttünk mi, a negyedik rend. Olyan rend, amely átalakítja a világot és megszűnik a világon az űr és szolga, a különbség ember és ember között. Aki ezt nem érti és nem érzi, az nem érti és nem érzi ezt a világot Ma ebben az országban a munkásosztályé a vezető szerep. ügy jöttünk mi, ahogy a költő mondja, hogy „az új rendnek a képviselői vagyunk és az ötágú vörös csillagot feltűzzük az égre és nem veheti le onnan soha senki!” (Taps.) 1956-ban újból eljöttem ide, azon az emlékezetes decemberen, amikor ezer válogatott kommunista újból visszafoglalta az utcát, a teret és a hatalmi pozíciót. Mikor jöttünk, ötezer ember várt bennünket ezen a téren. Várt bennünket a kíváncsi, az ingadozó, hogy vajon elég erősek vagyunk-e? Mi úgy vonultunk fél a pártbizottságtól ide, ha csontok is fognak tömi, minket a történelemből kisöpömi nem lehet, Emlékeznek önök, milyen napok voltaik azok? Most két és fél esztendő után hadd kérdezzük Pécs város dolgozóit, a megye dolgozóit, helyes volt a munkás-paraszt kormány létrehozása, a Magyar Szocialista Munkáspárt létrehozása? Élt-e valaha a magyar dolgozó nép úgy, mint most él? öltözködtek-e asszonyaink és embereink úgy, ahogy most öltözködnek? Volt-e az országban olyan gyermekkultusz, mint amilyen most van? Igazunk volt akkor, amikor harcoltunk azért, hogy az ellenforradalmi bandák ne kerüljenek felül? Igaziunk volt-e nekünk, amikor azt követeltük, hogy a pa- 1 rasztnak és a munkásnak és az értelmiséginek becsülete megmaradjon? Igazunk voltáé, amikor azért harcoltunk, hogy a sorainkban lévő asszonyok egyenlő emberek, egyenlő állampolgárok legyenek? Igazunk volt-e, amikor letöröltük az anyák szeméről a könnyet és a kétségbeesést? Arról az ezer kommunistáról, aki itt felvonult 1956- ban és a másik ezerről, aki csatlakozott, ötszáz év múlva Is beszélni fognak és sokan szégyellni fogják, hogy kezet emeltek a« ötágú vörös csillagra, amely besugározza most az emberiség jövőjét. Én nem szeretek kísérteteket idézni. Jogunk van azonban arra, hogy az itt lévő munkásoknak, parasztoknak és értelmiségieknek megmondjuk őszintén véleményünket és nézeteinket, Munkára, becsületre kell nevelni az embereket Nézzük például, miként vagyunk ted a neveléssel, az emberekkel s hogy vagyunk mi az asszonyokkal! Én bevallom őszintén, hogy az én családomban proletárdiktatúra van. Én vagyok a proletár és a feleségem a diktatúra. (Nevetés) Nem érzem magamat kisebbnek ebben a diktatúrában, 21 éve viselem ezt. De utálom azt a férfit, aki a maga tekintélyét a nővel szemben csak úgy tudja képviselni, hogy ezt a diktatúrát megfordítja. Az ország szavazóinak 52 százaléka nő. Az iparban, kereskedelemben és másutt a munkáiban dupla teherrel is, a második műszakkal a dolgozó asszonyok szervezett munkásokként együtt dolgoznak velünk. Meg kell azonban a*.- asszonyoknak mondanom, hogy a második műszak nem fog megszűnni, az fennmarad. Amíg lesznek anyák, akik szeretik gyermekeiket, amíg lesznek feleségek, akik szeretik férjüket, addig ez a második műszak megmarad. Nézzék csak meg, hogy öltöztetik az anyák, hogy etetik, hogy babusgatják gyerekeiket! Amíg ilyen anyák és feleségek vannak, addig a gyermekeink nevelése, jövője biztosítva van. Itt lévő férfitársaimnak mondom, hogy a magyar alkotmány nem papírrongy. A nők egyenjogúságának a gyakorlatban kell érvényt szerezni. Kádár elvtárs . mondotta, ha egy pozíció betöltéséről van szó, akkor egyenlő feltételék mellett minidig az asszonyok javára döntsünk. Tessék jobban tisztelni, meg becsülni az anyát! A továbbiakban Marosán elvtárs élénk ‘ példákban hasonlította össze a régi erkölcsöt az új szocialista erkölcscsel, e társadalom s különösen a munkások erkölcsi magatartásával, új viszonyával a munkához, a társadalom vagyonának gyarapításához. Majd az ifjúság ' helyzetével és nevelésével foglalkozva a következőket mondotta: Mit tudjátok ti, mai fiatalok, hogy milyen volt ezelőtt 30 évvel ez az ország! Kérdezzétek meg a régi munkásokat! És amit kaptatok, arra nagyon vigyázzatok, mert ti vagytok a jövő várományosai! Ezeket a gyerekeket még kézen kell fogni, s emberségre, becsületre nevelmáj Egyetemen, főiskoláin, iskolában is és mindenhol. De tudni kell, hogy a pedagógusok csak másodrendűén felelősek. Mi szülők vagyunk a felelősek elsősorban. Vigyázzanak a szülök az élkényeztetésre! Nem puha ágy az élet, még akkor is, ha szocializmust építünk. Küzdeni, harcolná kell, munkára, becsületre kell nevelni az embereket A parasztság elindult a szövetkezés felé Ezután a mezőgazdasággal kapcsolatban többek között elmondotta Marosán elvtárs a következőket: (Folytatás a 2. oldalon)
